Magyar Szó, 1946. május (3. évfolyam, 103-128. szám)
1946-05-01 / 103. szám
Májusi szám 20 odaj ára 4 dinár A VAJDASÁGI NÉPFRONT NAPILAPJA III. évfolyam Novitrrád, szerda, 1946. május 1. 10. szám A termelő munkás és alkotó munka szabad ünnepe jA vitte dolgozó az eted békemá- Afet ünnepük. Azzal a tudattal ün°*Pick, hogy ennek a békének egyetlen igazi biztosítéka a dolganemzetközi szolidaritása. A nemzetközi munkásság járult hoz*• legnagyobb áldozatokkal a győriemhez, a nemzetközi munkásság *adi és biztosítja a népek békéjét *■ Ahogy a háborúban az egyet- 1*0 reális mozgató erő a világ dél- poléinak érdekközössége volt, úgy 5* ■ békének és az emberiség fejlősének is egyetlen reális biztosita a dolgozók nemzetközi szolidaritása. A demokratikus és szabadságszerető népek béke és szabadságvágyának is ez adja objekív alapját. Hiszen napról-napra látoa*, hogy a demokratikus országokban is csak a dolgozó nép és az élen járó munkásosztály az a lány alap amelyre a békét építeni .*net, mert egyedül a dolgozó nép "frcd következetesen a reakció Jviden áskálódásaiva) szemben a wT"Gért A mai békemájus legyőzt*te,I*n erejét a világ proletárjá. , a és ennek élén a proletár-állam. ..?*°vjet adja meg. A Szovjet veka népeket a fölszabadító hár°ruban, a proletár állam viselte a . «nagyobb terheket és hozta a *n«gyobb áldozatokat, • ezért ö j, ®Cbiztosabb (Ire a dolgozók mintöménységének: a tartós béke Hazánk is, ez az Ifjú dolgozó állS. » világ dolgozóinak szolidari- JT?r~an és bátran mondhatjuk oszbéks11 r°konszenvében ünnepli első getiÜ, */abad májusát. Hazánk fügle»M é* ««had fejlődését a ah.i ,0bbb helyre építettük bele: **tkjui . v°nalába, a dolgozók nem «ne. H *e*tvériségébe, az egyete- I* * demokráciába. Itthon U, kifetn J demokrácia megingathatat*«bhk?*. épi,Jük ki. Egyik legerö-Wphet. ft0íltéka ennek " * Hozzái* ,,en szövetség, amelyet haa»jl_.a. v,*ág legdemokratikusabb tett»i ílSiSimasabb államával a Szovjel«*ihkb,b,t' A Szovjet volt a nép****t#i*d ** háborúban népeink hVeinAb x ma a cyö«lem eredmében :.k ^s. a békének megőrzésemasabb 8 J*Cr*álisabb és leghatalsárabb*rovet*éges. De a szabadágét m?*reszerető népek testvéri, cseh ■mV, sorosabbra a lengyel, tötj , x n ** bolgár népekkel kőm°kr4rZ|OV®tséífkei is. A belső debel Val,a •* » demokratikus népekbl'nena.||n?ZAVetsez szilárd alapján **bb ,k * v,lac legyegyeteme^ w leghaladóbb ünnepét. **k 'irgjf .m«* a mai május elsejét$b*n vin°m ■ d»l*ozó nép ke*®nk | *"• «« adja meg ünneplé-Jbí*n Visi* ®r,e,met nyeri h**t éldota?rl máiu*. minden má» ltah , V’ an,*|y*t hazánk napéi »ér». M*b*d*ágért vívott hoszd ‘lünk k évtk a,a‘t Elvonulnak •m** ,orban a régi kttzni“0,“- ■ munkásság és a JJJnzatai^i.iw® ,,a,nak számtalan •P0! fel nlíknek »♦tén és hitén ». a,hikszín* *,abad ünneplésünk. 2. «kő , *a «oreaszemle tartunk, kim a munv**"1 »degszem-C'té a népfölszauS Ur* ír*« °" *• a* *«knek ti,fel,,? "°mmunista Párt áldozata? v* *k * hihetetlen áldoza- VÍr« történelem jogán kö. «tta, hogy megl,0*l**uh ■ szabadságot A második serig- ^ k*zéh? hadseregünké, amelyen tudjuk ezt a védelmet és biztosítást, azé a hadseregé amely elválaszthatatlanul egybeforrt hazánk dolgozó népeivel. Büszkén és bizalommal nézünk ma, május elsején népfölszabadító harcunk gyermekére, a Jugoszláv Hadseregre. A munkásság azonban nemcsak átvenni tudta és megvédeni a hatalmat, fenntartani és gyakorolni is képes. Elegendő erő és öntudat van benne, hogy a népuralmat megszilárdítsa és tökéletesen kiépítse. Kardely mondja népuralmunkról: — »a munkások és parasztok uralmán kívül egyetlen más hatalom sem érhetne el ilyen rövid idő alatt olyan újjáépítési eredményeket, amilyeneket mi elértünk«. — Hála a népuralomnak Európában a Szovjeten kívül egyetlen állam sem érte el a belső megszilárdulás olyan fokát, mint hazánk. Az elmúlt év formában és tartalomban, megszilárdította a népuralmat: a legdemokratikusabb alkotmányt és törvényeket adta népünknek és megvetette hazánk gazdasági függetlenségének alapjait: értékálló dinárt, elegendő kenyeret, a legszükségesebb ipari cikkeket biztosította népünknek. És ez munkásosztályunk eredményeinek seregszemléje. Népuralmunk előtt hatalmas gazdasági feladat áll: egy kirabolt ország népét gazdasági függetlenségének fenntartásával ellátni. Miyen anyagi eszközökkel számolhatunk ehhez? Olyanokkal amelyeket csak munkával lehet előteremteni. A mi országunk nem tőkés ország, legnagyobb értéke, leghatalmasabb tőkéje a munka. Munkásosztályunk alkotó munkája azonban kimeríthetetlen tőke. Megmutatta ezt az a munkaverseny, amellyel munkásságunk éppen erre a május elsejére, dolgozó népünk seregszemléjére készült. Ez a munkaverseny a mi tőkénk és a mi erőnk. A munkaverseny: a proletariátus erejének és öntudatának kibontakozása. A májusi munkaversenyben munkásságunk nemcsak a termelékenyet növelte, nemcsak a több nem ért el óriási eredményeket, felül önkéntes munkájával mdokat szerzett államunknak. Erre az alkotó munkára, munkásságunk teremtő lendületére építjük mi jövőnket, hazánk gazdasági függetlenségét és dolgozó társadalmunk fejlődését. Ebben a nagy küzdelemben ott áll előttünk példának a szovjet munkásság és a szocialista termelés. Ilyen indító példával és segítséggel, munkásosztályunk öntudatával és áldozataival nyugodtan nézünk a jövő elé. A munkásosztály élcsapata, a szocialista termelés előharcosa, a Kommunista Párt vezetése alatt a mi munkásságunk is megszilárdítja hazánk gazdasági alapját. Nagy feladatai és küzdelmei között azonban nem áll magában a munkásosztály. A gazdasági és társadalmi fejlődés élén áll, de nem elszigetelten, hanem egész dolgozó népünkkel való széttéphetetlen egységben. A munkásosztály vezetése alatt egész dolgozó népünk egységesen építi munkájával a dolgozók államát. Hogy a munkás és paraszt egy testvér, látszik abból a hősies műntetből, amellyel fBMurtimetak termelik hazánk kenyerét. Nagy nehézségekkel és hiányokkal küzdve, áldozattal és szorgalommal termeli az egész ország kenyerét a vajdasági paraszt. Feudális maradványoktól és kiszolgáltatottságtól menten, új birtokosként saját földjén dolgozik ma parasztságunk. Tudja mit köszönhet a munkásosztálynak, tudja, hogy a munkásosztály következetes harca segítette kivívni a szabad földet, földreformot, Vajdaság földtelenjeinek évszázados álmát. És a parasztság éppúgy termi a mezők rohammunkásait, a kenyérért való küzdelem hőseit, mint a munkásság az ipar rohammunkásait. A népi értelmiség is mindinkább belekapcsolódik az országépítő munkába. A dolgozó nép széttörhetetlen egységére és alkotó munkájára épül hazánk jövője. Államunk politikája ma a dolgozó nép politikája, ebből a politikából folyik a népi összefogás. A nemzeti erők síkján is összefogó erő a munkásság, népeink egységét ma már nem bonthatja meg semmi. Ennek a biztosítéka a munkásság nemzetekfeletti egysége, amely nemzeti formák alatt szociális tartalmi egységet nyújt a dolgozó népnek. Ezért május elseje az egység és testvériség seregszemléje is- Május elseje új feladatokat tár elénk. Ha csak olyan anyagi eszközökkel számolhatunk, amelyeket munkával lehet előteremteni, úgy a további gazdasági kiépítésnek is ez az egyetlen reális alapja. Népi építhetünk semmi másra, csak saját erőnkre, saját munkánkra. De ennek a munkának nyomán azután mindenre számíthatunk. Ezért legelső feladatunk azt a munkaversenyt, ami május elsejét megelőzte, állandóvá tennünk. Nem pihenni mindaddig, amíg a mai szükségeket tökéletesen ki nem elégítjük. Ez pedig jóval felülmúlja a háború előtti termelést, amely a kapitalista gazdálkodás törvényei szerint nem az egész dolgozó nép szükségeivel számolt. Elengedhetetlen feltétele ennek a termelésnek a munkafegyelem emelése, a legszigorúbb takarékosság, a népi vagyon őrzése, de legkivált a munkásöntudat emelése, hogy a régi bérmunkás magatartás tökéletesen átváltozzon az öntudatos termelő magatartásává. Ezzel párhuzamosan pedig minél tökéletesebben ki kell fejlesztenünk gazdasági életünkben a munkásellenőrzést: az egész termelésnek, a kialakulóban levő gazdasági tervnek a munkásság tökéletes ellenőrzése és irányítása alatt kell állnia. Csak így biztosíthatjuk nemcsak a termelés fokozását, de az áruk arányos elosztását is. Munkásságunknak ebben a versenyben kell felődnie szociális társadalmunk nagy feladataihoz, hogy népuralmunk gazdasági téren is olyan szilárddá váljon, amilyen sziklaszilárd politikai téren. Erre a föladatra Intét sürget a mai május elseje. Ezekkel a föladatokkal pedig nemcsak befelé építjük a demokráciát és a dolgozó nép hatalmát, hanem kifelé nemzetközi síkon is erősítjük a proletariátus egységét, a demokratikus és szabadságszerető népek békéjét és szabad fejlődését Éljen Jugoszlávia munkásosztálya- a demokrácia előharcosai Éljen a munkásság és parasztság szövetsége, a dolgozó nép uralmat Éljen munkásállamunkba aapnak, vezetője Tito marsall .Ám a munkásság nemzetközi szolidaritása a béke és demokrácia védelmekent K. la. Máius elseje hazánkban, a dolgozók államában, nemcsak a fölszabadult munkásság, hanem a töl■rahadult munka ünnepe is. A munka a kizsákmányolás és profit eszközéből a dolgozó nép hatalmas fegyverévé kényszerű robotból öntudatos termeléssé vált a dolgozók szocialista államának kiépítésében. A munkama nem a tőke kényének kiszolgáltatott piaci áru, hanem az a szilárd alap, amelyre a munkás fölépíti ultmát és jövőjét. Politikailag a dolgozó népre, gazdaságilag a munkára épül föl hazánk: egyetlen úrú munkás egyetlen tőke benne a munka. Ezért ma nálunk május elseje a termelő munkás és az alkotó munka közös ünnepe s ennek legmély ünneplése a termelés hőseinek és munkájuknak bemutatása. Hadd vonuljanak tehát föl lapunk klumph a munka és termelés hősei gépeik mellett. Munkaeredmények, termelési sikerek, munkástatálmármok hadd mutassák be, hogy hazánk munkássága ma magának épít és termel. Sorakozzanak fel Vajdaság Kere! nagy ipari városaink rohammunkásai és termelési eredményei, falvaink és mezőink versenymunka- és intési eredményei. Népfrontunk, polgáságunk és katonáink versenymunkája és mindezekben egy fölszabadult dolgozó nép alkotó lendülete és jövőjének diadalmas útja.