Magyar Kurir, 1814. január-június (28. évfolyam, 1-51. szám)

1814-05-03 / 35. szám

frantzia Birodalom. Az a’ Lesze­d, mellyel a’ Be­uventi Hertzeg a’ Senátus neveljen. Aprilis 19-di­­kén ő Austriai Cs. K. Felségéhez intézett, e’ volt: —„ „Sire­ a’ Senátus különös tisztelettel tartozik adózni Cs. K. Felségednek. —'■ „A’Felséged’ czélzása a’ vala, hogy egy nagylelkű elajánlás (vagy áldozattétel) által Frantzia ors­zág és Austria között tar­tós egyzssséget álldson­­ fel, a’ melly ezen két országokat a’ közös haszon által öszsze tsatolja, és Európában a’ békességnek hely­reállását elősegélje. — „De haszontalanul próbált­­ el a’Felsé­­ges és Felségedhez méltó­­ásászár-leány, a’ Felséged lelke által eleveníttetvén, min­dent, a’ mit a' böltsesség véghez vih­et, mindent , a’ mi által a’ nyájas szelídség megnyerhet, ’s a’ maga részére ragadhat. A’ Felséged ’s az ő Felsége reménysége, és a’ mi reménségünk, megtsalattattak. —­­„Felséged már ekkortsak Királyi Fel­séges kötelességeit tekintette , ’s azt vette gondolóra, hogy Felségednek, mindenek­nek előtte Monarchiának kell lenni. Fel­séged megtartotta Európát, midőn azt, a’ ki a’ maga vak akaratossága által Európá­nak és magának veszedelmet keresett, ön­nön sorsára bízta. — „Sire/ a’ Senátus köszöni Felséged­­nek azt a’ kettős főtételt, mellyel Felsé­ged hozzánk, mint atya és mint Fejede­lem, bizonyított. — • „Sire/ Felséged Európát, tizenöt esz­tendőkig tartott széllyelszaggattatás után , a’ maga régi fundame tornáin ismét meg­­erőssíttetve lenni, ’s minden népeket , és az elsőbb Királyi Famíliákat, bizonyos te­kintetben tsak egy Famíliát formál­ni, szem­léli. Éljen Felséged ezen szép dolgoknak szemlélésekkel, ’s azok az áldozatok, mel­­lyeket a’ Felséged nagy lelkűsége tett, meg jutalmaztatnak.“ Ő Aus­trial Cs. i­. Felsége eképpen felelt: „Senistorok. Én azon érzékenysége­ket , mellyeket az urak kifejezének, meg­­indúlással fogadom. Frantzia országnak tsendessége és szerentséje öszszeköttetve vannak az én népeimnek boldogságokkal és nyugodalmakkal­ Mint szomszédja ezen országnak, én az ő sorsát soha nem tekint­hetem úgy , paint réám nézve idegent. Austriára és Frantzia országra nézve azok voltak a’ legszerentséssebb idők, m­ellyek­­ben az ő Monarcháikat barátságos kötelek tsatolták öszsze. — „Én húsz esztendőkig tusakodtam azon princípiumok ellen,, mellyek a’ világot pusztították. Mint Fejedelem é s mint atya, mértékfeletti, való áldozatot tettem leányom­nak férjhez adása által azon kívánságért, hogy Európa szerentsétlenségének véget vethessek. — „A’ békesség, melly még ezelőtt tsak kevéssel is lehetetlen vala, a’ Frantzia or­szágban ismét helyre állíttatott rendes és atyai Országlásnak oltalma alatt, könnyű. Nro. 35. MAGYAR KORI Imitált Bétsből , Kedden, Május 3.-dik napján, 1814*dik esztendőben.

Next