A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 78. évfolyam (1944)
1. szám - Ruzitska Lajos: A budapesti nagyvasúti pályaudvarok rendezésének kérdése II.
A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉS KÖZLÖ NY E 78. KÖTET, 1. SZ A M Kor.&'d A BUDAPESTI NAGYVASÚTI PÁLYAUDVAROK RENDEZÉSÉNEK KÉRDÉSE II* Beszámoló a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumban tartott értekezletről. Nagyfontosságú értekezlet zajlott le múlt év június hó 17- és 25-én a M. Kir. Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumban dr. Markos Olivér államtitkár elnöklete alatt az érdekelt 40 hivatalos személy jelenlétében. Ezeken kívül meg volt híva a Műegyetem két tanára, dr. Nemesdy József és dr. Korompay György, továbbá Kelemen Móric, mint közgazdasági szakértő, és végül Egyletünk két kiküldöttje, Nej Ákos és dr. Ruzitska Lajos. Az értekezlet célja a Minisztérium által készített és a budapesti vasúti közlekedés nagyszabású átalakítására vonatkozó terv tárgyalása volt. Az első napon előbb az elnöklő államtitkár, majd a vasúti műszaki osztály vezetője, Akay Elemér ismertette az előzetesen szétküldött tervet. (1. ábra.) Szerintük pénzügyi okokból olyan tervre van szükség, mely lépésekben valósítható meg anélkül, hogy az átépítés zavarná a meglévő kereteket. A terv szerint alig van szükség új vonalak építésére Budapest beépített területén belül. Azonkívül a terv független a Budapestre vezető vonalak villamosításától. A terv alapgondolata az, hogy a személy- és teherforgalmat teljesen különválasztja, és két nagy vasúti hálózatot létesít, egyet a személy-, másikat a teherforgalom részére. Ezt a szétválasztást a bizottság egyhangúan helyesnek találta. Az általános észrevételek során előbb a hivatalos kiküldöttek jelentették ki, hogy ismervén már a tervet, azzal teljesen egyetértenek. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa kiküldöttje külön is hangsúlyozta, hogy fontos és sürgős a mielőbbi döntés, mert a fejlesztésre szükséges területekre építési tilalmat kell kimondani. A honvédelmi miniszter kiküldötte kéri, hogy egy, a Dunát keresztező új vonal a Duna alatt, alagúton át vezettessék. Az Egylet kiküldöttei közül Ney kifejezte teljes elismerését azért, hogy végre oly hosszú idő után készült egy terv. De nézete szerint, a háború után olyan elszegényedés fog Európában előállani, mely alig lesz alkalmas egy nagyszabású elgondolás végrehajtására. Éppen ezért az 1937. évi VI. t.-c. által a városrendezésre előírt és 1941 januárjával lejáró határidőt 5—6 évvel eltolandónak javasolja. Dr. Nemesdy azokkal a véleményekkel szemben, melyek a pályaudvarok kihelyezését sürgetik, nyomatékosan javasolja, hogy a meglévő pályaudvarok maradjanak meg mai, legmegfelelőbb helyükön. Az Egylet másik kiküldöttje, dr. Ruzitska szintén elismerését fejezi ki a Minisztérium tervével szemben. A teherforgalmi rész megoldását mintaszerűnektartja, de a távolsági személyforgalom részére tervezett új központi pályaudvar helyét a főváros lakosságára nézve szerencsétlennek és elhibázottnak véli. Hivatkozik az Egylet 1902. évi határozatára, mely a jövőre nézve ma is irányadó lehet, mely szerint a pályaudvart lehetőleg a város belsejében kell elhelyezni, és e célból a vonalakat föld alatt kell végigvezetni. Az új pályaudvar helyének kiválasztása szerencsétlen, mert a nagy átmenő kocsiforgalom tönkre teszi a pesti oldal legszebb ligetét és üdülőhelyét, a Városliget A miniszteriális tervezetnek Egyletünk út-, vasútés hídépítési szakosztályában 1943. jún. 10-én Ney Ákos szakosztályi elnök által tartott ismertetését és az ahhoz fűzött hozzászólásokat lásd a Közlöny legutóbbi (1943. évi 26.) számában. tet. Megzavarja a közúti forgalom évtizedek óta kialkult irányait, azonkívül a városi lakosság súlypontjál távol esik. Buda lakosságának kiszolgálását teljesen melőzi. A Szent Imre-megállóhely létesítését érthetetlenn tartja, mert hiszen Kelenföld állomás — ahol mind vonatnak forgalmi szempontból meg kell állania — követlen közelben van. Azonkívül éppen Kelenföld állam az, ahol a vágányok közötti járdaszigetek kényelm alagutas elrendezéssel való megközelítésére szolgáló de máris biztosítva van. A hivatalos tervvel szemben hivatkozik saját, Egyletben már 1939-ben bemutatott tervére, mely aá volsági vonatok részére bizosítja az igazi átmenő elvezést és emellett a budai lakosság érdekeinek is felel. Bemutatja a hivatalos terv ennek megfelelő állítását, mely éppen úgy biztosítja a fokozatos kép lehetőségét, és csak annyiban tér el a hivatalos terv hogy teljesen fölhagyja a ceglédi bevezető vonalat, helyette a mai déli vasúti vonalat 3,5 km hosszú és Duna alatt átvezetendő fonallal köti össze a Nyug pályaudvar mai helyével.E vonal mentén, a Mészár utcával szemben, illetve a Vörösmarty utca vonala kívánja az új — útszint alatti — átmenő pályaudvarat elhelyezni. Kéri javaslatának elfogadását és a hítalos tervnek ezzel való kiegészítését, amint az a bentátott terven látható. (2. ábra.) Utána Ney ismerteti saját elgondolását, ő is a földalatti pályaudvar létesítését javasolja Budán, de Budán részben a föld alatt, részben fölötte az óbus vonallal kívánja összekötni. Az értekezleten ismertették Korányi és Vittay küldött tervezetét is. Ezután a bizottság kimondta, hogy a Minisztéris tervét a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. A részletes tárgyalás folyamán először a szeméforgalmi berendezéseket tárgyalták. A MÁV elni Imrédy Kálmán a távolsági utasok részére az átm központi pályaudvar helyét nem tartja teljesen felelőnek. Budapesten átutazók részére kielégítő len de a Budpestről elutazó és oda érkezők részére lényes, hogy a pályaudvar lehetőleg közel legyen lakást hoz, irodájukhoz és üzletükhöz. Ebből a szempontból a mondható szerencsésnek a tervezett új központi pályudvar a Városliget mögött. Ezért újból megfontolatnak tartja, hogy a távolsági forgalom maradjon me megfelelően átalakítandó és kibővítendő a Keleti és tugati pályaudvarokon. Ennek a megoldásnak is előjele, hogy a Nyugati és Ferencváros pályaudvaros megépüljön az összeköttetés, hogy ezáltal az észak átmenő forgalmat le lehessen kedvező módon bonttani. Megjegyzi, hogy a Szent Imre-megállóhely meépítését nem javasolja, mert a távolsági vonatokat Klenföldön úgyis meg kell állítani. Több hozzászólás után a bizottság a következő javlatot fogadja el: 1. a személyforgalomban a környék és távolsági szélyforgalmat szét kell választani; 2. a környéki forgalom céljaira a keleti, nyug déli és a Boráros tér környékén létesítendő új szemét pályaudvarok szolgáljanak; 3. a távolsági forgalom céljára a felemelt ceglei vonalon az Andrássy-út és Kerepesi-út között (a Vasos terven Andrássy-út és Thököly-út volt) épül meg az új központi pályaudvar. A június hó 25-i folytatólagos ülésen a megkezdése előtt dr. Ruzitska az alábbi olvassa fel: