Magyar Polgár, 1869. július-december (3. évfolyam, 77-154. szám)
1869-10-13 / 121. szám
121-ik számú kormány ne zárja el magát mereven a szabadelvű követelések elöl, hanem lehetőleg széles körű engedmények által elégítse ki Francziaország népét, így biztosítsa a dynastiát és a békét. Mint Betst gróf tovább nagy örömmel állította, ezen törekvéseit a legszebb siker koronázta Párisban s mindjárt a kamrák összejövetele után, tehát deczember első napjaiban, egy alkotmány terjesztetik elő, a mely a szabadelvű pártok legnagyobb kivánatait is kielégíti, s a népet tökéletesen kibékíti a császári kormánynyal. (Eddig terjed Bénst gróf közleménye, amelynek tökéletes reproductiójáért kezeskedik a nN. Fr. Presser levelezője.) A fennebbiekkel kapcsolatban közölnünk kell azt is, hogy Bécsben bevégzett ténynek tekintik Schweinitz ezredesnek a cs. kir. udvarhoz porosz követté neveztetését. Ezen személyváltozás annyiban nem felel meg Bismarck gróf kivonatának, a menyiben Schweinitz ezredes a porosz udvar melletti Manteuil belpárt intimusai közzé számíttatik. Az egyetemes zsinat. A concillium püspökei nem gyűlnek oly nagy számban össze, mint eleinte Rómában várták, a 74- ből sok fog hiányozni, mint tetszik onnan is, hogy a 14 megállapított kanonok székhelyi méltóságát 7-re szállítják le. A püspökök, a roma- fiák kivételével, mind szabad országokból fognak összegyűlni és a szabadság hasonló a világossághoz, mely gyönyört okoz annak, a ki láthatja, mig őrültségbe ejti azt, ki nem szemlélheti. Azt hiszszük a római atyák előtt bölcs tanácsokat fognak hallatni. Mindig számolni kell az úgynevezett előre nem látottak, és Rómában a szent lélekre is, mely oly nagy szerepet játszik a gyűléseken. összejöveleken, parliamentben és egyházi zsinaton. De daczára mindennek, a concilium kétséges kimenetelű kalandos vállalat, melyet IX. Pius kevélysége játszat az egyházzal. Nizzai szent Gergely mondja (LV- levelében:) „Sohasem láttam még conciliumot, melynek jó vége lett volna, s mely a gyógyítás helyett ne nagyobbította volna a bajokat. A vita iránti szeretet s kevélység uralkodók azon túl minden püspöki gyülekezetben.“ Nem gondoljuk, hogy a római concilium tökéletesen egyeredményre jutna. De eredményül a következő két pont valamelyikét mutatja fel: vagy az egyháznak a civilisatió után gyorsan kell haladnia s eltörölni a pápák jogát a concilium felett, az ideiglenes hatalmat, a köznevelésbe való beavatkozást, különösen a vallásos rendeket, melyeknek káros befolyásai tudvák, a józan észszel, physikával, chemiával, s a közérzés ellenkező dogmákat. . . vagy a kath. egyház vég felbomlása be van végezve. Az európai nemzetek nem követhetvén haladásá Bában a concilium gyors tévelygését, mely lerontani törekedik mindazon nagyszerű vívmányokat melyet a kor felvilágosodásának köszönhetünk, s visszautasitni kénytelenek a szerencsétlen kanonokat, melyeket a haladásnak gátul szolgálnak. Ekkor ez fog történni: az államok elválasztják a hitet az általános egyháztól, mint a protenstánsok ették a tizenhatodik században; minden nemzetnek meg lesz a maga Credo-ja; és mindenütt nemzeti egyházak fognak felállítattni. A nemzeti egyház utolsó stádiuma a „szabad hit szabad államban“ elvnek, mely a jövő egyház szervezetében nagy szerepet játszana. Mert nem kell elfelejteni, a hierrarchia megöli a hitet. A hit nem a lélekben önként viruló virág többé, hanem rá parancsolás, erőszakolás következménye, kényszer, robot. Szüntessük tehát meg az egyházat s állítsunk papot, ki a szabadság és az egyenlőség eszméjének önérzetében feladatának megfelelni képes lehessen. Íme a jövő alakja, a kereszténség utolsó szava. Még messze vagyunk tőle, de haladunk felé. 1848-ban IX. Pius megölte a papságot, 1870 ben az egyházat fogja megölni. HIRHARANG. Kossuth Lajos a következő sorokat intézte Gergely István helybeli férfi szabó mesterhez, ki nagy hazánkfiát elsőszülött gyermeke keresztapaságának elvállalására felkérte: „Turin, sept. 29 én 1869. Uram! Ha legcsekélyebb becset is tulajdonit Ön annak, hogy engem elsőszülött fia keresztanyának nevezhessen, szives örömest adom hozzá megegyezésemet, bár korom s körülményeim nem engedik reméllenem, hogy a keresztatyai kötelességekből valamit teljesíthetek. Önnek honvédi múltja kezességül szolgál nekem, hogy keresztfiam szeretetében lesz felnevelve azon Hazának, melynek szabadságáért atyja a hívek és bátrak sorában híven és bátran küzdött volt. Fogadja komám uram fia számára áldásomat, maga és neje számára pedig őszinte kivánatomat, hogy elsőszülöttjükben legszebb reményeik teljesedését megérhessék. Üdvözlöm Önt bajtársi jóindulattal. Ko abub Lajos. □ Küküllőmegye közelebbről tartott közgyűlésén a biharmegyei felirat egész terjedelmében elfogadtatván, az annak szellemében szerkesztendő felterjesztés benyújtásával Szilágyi Lajos képviselő bízatott meg. A folyó erdélyi sorozás eredménye a következő. Az eddig beérkezett hivatalos adatok szerint a sorhadba 3023, a póttartalékba 291, a honvédséghez 4029 újoncz jutott. Több hatóság még nem küldötte be a hivatalos kimutatásokat. Ezek között Kolozsvár, hol a mentesítés f. hó 8 án, a sorozás 9. s 11 én folyt, s Kolozsmegye, hol 12- ikén kezdődött. E két sorozás eredményéről vasárnapi számunk hozza az addig elkészülő kiv. kimutatás tételeit.+- Egy csodaszülött. Csak a napokban olvastuk valamelyik lapban, hogy a jelenlegi sorozás alkalmával egy vszhártyás emberre akadtak. ily látmányban a Széchenyi téren mi is részesültünk, ugyanis a napokban egy gyümölcsárus ma-gával hozott gyermeke volt a közfigyelem tárgya, a mint egy 3—4 éves fiúcskának lábán és kezén ujjai hiányozván, egy húsgömbbe volt összenőve az egész és keze feje köröm helyett úszó hártyát tartalmazott; egy jelenvolt sebész ajánlkozott a műtétre, ujjait visszaállítandó, de az atya mit sem akart erről tudni. A gyermeket egész nap nagy néptömeg bámulta. O A tófalviak javára, kik ma érkezett sürgönyünk szerint még mindég az országút szélén nyomorognak, Maros-Vásárhelytt több emberbarát gyűjtést indított. O Fehérvári szintáraulata ma (f. hó 13 kán) érkezik meg Enyedről városunkba. Az új idény IV. Lászlóval nyílik meg. □ A tófalviaknak lapunk múlt számának távirata által ismertetett ügyében a „K. K.“nek távírják, hogy a kitelepítést a törvényszék septemvirátusi ítélet alapján, az úrbéri hátralékos szolgálmányok megtérítését pedig a politikai hatóság belügyminiszteri határozat folytán vitette véghez.1. Egy fiatal leány, ki csak közelebbről érkezett haza a nagy szebeni nőnöveldéből, ajánlkozik a német nyelvből tanórák, adására. Bővebben értekezhetni Parajdi Illésy Józseffel a m. kir. számosztálynál (a fiscus épületben.) ' Derék község. Az Erdélyben fekvő Hidvég (felső-fehérmegyei helység) csaknem 2000 lakossal bir, kik közül csak két nagyobb birtokos udvari tisztsége a a lelkész és tanító tartoznak az úgynevezett honoratiorokhoz, a többi egyszerű földmives nép és pedig vegyes: magyar és román. Mindkét nemzetiségbeliek egyetértő fellépése folytán a közelebb tartott gyűlésen egyhangúlag kimondatott, hogy a község csak egy iskolát fog fentartani s ez felekezetnél’sak leend. □ Szász-Sebesen a „Zöldfa“ vendéglő állásának Csóstengerivel teli padlása beszakadt; a romok összetörtek egy ernyős szekeret is, melyben egy 12 éves fiú aludt, ki csodálatosan menekült meg, egy lehullott gerenda fennakadt, s ez téve lehetővé, hogy a romok és törökbúza alól ki lehető menteni a megmaradt gyermeket. □ Az Esztergom vidéki gazdaegylet e hó első felében terménykiállítást rendezett. Az öt osztályba sorozott kiállítási tárgyak a megyei székváros kaszinójának öt termében voltak csinosan elrendezve. Több rendbeli jutalmak s dicsérő oklevelek osztattak ki. — Lapunk t. olvasói bizonyára kedvesen veendik, ha megemlítjük, miszerint a 3 darab aranyból álló elsőrendű jutalmat az ehhez csatolt kitűnő oklevéllel együtt, Székelyföldünk egy ottan lakó leánya nyerte meg, erdélyiesen sütött gyönyörű komlósczipójával, s székely pityókás kenyerével. — A kitüntetett derék honleány, Esztergomban lakó székely hazánkfiának, az erdélyi lapok hajdani buzgó munkatársának, Györffi István tanárnak szintén székely születésű neje, szül.sepsi-szentiványi Jordáky Róza asszonyság. Nyiltlevél t. Nagyölvedi Károly úrhoz. Közelebbi időben egy sajátságos módját találták ki a könyveladásnak. Ismeretlenebb nevű irodalmi celebritások összetákolt munkáikat, postai utánvétel mellett, szétküldözik magánosoknak és olvasó egyleteknek. Aztán megtörténik, hogy a járatlan— első meglepetésében—nem tudván hirtelen tájékozni magát, az utánvételt, portót és provisiót kifizeti, a küldeményt kézhez veszi, felbontja s csak akkor látja, hogy legtöbb esetben valami irodalmi sületlenséget sóztak a nyakába. Így járt a napokban helybeli olvasó-egyletünk is Nagyölvedi Károly úrral, ki 748 adrét lapra terjedő „Fáczán tenyésztés“ czímű könyvecskéjével szomorította meg egyletünket. A tréfa a portón és provision kívül 1 írt és talán 30 krinkba került. Csekélység ugyan, de semmiért mégis elég. Olvasó egyletünk nincs azon szerencsés helyzetben, hogy pénzét „fáczán-tenyésztés“-re kihányja, bár juhtenyésztésre jusson! Szoktunk ugyan mi könyveket hozatni Pestről, mikor pénztárunk állása engedi, de mivel sokat nem hozathatunk, nagyon meg szoktuk válogatni, mindig tekintettel egy falusi olvasóegylet czéljára. Nagyölvedi az ortographiai hibáktól hemzsegő „Fáczános könyvét“ kaliczkástól együtt átlapozták; annak tudományos értékét meghatározni nem tudjuk; csak annyit látunk, hogy nem nekünk való könyv, hanem ha már megvettük, úgy teszünk vele, mint a székely a gombóczczal; felkérvén Nagyölvedi urat, úgyszintén hozzá hasonló társait is, hogy csak méltóztassanak más alkalommal várni, mig mi megrendelést teszünk munkáikra. Ellenkező esetben minden ilyen gyanús küldemény vissza fog utasittatni általunk. Az egylet megbízásából, Mező Bánd, oct. 4 én Vas Tamás, e. jegyző. □ A m. vásárhelyi postamester urnak figyelmébe ajánljuk, hogy hivatalnokait a rendes hivatalos órák pontos megtartására utasítsa, mert igen gyakran megtörténik, hogy a postahivatalnakéluán 2 órakor előszabott megnyitását a nagy csoportban összesereglett közönség sokszor félóráig is békétlenül várja; úgy látszik, az illető urak kényelmesebbnek tartják a kellemes fiestát élvezni, mint a várakozó közönséget kielégíteni. A nagyszebeni polgár- és iparegyesület két felterjesztést intézett a közgazdasági minisztériumhoz a vörös toronyi országút tárgyában. E felterjesztések azon kérelmét fejezi ki, hogy említett országút jövendőre is állami költség igén tartassék fenn, miután — mint lapunkban is említve volt — a minisztérium a vöröstoronyi országutat jövendőre nem szándékozik állami költségeken föntartani, hanem annak javítását a nagy- szebeni székre akarja bízni. Hogy a felterjesztésben kifejezett kérelem nagyon okadatolt, kitetszik azon körülményből miszerint a v.toronyi útnak jókarban tartása évenkint mintegy 40000 ftba kerül; de viszont a v.torony szorosnál levő vámhiv. bevételei 30—60,000 ftra rúgnak. Ha tehát a vámbevételeket a kormány a szebeni széknek nem adományozhatja — mi az oszt. m. közös vámpolitika mellett lehetetlen — akkor méltatlanság is volna a nagy szebeni székre oly nagy terheket róni. De az is igen elhibázott politika volna, ha ez utak fentartására nem fordíttatik kellő gond, mert ily módon Erdély legiparosabb vidéke jutna tönkre E környéken van egy nagy papírgyár, több gyapjú fonógyár, számos szeszégető, két nagy serfőzde, egy nagy stearingyertya- és elavi szappangyár egy kénsav- és sodagyár, egy parafingyertya, petróleum és gázgyár, egy rézhámor, 2 lőporgyár és egy műgyapjúgyár, melyek mindannyian, valamint a vidéken lakó nagyszámú iparosok, kalaposok, szíjgyártók, kötélverők, rézkovácsok, bádogosok, csizmadiák stb. terményeiket legnagyobb részben Oláhországban árusítják el. E szoroson keresztül bajtatik több millió db. baromi kivált sertés ; itt hajtatnak át Oláhországba legeltetés végett a birkák. Erdélyország gyapjukereskedése is ez után mozog, — szóval ha eztt nem tartatnék jó karban, az egész ország igen nagy veszteséget szenvedne. Mivel pedig a jelen viszonyok között csakis állami költségeken lehet jó karban fenntartani, a szebeniek méltán követelhette, hogy kérvényüknek elégtétessék. □ Lomnitz Hugó, szászrégeni születésű hazánkfia közelebbről Petőfi lyrai költeményeiből egy kötet szemelvényt ad német nyelven sajtó alá. Petőfi a külföld előtt félennyi idő alatt eléri azt a magaslatot, hol jelenleg áll, ha mindjárt olyan fordítóra talál, ki nem csak megérteni, de híven viszszatükröztetni is tudja szellemét. Eddig sem Opitz, sem Kertbeni nem állottak oly közel lelkületéhez, hogy ha mását nyújthatták volna e minden tekintetben eredeti, sokoldalú lángelmének, és igy a külföldet ama színtelen fordítások után, melyeket eddig ismert, nem annyira az érzelmek őszintesége, a nyelv bibája s a gondolatok eredetisége lepte meg, mint inkább leiró költeményeinek háttere: az alföld pusztáinak, délibábjának varázsa, melyhez már Lénán, utat készített honi tárgyú költeményeiben. Külföldön az egy Gottschallt kivéve alig akadt Petőfinek ismertetője, ki a valódi érdemei szerént méltányolta volna gazdag tehetségét. Ezért örvendetes hir lehet a magyar közönségre, hogy végre akadt fordító, ki a külföld előtt valódi nagyságában fogja bemutatni legelső lyricusát. Lomnits, ki maga is tehetséges fiatal német költő s tökéletesen érti nyelvünket, nyolc évig időzött külföldön s ez idő alatt irodalmunkat több elsőrangú külföldi tekintélylyel megismertető. Az ő buzgalmának köszönhetjük, hogy pl. Scharr Bildersaal des Weltliteratur“ című könyvének második kiadása már tüzetesebben is felölelendi irodalmunkat. A mutatványokat ide Petőfi költeményeiből már Lomnitz Hugó fordítja s e mutatványok igen szépek. Nyivános elismerés. T. Victoria társaság! Cs-Várdotfalvi házam és istállóm melyek a t. társaságnál tűz ellen biztosítva voltak, szerencsétlen tűzvész által elkárosodván; őszinte szívvel köszönöm, hogy káromat a biztosított értékben minden halogatás nélkül a legpontosabban kifizetni sietett s ezutánra is ajánlom magamat s honfiúi társaimat kik ily sorsra jutnak hasonló gyors és igazságos intézkedésébe. G Necrolog. Pálffy Mária 19 éves korában, October 9 esti 8l/2 órakor elbunyt. Gyászravatalát a szaggató keserv fájó könnyeivel állják körül: özv. Pálffy Miklósáé szül. Illyés Anna, a gondos jó anya, továbbá a szerető testvérek: Miklós, János és Róza, nemkülönben rokonaik, barátaik és — kiket az elhunyt szükségeikben gyámolított, bánataikban vigasztalt — a szenvedők. Kiszenvedett földi maradványai a szokásos szertartások után folyó hó 12 én d. u. 3 órakor fognak külmagyarutczai 186 sz. háztól a köztemetőbe áthelyeztetni, az engesztelő áldozat pedig szelíd jó lelkéért ugyancsak e hó 13 kán d. e. 10 órakor a külmagyarutczai „Szent-Péter- egyházban a Mindenek Urának bemutattatói. Kolozsvárit, 1869 évi October 10 kén. Vettük és részvéttel adjuk a következő gyászjelentést. Radnótfáy Katalin-Lumniczer Sándorné és férje, maguk és gyermekeik nevében; Radnótfáy Ilona Tasner Géyzáné és férje, maguk és gyermekeik nevében; úgyszintén Radnótfáy Anna és Radnótfáy Gábor cs. k. huszárhadnagy elkeseredett szívvel jelelentik felejthetlen édesapjuk, illetőleg apjuk s nagyapjuk Radnótfáy Nagy Sámuel, cs. k. udvari tanácsos és a nemzeti színház intendánsának, 67 éves korában, rövid betegség után f. hó 9 én történt gyászos kimultát. A boldogultnak hűlt tetemei e hó 11 én, d. u. 3 órakor fognak a reformata hittvallás szertartása szerint úri utczai 13. számú lakásáról a kerepesi út melletti sirkertbe örök nyugalomra tétetni. Pesten, 1869. octóber hó 10 én. Béke hamvaira ! Naptárözön. Sleckenast kiadásából egyszerre 17 féle naptárt kaptunk. Ezek közt a nagyobbak: a „Jóbarát“ nagy képes naptár, szerkesztő Létki Lajos, ára 1 ft; „Protetáns képes naptár,“ szerkesztő Ballagi Mór, ára 50 kr; „Magyar családi naptár“ ára 60 kr. Kisebb naptárak: „István bácsi naptára,“ szerkesztő Majer István, ára 50 k; „Magyar nők naptára,“ szerkesztő Beniczky Irma, ára 60 kr; „Falusi gazda naptára,“ szerkesztő dr. Farkas Mihály ára 80 kr; „Lidércz naptár“ rémtörténetekkel, ára 60 kr; „Új honvéd naptár,“ szerk. áldor Imre, ára 60 kr; „A nép zászlója,“ naptár ára 40 kr; „A magyar nép naptára“ szerk. Tatár Péter, ára 25 kr; „Első magyar katoni naptár“ szerkesztő Bethlen Olivér, ára 60 kr; „Országgyűlési naptár“ szerkesztő Szemes Pál, az országgyűlési képeket rajzoló Jankó, ára 60 kr; „Borászati naptár,“ szerkesztő Gyürky Antal, ára 80 kr; „Balpárti népnaptár,“ szerk. Vasgyuró Tamás, ára 50 kr; „Nevessünk,“ humorisztikus naptár, (sajátlag egy kis adomagyűjtemény) ára 40 kr; „Kis nemzeti naptár“ Tatár Péter féle, ára 20 kr; „Kis gazdák naptára,“ ára 30 kr. — Ez már aztán igazi naptár üzlet. Gondoskodva van minden rangú, rendű, foglalkozású és gondolkozású emberekről. Mindeniknek tarka czimlapja van belöl fametszetek, számos arczkép (József főherczeg és Böszörményi legtöbbször szerepelnek ; Kossuth és Deák szintén, de a képek legnagyobb része ismeretes innen is onnan is, leginkább a régi jó „Vasárnapi Újságból.“ Máskép nem is lehetne ily olcsó naptárakat adni csinos és fölczifrázott kiadásokban. A Heckenast különben közelebb másnemű, marandóbb könyveket is adott ki. Ilyen a Tompa Mihály „Olaj ágának“ (elmélkedések, fohászok, imák) második kiadása, 358 lap, ára 1 ft 40 kr.; ajánlják a hölgyeknek, kik netalán még nem ismerik. Ilyen gr. Pongrácz Károly hadtudományi tanár „Hardan“ának (Taktik) első kötete 1871. ára 1 ft. Megjelentek továbbá nála: „A magyar katonai nevelés és a Ludoviceum felállításának Ügye“ Tóth Ágostól, 20 lap, 15 kr. „Gyakorlati útmutatás, miként kell eljárni a szölödézma váltság gyakorlati kivitelénél,“ irta Gyürky Antal jogbiztos, 95 1. 80 kr, s az Áldor által szerkesztett „Tarka világ“ (képes regélő) 9—16 dik füzetei ; minden egyes füzet ára 25 kr. G Sajtóhiba javítás. Lapunk 118-ik számában az 503 ik lap 2-dik hasábjába egy pár fatális sajtóhiba csúszott be, midőn egyikben a XV- dik századi erdélyi Csuda Miklósról azt állítják szedőink, hogy Florenczben 1849-ben disputáit, holott 1489-ben. A másik hibában pedig, mely a 3 d hasáb 9-dik felső sorában van, érthetetlenül van szedve egy szó, a mennyiben in graf(t)iam helyett in graf (t) iam-ot szedtek, kérjük a javítást figyelembe venni. — 515 — Október 13 Mi újság túl a királyhágón? — A római egyházi zsinatra nagyban folynak a készületek a szent városban. A keresztény fejedelmek vagy küvetjeik személyesen jelenhetnek meg a konciliumon, de tevékeny részük algha lesz; csak nézők és hallgatók lesznek, kiknek számára jobb helyek vannak fentartva, mint másoknak. A koronás fejedelmek közül ez okból csak az előzött II. Ferencz király jelen meg. Chambord gróf, bir szerint, visszautasította a felszólítást. E koncziliumtól a pápa az idők újjászületését reméli. IX. Pius csaknem akarat nélküli eszköze a jezsuitáknak s ezekbe fekteti minden reményét. De ezek mitsem akarnak tudni felőle; szerintük IX. Pius nagyon is önálló ember. A protestáns Blintschlira hivatkoznak, ki nagy örömükre fölfedezte, hogy a pápa maga kormányoz, maga parancsol. A koncilium termének falait és a karzatokat most vonják be selyem szövetekkel és szőnyegekkel, melyek Lyonból és Belgiumból kerültek. A püspökök ülései erős szerkezetűek, mintha csak arra gondolta volnak, hogy e koncilium is addig tart, mint a tridenti zsinat. — Egy örült szive. A milánói tud. akadémia egyik közelebbi ülésén dr. Biffi bemutatá philippo gróf szivét, ki nemrég mint őrült halt megálltán előbb atját meglte. A gyógyászat évkönyveiben hallatlan eset a szív balkamrájában egy 6 centiméternyi varrótű volt. Midőn a bonczolásnál ráakadtak eszükbe jutott, hogy a meghalt gyakran emlegette, miszerint az ő szivében itt van; de nem hitte senki, mert egészsége nem változott. — A magyar sókivitelt — írja az „U. S.“ — veszélyes verseny fenyegeti. A bécsi kereskedelmi bank ugyanis, mely a berchtesgadeni, halti (Würtembergben) és erfurti sóbányákat több évre