Magyar Polgár, 1867. március-december (1. évfolyam, 1-93. szám)
1867-04-10 / 8. szám
N HIRHARANG. *% Megkegyelmezem Öcs és apostoli kir. Felsége a m. kir. miniszerelnük felterjesztése folytán f. hó 2-án kelt legfelsőbb elhatározásával kegyelemből megengedni méltóztatott, hogy az 1852-ben haditörvényszékileg elitélt, jelenleg ideiglenes engedélylyel Kolozsvárit tartózkodó gr Teleki Sándor, az illető haditörvényszéki ítélet jogi következményeinek elengedése, s elkobzott vagyonának visszaadatása mellett végleg hazájában, illetőleg a birodalomban maradhasson. A „Székely Néplap- így mutatja be a „Székely Közlöny“ mutatványszámát. A „Székely Közlöny“ mutatványszáma, mint l-sö szám megjelent s egy példány abból kezeink közé is jutott. Lapunkat érdeklő epés kifakadásaira se egyszer, se máskor felelni nem fogunk, mivel lapunk nem szemétdomb! E mellett azt se tudhatni, hogy czimzett lapot hol, melyik országban vagy városban szerkesztik és nyomják ? miből a nagyérdemű mélyen tisztelt olvasó közönség világosan láthatja, hogy érdeklett lap négyes fogata t. i. szerkesztője (ki még magát felelősnek merészli nevezni) és három munkatársa nem egyéb, mint általok, az egyszerűségben nem kérkedő nemzetünk egyetlen szépirodalmi lapját, magánérdekért megbuktatni törekvő, „fekete lobogójú titkos társulat.“ — Őszintén megvalljuk, ez epés hangra nem voltunk elkészülve, mert azt hittük, hogy a „Sz. N.“ szerkesztője sokkal hasznosabban tudja felhasználni lapja terét, sem hogy meddő vitát folytasson, még pedig olyan hangon, mely semmi körülmények között nem igazolható. Botrány a vasúton. A bécsi „Presse“ írja, hogy nem tudjuk, hogy mennyire való. A dolog Püspök Ladány s Nagy-Várad között ápril 1-én történt volna. A vagyonban a nemrég visszatért emigráns hazánkfia B. ült. Három kabátos ember itt megrohanta, a legdurvább módon felhívta, hogy adja át nekik helyét, s midőn B. természetesen vonakodott azt megtenni, a három ember egy ellen tettlegességekre is vetemedett. S midőn aztán megtudták, hogy ki az, akit ily gyalázatos módon megsértettek, azzal mentegetődztek, hogy zsidónak nézték. Mind a tett, mind a mentség az illetők műveltségi fokát eléggé jellemzi, s B. úr nem tehetne jobbat, mintha neveiket átadná a nyilvánosságnak. Erre, hogyha a történet csakugyan való, ezennel fel is hívjuk. (48) *,* Dr. Oroszhegyi Józsa múzeumunknak legközelebbről sok érdekes tárgyat küldött Ciprus szigetéről, hol mint orvos és gyógyszerész egyike a legnépszerűbb embernek.• Bognár Vilma és Füredi e hó folytán vendégszerepelni fognak színpadunkon Fehérváry jelentése szerint. A jövő bérletfolyamban pedig színre kerülnek „Tíz leány“, „Fecsegök“ czían ismert operettek . Hermann Otto, ki jelenleg a gyeke , czege és katonai tavakon tudományos észleleteket csinál, múzeumunk természettudományi gyűjteményét mintegy 50 madár fajjal gyarapítá. E gyűjteményt nem sokára beszállítják rendeltetése helyére.• Drágus Károly és neje jutalomjátékául, csütörtökön a „Vas-álarcos“ kerül színre. A régi franczia iskola egyik leghatásosabb darabja, mely közönségünknek még ma is bizonyosan jó emlékében van. Drágus és neje ezúttal bucsujukat veszik.* Rendőrségünk figyelmébe nem tudjuk eléggé ajánlani a szentegyház utczába helyezett vasaló czigányokat, kik minden szemérmet sértőleg hetenként kétszer oly botrányokat visznek véghez, amelyeket a közerkölcsiség érdekében kötelessége a rendőrségnek minél előbb megakadályozni s megszüntetni. Azon háztulajdonosok és lakók, kik e környéken laknak, kénytelenek száműzni magukat ablakaikból családostól együtt oly jelenetek s fenhangon tartott beszélgetés s orditozások miatt melyeket börtönnel szoktak fenyiteni másutt. Egy kormányszéki rendelet e rakonczátlan népséget szigorúan rendőrségi felügyelet alá helyezi, s ez okból olyan helyre rendeli, hol folytonosan szem előtt legyenek. 1803-ban a vasaló czigányok czéhmesterei, név szerint Boros Ádám és Zabola Ádára kötelezték magukat a czizrandia czéh udvarán bérelni czéhek számára helyet, a tanács pedig 4,749 — 1863 szám alatt szigorúan meg is rendeli a rendőrségnek, hogy a vasaló helyiség haszonbérlését a vasművesekkel hajtassa végre. És ime még ma is egy népes és nyílt utczában garázdálkodnak, hogy minden perczben ártatlan szem-és füleket sértsenek. Meddig lessz ez utcza türelme próbára téve? *** Új szerződtetések színházunkhoz. Az újonnan szerződött tagok között Takács, Kovács Gyula, Dózsa, Odry Lehel, Kantay Teréz nevét halljuk említeni. Az utóbbin kívül mindeniket ismeri már közönségünk. Kantay Teréz Follinus társulatánál volt Aradon, mint operette énekesnő. *** Miksa György szerdán délután 5 órakor tudományos felolvasást fog tartani a múzeum egylet gyűlésében. A Nagy Miklós által szerkesztett „Magyarország képekben“ czímű honismertető folyóirat III füzete beküldetett szerkesztőségünkhöz. E nagy jövőjű folyóiratra, melynek mind változatos tartalma, mind kitűnő képei átalános figyelmet gerjesztettek, annyival is inkább felhívjuk olvasó közönségünk figyelmét, mert ára aránylag nagyon csekély a kiállításhoz képest. E füzet 28 képet hoz Jankó, Keleti és Marastonitól, a szöveg mellettek pedig a legnagyobb részben új adatokon alapszik, mi legtöbb érdeket szokott az ilynemű vállalatoknak kölcsönözni. Az első két füzetet még nem ismerjük, de ha be lesz küldve, ismertetni fogjuk tartalmukat. *% Nyilatkozat ! A „Magyar Polgár“ „hirharang“ rovatában megjelent nyilatkozatra, amelylyel Pávai Elek helyre véli ütni, az általam e lapok 3-ik és 4 ik számaiban megcáfolt czikke hitelét, csak annyi a megjegyzésem, hogy a Doktor téved, ha azt hiszi, hogy álpatkossal fiút leánynyá s egyátalában egy csomó valótlanságot igazsággá lehessen változtatni. Továbbá téved, ha azt hiszi, hogy rajta áll kimondani : várjon megdöntöttem vagy megingattam-e valamit vagy sem. Meg látszik, hogy a Doktor maga magát közvéleménynek hiszi, s e hit meg is felel ismeretes, furexa észjárásának. Én érvekkel és okmányok alapján cáfoltam. Tisztelt Doktori hol vannak az ön érvei? Vagy azt várja talán, hogy a „sic volo, sic jubeo“ és a „stat pro ratione voluntas“ az ön érdekében még fennállanak? Ami a „henczeget“ illeti, azt én nem „lököm“ vissza, mert nem is tartozik reám, s mert e praedicatumot Doktor uram most is máskor is tökéletesem önmagára szabta Végre ami a „Muzeum“ czim gyanánt való használatát illeti, én nem tiltakoztam az ellen, hogy az okos dolgok homlokán ne ragyogjon, csak az ellen, hogy kézzelfogható koholmányok s ámítási kísérletek ezégévé ne sülyedjen. Legutolsó szavam gyanánt kimondom még azt is, hogy egyletünk alapszabályai egy árva betűvel sem emlékeznek meg arról, miszerint az igazgató tagnak — legyen az bár Pávai Elek is — jogában állana, az alapító és részvényes tagokat „commandirozni“ s a „muzeum“ czímmel tetszés szerint visszaélni. Márpedig a nyilatkozat zárpontjából , az aláírásból csak az tűnik ki, hogy a Doktor „Muzeum commandáns“-nak tartja magát. Ezzel ezt az ügyet részemről befejezettnek nyilvánítom. Gyeke, ápril. 6. 1867. Hermann Ottó. *** (Necrolog.) Papp Emánuelné született Voith Mária, a maga és gyermekei : Mari, Voith Miklósné, Ferencz, Mihály neje Papp Mari, és Kata Tamási Péterné nevében a legmélyebb fájdalommal jelenti férje Papp Emánuelnek folyó év április 6-kán d. e. 10 órakor alig nyolc napi betegség következtében életének 69, boldog házasságának 26 dik évében történt váratlan elhunytát! A sokat vesztett család mély gyászában elsősorban osztakoznak a boldogult testvérei: Papp Ferencz, Lukács, Joachim, Kristóf, valamint elhunyt testvéreinek Mihály és Zachariásnak özvegyei és családjuk, úgy vejei : Voith Miklós és Tamási Péter és többi számos rokonai, kik a boldogabban a leggyöngédebb testvért, illetőleg apóst és jó rokont vesztettek. A szerény kis család köréből az tűnt örökre el, ki annak éltető lelke, támasza, mindene volt! A nő a leghívebb, leggondosabban szerető férjet, gyermekei az örökre pótolhatlan apát, testvérei a legneemsebb, a legigazabb öcs és bátyái, rokonai s polgártársai részvétteljes emberbarátot vesztettek el benne! A néhainak hülttetemei f. hó 8-kán délelőtt a szokásos egyházi szertartások után Gyekéből a mocsi sirkertben nyugvó édes atyja és testvére porai mellé helyeztettek el. 8-ill szám! ■■ ^^^^eîadásélettnl^er^^^gen érdekesés jelentékeny haladás történt. A nem rég alakult Zeneegylet tegnapelőtt folyó hótán tartotta a helybeli casinó termeiben első előadását, Sack György főtanodai karnagy vezénylete alatt. Az előadás jól sikerült, s az öszvegyült számos hallgató közönség örömteljes meglepetést érzett az első fellépés fényes sikere felett. 1. 1. Helybeli iparosoknak feltárban. IIIRDETÉSEK. Nagyobb hirdetéseknél kedvezmények. (12) (3—5) Alulirtnak, miután, a legjobb és választékosabb, minden igényeknek megfelelő tavaszi és nyári férfiruha, gyapjúszövet kelmékkel magát kellőleg ellátva, — van szerencséje, a nagyérdemű közönséggel tudatni, hogy mindennemű FEHFHUHA megrendelé s e k e I Ízletesen és divat szerént készíteni, a lehető legjutányosabb ár mellett elvállal. Minélfogva, a tisztelt megrendelő uraknak, megrendelt ruháik teljes megelégedésekre leendő kiállítására kész szolgálatát ajánlja. Kolozsvártt belső-közép utcza „Vadkecskéhez“ czimzett boltjában. Turóczi Lajos, férfi-ruha készítő. (16) Árverési hirdetmény. (28) Ezennel közhírré teszi aláiírt igazgatóság, hogy a kolozsvári zálog kölcsön intézetnél elzálogosított h f. évi február végéig lejárt, de még ki nem váltott tárgyak az I. és II. osztályból nyilt árverésen el fognak adatni, és pedig az 1. osztályú tárgyak, u. m. ruhaneműk, házi eszközök, áruk stb. árverése lesz !• április hó 39-ién. A II. osztályú tárgyak, u. m. arany, ezüstneműk, ékszerek stb. árverése lesz f* április hó 30-ban. Az árverések az intézet helyiségében, mindig délután 2 órakor kezdődnek. · A zálogtárgy tulajdonosa fel van jogosítva az eladásra kitett tárgyat az árverés kezdete előtt még kiváltani vagy átiratni.— A már eladott tárgyakból bejött többlet hasonlólag őt illeti. A vevő tartozik a vételárt rögtön lefizetni és a tárgyat elvitetni. Kolozsvártt, ápr. 2-kán, 1807. A kir. szab. zálogkölcsön-társulat igazgatósága. Nyomatott az ev. ref. főtanoda betűivel (Bel-Farkas utcza 74 sz.) (14) (2-3) A sétatéri kioszk és ennek közelében levő sziget és pedig a kioszk mint kizárólag cukrászati ételek, italok és fagylaltok, a sziget pedig mint vendéglői meleg és hideg ételek s italok árulására való helyiség f. é. májustól kezdve egy egész évre haszonbérbe fognak adatni. Figyelmeztetnek a vállalkozni szándékozók, hogy a haszonbéri feltételeket Dr. Hincz György ur gyógytárában megtekinthetik s hogy a szóbeli árverezés 1867 április 13 án délután 4 órakor a városközségi tanácsteremben fog megtartatni. A sétatéri egylet választmánya. (15) (2—3) Egy helyben mint könyvvivő állomásozó fiatal ember szabad óráiban mindennemű irásmunkákra, német vagy magyar nyelvben, valamint egyszerű vagy kettős könyvvivés berendezésére ajánlja magát. Bővebb felvilágosítást a szerkesztőség ad. Mi újság túl a Királyhágón ? — Az 1849 iki belügyminisztérium elnöki pecsétjét Horváth Lajos miskolczi képviselő, amaz elnökség volt titkára megőrizte, s most a nemzeti múzeumnak adta be. — Az erdélyi orsz. pénzügyi igazgatóság ideiglenes vezetésével, miniszteri biztos minőségben, Horváth Sándort nevezték ki. — A közmunka és közlekedési minisztériumban Mihalik, Fakk Oszkár miniszt tanácsosokká, Hieronimy K. elnöki titkárrá, Hollán Ernő pedig államtitkárrá neveztetett ki. — A megkoronázandó királyné értésére adta a magyar hölgyeknek, hogy, tekintve az ország anyagi helyzetét, azt óhajtaná, hogy a magyar hölgyek a koronázás alkalmával mentős nagyobb egyszerűség által tündököljenek. — Ő Felsége váratlanul visszautazott egész kíséretével Bécsbe, egy távirat következtében, mely a koronaörökös betegségét jelenté. — A m. kir. igazságügy minisztériumhoz kineveztettek osztálytitkárokut: Gecze János képviselő, Örköss Bálint, Wünsch Sándor, Pogonyi Dénes ügyvédek, Csillag Benjámin pest megyei törvényszéki bíró, és Szentkirályi László. Fogalmazókul : László Zsigmond, Szászy László, Tóth Pál, Korizmics Antal, Deák Farkas, Bümbes Gyula és Fülüp Kálmán. Segéd-fogalmazókul : Székely Ferencz és Garay Dezső. POLITIKAI SZEMLE. Azon kérdés, hogy a jövő hónap békét hoz-e, vagy háborút, nagy mértékben foglalkoztatja a közvéleményt. Az optimisták már azt állítják, hogy Francziaország megkezdte a visszavonulást, és semmi kedvet sem mutat Németországgal kikötni. Berlinben azonban, és helyesen belátják, hogy Napoleon császár nem egyezhetik bele minden ellenmondás nélkül a porosz túlnyomóságba. A „Kreuz Ztg.“ egy hivatalos czikket közöl, mely a béke netaláni megzavarásáért kizárólag Francziaországot teszi felelőssé. A Luxemburgi kérdésben, a „Weser Zig.“ következő érdekes leleplezéseket közöl:“ Bismark gróf, az 1866 Junius havában közlött, szövetségi reformjavaslatban, lemondott ugyan Luxemburgról, azonban csak azért, mert Austriával európai beavatkozás nélkül akart tisztába jönni, Luxemburg pedig, mint Németalföldi terület, a kérdésnek nemzetközi jelleget kölcsönzött volna. A Nikolsburgi pradiminárék megállapítása után egy héttel, Napóleon előállott kárpótlási követeléseivel, Hessen és Bajorország Rajnai része, Saarbrücken és Luxemburgot követelvén, Bismark tagadólag válaszolt. Luxemburgra nézve a porosz premier úgy nyilatkozott, hogy e herczegség fölött, a fentebb érintett reformjavaslat értelmében Poroszot- Aprilis 10. A szág nem rendelkezik. Napóleon császár tehát azt hihette, hogy ha a Luxemburgi nagyherczeggel alkut köthet, a dolog Poroszország beegyezése nélkül is rendre jön. Így történt: midőn azonban Bismark úr nyugtalansága tetőfokra hágott, akkor jelent meg mint szükségben segítő jóbarát Bennigsen interpellatioja, mely a parlamentben és a közvéleményben egyiránt oly lelkesedést gerjesztett, hogy Bismark örömmel ragadta meg az alkalmat, nemzeti politika következésére. Hiszem már említettük volt, hogy a parlamentben kijelentette, hogy kímélni fogja ugyan Francziaország érzékenységét, de csak addig, míg Poroszország becsületével összeütközésbe nem jön. Francziaországban nyomott hangulat uralkodik. A kormány sokkal vérmesebb reményeket ébresztett a közönségben, Luxemburgot illetőleg, sem hogy mostani visszavonulása részvért ne okozott volna. A „Moniteur“ Bismark beszédét egy czikkben commentálta, mely a közönség egy részénél a legmélyebb benyomást hagyta hátra. Még diplomatikai körökben is nagy feltűnést okozott az, és egy nagy hatalom képviselője, állítólag következő nyilatkozatot tett róla : „C’ est une manière anodine de poser le „casus belli“ (ez egy fájdalmatlan módja a „casus belli“ előidézésének.) Sanguinicus franczia politikusok azon hírt terjesztik, hogy ha a császári kabinet által folytatott alkudozások sikertelen maradnak, a császár el van határozva, őszintén felfedezni a helyzetet a nemzet előtt, s a már is izgatott nemzeti érzületet fokozván, végső esetben a nyílt töréstől sem retten vissza. A keleti kérdésre vonatkozólag, orosz lapok a legnagyobb dühvel írnak azon körülményről, hogy a Porta visszautasítá a nagyhatalmak azon tanácsát, hogy Candiát Görögországnak engedje által. A „Journal de St. Petersbourg“ azt állítja, hogy a Porta csak az Angolország által tanúsított közönyösség álul felbátoríttatva, merészelte visszautsítani a halmak tanácsát, melyek együttes föllépésük által a legfényesebb bizonyítékát szolgáltaták annak, hogy lépésüket e kérdésben érdek nem vezette. Törökország — folytatja az érintett lap — ezáltal a felelősséget vállalja magára a jövőre vonatkozólag: van egy határ, melyen túl a vakság megszűnik enyhítő körülményt szolgáltatni. Mexikóból a legszomorúbb hírek érkeznek. Escobedo juaris tábornok megverte Miksa császárt, ki hadserege maradékával Queretary városba vonult, melynek ostromlásához most a juáristák előkészületeket tesznek. Miksa császár ha megmaradt volna első szándékánál, s elhagyta volna ez országot, mely neki hazája soha sem lehetett, a francziák távozása előtt, minden kellemetlenségtől megszabadult volna: most egyedül reménye csak egy tisztességes capitulátio. Legújabbak: Páris áp. 6-kán. Ilire jár, hogy egy császári nyilatkozat várható. A háború bizonyosnak tartatik, nagy nyugtalanság e miatt. Páris. Ápril. 7. „Etendard„ megczáfolja a herczeg Gramont ide hivatását; azonban Mac-Mahon tábornok ide hivatását megerősiti. A „M. Polgár“ magán távsürgönyei. Feladatott Pesten 9-én d. u. 5 órakor 15 p. Megérkezett „ „ 6 „ 55 p. Deák Ferencz javaslata a horváth ügyben szó többséggel elfogadtatott. Holnap gyűlés, azután május hó elejéig a gyűlést elnapolják. Feladatott Pesten 9-én estve 9 órakor 15. p. Megérkezett 9-én reggel 11 „35. p. Horvátügyi tárgyalás befejeztetett Csütörtökön zárülés, május elejéig szünetelés. Kolozsvár-brassói vasút ügye kedvező fordulatot vett. Idegenek névsora: Biasini: Kapitány Veér. Szigethi Sándor. Kálnoki Dénes. Torma Károly. Kvárta ház : Lengyel Kristóf. Medgyesi Ignátz. Popovics Tivadar. Bocsánczi Márton. József Mayer. Borsós Imréné. Csillag: Kolin József. Mezei Lina: Dávid Istvánné.