Magyar Rendőr, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1975-10-23 / 43. szám

■■■am Bozzay László hatvanéves gazdál­kodó bizonyára keveset látott maga körül a világból, keskeny résen jutott hozzá valami a környezetéből, az em­berekről, családjáról, az emberi kap­csolatok, együttélés lényegéről. És ez a rés az évek, évtizedek alatt tovább szűkült, napjainkra már csak az esz­telen szerzés, a birtoklásvágy kötötte, fonákul, a körülötte levőkhöz. Ezen a keskeny résen már a társadalom tiltó rendelkezései, visszatartó törvényei sem tudtak áthatolni. Bozzay egy harminc év előtt hozo­mányul kapott is már réges-rég kimúlt tehén fölött marakodva különváltan élő feleségével, egyre erősödő indula­taitól végleg elvakulva több késszú­rással megölte hetvenéves anyósát és életveszélyesen megsebesítette sógorát . A zalaegerszegi rendőri ügyeletre ér­kező bejelentés után a helyszínre, Csonkaegy­házára siető nyomozóknak nem kellett az elkövető után kutat­niuk. Bozzayt a község lakosai már ártalmatlanná tették, őrizték. Sáfár Domonkos önkéntes rendőré elsősor­ban az érdem, aki a véres ruhájú tet­tesnek bátran útját állta, majd mások segítségével lefogta őt Miszori Ferenc törzsőrmester, körzeti megbízott vala­mivel később ért motorkerékpárjával a családi dráma színhelyére — a szom­szédos kisközségben járt —, majd át­vette a helyszíni intézkedések irányí­tását, a helyszín biztosítását, és érte­sítette a történtekről a kapitányságot • Dr. Horváth László alezredes, a me­gyei rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának vezetője ismertette a bűn­cselekmény körülményeinek, motívu­mainak felderítése és bizonyítása ér­dekében végzett rendőri munka ta­pasztalatait. Aligha érthetnénk meg az emberölés és az emberölési kísérlet el­követésének rugóit Bozzay László si­vár és sötét életútjának megismerése nélkül. A férfi egész életét a kupor­­gatás, az anyagi javak gyűjtésének és szinte beteges megtartási vágyának szenvedélye árnyékolta be. Számottevő vagyonra soha nem tett szert, de az elérhető legkisebb haszonért is mindig kész volt a legádázabb küzdelemre. Örökös haragban állt szomszédaival, családja tagjaival némi elhullott szé­náért, egy kapirgáló tyúk miatt évti­zedekig húzódó vitákat, gyűlölködést vállalt. A dúsabb haszon reményében lépett ki a termelőszövetkezetből, űzte el házától feleségét és gyerekeit Ki­csinyes céljainak eléréséért hihetetle­nül erős indulatok fűtötték. Ez magyarázza, hogy legutóbbi bűn­­cselekményének elkövetéséig 8 esetben volt büntetve. Könnyű és súlyos testi sértések, garázdaság, hivatalos személy elleni erőszak, emberölési kísérlet sze­repel Bozzay tetteinek listáján. Első büntetését még 1930-ban kapta, az utolsót, szigorított börtönben való le­töltéssel 1969-ben, akkor egy harago­sát szúrta mellbe vasvillával. Külön­leges visszaeső bűnöző, aki emberélet elleni cselekményt követett el több al­kalommal. 1972-ben szabadult A csonkaegyházi emberölés és em­berölési kísérlet vizsgálati munkája az elkövető ismeretében sem volt egy­szerű és könnyű. Bozzay — cselekmé­nyeit aligha tagadhatta, túszén a hely­színen fogták el —, megpróbálta az előre eltervelt szándékát leplezni, és arra hivatkozott, hogy önvédelemből szúrt késével anyósa, illetve sógora felé. Horváth alezredes elmondta, hogy nagyon aprólékos adatgyűjtéssel, ta­núfelkutatással, szakértői bizonyítással sikerült Bozzay szívós védekezését megcáfolnia. A férfi egervári házából utazott fel Zalaegerszegre, majd tovább Csonka­­egyházára anyósához, id. Nátrán Fe­rencnéhez s az ott élő feleségéhez. Különválásuk óta vitáztak azon, hogy a három évtizede hozományként ka­pott tehenük értékét miként osszák meg. Bozzay most azt akarta: fele­sége írjon a vitatott értékről lemondó nyilatkozatot. Több heti kitartó nyomozási mun­kával sikerült tanúkat találni, akik igazolták, hogy Bozzay már otthonról egy késsel a táskájában indult el. Út­­közben egy szomszédjának, majd egy tejcsarnokban és egy büfében ismerő­seinek is sokat sejtetően mondta: le­het, hogy többé nem találkoznak! Uno­­kaöccsét megkérte, ha nem térne visz­­sza — a néhány órás útról? — gon­dozza házát és állatait. Tehát készült a cselekményre. Feleségét és anyósát is többször megfenyegette: előbb-utóbb végez velük, feleségét több alkalom­énál súlyosan bántalmazta. Bozzay László, miután megérkezett anyósához, hosszasan tárgyalt a család tagjaival anyagi problémáikról, majd lassal búcsúzkodva, többen a kertkapu felé indultak. Az ajtóban történt a halálos végű összeszólalkozás. Tanú­vallomások és orvosszakértői vélemény szerint semmiesetre sem úgy, miként Bozzay vallotta. A sértetteken levő se- ■mm ■mammammmmmmmi A SÖTÉTSÉG ÚTVESZTŐJÉBEN Horváth Tibor hadnagy a bűnelkövető feleségét hallgatja meg Az emberölés elkövetésének eszköze a bűncselekmény helyszínén Miért kellett meghalniuk? A közlekedési vizsgálók edzett em­berek, számtalan súlyos baleset hely­színét látták már. Ám ami szeptember 2-án délután történt a 6-os ország­úton Hidas község közelében, az még a Baranya megyei főkapitányság köz­lekedésrendészetén is általános meg­döbbenést keltett. Szeptember másodikén délután vi­gasztalanul esett az eső. Darvasi Zol­tán 22 éves autóvilla­mossági szerelő Pécs felé haladt UE-02-74 rendszámú Zsigulijával. Az eső miatt Darvasi 60—80 közötti tempóval haladt Schwarcz József 56 éves gépkocsi­­vezető nyugodtan vezette a Bonyhádi Cipőgyár AF-28-58 rendszámú Polski Fiatját, amelynek hűtőjén a jól ismert jelvény adta tudtul mindenkinek, hogy a gépkocsivezető 500 000 kilométert ve­zetett baleset nélkül. Sajnos, több el­ismerésben Schwarcz József már nem részesülhet. Darvasi Zoltán csak annyit érzett, hogy kocsija megcsúszik, azután iszo­nyatos csattanást hallott A Pécs felé haladó Zsiguli pörögve áttért a másik oldalra, s összeütközött a már említett Polski Fiattal. Néhány másodperc múlva két másik kocsi vezetője meg akart állni, hogy segítsen a bajbaju­tottaknak, de ez a két kocsi is egy­másba csúszott szerencsére sokkal ki­sebb erővel, mint a Polski és a Zsi­guli. A baleset következtében életét vesz-Csak ezeket a táblákat kellett volna kitenni — képünk a tragé­dia után készült tette Schwarcz József gépkocsivezető, Dobrer István, a bonyhádi Cipőgyár igazgatója és Darvasi József, a Zsiguli vezetőjének édesapja. Egy életveszé­lyes és két súlyos sérült életéért, egész­ségéért Pécsett küzdenek az orvosok. A vizsgálat már bebizonyította, hogy az egyik gépjármű vezetője sem lépte túl a megengedett sebességet. Az is bebizonyosodott, hogy szeszes italt nem fogyasztottak. Valószínűleg rövi­desen maradéktalanul beigazolódik az a feltevés, hogy a tragédiát mások fe­lelőtlensége okozta. A 6-os út már említett szakaszán ugyanis a kérdéses időpontban útépítés folyt. Ám ezt semmilyen tábla nem adta tudtul az arra haladóknak, holott ezt a KRESZ szigorúan előírja. Két embert bíztak meg azzal, hogy a ja­vítás alatt álló útszakasz két végénél álljanak, jelezzék a veszélyhelyzetet, és szükség esetén egy sávon irányítsák a forgalmat. De ki tudja miért, a KPM Pécsi Közúti Igazgatóságának e két dolgozója önkényesen elhagyta he­lyét. Mi is volt a veszély forrása? Egy . A bonyhádi Cipőgyár szétroncso­lódott Polski Fiatja !­ (Fotó: Csattos Pál)­*

Next