Magyar Nemzet, 1945. június (1. évfolyam, 25-48. szám)
1945-06-24 / 44. szám
Vasárnap. 1945 Jannius 24 Nfilul Zdí •!■ I " —■—— —————.....................— i ii ■— Három kirágadzáss ntsalaknawnát üres kálváriaúton Arról a tizenkilencnapos, válogatott gyötrelmekkel terhes útról, amelyen az SS terrorlegényei végighajszolták őket, így számolt be előttünk Milassin őrnagy: 1 .Az ötszázkilométeres úton étlenszomjan vánszorogtunk tovább. Sok nő is volt köztünk s a márciusi hóban, fagyban egymásután roskadtak össze az emberek. A megbetegedettek számára nem akadt egyetlen gyógyszer és az éhezők felé nem nyújtott senki egy falat kenyeret. A szörnyű úton Keleti perzsaszőnyeget magas áron veszek megbízásból VI. Próféta-utca 9, I. 2 és 1., Krisztina-tér 1 kávés i I • 1 ARANYAT, aranypénzt, briliánst, ezüstöt teszek, eladok. Jegygyűrűt, ékszert készítek, javítások megvárhatók. Schwarz aranyműves. Dohány-utca 22, I. 4. Allied (Ma american bar A közönség részére mindennap ötórai tea Zene: Ács Ági, Szabófivérek V., Kossuth Lajos tér 13/15 fi tí fi ii/f* fi tii fii LAKÁSÁN IS* SZABOTT ÁRON B o r s o d v V., Pezsonyi-út 10 Hűtőszekrények *ésrre Hsitőszerelések HENNEFEID, VI. ker., Ó utca 6. HORGÁSZ cikkek nagy választókban K É G L E R, József fcrt. 13 Szerszámok mártimfixerek, villanyfúrógápyit, motorok vétele és eladása VARGA, műszaki MIKSA UTCA 15. délután 25 SZÖVETET •zabókelléket és minden textilt legmagasabb áron VESZEK. LEPÉNYI az^Asza^Ms-*‘JUL MI CSECSEMOMÉRLEG KÖLCSÖNZÉS KAROLT-KODÚI 4. SZÍM.— ROMAI Veszek rezet acélt MN VII., Szigony-U. 21., naíszenvír Szőnyegjavitás N r n T r fi művésziesen, ■ ER iLv iutánvíisan Arcácia-u. 56 Perzsaszőnyeget textil méterárut és dísztárgyakat veszek JARM08WI VII. ker.. G«t»y-tér 19. 111. II. 4.5 HP-s Deutz-Dlesel nyersolajmofor eredeti gyári csomagolásban, új állapotban •cUsff. gjgKSgp'kai vgjggijbjgjj&l’sk.éivra. FOTÓCIKKEKET és gépeket vásáról SPIELMANN fotóüzlet. Teréz körút 41. (Britannia mellett) Sifrgffs igazolvány* fénykép f&S'sgKSfi Volt belvárosi áruház tulajdonosa keres társat helyiséggel és áruval. „Női divatáru" jel. Barta hirdetőbe, IV., Kamermayer K.-u. 8. Szerszámtételeket átvesz ARDÓ-cég, B*je»y-Z«ilD»zky út 43. ——————■— Milassin őrnagy elmondja deportálása történetét Vész bíróját, Dominics Vilmost, aki Bajcsy-Zsilinszky Endrét is halálra ítélte, Kufsteinban őrzik A náci- és nyilas tenorral szemben szervezett ellenállási mozgalom egyik önfeláldozó neje volt. Milassin István őrnagy. A margitkörúti katonai törvényszéken Szálasi vészbirái 1944 november 17-én felette ítélkeztek elsüttek. Dominics Vilmos hadbíró-őrnagy vezette a tárgyalást és életfogytiglani fegyházat róttak ki Milassin Istvánra. Dominics azzal tette a nevét örökké hírhedtté és minden magyar szemében gyűlöletessé, mert ő vezette azt a vész bírósági tárgyalást is, amelyen Kiss János altábornagy, Nagy Jenő vezérkari ezredes és Tartson Vilmos ezredes halálos ítéletét mondták ki és később Sopronkőhidán az ő hóhér ítélete pecsételte meg Bajcsy-Zsilinszky Endre sorsát is. Milassin István őrnagy a Gestapo fogságából, a bajorországi oberaudorfi deportálótáborból most érkezett haza Almássy Pál alezredessel, Lázár Károly altábornagygyal, a testőrség volt parancsnokával, Révaii Kálmán huszárszázadossal. Csűrös Lajos folyamőr-őrnaggyal, Tóth Mihály alezredessel és Vályi-Nagy Tibor orvosszázados, egyetemi tanárral együtt. Milassin István egyéniségének portréja jellemzően alakul ki abból a vádból, amelyet a vészbíróság ügyésze lényegében így fogalmazott meg annakidején: 1943 őszétől kezdve aktív vezető szerepet vitt az ellenállási mozgalomban, összeköttetést tartott fenn Szent-Györgyi Alberttel, feladata volt a sejtszervezetek kiépítése, fegyverek beszerzése, a mozgalmat szító és kiterjesztő beszédek tartása a munkáskörökben, röpiratok szerkesztésében vett részt, sőt a márciusi ifjúság számára készülő brosúrák kinyomatását azzal is elősegítette, hogy a nyomda számára maga szállított gépet Gödről, sőt ő közvetítette annak lehetőségét is, hogy Szent-Györgyi Albert Horthy Miklós előtt kifejthesse a németekkel való szembeszállás tervét. Dominics Vilmos, Szálasiék esküdt híve s minden magyar mozgalom esküdt ellensége, vesztőhelyre akarta juttatni Milassin őrnagyot is. Az első tárgyaláson azonban sikerült Milassin védőjének hatnapos elnapolást elérni s ennek leteltével"" új zsűri alakult, amte azután kötélhalál helyett életfogytiglani fegybíjtat mondott ki a következő megokolással: «A bíróság irgalmat gyakorol, mert Lázár Károly altábornagy testőrparancsnok tanúkénti kihallgatása szükségessé vált volna, vele dolgozott ugyanis együtt Milassin, de Lázár nem volt kihallgatható, mert Horthy Miklóssal együtt Németországba vitték.» így menekült meg a kötéltől a magyar ellenállási mozgalom egyik hős vezetője. Az „irgalmas” ítélet után Dominics Vilmos mindent megtett, hogy az ellenállási mozgalom elfogott résztvevői közül azokat, akik megmenekültek a bitófától, a Gestapo Németországba vigye. Bosszúálló akciója sikerült is: Milassint ,HS-ad magával együtt gyalogútnak indították Németországba, halálos elkeseredéssel szökést kísérelt meg két fogolytársunk, Gombócz János horvát származású szabó és Farkas Imre fővárosi tanító. De elfogták a szegény vánszorgó embereket és mindkettőjüket egy szabotázzsal vádolt textilkereskedővel, Berger Sándorral együtt, aki ellen betegsége alapján koholták a vádat, megkötözve, csomagokkal agyonterhelve arra kényszerítették, hogy a menet élére álljanak s ha a kimerültségtől vissza-visszamaradoztak, dorongokkal verték agybafőbe őket és így voltak kénytelenek utolsó erejük megfeszítésével ismét elől lépdelni. Közben a sváb volksbundista terrorlegények válogatott kínzásokat eszeltek ki a számukra. Amikor párperces szünetet rendeltek el a vándorlásban, ezt a három szerencsétlen embert üdregekkel kényszerítették rá, hogy percekig féllábon álljanak. A második megálló után azután ásót nyomtak a kezükht, megásatták vetők a sírjukat s amikor már dőltük tátongott a három gödör, géppisztollyal agyonlőtték őket. A testi és lelki fáradalmaktól teljesen elcsigázva, lerongyolódva érkeztünk meg Bernauba. itominivs ás rásabirátársai amerikai foff*áfjhtm —■ Bernauban — folytatta megrázó elbeszélését Milassin őrnagy — néhány napig egy pajtában zsúfoltak össze bennünket. Dominics — amint azt később, az elfogatása alkalmával nála talált naplójában írta — a fogolykaraván megérkezése után elment a bernaui fegyintézet parancsnokához és a rosenheimi körzetvezetőhöz és ezzel a kérdéssel fordult hozzájuk: • Egyáltalán nincs hely, mit csináljak velük?, Mire így hangzott a válasz: «Ki kell irtani őket!» A vészbírónak meg is lett volna erre a hajlandósága, de tekintettel arra, hogy a megérkezettek legtöbbje csak vizsgálati fogoly volt, félve a felelősségre vonástól, hiszen az amerikai csapatok már közeledtek Oberaltdorf felé, a kisebb büntetésre ítélteket és a vizsgálati foglyokat elbocsátották. Így szabadult meg körülbelül háromszáz ember, ezeken kívül még az a huszonöt, akiknek útközben sikerült megszöknie. Április végén Dominics megszökött a városhoz teljesen közel érkező amerikaiak elől. Közülünk ekkor Hardy Kálmán altábornagy átvette a parancsnokságot és lefegyverezte a német őrszemélyzetet. Dominics úgylátszik, mégsem talált egérútat, mert nem sokkal szökése után ismét megjelent Oberaudorfban, de most már családjával együtt. Az amerikai csapatok május 3-án érték el a város halálát. Mivel még a német helyőrség töredékei benn voltak a városban, repülőtámadást intéztek Oberaudorf ellen. Május 4-én a város polgármestere Utossy ezredessel együtt parlamentérként jelentkezett az amerikaiaknál. Rövidesen tisztázódott, hogy politikai deportáltak vagyunk s így visszanyertük szabadságunkat. Közben Dominics Vilmost két amerikai tiszt elfogta és másnap elszállították őt Kufsteinbe, ahová nemsokára fogolyként kerültek a vészbíróság többi Oberaudorfba menekült tagjai is. A Vörös Hadsereg főügyészének vádirata Okuliczki és tizenöt társa ellen Moszkvából jelentik. A lengyel kártevők elleni moszkvai per véget ért. A moszkvai lapok részletesen beszámolnak erről a nagyfontosságú perről és közük az ügyész vádindítványát. A vizsgálat a következő tényeket állapította meg: 1. Nyugat-Ukrajna és Nyugat-Bielorusszia, valamint Litvánia és Lengyelország területének felszabadítása után Okuticky, Jankolski, Ben és Jasiukowicz vádlottak megjelentek ezeken a területeken, mint a lengyel illegális alakulatok szervezői és vezetői s ott aktív kártevő munkát fejtettek ki az Vörös Hadsereg házában. 2. Okuliczki vádlott Jankowski, Ben és Jasinkowicz vádlottársainak részvételével a lengyel emigránskormány, utasításai alapján cselekedve, hazug módon azt jelentette a szovjet katonai parancsnokságnak, hogy az úgynevezett «honi hadsereget, feloszlatták, valójában azonban fenntartották annak vezérkarait, tiszti kereteit, s ezen az alapon létrehoztak egy új katonai és politikai összeesküvő szervezetet «NE» névvel, ami a lengyel Niepodleglosoz (függetlenség) szó két kezdőbetűje. Ennek a szervezetnek célja volt a Vörös Hadsereg hátában kifejtendő bomlasztó munkásság, valamint a németekkel szövetségben a Szovjetunió ellen indítandó háború előkészítése. 3. Az általuk megszervezett földalatti alakulatok bomlasztó tevékenységét a Vörös Hadsereg katonái és tisztjei elleni terrorcselekményekre irányították és arra törekedtek, hogy a Vörös Hadsereg közlekedésében zavarokat idézzenek elő; ily módon a Vörös Hadsereg hátában történő zavarokért és terrorcselekedetekért őket terheli az erkölcsi és politikai felelősség. 4. A szovjet parancsnoknak a rádióleadó és felvevő készülékek, valamint a fegyverek és katonai felszerelési tárgyak beszolgáltatásáról szóló parancsa ellenére elrejtették a beszolgáltatandó tárgyakat és a hadban álló Vörös Hadsereg elleni bomlasztó cselekményekre használták fel. 5. Okulicki vádlott irányította a Vörös Hadsereg házában a hírszerzési és kémkedési tevékenységet. 6. Pajdak, Puziak, Zwerzinski, Baginski, Merzwa, Stypulkowski, Chaeinski, Urbanski, Michalowski, Kobyljanski és Stemmler-Dombski vádlottak résztvettek a megyei földalatti mozgalom bomlasztó munkájában, Lengyelország területén, a Vörös Hadsereg hátában. Okulicki, Jankowski, Jasiukowicz, Ben, Pajdak, Zwerzinski, Czarnowski, Kobyljanski, Merzwa, Urbanski, Michalowski és Stemmler-Dombski vádlottak teljes egészében beismerték bűnösségüket az ellenük felhozott vádpontokban, amelyeket a tanúvallomások is bizonyítottak. Puziak, Chaeinski és Baginski vádlottak részleges beismerést tettek éspedig Puziak és Chaeinski beismerték, hogy tudtak a földalatti „kormány" illegális rádiójának létezéséről és hogy ezt a rádiót a londoni emigráns „kormánnyal" való összeköttetés céljaira használták fel. Baginski beismerte, hogy Okulickivel és Jankowskival tárgyalásokat folytatott a NE nevű földalatti szervezkedésben való részvételről és nem teljesítette a szovjet parancsnokságnak a földalatti kormány rendelkezésére álló fegyverek és rádióriadók beszolgáltatásáról szóló parancsát. Slopumowski vádlott tagadta bűnösségét a vizsgálat és a tárgyalás során. Megállapítást nyert, hogy a vádlottak tagjai voltak a lengyel földalatti mozgalomnak, amely a Vörös Hadsereg hátában bomlasztó munkát fejtett ki. Bűntetteket követtek el, amelyek a vád 6. pontja szerint a Szovjet Büntetőtörvénykönyv 17—58—8, 58—9, 58—IX. pontjaiba ütköznek. Az előadottak alapján és az 1944 július 20-án a Szovjetunió és a lengyel felszabadító bizottság között a szovjet főparancsnokság és a lengyel közigazgatásnak a lengyel terület felszabadulása után egymás közötti viszonyáról létrejött egyezménynek megfelelően — amelyet az ideiglenes lengyel kormány megerősített : a fenlnvezett vádlottak a szovjet katonai hatóságok törvénykezése alá tartoznak s mint ilyenek átadandók a Szovjetúnió legfelső bírósága katonai tanácsának. A vádiratot aláírta: Afanaszjev hadbíró-vezérőrnagy, a Vörös Hadsereg főügyésze. (MTI) Hírek Romániából A bukaresti rendőrség letartóztatta Nichifor Robu volt Cuza-párti képviselőt. Robu eredetileg kocsmáros volt és úgy lépett be a politikai életbe Cuza antiszemita terrorista programmjával. Bukovinai fészkében állandó rémuralmat teremtett és gyakorolt 15 év óta. Számos választáson nyert mandátumot. Mindig parasztruhában járt és a képviselőházban büntetlenül garázdálkodott. A folyosókon gyakran megverte a zsidó képviselőket. A Goga—Cuza-kormány idején csernovitzi prefektusnak (főispánnak) nevezték ki és hatheti prefektusi működése alatt zsarolásokat és merényleteket követett el. Legnagyobb bravurstiklije az volt, hogy az 1931. évi választások után a képviselőházi igazolási vitájában a szószéken beszélő Patrascanu kommunista képviselő (jelenlegi igazságügyi miniszter) háta mögé surrant, a képviselőt kiemelte a szószékről és kidobta a folyosóra. Az öt megválasztott kommunista képviselő mandátumának megsemmisítésében féktelen terrorja nagy szerepet játszott. A román nemzetnevelési miniszter rendeletet bocsátott ki, amely szerint 1940 szeptember és 1945 szeptember között román állampolgárok Magyarországon szerzett diplomáit és iskolai bizonyítványait érvényesíteni lehet különbözeti vizsgák letétele útján. A bukaresti ügyvédi kamara igazoló bizottsága kizárta a kamarából Istrate Micescut, a kamara volt elnökét, a Goga—Cuza-kormány egykori külügyminiszterét, többszörös képviselőt, egyébként Románia elismert legkiválóbb szónokát és jogászát. Micescu valamikor liberális politikát követett, de mintegy tíz évvel ezelőtt jobboldali vizekre evezett át. A bukaresti ügyvédi kamara elnökévé úgy választatta meg magát 1936-ban, hogy vasgárdista diákok és ügyvédek bottal verték ki a baloldali és zsidó ügyvédeket a szavazási épületből. VIEIILAMOS hűtőszekrények, cukrászipari összes gépek, tonnák, háztartási jégszekrények raktáron LIGETINÉL, Horn Ede utca9. Délután 1 5-ig Államosítanak lobil középiskolát A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendkívüli hitelkeretet kért a pénzügyminisztertől több eddig magánkézben levő gimnázium átvételére. Bár ezek az iskolák eddig is részesültek állami támogatásban, a mai körülmények között képtelenek anyagilag biztosítani az iskola fenntartását és ezért kérték államosításukat. Az érdekelt iskolák: Rákospalotai Wagner Manó gimnázium, Pestszenterzsébeti nyilvános jogú magén leánygimnázium, Szeghalmi református gimnázium. Az intézetek tanáraival és egyéb alkalmazottairól gondoskodnak. A kérdés végleges rendezéséig államsegély vagy más formában fognak hozzájutni jogos illetményeikhez. Kiállított a iPhasa PHyerf/t/ szoboralap javára Másfélszáz jól válogatott kép és szobor kiállításával vasárnap nyílik meg a Dózsa György-szoboralap javára rendezett tárlat az Ernszt Múzeum termeiben. A felszabadulás óta alighanem a legjelentősebb képzőművészeti megnyilatkozás ez a kiállítás, annak ellenére, hogy a legutóbbi kiállítások mintájára itt is legnagyobbrészt sokszor látott, régebbi művek szerepelnek a katalógusban. Egy időre, úgy látszik, le kell tennünk arról, hogy művészeink új opuszokkal szerepeljenek a tárlatokon. Mindez nem árt a kiállítás nívójának, sőt bizonyos higgadt egységet ad neki. Pillanatszüktű rögtönzésekre nemkénytelen a válogató bizottság, régebbi, feldolgozott és kiértékelt anyagot mutat fel, sok művészetpedagógiai tanulságot kínálva. Az általános szempont a közönségszerűség volt s így a kiállítás termeiben inkább a festői és szobrászi középhangok uralkodnak, a rendezés óvakodik a művészi progreszszió merészebb kalandjaitól. . A festők élvonalában Egry József, Kmelty János és Márfhl Ödön áll, kiérett, a francia piktúrán nevelt, de lényegében jellegzetesen magyar kifejezési modorukkal. Olyan képek láttán, mint Egry, «Kristóf kompoziciói, Márffy: «Ablak előtte-je, vagy Lovas kompozíció »-ja és Kmetty kékben fluoreszkáló, finom színhatásai, látjuk igazán, milyen értelmetlen és dilettáns próbálkozás volt az a lázas kutatás, amivel az elmúlt években a hivatalos művészetpolitika amagyar művészeti jelleget kereste, avatatlanul tépve el a magyar művészet bonyolult kapcsolatait a modern világáramlatokkal. Abból a művészeti forradalomból, melynek első harcosa Cézanne volt, a későbbiek egész sor modern francia, végső eredményként a mai magyar festészet derékhada sértetlenül és föltétlenül magyar jellegű kifejezési stílust alakított itthon. Az előbbiek mellett Szőnyi István két «Delelő» című képe, Czóbel Béla néhány mély és gondos kompozíciója, a kevés képpel szereplő Berény Róbert munkái, Bernáth Aurél új naturalizmus felé hajló korszakának néhány darabja, Csók István és Berenczy Valér festményei tetszettek leginkább. A szobrászati részben kisebb a választék. Bokros-Birmann Dezső két munkásszobra, az «Útburkoló» és a Kubikost, a modern szobrászat legelmélyültebb szocialista hangsúlyát jelenti. Pátzay Pál portréi, Beck András, Ferenczy Béni és Szondái Sándor szobrai adják a kisszámú plasztikai anyag gerincét. Végül még annyit: az egymást érő retrospektív kiállítások után végre egy teremre való friss, új munkát szeretnénk látni. Papp Antal *5 Hieres Pál tudjuk nyárban, összeférnek: ingkabátban! Elegán- I sak, frissek — és nem in- s gerli őket a kánikula. Jöjjön el hozzánk , próbáljon fel egy ilyen ingkabátot, meglátja, nem tud megválni tőle. Kényelmes, előnyösen öltöztet s ráadásul feleslegessé teszi a nyakkendővel súlyosbított inget ás a zakót! Jól mosható len- és QOA kendervászonból P wQU Jó szabású short SS A három zsebbel P WWW Árváltozás jogát fentartjuk. wft N’sgykavjyy V^fthia