Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 5. évfolyam (1898)
ADATOK - Egy 1770. évi franczia emlékirat Magyarország földmiveléséről
mellett — hozzávéve azt a szerencsés körülményt, hogy a magyar paraszt kitartó, szorgalmas és kevéssel is beéri — páratlanul állana egész Európában, holott így a tényleges haszon nem áll arányban azzal, amelyet különben el lehetne érni. A közepes termésű, sík földön művelt szöllöknek szántóföldekké való átalakítását ajánlja. Elsőrendű dohányt mutathatna fel Magyarország, ha a termelésre nagyobb gondot fordítanánk. A marhatenyésztés szempontjából a Hollandiában divó rendszer mellett foglal álláspontot. Tervei keresztülvihetéséhez azonban az ezeket érintő törvények czélszerű módosítását, nemkülönben — Ő Felsége pártfogása mellett — a telepítést főkelléknek állítja oda. Egy-egy települőnek, illetve települő családnak házat, kertet, 2 tehenet és körülbelül 3 hold földet szán; üdvös példa gyanánt említve Batthyány Tivadar grófnak saját birtokain eszközölt telepítését. A kanczellária nem osztotta Seronne nézetét ; bírálatában annyira csak elméletinek tartja javaslatát, hogy gyakorlati értéket nem tulajdonít annak, már csak azért sem, mert Seronne csak hallomásokra alapítja véleményét. Emlékirata egyébiránt (megtartva a régies helyesírást) így szól : Memoire sur la population et l'agriculture de la Hongrie. AJ Sous le nom de la Hongrie en comprand la Croatie et l'Esclavonio. Si lorsqu'on parcourt une Capitale, une grand ville où même un ville quelconque, on vouloit savoir d'où le peuple tire ses moiens de subsistance et en même tems les moiens de payer les impôts, on hajózhatóvá tételére vonatkozólag, melyekben bizonyára Seronne-nak is része van, Apponyi Sándor gróf levéltárában vannak. Seronne 1774-ben állítólag valamely kir. kamarai jószágot vett bérbe, mig mások szerint annak csak jószágigazgatója volt. Politikai, históriai művei mellett különösen nemzetgazdászati művei érdemelnek figyelmet, mint: „Les intérêts des nations de l'Europe développés relativment au commerce", (Legden, 1760., 4°) 2 kötet; később Parisban, Amsterdamban (1767., 12°) 4 kötetben, sőt német fordításban is megjelent. Továbbá : „Le commerce de la Hollande ou Tableau des Hollandais dans les quatre parties du monde", (Amsterdam, 1785—68., 12°) 3 köt.; „La Richesse de la Hollande, (Londres, Leyden, 1767., 12°) 3 köt., melyet állítólag Luzac-kal együtt irt. Halála után jelent meg Lampreci József olaszul irt művének fordítása: „Du commerce des peuples neutres en temps de guerre, (La Haye, 1793., 8°) 2 köt. Élete folyásáról Ausztriában, de főleg Magyarországon való működéséről úgyszólván semmi adat sem ismeretes. Bővebben ld. Wurzbach : „Biographisches Lexikon"-M. Batthyány Tivadart illetőleg a Pallas Lexikona II. kötetét.