Magyar Szemle 4. kötet (1928. 9-12. sz.)
Tomcsik József: Nevelés és egészségügy a mai Kínában
Szept. TOMCSIK: NEVELÉS ÉS EGÉSZSÉGÜGY 73 ter" elöljárók kínozták érthetetlen idiómákkal, lássa meg, hogy tudatosan élheti — már amennyire — a maga nemzeti életét s lássa meg ebben az életben azt az óriási értéket, amelyet a nemzeti hadsereg képvisel. Ennek a hadseregnek az ápolásán, támogatásán önfeláldozó szeretettel munkálkodjék minden igaz magyar, mert kétségtelen, hogy társadalom és hadsereg együtt, erős lélekkel csodára képesek! HARDY KÁLMÁN NEVELÉS ÉS EGÉSZSÉGÜGY A MAI KÍNÁBAN CSUANG TZU halászott egy tó partján, mikor Csu állam fejedelme két magasrangú hivatalnokot küldött hozzá, kéretvén, hogy vegyen részt a kormányzásban. Csuang Tzu nyugodtan folytatta a halászást és a nélkül, hogy föltekintett volna, így válaszolt: „Úgy hallottam, hogy Csu államban van egy szent teknősbéka. Háromezer éve, hogy kimúlt és a herceg őseinek oltára előtt lábába bezárva őrizteti. Mit gondoltok, ha ez szabadon választhatna, hogy bezárva szentként őrizzék, vagy hogy itt az iszapban mozgassa a farkát, melyiket választaná?" „Kétségtelenül inkább az iszapban mozogna", feleltek a kiküldöttek. „Akkor engedjétek meg, hogy én is ezt válasszam", mondá Csuang Tzu. Csuang Tzu Krisztus előtt a negyedik században élő filozófus és jellegzetesen kínai volt. Meséi, aforizmái az előttünk érthetetlen és ezért titokzatos kínai pszichológiát hozzánk közelebb hozzák, mint sok tudós értekezés. Ma, amikor Kínával kapcsolatban csak bomlásról, forrongásokról, a tömegkegyetlenség elvetemült példáiról hallunk, nehéz volna megérteni e kis kép nélkül, hogy a romok mellett a rombolástól függetlenül és avval nem sokat törődve, csak a mindennapi élet apró problémáival küzdő társadalmi rétegek élnek. Csuang Tzu típusa jelképként vonul végig a kínai történelmen, melyben az egyéni függetlenségnek és a családi érdeknek a köz- és államérdek alá való rendelése nagyobb ritkaság, mint más népfajnál. A közéletben szereplőket a tömeg sohasem becsülte Kínában annyira, mint más országokban, a katonasággal szemben pedig egyenesen utálattal viseltetett. A katona kínai neve „bing zsen" csúfhévé alakult át az idők folyamán s kevesen mernék ma kiejteni ezt a nevet egy katona jelenlétében. Ma a pekingi polgárok véleménye szerint Feng Yu Liang a legkevésbbé gyűlölt csapatvezér s mikor egy állásnélküli, iskolát nem végzett unokája zsoldos katona lett az ő hadseregében, a vezér keserűen beszélt arról, hogy családjában katona is van. A nagy tömegek fölfogása kevéssé különbözik ettől. Ez teszi lehetővé azt, hogy a hatalmas kínai birodalomban a harcok színhelyétől aránylag kis távolságban már nyugodt polgári élet folyik, melynek legfontosabb problémája a kínai civilizáció alapjainak forradalomszerű megdöntése után új világnézet kialakulása a család, nevelés, munka fogalmainak megváltoztatásával. Folyóiratunk múlt évi decemberi számában megjelent cikke méltán mutat rá arra, hogy a jelenlegi végnélküli háborúskodást legalább részben az európai civilizáció benyomulása okozta. A nyugati hatalmak gazdasági összeköttetése kínai elnevezés szerint kizsákmányolás — elérése kedvéért az európai civilizációra sötét árnyékot vető háborúk sorát kényszerítették Kínára. Fejlettebb kultúra jelszavával kifogásolták a kormányzati rendszert, a kínai munkaszervezetet, a nevelést és Kung Fu Tze tanain fölépülő L. Domony Péter: A kínai birodalom bomlása, Magyar Szemle 1927, 4. sz.