Magyar Polgár, 1867. március-december (1. évfolyam, 1-93. szám)

1867-04-10 / 8. szám

N HIRHARANG. *% Megkegyelmezem Ö­cs és apostoli kir. Felsége a m. kir. miniszerelnük felterjesztése folytán f. hó 2-án kelt legfelsőbb elhatározásával kegyelemből megengedni méltóztatott, hogy az 1852-ben haditörvényszékileg elitélt, jelenleg ideig­lenes engedélylyel Kolozsvárit tartózkodó gr Te­leki Sándor, az illető haditörvényszéki ítélet jogi következményeinek elengedése, s elkobzott vagyo­nának visszaadatása mellett végleg hazájában, ille­tőleg a birodalomban maradhasson. A „Székely Néplap- így mutatja be a „Székely Közlöny“ mutatványszámát. A „Szé­kely Közlöny“ mutatványszáma, mint l-sö szám megjelent s egy példány abból kezeink közé is ju­tott. Lapunkat érdeklő epés kifakadásaira se egy­szer, se máskor felelni nem fogunk, mivel lapunk nem szemétdomb! E mellett azt se tudhatni, hogy czimzett lapot hol, melyik országban vagy városban szerkesztik és nyomják ? miből a nagy­érdemű mélyen tisztelt olvasó közönség világosan láthatja, hogy érdeklett lap négyes fogata t. i. szer­kesztője (ki még magát felelősnek merészli nevez­ni) és három munkatársa nem egyéb, mint általok, az egyszerűségben nem kérkedő nemzetünk egyet­len szépirodalmi lapját, magánérdekért megbuktatni törekvő, „fekete lobogójú titkos társulat.“ — Őszintén megvalljuk, ez epés hangra nem voltunk elkészül­ve, mert azt hittük, hogy a „Sz. N.“ szerkesztője sokkal hasznosabban tudja felhasználni lapja terét, sem hogy meddő vitát folytasson, még pedig olyan hangon, mely semmi körülmények között nem iga­zolható. Botrány a vasúton. A bécsi „Presse“ írja, h­ogy nem tudjuk, hogy mennyire való. A do­log Püspök Ladány s Nagy-Várad között ápril 1-én történt volna. A vagyonban a nemrég visszatért emigráns hazánkfia B. ült. Három kabátos ember itt megrohanta, a legdurvább módon felhívta, hogy adja át nekik helyét, s midőn B. természetesen vonakodott azt megtenni, a három ember egy ellen tettlegességekre is vetemedett. S midőn aztán meg­tudták, hogy ki az, a­kit ily gyalázatos módon megsértettek, azzal mentegetődztek, hogy zsidónak nézték. Mind a tett, mind a mentség az illetők műveltségi fokát eléggé jellemzi, s B. úr nem te­hetne jobbat, mintha neveiket átadná a nyilvános­ságnak. Erre, hogyha a történet csakugyan való, ezennel fel is hívjuk. (48) *,* Dr. Oroszhegyi Józsa múzeumunknak legközelebbről sok érdekes tárgyat küldött Ciprus szigetéről, hol mint orvos és gyógyszerész egyike a legnépszerűbb embernek.­­• Bognár Vilma és Füredi e hó foly­tán vendégszerepelni fognak színpadunkon Fehér­­váry jelentése szerint. A jövő bérletfolyamban pe­dig színre kerülnek „Tíz leány“, „Fecsegök“ czí­an ismert operettek . Hermann Otto, ki jelenleg a gyeke , czege­ és katonai tavakon tudományos észleleteket csinál, múzeumunk természettudományi gyűjtemé­nyét mintegy 50 madár fajjal gyarapítá. E gyűjte­ményt nem sokára beszállítják rendeltetése helyére.­­• Drágus Károly és neje jutalomjáté­kául, csütörtökön a „Vas-álarc­os“ kerül színre. A régi franczia iskola egyik leghatásosabb darabja, mely közönségünknek még ma is bizonyosan jó em­lékében van. Drágus és neje ez­úttal bucsujukat veszik.­­* Rendőrségünk figyelmébe nem tudjuk eléggé ajánlani a szentegyház utczába helyezett va­saló czigányokat, kik minden szemérmet sértőleg hetenként kétszer oly botrányokat visznek véghez, a­melyeket a közerkölcsiség érdekében kötelessé­g­e a rendőrségnek minél előbb megakadályozni s megszüntetni. Azon háztulajdonosok és lakók, kik e környéken laknak, kénytelenek száműzni magu­kat ablakaikból családostól együtt oly jelenetek s fenhangon tartott beszélgetés s orditozások miatt melyeket börtönnel szoktak fenyiteni másutt. Egy kormány­széki rendelet e rakonczátlan népséget szi­gorúan rendőrségi felügyelet alá helyezi, s ez ok­ból olyan helyre rendeli, hol folytonosan szem előtt legyenek. 1803-ban a vasaló czigányok czéhmesterei, név szerint Boros Ádám­ és Zabola Ádára kötelez­ték magukat a czizrandia czéh udvarán bérelni czé­­hek számára helyet, a tanács pedig 4,749 — 1863 szám alatt szigorúan meg is rendeli a rendőrségnek, hogy a vasaló helyiség haszonbérlését a vasműve­­sekkel hajtassa végre. És ime még ma is egy né­pes és nyílt utczában garázdálkodnak, hogy min­den perczben ártatlan szem-és füleket sértsenek. Meddig lessz ez utcza türelme próbára téve? *** Új szerződtetések színházunkhoz. Az újonnan szerződött tagok között Takács, Ko­vács Gyula, Dózsa, Odry Lehel, Kantay Teréz ne­vét halljuk említeni. Az utóbbin kívül mindeniket ismeri már közönségünk. Kantay Teréz Follinus társulatánál volt Aradon, mint operette énekesnő. *** Miksa György szerdán délután 5 óra­kor tudományos felolvasást fog tartani a múzeum egylet gyűlésében. A Nagy Miklós által szerkesztett „Magyarország képekben“ czímű honismertető fo­lyóirat III füzete beküldetett szerkesztőségünkhöz. E nagy jövőjű folyóiratra, melynek mind változa­tos tartalma, mind kitűnő képei átalános figyelmet gerjesztettek, annyival is inkább felhívjuk olvasó közönségünk figyelmét, mert ára aránylag nagyon csekély a kiállításhoz képest. E füzet 28 képet hoz Jankó, Keleti és Marastonitól,­­ a szöveg mellet­tek pedig a legnagyobb részben új adatokon alap­szik, mi legtöbb érdeket szokott az ilynemű válla­latoknak kölcsönözni. Az első két füzetet még nem ismerjük, de ha be lesz küldve, ismertetni fogjuk tartalmukat. *% Nyilatkozat ! A „Magyar Polgár“ „hirharang“ rovatában megjelent nyilatkozatra, a­melylyel Pávai Elek helyre véli ütni, az általam e lapok 3-ik és 4 ik számaiban megc­áfolt czikke hitelét, csak annyi a megjegyzésem, hogy a Dok­tor téved, ha azt hiszi, hogy álpatkossal fiút leány­­nyá s egyátalában egy csomó valótlanságot igaz­sággá lehessen változtatni. Továbbá téved, ha azt hiszi, hogy rajta áll kimondani : várjon megdöntöt­tem vagy megingattam-e valamit vagy sem. Meg látszik, hogy a Doktor maga magát közvélemény­nek hiszi, s e hit meg is felel ismeretes, furexa észjárásának. Én érvekkel és okmányok alapján c­áfoltam. Tisztelt Doktori hol vannak az ön érvei? Vagy azt várja talán, hogy a „sic volo, sic jubeo“ és a „stat pro ratione voluntas“ az ön érdekében még fennállanak? A­mi a „henczeget“ illeti, azt én nem „lö­köm“ vissza, mert nem is tartozik reám, s mert e praedicatumot Doktor uram most is máskor is tökéletesem önmagára szabta Végre a­mi a „Muzeum“ czim gyanánt való használatát illeti, én nem tiltakoztam az ellen, hogy az okos dolgok homlokán ne ragyogjon, csak az ellen, hogy kézzelfogható koholmányok s ámítási kísérletek ezégévé ne sülyedjen. Legutolsó szavam gyanánt kimondom még azt is, hogy egyletünk alapszabályai egy árva be­tűvel sem emlékeznek meg arról, miszerint az igaz­gató tagnak — legyen az bár Pávai Elek is — jo­gában állana, az alapító és részvényes tagokat „commandirozni“ s a „muzeum“ czímmel tetszés szerint visszaélni. Már­pedig a nyilatkozat zárpont­jából , az aláírásból csak az tűnik ki, hogy a Doktor „Muzeum commandáns“-nak tartja magát. Ezzel ezt az ügyet részemről befejezettnek nyilvánítom. Gyeke, ápril. 6. 1867. Hermann Ottó. *** (Necrolog.) Papp Emánuelné szü­letett Voith Mária, a maga és gyermekei : Mari, Voith Miklósné, Ferencz, Mihály neje Papp Mari, és Kata Tamási Péterné nevében a legmélyebb fáj­dalommal jelenti férje Papp Emánuelnek fo­lyó év április 6-kán d. e. 10 órakor alig nyolc­ napi betegség következtében életének 69, boldog házasságának 26 dik évében történt váratlan el­­hunytát! A sokat vesztett család mély gyászában első­sorban osztakoznak a boldogult testvérei: Papp Ferencz, Lukács, Joachim, Kristóf, valamint el­hunyt testvéreinek Mihály és Zachariásnak özve­gyei és családjuk, úgy vejei : Voith Miklós és Ta­mási Péter és többi számos rokonai, kik a boldo­­gab­ban a leggyöngédebb testvért, illetőleg apóst és jó rokont vesztettek. A szerény kis család kö­réből az tűnt örökre el, ki annak éltető lelke, tá­masza, mindene volt! A nő a leghívebb, leggondo­sabban szerető férjet, gyermekei az örökre pótol­­hatlan apát, testvérei a legneemsebb, a legigazabb öcs és bátyái, rokonai s polgártársai részvétteljes emberbarátot vesztettek el benne! A néhainak hült­­tetemei f. hó 8-kán délelőtt a szokásos egyházi szertartások után Gyekéből a mocsi sirkertben nyug­vó édes atyja és testvére porai mellé helyeztettek el. 8-ill szám! ■■ ^^^^eîadásélett­nl^er^^^gen érd­ekesés je­­lentékeny haladás történt. A nem rég alakult Zene­egylet tegnapelőtt folyó hó­t­án tartotta a helybe­li casinó termeiben első előadását, Sack György fő­­tanodai karnagy vezénylete alatt. Az előadás jól sikerült, s az öszvegyült számos hallgató közön­ség örömteljes meglepetést érzett az első fellépés fényes sikere felett. 1. 1. Helybeli iparosoknak feltárban. IIIRDETÉSE­K. Nagyobb hirdetéseknél kedvezmények. (12) (3—5) Alulirtnak, miután, a legjobb és választékosabb, minden igényeknek megfelelő tavaszi és nyári férfiruha, gyapjúszö­vet kelmékkel magát kellőleg ellátva, — van szerencséje, a nagyérdemű közönséggel tudatni, hogy mindennemű FEHFHU­HA megrendelé s e k e I Ízletesen és divat szerént készíteni, a lehető legjutányosabb ár mellett elvállal. Minélfogva, a tisztelt megrendelő uraknak, megrendelt ruháik teljes megelégedésekre leendő kiállítására kész szolgálatát ajánlja. Kolozsvártt belső-közép utcza „Vadkecskéhez“ czimzett bolt­jában. Turóczi Lajos, férfi-ruha készítő. (16) Árverési hirdetmény. (2­8) Ezennel közhírré teszi aláiírt igazgatóság, hogy a kolozsvári zálog kölcsön intézetnél elzálogosított h f. évi február végéig lejárt, de még ki nem váltott tár­gyak az I. és II. osztályból nyilt árverésen el fognak adatni, és pedig­ az 1. osztályú tárgyak, u. m. ruhaneműk, házi eszközök, áruk stb. árverése lesz !• április h­ó 39-i­én. A II. osztályú tárgyak, u. m. arany, ezüst­nemű­k, ékszerek stb. árverése lesz f* április h­ó 30-ban. Az árverések az intézet helyiségében, mindig délután 2 órakor kezdődnek. · A zálogtárgy tulajdonosa fel van jogosítva az eladásra kitett tárgyat az ár­verés kezdete előtt még kiváltani vagy átiratni.— A már eladott tárgyakból bejött többlet hasonlólag őt illeti. A vevő tartozik a vételárt rögtön lefizetni és a tárgyat elvitetni. Kolozsvártt, ápr. 2-kán, 1807. A kir. szab. zálogkölcsön-társulat igazgatósága. Nyomatott az ev. ref. főtanoda betűivel (Bel-Farkas utcza 74 sz.) (14) (2-3) A sétatéri kioszk és ennek közelé­ben levő sziget és pedig a kioszk mint kizárólag cukrászati ételek, italok és fagy­laltok, a sziget pedig mint vendéglői me­leg és hideg ételek s italok árulására va­ló helyiség f. é. május­­­tól kezdve egy egész évre haszonbérbe fognak adatni. Figyelmeztetnek a vállalkozni szán­dékozók, hogy a haszonbéri feltételeket Dr. Hincz György ur gyógytárában meg­tekinthetik s hogy a szóbeli árverezés 1867 április 13 án délután 4 óra­kor a városközségi tanácsteremben fog megtartatni. A sétatéri egylet választmánya. (15)­­ (2—3) Egy helyben mint könyvvivő állomá­sozó fiatal ember szabad óráiban min­dennemű irás­munkákra, német vagy magyar nyelvben, valamint egyszerű vagy kettős könyvvivés berendezésére ajánlja magát. Bővebb felvilágosítást a szerkesztőség ad. Mi ú­jság túl a Királyhágón ? — Az 1849 iki belügy­minisztérium elnöki pecsétjét Horváth Lajos miskolczi kép­viselő, amaz elnökség volt titkára megőrizte, s most a nemzeti múzeumnak adta be. — Az erdélyi orsz. pénzügyi igazgatóság ideiglenes vezetésével, miniszteri biztos minőségben, Horváth Sándort nevezték ki. — A közmunka és közlekedési miniszté­riumban Mihalik­, Fakk Oszkár miniszt tanácsosok­ká, Hieronimy K. elnöki titkárrá, Hollán Ernő pe­dig államtitkárrá neveztetett ki. — A megkoronázandó királyné értésé­re adta a magyar hölgyeknek, hogy, tekintve az ország anyagi helyzetét, azt óhajtaná, hogy a ma­gyar hölgyek a koronázás alkalmával mentős na­gyobb egyszerűség által tündököljenek. — Ő Felsége váratlanul visszautazott egész kíséretével Bécsbe, egy távirat következtében, mely a koronaörökös betegségét jelenté. — A m. kir. igazságügy minisztérium­hoz kineveztettek osztály­titkárokut: Gecze János képviselő, Örköss Bálint, Wünsch Sándor, Pogonyi Dénes ügyvédek, Csillag Benjámin pest megyei tör­vényszéki bíró, és Szentkirályi László. Fogalmazókul : László Zsigmond, Szászy Lász­ló, Tóth Pál, Korizmics Antal, Deák Farkas, Büm­­b­es Gyula és Fü­lüp Kálmán. Segéd-fogalmazókul : Székely Ferencz és Ga­ray Dezső. POLITIKAI SZEMLE. Azon kérdés, hogy a jövő hónap békét hoz-e, vagy háborút, nagy mértékben foglalkoztatja a köz­véleményt. Az optimisták már azt állítják, hogy Francziaország megkezdte a visszavonulást, és semmi kedvet sem mutat Németországgal kikötni. Berlinben azonban, és helyesen belátják, hogy Na­p­o­l­e­o­n császár nem egyezhetik bele minden el­lenmondás nélkül a porosz túlnyomóságba. A „Kreuz Ztg.“ egy hivatalos czikket közöl, mely a béke netaláni megzavarásáért kizárólag Francziaországot teszi felelőssé.­­ A Luxemburgi kérdésben, a „We­ser Zig.“ következő érdekes leleplezéseket közöl:“ Bis­mark gróf, az 1866 Junius havában közlött, szövetségi reformjavaslatban, lemondott ugyan Luxemburgról, azonban csak azért, mert Austriával európai beavatkozás nélkül akart tisztába jönni, Luxemburg pedig, mint Németalföldi terület, a kér­désnek nemzetközi jelleget kölcsönzött volna. A Nikolsburgi pradiminárék megállapítása után egy héttel, Napóleon előállott kárpótlási követelései­vel, Hessen és Bajorország Rajnai része, Saarbrüc­ken és Luxemburgot követelvén, Bismark taga­­dólag válaszolt. Luxemburgra nézve a porosz pr­e­mier úgy nyilatkozott, hogy e herczegség fölött, a fentebb érintett reformjavaslat értelmében Poroszot- Aprilis 10. A szág nem rendelkezik. Napóleon császár tehát azt hihette, hogy ha a Luxemburgi nagyherczeggel alkut köthet, a dolog Poroszország beegyezése nél­kül is rendre jön. Így történt: midőn azonban Bis­mark úr nyugtalansága tetőfokra hágott, akkor jelent meg mint szükségben segítő jóbarát Ben­nigsen interpellatioja, mely a parlamentben és a közvéleményben egyiránt oly lelkesedést gerjesz­tett, hogy Bismark örömmel ragadta meg az al­kalmat, nemzeti politika következésére. Hiszem már említettük volt, hogy a parlamentben kijelentette, hogy kímélni fogja ugyan Francziaország érzékeny­ségét, de csak addig, míg Poroszország becsületé­vel összeütközésbe nem jön. Francziaország­ban nyomott hangulat uralkodik. A kormány sokkal vérmesebb reménye­ket ébresztett a közönségben, Luxemburgot illetőleg, sem hogy mostani visszavonulása rész­vért ne oko­zott volna. A „Moniteur“ Bismark beszédét egy czikkben commentálta, mely a közönség egy részé­nél a legmélyebb benyomást hagyta hátra. Még diplomatikai körökben is nagy feltűnést okozott az, és egy nagy hatalom képviselője, állítólag követke­ző nyilatkozatot tett róla : „C’ est une manière ano­dine de poser le „casus belli“ (ez egy fájdalmat­lan módja a „casus belli“ előidézésének.) Sangui­­nicus franczia politikusok azon hírt terjesztik, hogy ha a császári kabinet által folytatott alkudozások sikertelen maradnak, a császár el van határozva, őszintén felfedezni a helyzetet a nemzet előtt, s a már is izgatott nemzeti érzületet fokozván, végső esetben a nyílt töréstől sem retten vissza. A keleti kérdésre vonatkozólag, orosz lapok a legnagyobb dühvel írnak azon körülmény­ről, hogy a Porta visszautasítá a nagyhatalmak azon tanácsát, hogy Candiát Görögországnak enged­je által. A „Journal de St. Petersbourg“ azt állítja, hogy a Porta csak az Angolország által tanúsított közönyösség álul felbátoríttatva, merészelte vissza­­utsítani a ha­lmak tanácsát, melyek együttes föl­lépésük által a legfényesebb bizonyítékát szolgált­aták annak, hogy lépésüket e kérdésben érdek nem vezette. Törökország — folytatja az érintett lap — ezáltal a felelősséget vállalja magára a jö­vőre vonatkozólag: van egy határ, melyen túl a vakság megszűnik enyhítő körülményt szolgáltatni. Mexikóból a legszomorúbb hírek érkeznek. Escobedo juaris­ tábornok megverte Miksa császárt, ki hadserege maradékával Queretary vá­rosba vonult, melynek ostromlásához most a juáris­ták előkészületeket tesznek. Miksa császár ha megmaradt volna első szándékánál, s elhagyta vol­na ez országot, mely neki hazája soha sem lehetett, a francziák távozása előtt, minden kellemetlenségtől megszabadult volna: most egyedül reménye csak egy tisztességes capitulátio. Legújabbak: Páris áp. 6-kán. Ilire jár, hogy egy császári nyilatkozat várható. A háború bizonyosnak tartatik, nagy nyugtalanság e miatt. Páris. Ápril. 7. „Etendard„ megczáfolja a herczeg Gramont ide hivatását; azonban Mac-Ma­­hon tábornok ide hivatását megerősiti. A „M. Polgár“ magán távsürgönyei. Feladatott Pesten 9-én d. u. 5 órakor 15 p. Megérkezett „ „ 6 „ 55 p. Deák Ferencz javaslata a hor­­váth ügyben szó többséggel elfogad­tatott. Holnap gyűlés, azután május hó elejéig a gyűlést elnapolják. Feladatott Pesten 9-én estve 9 órakor 15. p. Megérkezett 9-én reggel 11 „35. p. Horvátügyi tárgyalás befejezte­tett Csütörtökön zárülés, május ele­­jéig szünetelés. Kolozsvár-brassói vasút ügye kedvező fordulatot vett. Idegenek névsora: Biasini: Kapitány Veér. Szigethi Sándor. Kálnoki Dénes. Torma Károly. K­vár­ta h­á­z : Len­gyel Kristóf. Medgyesi Ignátz. Popovics Tivadar. Bocsánczi Márton. József Mayer. Borsós Imréné. Csillag: Kolin József. Mezei Lina: Dávid Ist­­vánné.

Next