Magyar Nemzet, 1945. június (1. évfolyam, 25-48. szám)

1945-06-24 / 44. szám

Vasárnap. 1945 Jannius 24 Nfilul Zdí •!■ I " —■—— —————.....................— i ii ■— Három kirágadz­áss ntsalakn­awnát üres kálváriaúton Arról a tizenkilencnapos, válogatott gyötrelmekkel terhes útról, amelyen az SS terrorlegényei végighajszolták őket, így számolt be előttünk Milassin őr­nagy: 1 .Az ötszázkilométeres úton étlen­­szomjan vánszorogtunk tovább. Sok nő is volt köztünk s a márciusi hó­ban, fagyban egymásután roskadtak össze az emberek. A megbetegedettek számára nem akadt egyetlen gyógyszer és az éhezők felé nem nyújtott senki egy falat kenyeret. A szörnyű úton Keleti perzsaszőnyeget magas áron veszek megbízásból VI. Próféta-utca 9, I. 2 és 1., Krisztina-tér 1 k­á­v­é­s i I • 1 ARANYAT, aranypénzt, briliánst, ezüstöt teszek, eladok. Jegygyűrűt, ékszert készítek, javítások megvárhatók. Schwarz aranyműves. Dohány-utca 22, I. 4. Allied (Ma american bar A közönség részére mindennap ötórai tea Zene: Ács Ági, Szabófivérek V., Kossuth Lajos­ tér 13/15 fi tí fi i­i/f* fi tii fii LAKÁSÁN IS* SZABOTT ÁRON B o r s o d v V., Pezsonyi-út 10 Hűtőszekrények *ésrre Hsitőszerelések HENNEFEID, VI. ker., Ó utca 6. HORGÁSZ cikkek nagy választókban K É G L E R, József fcrt. 13 Szerszámok mártimfi­xerek, villanyfúrógápyit, motorok vétele és eladása VA­R­G­A, műszaki MIKSA­ UTCA 15. délután 2­5 SZÖVETET •zabókelléket és minden textilt legmagasabb áron VESZEK. LEPÉNYI az^Asza^Ms-*­­‘JUL MI CSECSEMOMÉRLEG KÖLCSÖNZÉS KAROLT-KODÚI 4. SZÍM.— ROMAI Veszek rezet acélt MN­ VII­., Szigony-U. 21., naíszenvír Szőnyegj­avitás N­ r n T r fi művésziesen, ■ ER iLv iutánvíisan Arcácia-u. 56 Perzsaszőnyeget textil méterárut és dísztárgyakat veszek JARM08WI VII. ker.. G«t»y-tér 19. 111. II. 4.5 HP-s Deutz-Dlesel nyersolajmofor eredeti gyári csomagolásban, új állapotban •cUsff. gjgKSgp'kai vgjggijb­jgjj&l’s­k.éivra. FOTÓCIKKEKET és gépeket vásáról SPIELMANN fotóüzlet. Teréz­ körút 41. (Britannia mellett) Sifrgffs igazolvány* fénykép f&S'sgKSfi Volt belvárosi áruház tulajdonosa keres társat helyiséggel és áruval. „Női divatáru" jel. Barta hirdetőbe, IV., Kamermayer K.-u. 8. Szerszám­tételeket átvesz ARDÓ-cég, B*je»y-Z«ilD»zky­ út 43. ——————■— Milassin őrnagy elmondja deportálása történetét Vész bíróját, Dominics Vilmost, aki Bajcsy-Zsilinszky Endrét is halálra ítélte, Kufsteinban őrzik A náci- és nyilas tenorral szemben szervezett ellenállási mozgalom egyik önfeláldozó n­eje volt. Milassin István őrnagy. A margitkörúti katonai tör­vényszéken Szálasi vészbirái 1944 no­vember 17-én felette ítélkeztek elsü­ttek. Dominics Vilmos hadbíró-őrnagy vezette a tárgyalást és életfogytiglani fegyházat róttak ki Milassin Istvánra. Dominics azzal tette a nevét örökké hírhedtté és minden magyar szemé­ben gyűlöletessé, mert ő vezette azt a vész bírósági tárgyalást is, amelyen Kiss János altábornagy, Nagy Jenő vezérkari ezredes és Tartson Vilmos ezredes halálos ítéletét mondták ki és később Sopronkőhidán az ő hóhér ítélete pecsételte meg Bajcsy-Zsi­­linszky Endre sorsát is. Milassin István őrnagy a Gestapo fogságából, a bajorországi oberau­­dorfi deportálótáborból most érkezett haza Almássy Pál alezredessel, Lázár Károly altábornagygyal, a testőrség volt parancsnokával, Révaii Kálmán huszárszázadossal. Csűrös Lajos fo­­lyamőr-őrnag­gyal, Tóth Mihály alez­redessel és Vályi-Nagy Tibor orvos­­százados, egyetemi tanárral együtt. Milassin István egyéniségének por­tréja jellemzően alakul ki abból a vád­ból, amelyet a vészbíróság ügyésze lé­nyegében így fogalmazott meg annak­idején: 1943 őszétől kezdve aktív ve­zető szerepet vitt az ellenállási moz­galomban, összeköttetést tartott fenn Szent-Györgyi Alberttel, feladata volt a sejtszervezetek kiépítése, fegyverek beszerzése, a mozgalmat szító és kiter­jesztő beszédek tartása a munkáskö­rökben, röpiratok szerkesztésében vett részt, sőt a márciusi ifjúság számára készülő brosúrák kinyomatását azzal is elősegítette, hogy a nyomda szá­mára maga szállított gépet Gödről, sőt ő közvetítette annak lehetőségét is, hogy Szent-Györgyi Albert Horthy Miklós előtt kifejthesse a németekkel való szembeszállás tervét. Dominics Vilmos, Szálasiék esküdt híve s minden magyar mozgalom es­küdt ellensége, vesztőhelyre akarta juttatni Milassin őrnagyot is. Az első tárgyaláson azonban sikerült Milassin védőjének hatnapos elnapolást elérni s ennek leteltével"" új zsűri alakult, amte azután kötélhalál helyett élet­­fogytiglani fegybíjtat mondott ki a következő m­­egok­olással: «A bíróság irgalmat gyakorol, mert Lázár Károly altábornagy testőrparancsnok tanú­­kénti kihallgatása szükségessé vált volna, vele dolgozott ugyanis együtt Milassin, de Lázár nem volt kihallgat­ható, mert Horthy Miklóssal együtt Németországba vitték.» így menekült meg a kötéltől a magyar ellenállási mozgalom egyik hős vezetője. Az „ir­­galmas” ítélet után Dominics Vilmos mindent megtett, hogy az ellenállási mozgalom elfogott résztvevői közül azokat, akik megmenekültek a bitófá­tól, a Gestapo Németországba vigye. Bosszúálló akciója sikerült is: Milas­­sint ,HS-ad magával együtt gyalog­út­nak indították Németországba, halálos elkeseredéssel szökést kísérelt meg két fogolytársunk, Gombócz Já­nos horvát származású szabó és Far­kas Imre fővárosi tanító. De elfogták a szegény vánszorgó embereket és mind­kettőjüket egy szabotázzsal vádolt tex­tilkereskedővel, Berger Sándorral együtt, aki ellen betegsége alapján ko­holták a vádat, megkötözve, csoma­gokkal agyonterhelve arra kényszerí­­tették, hogy a menet élére álljanak s ha a kimerültségtől vissza-visszamara­­doztak, dorongokkal verték agyba­­főbe őket és így voltak kénytelenek utolsó erejük megfeszítésével ismét elől lépdelni. Közben a sváb volksbun­­dista terrorlegények válogatott kínzá­sokat eszeltek ki a számukra. Amikor párperces szünetet rendeltek el a ván­dorlásban, ezt a három szerencsétlen embert ü­dregekkel kényszerítették rá, hogy percekig féllábon álljanak. A második­ megálló után azután ásót nyomtak a kezü­kht, megásatták vetők a sírjukat s amikor már dőltük tá­tongott a három gödör, géppisztollyal agyonlőtték őket. A testi és lelki fá­radalmaktól teljesen elcsigázva, leron­gyolódva érkeztünk meg Bernauba. itominivs ás rásabirátársai amerikai foff*áfjhtm­ —■ Bernauban — folytatta megrázó elbeszélését Milassin őrnagy — néhány napig egy pajtában zsúfoltak össze bennünket. Dominics — amint azt később, az elfogatása alkalmával nála talált naplójában írta — a fogolyka­­raván megérkezése után elment a bernaui fegyintézet parancsnokához és a rosenheimi körzetvezetőhöz és ezzel a kérdéssel fordult hozzájuk: • Egyáltalán nincs hely, mit csináljak velük?, Mire így hangzott a válasz: «Ki kell irtani őket!» A vészbírónak meg is lett volna erre a hajlandósága, de tekintettel arra, hogy a megérke­zettek legtöbbje csak vizsgálati fo­goly volt, félve a felelősségre vonástól, hiszen az amerikai csapatok már kö­zeledtek Oberaltdorf felé, a kisebb büntetésre ítélteket és a vizsgálati foglyokat elbocsátották. Így szabadult meg körülbelül háromszáz ember, ezeken kívül még az a huszonöt, akiknek útközben sikerült megszöknie.­­ Április végén Dominics megszö­kött a városhoz teljesen közel érkező amerikaiak elől. Közülünk ekkor Hardy Kálmán altábornagy átvette a parancsnokságot és lefegyverezte a német őrszemélyzetet. Dominics úgy­látszik, mégsem talált egérútat, mert nem sokkal szökése után ismét meg­jelent Oberaudorfban, de most már családjával együtt. Az amerikai csa­patok május 3-án érték el a város ha­lálát. Mivel még a német helyőrség töredékei benn voltak a városban, re­­pü­lőtámadást intéztek Oberaudorf el­len. Május 4-én a város polgármestere Utossy ezredessel együtt parlamentér­ként jelentkezett az amerikaiaknál. Rövidesen tisztázódott, hogy politikai deportáltak vagyunk s így vissza­nyertük szabadságunkat. Közben Do­minics Vilmost két amerikai tiszt el­fogta és másnap elszállították őt Kufsteinbe­, ahová nemsokára fogoly­ként kerültek a vészbíróság többi Oberaudorfba menekült tagjai is. A Vörös Hadsereg főügyészének vádirata Okuliczki és tizenöt társa ellen Moszkvából jelentik. A lengyel kár­tevők elleni moszkvai per véget ért. A moszkvai lapok részletesen beszá­molnak erről a nagyfontosságú perről és közük az ügyész vádindítványát. A vizsgálat a következő tényeket ál­lapította meg: 1. Nyugat-Ukrajna és Nyugat-Bielo­­russzia, valamint Litvánia és Lengyel­­ország területének felszabadítása után Okuticky, Jankolski, Ben és Jasiuko­­wicz vádlottak megjelentek ezeken a területeken, mint a­ lengyel illegális alakulatok szervezői és vezetői s ott aktív kártevő munkát fejtettek ki az Vörös Hadsereg házában. 2. Okuliczki vádlott Jankowski, Ben és Jasinkowicz vádlottársainak rész­vételével a lengyel emigráns­­kor­mány, utasításai alapján cselekedve, hazug módon azt jelentette a szovjet katonai parancsnokságnak, hogy az úgynevezett «honi hadsereget, fel­oszlatták, valójában azonban fenntar­tották annak vezérkarait, tiszti kere­teit, s ezen az alapon létrehoztak egy új katonai és politikai összeesküvő szervezetet «NE» névvel, ami a lengyel Niepodleglosoz (függetlenség) szó két kezdőbetűje. Ennek a szervezetnek célja volt a Vörös Hadsereg hátában kifejtendő bomlasztó munkásság, va­lamint a németekkel szövetségben a Szovjetunió ellen indítandó háború előkészítése. 3. Az általuk megszervezett föld­alatti alakulatok bomlasztó tevékeny­ségét a Vörös Hadsereg katonái és tisztjei elleni terrorcselekményekre irányították és arra törekedtek, hogy a Vörös Hadsereg közlekedésében zavarokat idézzenek elő; ily módon a Vörös Hadsereg hátában történő za­varokért és terrorcselekedetekért őket terheli az erkölcsi és politikai felelős­ség. 4. A­ szovjet parancsnoknak a rádió­leadó és felvevő készülékek, valamint a fegyverek és katonai felszerelési tárgyak beszolgáltatásáról szóló pa­rancsa ellenére elrejtették a beszol­gáltatandó tárgyakat és a hadban álló Vörös Hadsereg elleni bomlasztó cse­lekményekre használták fel. 5. Okulicki vádlott irányította a Vörös Hadsereg házában a hírszerzési és kémkedési tevékenységet. 6. Pajdak, Puziak, Zwerzinski, Baginski, Merzwa, Stypulkowski, Chaeinski, Urbanski, Michalowski, Kobyljanski és Stemm­ler-Dombski vádlottak résztvettek a megyei föld­alatti mozgalom bomlasztó munkájá­ban, Lengyelország területén, a Vörös Hadsereg hátában. Okulicki, Jankowski, Jasiukowicz, Ben, Pajdak, Zwerzinski, Czarnowski, Kobyljanski, Merzwa, Urbanski, Mi­chalowski és Stemmler-Dombski vád­lottak teljes egészében beismerték bű­nösségüket az ellenük felhozott vád­pontokban, amelyeket a tanúvallomá­sok is bizonyítottak. Puziak, Chaeinski és Baginski vád­lottak részleges beismerést tettek és­pedig Puziak és Chaeinski beismerték, hogy tudtak a földalatti „kormány" il­legális rádiójának létezéséről és hogy ezt a rádiót a londoni emigráns „kor­mánnyal" való összeköttetés céljaira használták fel. Baginski beismerte, hogy Okulickivel és Jankowskival tárgyalásokat folytatott a NE nevű földalatti szervezkedésben való rész­vételről és nem teljesítette a szovjet parancsnokságnak a földalatti kor­mány rendelkezésére álló fegyverek és rádióriadók beszolgáltatásáról szóló parancsát. Slopum­owski vádlott tagadta bűnös­ségét a vizsgálat és a tárgyalás során. Megállapítást nyert, hogy a vádlot­tak tagjai voltak a lengyel földalatti mozgalomnak, amely a Vörös Hadse­reg hátában bomlasztó munkát fejtett ki. Bűntetteket követtek el, amelyek a vád 6. pontja szerint a Szovjet Bün­tetőtörvénykönyv 17—58—8, 58—9, 58—IX. pontjaiba ütköznek. Az előadottak alapján és az 1944 július 20-án a Szovjetunió és a len­gyel felszabadító bizottság között a szovjet főparancsnokság és a lengyel közigazgatásnak a lengyel terület fel­­szabadulása után egymás közötti vi­szonyáról létrejött egyezménynek megfelelően — amelyet az ideiglenes lengyel kormány megerősített : a fenlnvezett vádlottak a szovjet kato­nai hatóságok törvénykezése alá tar­toznak s mint ilyenek átadandók a Szovjetúnió legfelső bírósága katonai tanácsának. A vádiratot aláírta: Afanaszjev hadbíró-vezérőrnagy, a Vörös Hadsereg főügyésze. (MTI) Hírek Romániából A bukaresti rendőrség letartóztatta Nichifor Robu volt Cuza-párti képvi­selőt. Robu eredetileg kocsmáros volt és úgy lépett be a politikai életbe Cuza antiszemita terrorista pro­­grammjával. Bukovinai fészkében ál­landó rémuralmat teremtett és gyako­rolt 15 év óta. Számos választáson nyert mandátumot. Mindig paraszt­­ruhában járt és a képviselőházban büntetlenül garázdálkodott. A folyosó­kon gyakran megverte a zsidó képvi­selőket. A Goga—Cuza-kormány idején csernovitzi prefektusnak (főispánnak) nevezték ki és hatheti p­refektusi mű­ködése alatt zsarolásokat és merény­leteket követett el. Legnagyobb bra­­vurstiklije az volt, hogy az 1931. évi választások után a képviselőházi iga­zolási vitájában a szószéken beszélő Patrascanu kommunista képviselő (je­lenlegi igazságügyi miniszter) háta mögé surrant, a képviselőt kiemelte a szószékről és kidobta a folyosóra. Az öt megválasztott kommunista képvi­selő mandátumának megsemmisítésé­ben féktelen terrorja nagy szerepet játszott. A román nemzetnevelési miniszter rendeletet bocsátott ki, amely szerint 1940 szeptember és 1945 szeptember­­ között román állampolgárok Magyar­­országon szerzett diplomáit és iskolai bizonyítványait érvényesíteni lehet különbözeti vizsgák letétele útján. A bukaresti ügyvédi kamara igazoló bizottsága kizárta a kamarából Istrate Micescut, a kamara volt elnökét, a Goga—Cuza-kormány egykori külügy­miniszterét, többszörös képviselőt, egyébként Románia elismert legkivá­lóbb szónokát és jogászát. Micescu valamikor liberális politikát követett, de mintegy tíz évvel ezelőtt jobboldali vizekre evezett át. A bukaresti ügy­védi kamara elnökévé úgy választatta meg magát 1936-ban, hogy vasgárdista diákok és ügyvédek bottal verték ki a baloldali és zsidó ügyvédeket a sza­vazási épületből. VIEIILAMOS hűtőszekrények, cukrászipari összes gépek, tonnák, háztartási jégszekrények raktáron LIGETINÉL, Horn Ede­ utca9. Délután 1­ 5-ig Államosítanak lobil középiskolát A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter rendkívüli hitelkeretet kért a pénzügyminisztertől több eddig ma­gánkézben levő gimnázium átvételére. Bár ezek az iskolák eddig is részesül­tek állami támogatásban, a mai körül­mények között képtelenek anyagilag biztosítani az iskola fenntartását és ezért kérték államosításukat. Az ér­dekelt iskolák: Rákospalotai Wagner Manó gimnázium, Pestszenterzsébeti nyilvános jogú magén leánygimná­zium, Szeghalmi református gimná­zium. Az intézetek tanáraival és egyéb alkalmazottairól gondoskodnak. A kérdés végleges rendezéséig államse­gély vagy más formában fognak hoz­zájutni jogos illetményeikhez. Kiállított a iPh­asa PHyerf/t/ szoboralap javára Másfélszáz jól válogatott kép és szobor kiállításával vasárnap nyílik meg a Dózsa György-szoboralap javára rendezett tárlat az Ernszt Múzeum termeiben. A felszabadulás óta alig­hanem a legjelentősebb képzőművé­szeti megnyilatkozás ez a kiállítás, annak ellenére, hogy a legutóbbi ki­állítások mintájára itt is legnagyobb­részt sokszor látott, régebbi művek szerepelnek a katalógusban. Egy időre, úgy látszik, le kell tennünk ar­ról, hogy művészeink új opuszokkal szerepeljenek a tárlatokon. Mindez nem árt a kiállítás nívójá­nak, sőt bizonyos higgadt egységet ad neki. Pillanatszüktű rögtönzésekre nem­­kénytelen a válogató bizottság, ré­gebbi, feldolgozott és kiértékelt anya­got mutat fel, sok művészetpedagógiai tanulságot kínálva. Az általános szem­pont a közönségszerűség volt s így a kiállítás termeiben inkább a festői és szobrászi középhangok uralkodnak, a rendezés óvakodik a művészi progresz­­szió merészebb kalandjaitól. . A festők élvonalában Egry József, Kmelty János és Márfhl Ödön áll, ki­érett, a francia piktúrán nevelt, de lé­nyegében jellegzetesen magyar kifeje­zési modorukkal. Olyan képek láttán, mint Egry, «Kristóf kompozició­i, Márffy: «Ablak előtte-je, vagy Lovas kompozíció »-ja és Kmetty kékben fluoreszkáló, finom színhatásai, látjuk igazán, milyen értelmetlen és dilet­táns próbálkozás volt az a lázas kuta­tás, amivel az elmúlt években a hiva­talos művészetpolitika a­­magyar művészeti jelleget­ kereste, avatatla­nul tépve el a magyar művészet bo­­nyolult kapcsolatait a modern világ­áramlatokkal. Abból a művészeti for­radalomból, melynek első harcosa Cé­zanne volt, a későbbiek egész sor modern francia, végső eredményként a mai magyar festészet derékhada sértetlenül és föltétlenül magyar jel­legű kifejezési stílust alakított itthon. Az előbbiek mellett Szőnyi István két «Delelő» című képe, Czóbel Béla né­­hány mély és gondos kompozíciója, a kevés képpel szereplő Berény Róbert munkái, Bernáth Aurél új naturaliz­mus felé hajló korszakának néhány darabja, Csók István és Berenczy Va­lér festményei tetszettek leginkább. A szobrászati részben kisebb a vá­laszték. Bokros-Birmann Dezső két munkásszobra, az «Útburkoló» és a­­ Kubikost, a modern szobrászat leg­­elmélyü­ltebb szocialista hangsúlyát je­lenti. Pátzay Pál portréi, Beck András, Ferenczy Béni és Szondái Sándor szobrai adják a kisszámú plasztikai anyag gerincét. Végül még annyit: az egymást érő retrospektív kiállítások után végre egy teremre való friss, új munkát sze­retnénk látni. Papp Antal *5 Hieres Pál tudjuk nyárban, összefér­nek: ingkabátban! Elegán- I sak, frissek — és nem in- s gerli őket a kánikula. Jöjjön el hozzánk , próbál­jon fel egy ilyen ingkabá­tot, meglátja, nem tud megválni tőle. Kényelmes, előnyösen öltöztet s ráadá­sul feleslegessé teszi a nyakkendővel súlyosbított inget ás a zakót! Jól mosható len- és QOA kendervászonból P wQU Jó szabású short SS A három zsebbel P WWW Árváltozás jogát fentartjuk. wft N’sgykavjyy V^fthia

Next