Magyar Szemle 4. kötet (1928. 9-12. sz.)

Tomcsik József: Nevelés és egészségügy a mai Kínában

Szept. TOMCSIK: NEVELÉS ÉS EGÉSZSÉGÜGY 73 ter" elöljárók kínozták érthetetlen idiómákkal, lássa meg, hogy tudatosan élheti — már amennyire — a maga nemzeti életét s lássa meg ebben az életben azt az óriási értéket, amelyet a nemzeti hadsereg képvisel. Ennek a hadseregnek az ápolásán, támogatásán önfeláldozó szeretettel munkálkodjék minden igaz magyar, mert kétségtelen, hogy társadalom és hadsereg együtt, erős lélekkel csodára képesek! HARDY KÁLMÁN NEVELÉS ÉS EGÉSZSÉGÜGY A MAI KÍNÁBAN C­SUANG TZU halászott egy tó partján, mikor Csu állam fejedelme két magasrangú hivatalnokot küldött hozzá, kéretvén, hogy vegyen részt a kormányzásban. Csuang Tzu nyugodtan folytatta a halászást és a nélkül, hogy föltekintett volna, így válaszolt: „Úgy hallottam, hogy Csu államban van egy szent teknősbéka. Háromezer éve, hogy kimúlt és a herceg őseinek oltára előtt lábába bezárva őrizteti. Mit gondoltok, ha ez szabadon választhatna, hogy bezárva szentként őrizzék, vagy hogy itt az iszapban mozgassa a farkát, melyiket választaná?" „Kétségtelenül inkább az iszapban mozogna", feleltek a kiküldöttek. „Akkor engedjétek meg, hogy én is ezt válasszam", mondá Csuang Tzu. Csuang Tzu Krisztus előtt a negyedik században élő filozófus és jelleg­zetesen kínai volt. Meséi, aforizmái az előttünk érthetetlen és ezért titok­zatos kínai pszichológiát hozzánk közelebb hozzák, mint sok tudós értekezés. Ma, amikor Kínával kapcsolatban csak bomlásról, forrongásokról, a tömeg­kegyetlenség elvetemült példáiról hallunk, nehéz volna megérteni e kis kép nélkül, hogy a romok mellett a rombolástól függetlenül és avval nem sokat törődve, csak a mindennapi élet apró problémáival küzdő társadalmi rétegek élnek. Csuang Tzu típusa jelképként vonul végig a kínai történelmen, melyben az egyéni függetlenségnek és a családi érdeknek a köz- és állam­érdek alá való rendelése nagyobb ritkaság, mint más népfajnál. A közéletben szereplőket a tömeg sohasem becsülte Kínában annyira, mint más orszá­gokban, a katonasággal szemben pedig egyenesen utálattal viseltetett. A katona kínai neve „bing zsen" csúfhévé alakult át az idők folyamán s kevesen mernék ma kiejteni ezt a nevet egy katona jelenlétében. Ma a pekingi polgárok véleménye szerint Feng Yu Liang a legkevésbbé gyűlölt csapat­vezér s mikor egy állásnélküli, iskolát nem végzett unokája zsoldos katona lett az ő hadseregében, a vezér keserűen beszélt arról, hogy családjában katona is van. A nagy tömegek fölfogása kevéssé különbözik ettől. Ez teszi lehetővé azt, hogy a hatalmas kínai birodalomban a harcok színhelyétől aránylag kis távolságban már nyugodt polgári élet folyik, melynek legfon­tosabb problémája a kínai civilizáció alapjainak forradalomszerű megdön­tése után új világnézet kialakulása a család, nevelés, munka fogalmainak megváltoztatásával. Folyóiratunk múlt évi decemberi számában megjelent cikke méltán mutat rá arra, hogy a jelenlegi végnélküli háborúskodást legalább részben az európai civilizáció benyomulása okozta. A nyugati hatalmak gazdasági összeköttetés­e kínai elnevezés szerint kizsákmányolás — elérése kedvéért az európai civilizációra sötét árnyékot vető háborúk sorát kényszerítették Kínára. Fejlettebb kultúra jelszavával kifogásolták a kormányzati rend­szert, a kínai munkaszervezetet, a nevelést és Kung Fu Tze tanain fölépülő­ ­ L. Domony Péter: A kínai birodalom bomlása, Magyar Szemle 1927, 4. sz.

Next