Magyar Szó, 1946. november (3. évfolyam, 260-285. szám)
1946-11-01 / 260. szám
HALÁL A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NÉPNEK! DL ÉVFOLYAM 260. SZÁM. noviszád. péntek 1940 november 1. ARA 2 DINAR M emberek milliói az imperialista politika Hitt akarták Molotov és Kiszeljev erélyesen síkraszálltak az Egyesült Nemzetek szervezetének védelmére Az Egyesült Nemzetek szervezetének nagygyűlésein folytatták a vitát az alapokmány rendelkezéseinek módosítására. Kiszeljev fehérorosz delegátus beszédében rámutatott arra, hogy bizonyos népellenes reakciós körök nagy lármát csaptak az állítólag közeledő új háború veszélye miatt. Erre a riasztó híresztelésre azoknak van szükségük, akik a legutóbbi világháború során hatalmas tőkéket halmoztak fel. Ilyenek a trösztök és az ágyukirályok, óriási háborús nyereségeikkel. Hivatkozott Sztálin nyilatkozatára, aki kijelentette, hogy nem hisz az új háború veszélyében. Ugyanazok, akik az új háború veszélyét hangoztatják, tesznek most kísérletet arra, hogy az Egyesült Nemzetek szervezetének alapokmányát megváltoztassák és ezzel megbontsák a nagyhatalmak együttműködését. A nemzetközi béke megszervezésében nem szabad más elvnek érvényesülni, csak az egyetértésnek, mert minden más határozathozatali rendszer azt jelentené, hogy az Egyesült Nemzetek szervezetét és főként a Biztonsági Tanácsot egyes államok fegyverévé avatnák. Ez a szervezet dicstelen végét jelentené, mert az Egyesült Nemzetek létezésének alapgondolata a nagyhatalmak egyetértésben hozott döntésein nyugszik. Kiszeljev ezután kifogásolta, hogy az angol és amerikai csapatok még mindig azokban a közel, és távolkeleti országokban állomásoznak, amelyek a háború folyamán felvonulási területek voltak. A háború másfél éve végetért és a csapatokat még mindig nem vonták vissza. Csapatösszevonások történnek Irakban Irán ellen, valamint a török—iraki határon, Palesztinában, Transzjordániában, Indonéziában, az amerikai csapatok pedig Kínában az egész demokratikus világ aggályait keltik. Mindezek a haderők a demokratikus erők ellen lennek fel Kiszeljev kitért a spanyol kérdésre is és rámutatott arra, hogy Franco országa továbbra is veszélyt jelent az emberiség nyugalmára. Követeli, hogy a Biztonsági Tanács újból vizsgálja ki a Franco kérdést és hozzon a tényleges helyzetnek és veszélynek megfelelő határozatot. A LENGYEL KÜLÜGYMINISZTER BESZÉDE Rzsimovszki lengyel külügyminiszter ugyancsak állást foglalt az alapokmány módosítása ellen, mert az Egyesült Nemzetek szervezete csak addig tud eredményes munkát végezni, amíg tagjai között fennáll az összhang és az együttműködés. AZ AMERIKAI KÖZVÉLEMÉNY A SZOVJET—AMERIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS MELLETT Az amerikai közvélemény rendkívül nagy figyelmet szentel a szovjet delegáció munkájának az Egyesült Nemzetek nagygyűlése keretében és a delegációnak békevágytól eltelt és a népek biztonságára irányuló tevékenysége nagy megnyugvást kelt a legszélesebb körökben. Ebben a légkörben Sztálin nyilatkozata a United Press elnökének kérdéseire még csak fokozták a rokonszenvező hangulatot és a lapok kiemelik a nyilatkozat nagy jelentőségét Érthető tehát, hogy amikor köztudomásúvá vált, Molotov beszél a nagygyűlésen, az érdeklődés a végsőkig fokozódott. Az újságírói karzaton több, mint négyszáz tudósító szorongott a világ minden tájáról. Molotov megjelenését a teremben általános tapssal köszöntötték. Amikor Molotov a szónoki emelvényre lépett, újabb taps viharzott fel, majd feszült érdeklődés közben mondta el beszédét. Molotov beszéde világos képetadott a nemzetközi helyzetről is az Egyesült Nemzetek jelenlegi viszonyairól, különösen pedig a Biztonsági Tanács problémáiról. Beszédét gyakran szakította félbe helyeslő és elismerő taps, különösen amikor Molotov kérlelhetetlenül leleplezte azokat a nemzetközi irányzatokat, melyek az Egyesült Nemzetek szervezetének bomlasztására törnek. Amikor pedig megbélyegezte az »atomharcosokait«, még viharosabb és általánosabb volt a helyeslés. Kijelentése a szovjet nép készségéről, hogy békésen együttműködjék a béke és biztonság érdekében a világ minden szabadságszerető népével, mély benyomást keltett. Molotov konkrét javaslattal fejezte be beszédét. Javaslata arra irányul, hogy korlátozzák a fegyverkezést, továbbá tiltsák meg az atombombák gyártását és felhasználását Molotov beszédét a hírügynökségek azonnal továbbították és a legtöbb ügynökség hírmagyarázója megjegyzéseket fűzött hozzá. Az Associated Press megállapítja,hogy Molotov a nagyhatalmak egyetértésének biztosítása mellett száll síkra és leszámolt Churchillel, mint veszedelmes háborús uszitóval. A Uraited Press kiemeli, hogy Molotov javaslatai az Egyesült Nemzetek szervezetének megerősödését és tekintélye növelését célozzák. CSÖKKENTETTÉK A SZOVJETUNIÓ KATONAI KÖLTSÉGVETÉSÉT Az Egyesült Nemzetekben elhangzó megnyugtató kijelentések és Truman elnök békebarát beszéde elenére a háborús uszítók folytatják aknamunkájukat igyekeznek fokozni a háborús félelmet és megnehezíteni a béke megszilárdulását. Különösen Kirag tengernagy harcias beszédével akarnak hatást elérni. Ebben kijelentette: az Egyesült Államoknak fel kell készülniük a háborúra. Eisenhower tábornok ugyancsak kijelentette, nem szándékozik csökkenteni az európai megszálló csapatok létszámát. Mindez Sztálin generalisszimusznak azt a megálapítását igazolja, hogy: 1. a háborús uszitók célja egyes naiv politikusok megfélemlítése; 2. a hadügyi költségvetések csökkentésének megakadályozása és 3. a munkanélküliség fokozódásáinak késleltetése. Ezzel a ma már senkit meg nem tévesztő uszítópolitikával szemben az egész világsajtó örömmel és megelégedéssel fogadta azt a hírt, hogy a Szovjetunió 128,2 milliárd rubelről 72,2 milliárd rubelre csökken, tette katonai kiadásainak összegét. Ebben mindenütt a Szovjetunió békeakaratának megnyilvánulását látják, amit a szovjet nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is bizonyít. A rosszhiszemű uszítások mellett figyelemre méltó a népek béketörekvéseinek fokozódása, ami Pandit Nehru, az indiai kongresszusi párt vezére így fejezett ki: »Az emberek milliói az imperialista politika végét akarják és a gyarmati népek függetlenségének megvalósítása épúgy célja a szabadságszerető embereknek, mint maga a béke megteremtése.« Ugyanebből a szemszögből fűz magyarázatokat a világsajtó Trygve Lie javaslatához, hogy a nagygyűlés foglalkozzék a spanyol kérdéssel. Több amerikai nagy lap pedig, főként az amerikai baloldali sajtó tiltakozik a kalandokba vezető amerikai imperialista politika ellen. Ajánlja: lépjen Amerika új útra és igyekezzék minél szorosabban együtt,működni a Szovjetunióval Albán tiltakozás angol hadihajók kihívó területsértései ellen Az albán távirati ügynökség közlése szerint az albán kormány tiltakozó jegyzéket intézett az angol kormányhoz a területsértések miatt, amelyeket angol hajók követtek el az albán vizeken. A jegyzék kiemeli, hogy négy angol torpedóromboló befutott a Sarandai öbölbe és ez nem az első eset, hogy angol hadihajók albán vizekre futnak anélkül, hogy erről előzetes értesítést küldenének az albán kormánynak és kikérnék annak hozzájárulásait. A tiltakozójegyzékkel egyidejűleg Enver Hodzsa vezérezredes, albán miniszterelnök táviratban fordul Trygve Liehez, az Egyesült Nemzetek szervezetének főtitkárához és a szervezet beavatkozását kérte a kihívó terület, sértések megakadályozására. Gettóban, embertelen munkafeltételek köz itt élneli a hindu dolgozót A Délafrikai államszövetség eredetileg angol gyarmat amely 1931 óta dominiumi rangot nyert. Adominiumot eredetileg Hollandiból bevándorolt burok (boers) holland szabadparasztok alapították, akiket Anglia 1899—1902-ben, véres háborúban legyőzött. A Délafrikai államszövetség hihetetten gazdagsága, aranybányái és gyémántlelőhelyei világszerte közismertek. De közismert az az ember telén kizsákmányoló módszer és az az elnyomatás is, amely alatt millióit és milliók szenvednek ebben a dúsgazdag országban. A newyorki nemzetközi sajtókonferencián Sachs, a délafrikai Unió szenátora és Naidu, az indiai kormány küldöttségének tanácsadója, most a konferencia elé vitték panaszaikat s egyben tiltakoztak az ellen, hogy az u. n.mandátumos területeket (volt német gyarmatok melyeket az első világháború befejezése óta az Unió kormánya igazgat) a Délafrikai államszövetséghez csatolják. Basner délafrikai szenátor rámutatott arra, hogy körülbelül 150.000 benszülött rabszolgamódra él és dolgozik az új aranybányákban s az Unió ahelyett hogy a munkások helyzetén javítana, kényszeríteni akar további benszülött törzseket hogy olcsó munkaerőket adjanak bányáiba. A fennálló körülmények között — mondotta Basner — Dél afrika és a »mandátumos területek« népeinek nincsen lehetőségük szabadon kifejteni álláspontjukat. Az Unió kormánya elmozdít minden olyan törzsfőnököt aki nem hátrál meg a kormány kívánságai előtt. Olyan rabszolgarendszert tartanak itt fenn, amely éles ellentétben áll az Egyesült Nemzetek szervezete alapokmányának határozataival. poSTAms Am.ACrm\ Az angolszász nagytőke követeléseinek kielégítése a magyar közgazdaságot a tönk szélére vinné A »Krasznij Flat«, a Szovjet Haditengerészet lapja, »Magyarország új utakon” címmel Konsztarat Inovszki tollából cikket közöl, amelyben Magyarország helyzetével foglalkozik. Miután kiemelte a magyar demokrácia sikereit a nemzetgazdaság újjáépítéseiben, a cikkíró a következőképpen folytatja: »A párisi gazdasági határozatok, amelyek Magyaroszágra vonatkoznak, sokban megnehezítettük a helyzetet. Az angolszász kiküldöttek olyan gazdasági követelésekkel állottak elő, amelyek a pesti lapok szerint »valósággal fejbevágták« a magyar közvéleményt. A magyar kormánytól azt követeik, hogy a Magyarországon lévő, angolszász tulajdont képező olyan üzemekért fizessen százszázalékos kártérítést, amely üzemek a háború alatt Németország javára dolgoztak. Azonban ez még nem volt elég. A magyar kormánytól azt követelik, hogy térítse meg a földnélkülieknek szétosztott sokezer hektár földet, amely föld »külföldiek« tulajdonát képezi. Ezen »külföldi« tulajdonosok lajstromának élén a közismert magyar bárónő, Serenger áll, aki — mint annyi sok magyar arisztokrata — a napokban angol állzampolgárságot kapott. A pesti lapok kiszámították, hogy ha az angolszász nagytőkések ezen túlhajtott követeléseinek eleget tenne a kormány, akkor Magyaroszágnak nyolcszor annyit kellene kifizetnie, mint amennyi jóvátételt a Szovjet Szövetség követel, annak ellenére, hogy a magyar fasiszta hadsereg pusztított és gyilkolt a Szovjetunióban, ugyanakkor, amikor az angolszász tőke Magyaroszágon a német hadigépezetet segítette Természetes, hogy az ilyen követelések kielégítése Magyarországot gazdasági katasztrófába vinné. Emellett a párisi vita hatása alatt Magyarországon az utóbbi időben a revizionista elemek felütötték fejüket A kétszázezer magyar Csehszlovákiából való áti telepítésének ügyében lefolytatott vita leálcázta a revandiról ábrándozó reakció terveit. Azonban kétségtelen, hogy a magyar demokrácia megbirkózik ezen törekvésekkel. A Szovjet Szövetség politikája, amely segíti a kisgépeket függetlenségük és szabadságuk védelmében, lehetővé tette a magyar népnek a demokratikus rendszer szílérd megalapozását — fejezi be a Szovjet Haditengerészet lapja. A legjobb védekezés a háborús tiszíték ellen azok elnémítása — állapítja meg a világsajtó Sztálin nyilatkozatával kapcsolatban Sztálinnak az United Press elnöke kérdéseire adott válaszát kommentálja a világsajtó. A lapok pártállásra való tekintet nélkül jelentették a válaszokat, különösen kiemelve azokat a helyeket, amelyek Németországgal foglalkoznak, valamint azt a válaszát, amely háborús usztításokra vonatkozik. A »Star« írja, hogy Sztálin nyilatkozata új reménnyel tölt el minket, hogy a külügyminiszterek newyorki tanácskozása nem marad eredménytelenül. A France Presse hírmagyarázója a következőket írja: »Sztálin kijelentette, hogy az USA és a Szovjet Szövetség viszonyában nem növekedett a feszültség. A Szovjet Szövetség vezető államférfiai szerint a háborús veszély egyetlen forrását az új háborús gyújtogatók — elsősorban Churchill — kihívásai jelentik. Sztálin úgy véli, hogy a legjobb védekezés a háborús gyujtogatók ellen, azok elnémítása. Ugyanúgy, mint Molotov júniusban, — folytatja a hírmagyarázó — Sztálin is követeli a gazdasági egység létrehozása mellett Németország politikai egységének megvalósítását Sztálin nyilatkozatát olvasva Németország nácitlanítása ezen kérdésnek a kulcsa, vagy legalább is megoldásának legfontosabb előfeltétele.« Az összes párisi lapok feltűnő helyen hozzák Sztálin nyilatkozatát, kettő pedig külön cikket szentel Németország kérdésének a nyilatkozattal kapcsolatban. A De Spar írja: »Sztálin nyilatkozatának nagy jelentősége van. Sztálin azt mondja, hogy az ipar terén olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek Németország részére lehetővé teszik, hogy fedezze szükségleteit. Ezt az álláspontot az Egyesült államokban — folytatja a lap — egész biztos nagy figyelemmel kísérik. Lehetséges, hogy az általa kiváltott hatás és vita hozzájárul a nemzetközi együttműködés megszilárdulásához és így a béke kialakulásához. De nem az egyetlen politikai kérdés, amelyet Sztálin megmagyarázott. Van egy másik is, amelyet nem lehet elválasztani az elsőtől és amely neküt annál fontosabbnak tűnik fel.« Tettekkel szükséges kiirtani a fasizmus maradványait és véghez vinni a demokratizálódást Németországban- mondotta Sztálin. Nácitlanítani és ugyanakkor gyökeresen demokratizálni Németországot, de egyidejűleg a biztonság kulcsa és legnagyobb problémája Franciaországnak, amelyet annyiszor pusztított el a német vandalizmus és kulcsa egyúttal a jóvitét.-. ieknek, amelyekre jogosan tartanak igényt a támadás áldozatai, közöttük Franciaország is.« A »Newyork Times«, a »New york Herald Tribune« és a -»Dail v Worker« kiemelik, hogy Sztálin nem egyezik Byrnes megítélésével a Szovjet Szövetség és az Egyesült Államok viszonyát illetőleg, valamint hogy Sztálin, Churchillt jelölte meg, mint a vUAgbéke elsőszámú közelienségé. Az amerikai rádióállomások szélesen foglalkoznak Sztálin nyilatkozatával. A newyorki rádió szerint Sztálin a megszokott alapossággal fejtette ki a nézetét, hogyan kerülhető el az új háború, amikor azt mondta, hogy le kell leplezni és meg kell fékezni a háborús uszítókat. A rádió hírmagyarázója különösen kiemeli, hogy a Sztálinnak feladott 31 kérdés közül 7 vonatkozik a háború utáni Németországra. Sztálin feleletei— hangsúlyozza a newyorki rádiók háttérbe szorították az Egyesült Nemzetek szervezetének nagyogyűléséről szóló tudósításokat . EGYRE SÚLYOSABB HELYZET INDIÁBAN Indiai jelentés szerint megmozdult a nép és az újabb véres összeütközések hulláma egyre magasabbra csap. A Kalkuttában lefolyt tüntetések során 27 embert megöltek, 43-at megsebesítettek. Egy későbbi jelentés szerint újabb összeütközésekre került a sor a tüntető tömegek és a rendőrség között és ennek során további 10 halott és 54 sebesült volt. A város egyes részein nyílt ostrom, állapot alakult ki. Az angol hadsereg és a rendfenntartásra kirendelt csapatok utasítást kaptak, hogy késedelem nélkül használják fegyverüket minden tüntetéssel szemben