Magyar Kurir, 1815. január-június (29. évfolyam, 1-52. szám)
1815-04-28 / 34. szám
Nro. 34. M A G Y A R ív U R A’ FELLEGES CSÁSZÁR ÉS APOSTOLI KIRÁLY KEGYELMES ENGEDELMESÜL. Indult Bétsból , Pénteken Aprilis 28-dik napján , 181-dik esztendőben. Parlament omi beszélgetések. A' Lord Liverpool’ beszedjenek summázatra a' Felső-házban . — Leg előbb is a’ Párisi Kötésre kívánta vonni a’ több Lordok’ figyelmetességet. Azt jegyzette-e meg, hogy az öszszeszövetkezett, Hatalmasságok ebben rendkívül való nagy lelkűséget bizonyítottak Frantzia országhoz, és hogy ez nagyon fedületes Kötés Frantzia Országra nézve. AzutánIlalment a* Fontainebleaui Kötésre, a’ melly személyesen Napóleont illette. Leírta azt a’ revolitziót , a’ melly Parisnak elfoglaltatása által okoztatott az Országlószékre néz ve. Ezen környűlállások között projektáltatott Frantzia ország’ fejének, hogy válaszszon magának egy távol való lakhellyet, a’ melly tsak egyedül való eszköz vala arra, hogy Frantzia országban a’ hazafiak között való hadakozást megakadályoztatni ’s a’ Marschallokat megnyerni lehessen. Bonaparténak még nevezetes várak és feles seregek valának birtokában , ’s ez a’ kör nyüratial indította az öszszeszövetkezett Hatalmasságokat arra , hogy úgy tseleedjenek , a mint tselekedtek , hogy azokra a’ dolgokra reá álljanak’ mellyekre állottak. Mihelyest ez az Ajkú megköttetett, ezt megtartani kötelesek valának a’ Fejedelmek. Mondattatott, hogy hát miért nem •ritték jobban a meg Bonapartét Elba szigta ? Ennek oka az, hogy ő nem úgy volt ott , mint fogoly, hanem úgy, mint a’ hittek Fejedelmi jus engedtetett vala elsn szigeten. Úgy megőrizni ezen szigetet, hogy arról egy személy el ne szökhessen , arra az egész Anglus hajós sereg elegendő nem lett volna. — A’ Fontainebieaui kötésnek ezt a’ filtereit tettek vala a’ Szövetségesek fundamentonáva , hogy r na parte egéssszen ’s leg kissebb kikötés nélkűl utt.adjcs-le F. *z?ve~ bárói. Az a’ lépés tehik , mellyel ő most telt, ezen Alkának, ’s az akkor tétetett egész égygyezésnek , nyíl-vusrgos megrontása. Ha a’ viszszamenetelre őtet a’ Frantza nemzet hívta volna meg, úgy a’ Frantzia nemzet szegte volna meg az Alkut. De nem a’ nemzet hivta őtet viszsza, sőt ennek akaratja ellen jelent meg, és az Országlást katonai erő által tette ismét magáévá, melly környülillás ezt a'mostani reolutziót Frantzia országban minden elbbeniektől megkülömbözteti. Azt a’ veszedelmet , mellyet Anglia’ nyugodalmaul és békességének ez okoz, el nem tithatja ma ember maga előtt. Ennek , és annak meggondolása, hogy a Bonapartéval a’ btvességet fenntartani lehetetlen, igen valódi félelmekre adhatnak okot. De azonközben na , azért tsakugyan nem tanácsijuk mi a’ P 'lamentumnak azt, hogy hebehurgya lépteket tegyen , a’ mi tanátslásunk tsak az, X *