Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 6. évfolyam (1899)
Adatok - Liszka-Olaszi döntvénye a jobbágy-örökösödésről (1715.)
187 avagy nem, kiváltképen akinek fia vagy leánya, vagy egyéb vér szerint való atyja fia volt, azzal is szabad volt, akinek mit akart hagyni az ő saját lelt s keresett marhájából ; a földesúr abban magát sohasem egyenlitette, csakhogy az östül maradt jószágrul nem testálhatott, kirül ország törvénye vagyon. Ennek felette a praenotált quaestio avagy casus körül mi Olaszi-Liszka városának hites tanácsa vagyunk ilyen értelemben, és az hegyaljai törvény szerint ezen mi városunknak is usu roborált törvénye ez. Azon földesuraság, kinek territóriumán vagyon az sine semine deficiált, de maga acquisitumát eltestáló embernek jószága, semmiképen nem bírhatja s occupálhatja annak jószágát per defectum seminist. mert tempore eo, quo acquisivit ille deficiens bonum illud, videlicet vineam, leválta a tizedpénzt azon földesuraság, és successive annuatim a jus montanumot; 2. mert meghalván is azon deficiens, agnoscálta eltestált jószágában nem örökös jussát az földesuraságnak, hanem csak törvény szerint belőle obveniálandó decimális proventusát, akkor, a midőn testamentumában legált néki valamint, és azt leválta is azon földes uraság. Secundo. Azon eltestált immobile donuma nem illeti személyének földesurát is 1. mert nem ősi jobbágy atyjárul reászállott jószág; 2. nem is földesura cessiójábul s promotiójábul birt jószág, hanem proprium acquisituma, melyrül sine discrimine status et conditionis azt mondja a törvény, hogy in propriis acquisitis quisque habet liberam disponendi facultatem; 3vaz egész Hegyalján elcitül fogva a sült jobbágy is pénzen vett magának házat, földet és szőlőt ; volt is azért eleitül fogva szabados dispositiójában eladni s testálni, akinek akarta. Ergo a mi értelmünk és törvényünk szerint tertius gaudebit, a kinek testálta. Datum in oppido Olaszi-Liszka, die 10. Septembris 1715. lidom, qui supra Extradatum per me, Georgiani Makranczy juratum oppidi Liszka notarium m. p. Eredetije az Orsz. Levéltár kincstári osztályában. Gazdaságtörténelmi Szemle ISOO. 14