Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 7. évfolyam (1900)
Adatok - Báttaszék 1721-iki törvénye
2. Hahogy valaki szomszédja jószágát meglopja : 8 forint büntetése. 3. Nappali időkor pediglen haki lopásban találtatik: 4 forint birsága. 4. Tilalmaztatnak mindenek, hogy se télen, se nyáron, se őszszel a szőlőhegyre semmiféle marháját ne bocsássa, máskép ha ott találtatnak, minden egy marhától 50 pénzt füzet, a kárt is megfüzeti, akik pedig aféle kárnak böcsüjére kimennek és valaki valami kárt akar az esküdt emberekkel megböcsültetni, tartozik azon ember a bírónak , 40 pénzt letenni, máskép nem tartozik senkit is böcsüre bocsátani. 5. Senki, másnak osztott avagy irtás rétiben hatalmasul kaszálni ne menjen, máskép, ha odamégyen, munkája vesztett részen. 6. Nemkülömben, hahogy valaki maga számára szántóföldet kezd irtani és aztot hirtelen véghez nem viheti, senki az olyatén földben ne menjen, máskép munkája héjában lészen. 7. Senki pedig jövevényeket házához ne fogadjon biró híre nélkül, ki is tartozik tiszttartó uramnak eféléket bejelenteni, máskép, ha valaki befogadja, minden esküdt ember 12 pálczával fogja büntetni, nemkülömben a biró is megbüntetődik, ha meg nem jelenti tiszttartó uramnak. 8. Mivel ekkoráig a halászok mindenféle halat úgy adtanak el, az mint magok akarták, ennekutánra a biró hire nélkül senki ne árulja , ha árulja is a biró hírével, a pontynak oláját : 4 pénzen, a harcsának: 3 pénzen, másféle apró halaknak pedig : 2 pénzen, ha följebb adja valaki, jószága contrabontáltatik. 9. Hahogy valakinek rétjén, kertjén itt a városban bemégyen a marha s kárt tészen, valakinek a kertjén, rétjén bemégyen, a fogja a kárt megfüzetni, nemkülömben, hahogy valaki valami marhát a kárban agyon talál ütni, annak az árát is a fogja megadni, akinek rétjén bement , azért kiki tartozik jó sovént, árkot, prostyát) tartani. 10. Hahogy valaki valami marhát jószágában tapasztal, le ne legyen szabad vágni avagy iőni, hanem a bíró házához tartozik hajtani, a biró pedig tartozik kárát megfordítani. 11. Senki az esküdt emberek közül istenkáromló szókkal ne éljen nagy büntetés alatt, ha pedig másoktól is meghallja, tartozik a több esküdteknek megjelenteni és az olyaténokat érdemek szerént megbüntetni, az asszonyokat pedig pellengérben. 12. Hahogy valaki a bírákat és esküdt embereket érdemek szerént meg nem becsülik, hanem inkább mocskos szókkal illetik, azoknak büntetések kemény pálczázás, az asszonyoknak pedig : pellengér lészen büntetések, és ha valaki meghazudtolja, (és) okát nem tudja adni, nyelvért megmarasztatik, ha nem füzethet megpálczáztatik. 13. Ha valakinek pedig valakin valami kereseti részen, ha magok között szépen meg nem egyezhetnének, tartozik a birónak megjelenteni, a biró pedig tartozik igazságot a feleknek szolgáltatni, de senkinek nem lehet hatalmaskodni és magának bírája lenni; aki pedig azon hatalmaskodásokat elköveti, megbüntetődik. ) Próstya, porostya , kerítés. Szinnyei J. Magyar Tájszótár 11. 217. I. Eredetére nézve kétségkívül szláv, a prostritis ausbreitenige származéka. Miklósiéti: Etymologisches Wörterbuch der slavischen sprachen. 321. 1. T. K