Magyar Ujság, 1871. december (5. évfolyam, 276-299. szám)
1871-12-02 / 277. szám
túlsó oldal szónokai eddig mind megtámadták a különvéleményt, valamennyien egyetértettek arra nézve, hogy a helyzet komoly és hogy a takarékosságra legnagyobb szükség van. Felel a pénzügyi miniszternek, Wahrmannak és Éber Nándornak. „A t. pénzügyminiszter úr mondja azzal vigasztalt tegnap bennünket, hogy a mi helyzetünket összehasonlította Ausztria helyzetével s azt mondva, hogy körülbelül egyformán állunk. Megvallom ebben nagy vigasztalást nem találok, mert ha elindul az országúton két koldus, az is körülbelül egyforma tarisznyával fog elindulni, csakhogy mindenik üres. így vagyunk mi is, ha vigasztalni akar valamivel, ne avval vigasztaljon, hogy körülbelül egyformán állunk, de igyekezzék kimutatni és kivinni azt, hogy álljunk jobban.“ Wahrmannak a programmkészítésre vonatkozólag így felel: „A programmkészítés, és azon programm beterjesztése szerinti eljárás azoknak kötelessége, kiknek kezeiben az ügyek vezetése letéve van. Ha valaha lesz ellenzéki kormány s nem fogja teljesíteni ezen tisztet, méltóztassék megtámadni érte, de legyenek meggyőződve azok legalább, kik az ellenzék tagjaiul ismeretesek, soha sem fognak azon helyzetbe jönni, hogy az akkori ellenzéktől programmot kérjenek.“ Szaló megengedi, hogy az adóreformra nálunk nagy szükség van, de nem látja át, hogy az adók igazságosabbá tétele által jövedelememelkedés fog elévetni. Beszédét e szavakkal végzi: „Én azt tartom, kötelességünk nem az, hogy bevárjuk a vész óráját, nem az, a felett vitatkozni, hogy közelebb vagy távolabb van-e egykét évvel a veszély, de az, hogy be ne várjuk, hogy most, midőn még időnk van rá, akadályozzuk meg azt, s ne az utolsó perczben verjük félre a harangokat, mikor a ház ég. Ezen szempontból indulva ki, én helyeslem a kisebbségi véleményben kifejezett azon nézetet, mely mint mondom nem azt mondja, hogy kétségbeessünk, de azt mondja, hogy vigyázzunk, nem azt mondja, hogy nem lehet a bajon segíteni, de azt mondja, hogy segítsünk, amíg lehet; ily szellemben pártolom a kisebbség véleményét, majd a részleteknél előadom azokra vonatkozó nézeteimet“. A tárgyalás holnap folytattatik. Ülés vége 3 órakor. KÜLFÖLD. A versaillesi kivégzések. Paris nov. 28. A „G a u 1 o i s“ a versaillesi elítéltek utolsó óráiról a következőket írja: „Este 11 óra; nem órák, hanem csak másodpercekig számítható már azon idő, amit Rossel szerre az életben töltenek. S ők tudják ezt, vagy legalább is sejtik. A kegyelmezési bizottság, miután a megmásíhatlan elhatározást megtevő, másnap 4 órakor Versaillest elhagyó; Martel, annak elnöke, Normandiába ment. Rossel atyja Martel atyjánál lépéseket tett, mik a fenforgó körülmények miatt mindkét félre nézve borzasztóak voltak; a szerencsétlennek családja minden lehetőt elkövetett, ami nyilván rokonszenvre, de csakis rokonszenvre talált. — Rossel, kinek erélye s nyugodt elhatározottsága egy pillanatra sem hagyá el, minden enyhítő körülményt lehetetlenné tett, miután mintegy hat nap előtt Thiersnek körülbelül a következőket írta: „Tudom, hogy oly kisegítő útról gondoskodnak, miszerint engem életbe hagyjanak, a kegyelmi bizottságnak s a köztársaság elnökének e szándékáért szívélyes köszönetet mondok. De megingathatlan elhatározásom, éltemet gyalázat árán nem vásárolni meg. Ha tehát éltemet s rangomnak további megtartását nem adhatja meg, úgy fosszanak meg inkább fejemtől; önnek nyíltan megvallom, hogy soha sem tudnék megbocsájtani annak, bárki legyen is az, ki a rang megfosztását rám kimondaná, amit nem tudok elviselni. Nyíltságom ne sértse az elnök urat; sokkal jobb, ha köztünk semmi félreértés sem forog fenn.“ Rossel szerre már azon körülményből sejthetők, mily sors vár reájuk,ami a börtönökben elkerülhetetlen. Tegnapelőtt a törvényszéki írnok polgári állásuk után tudakozódott; ebből gyaníthatók, hogy halotti levelükről van szó. Rossel az előkészületeket csakhamar megtéve : elővette azon öltözetet, melyet szabadon léte alkalmával hordott : tiszta ing, fekete kabát, mellény és nadrág. — Látja — mondá a papnak, Passanak — ha majd ingemet széttárom, hogy azt mondjam: ide czélozzatok ! úgy ez legalább az én ingem leend s nem az intézeté. Ezután munkájának egy példányát adta át Passának, melynek ez a czime : „Metz védelme s a végsőig folytatandó harcz,“ ez ajánló szavak kíséretében: „Passa Theodor urnak, a reformált egyház lelkészének, a hála s barátság jeléül. L. Rossel.“ Ehhez Jób következő versét (4. rész, 3 vers) csatola: „íme sokakat útba igazítottál és erősítetted a lankadó kezeket.“ Rossel Lajos még csak 27 éves ; a cevemenből származik s csak történetesen született Bretagneban, nevezetesen Saint-Brieucben; atyja a hadseregben szolgál, anyja skott Campbell családból való. Két nővére van, az idősb 20 éves s rendkívül hasonlít hozzá, a fiatalabbik még csak 12 éves s Saraknak hívják. Övéit pénteken a börtön igazgató s a lelkész jelenlétében utólján látta ; ez szívszakgató jelenet volt. Az elitélt anyját s testvéreit melléhez szokta, az után hirtelen elszakítván magát töltik, kiáltá : — Vigyétek, vigyétek el őket! Ah ! csak két nővérem van ! Arczát s könynyeit eltakaró, midőn atyja megáldá: — Isten veled s őrködjék fölötted. — Igen, atyám — felesé Rossel — isten velünk s veletek! — Holnap ismét eljövünk . . . — Holnap ? — kérdé Rossel jelentékenyen s meghatottam Az utóbbi napok alatt Noaillesnek Richelieuről irt könyvét, XV. Károly czimü munkát Aldersfeld Gustavtól, Calvin s Corneille kedvencz munkáit, a harmincz éves háború történetét Schillertől (német nyelven), Tennysoon költeményeit (szintén eredetiben) s végre egy régi imádságos könyvet a cevemeni háborúból olvasó, ezenkívül összehasonlító tudományokkal foglalkozott a mostani kori Villars marchall idejéből való hadseregek közt. Ezenkívül még szívesen társalgott védőjével politikai s bölcsészeti dolgokról, amely alkalommal a legnagyobb lelki nyugalmat s derültséget tanusíta. Ellenben Ferré lázas izgatottságban van, ami csak időről időre hagyja el, ha Folley lelkesedéssel társalog. Az utóbbi napok alatt írt a minisztereknek s Thiershez, hogy szintén fogva tartott testvére számára enyhébb bánásmódot eszközöljön, kinek kedélyvilága elborult. Atyja szintén a dereglyéken van ; nővére hoszabb ideig szintén fogva volt, s anyja kétségbeesésében megőrülve meghalt. Nővére heti kézimunkája keresményéből 20 frankot takarít meg, hogy bátyjának adja . Versaillesban e lány magaviseletét nem tudják eléggé dicsérni. A kivégeztetésről a „Figaro“ a következő részleteket írja: Tegnap reggel 11 órakor Versailles mailje, a mint ép a municipális tanácsban elnökölt, az igazságügyminiszter egy küldöttétől arra nézve kerestetett meg, hogy adjon engedélyt a Saint-Louis temetőben, a kivégzettek számára rendelt helyen, három sír ásására. A kegyelmezési bizottság határozata foganatosítására ez volt az első lépés. E bizottság szombati ülésében elhatározta, hogy az igazság Rosselre, Ferrére és Bourgeoisra nézve érvényesíttessék. Bourgeois sergeant volt a 45. sorezredben s a 2-ik hadbíróság szökés és a fölkelésben való részvétel miatt halálra ítéltetett. Legelőször tudta meg, hogy halála órája ütött, mert nem azon fogságban volt, ahol Rossel és Ferré, és már reggel 4 órakor elvitték onnét, hogy együtt legyen azokkal, kiknek sorsában osztozik. Nyugodt volt, s csak egy szivart kért az útra, Rossel még jól aludt, midőn védője, Albert Joly szobácskájába lépett, hogy megmondja neki a szomorú hírt. Kétszer kellett nevén szólítnia. „Ah, ön az ?“ — szólt Rossel végre, felismervén ügyvédét — „tehát ma reggel lesz?“ — „Fájdalom igen,“ felelt Joly.“ — „Ha már meg kell lenni!“ kiáltott Rossel egy tekintettel az ég felé. Azután kérte a fogházigazgatót, hogy hadd elmélkedjék egy perczig, midőn azonban kijelentették neki, hogy többé nem maradhat magára, gyorsan öltözködni kezdett. Midőn észrevette, hogy Joly megindulásából nem tud magához térni, ezen szavakkal ölelte át őt: „Bocsássa meg barátom, hogy ily szomorú dolgot bíztam önre, s imádkozzék értem.“ Aztán hosszabban beszélt a protestáns lelkészszel. Ferré, midőn a hirt meghalló, gyorsan felugrott ágyáról s az épen belépő Folley abbénak igy szólt: „Rögtön rendelkezésére állok, hisz van időnk; engedje meg, hogy előbb felöltözzem,é s zavartalan nyugalommal szivarra gyújtott, s öltözékére annyira aprólékos és figyelmes gondot fordított, hogy amellett egy félóránál többet töltött. Amellett őreivel s ápolóival csevegett, szivarokat ajándékozott nekik, s folyton saját személyével foglalkozott, csak szemidegeinek convulsiv rángása s egy-egy elejtett összefüggéstelen szó árulta el, mi van bensőjében. Bourgeois pedig, akinek külön czellát adtak, enni kért, ivott és dohányzott. Hat órakor egy csapat vértes és egy dandár csendőr foglalt állást a fogház előtt; három egészségügyi kocsi őrizet alatt előállt s csakhamar megnyíltak a ház ajtai. Legelőször Rossel lépett ki, szilárd léptekkel; balján a pap s jobbján egy csendőr volt, aki karjára rövid lánczot csatolt. Fekete, alacsony szövet kalapot viselt s szemén lorgnon volt. Azután jött Bourgeois, fején sapkával s szivarral szájában, mellette Folley abbé; végül jött Ferré, kis termetével alig játszván ki két csendőr közül. A három kocsi megindult, s gyorsan a sartory-i mezőre ért, hol Merlin ezredes vezénylete alatt nagyszámú csapat volt négyszögben felállítva. 71/ órakor Merlin jelt adott. A harsonák megszólaltak, s a szomorú menet helyére ért. Az elitéltek szilárd léptekkel szálltak ki a kocsikból s kíséretükkel azon hely felé mentek, ahol a három kivégzési jelvény felállítva volt. Néma csend uralkodott az egész nagy síkon, midőn a három ítélet felolvastatott. Most Rossel újabb halasztásra ad okot. Azt kívánja, hogy maga parancsolhassa a „tüzet/ ‘ Midőn ezt megtiltják neki, egy jelenlevő s vele jóbarát parancsnokot akar látni s vele utolszor kezet szoritni. Figyelmeztetik arra, hogy ezzel csak ok nélkül hosszabbítja társainak halálfélelmét; ezt belátja, mert gyorsan kalapját s felöltőjét leveti, s szemeit bekötteti. De Creuitz parancsnok eltávozik onnan, az altisztek leeresztik kardjaikat s a csapat tüzel. Rossel mintha villám találta volna, egész hosszában elterül hátával a földön. A sereg sebésze odalép s constatálja, hogy csak hulla már. Bourgeois és Ferré ellenben egy katonától kapták a kegyelem-lövést, s Ferrét csak az utolsó lövés találta fején halálosan. Ezután a csapatok mind eldefilroztak a hullák előtt. Rossell Ferré tetemét családja reklamálta, s így csak Bougeois találta a Saint-Louis temetőben végső nyughelyét.B»3^a3aBaaaa8WBiaga^«K5agBg«KEimaKS3ro Kivonat a hivatalos lapból. Az állami számvevőszék elnöke Perlaky Mihály, Ingyic Boldizsár, kleebergi Strohmayer Osvát, Kaszner Ignácz, Wittek Gyula és Kádár István államszámvevőszéki I-fö osztályú számtiszteket Il-od osztályú számvizsgálókká nevezte ki; továbbá előléptette Pinszker Arthur, Faszberger Károly, Boór Sándor és Oberschall Győző, kebelbeli I-ső osztályú Il-od fokozatú számtiszteket azelső fokozatba; végre Wittek Mór, Wolf Károly és Trux Lajos szintén kebelbeli másod osztályú számtiszteket első osztályú másod fokozatú számtisztekké , és Palkovics Miklós államszámvevőszéki irodatisztet másod osztályú számtisztté nevezte ki. KRÓNIKA. Pest, deczember 1. — Tófalvi 1. Apor Károly, erdélyi kir. táblai elnököt — mint halljuk — Bittó igazságügyét fölrendelte Pestre ad audiendum verbum regium, hihetőleg a jogászegyleti hazafias és alkotmányos megnyitó beszédéért megdicsérni. Csak nehogy egyúttal a kinevezendő bírák iránt is megkérdezze, mert akkor a Bach és Schmerling vitézek az ő nagyvezírsége mellett újból lábra kapnak. — Bessenyey György hátrahagyott irományainak megszerzésére, melyek egy debreczeni rokonának birtokában vannak, az akadémia lépéseket tett. Felkérte Imre Sándor debreczeni tanárt, hogy részére a tulajdonjogot biztosítsa s a nevezett a rábízott ügyben már el is járt. — Pulszky papáról azt írja egy bécsi lap, hogy diplomata állásra van kiszemelve. Lehet, hogy a nógrádi gyönyörűséget akarják neki meghálálni, avagy szagoló érzéke iránt csak most kezd figyelmessé lenni a kormány. Szerintünk a nyugalomba lépett prágai időjós helyébe kellene tenni, mert hát nálánál nem sok ember tudja ki jobban az idő fordultát. — Germanisátoraink Breuer József, Bittó igazságügyminiszter által Budára kinevezett törvényszéki elnök novemb. 10-étől az ottani tanácshoz egy német nyelven irt megkeresést intézett. Annál örömestebb jelenthetjük, hogy a tanács jegyzőkönyvileg fejezte ki megbotránkozását a nevezett úriember vakmerősége fölött s erélyesen visszautasította a Bach-korszak dicsőségére szolgáló dokumentumával. — Slonvédhir. A szathmári 12. dandár parancsnokságára, mely Szilányi Péter őrnagy halála által üresedésbe jött Stankó Sámuel nagykárolyi parancsnok neveztetett. Ennek helyét egyelőre a legidősb kapitány tölti be. A pesti kereskedelmi csarnokban a „népszerű felolvasások“ sorát Fálk Miksa nyitotta meg tegnap „Eötvös József b. ifjú éveiből“ tartván érdekes előadást. A kedvezően fogadott előadás után a hallgatóság nagy része még együtt maradt s az est hátralévő részét kedélyes vacsoránál töltötte. A város és az olasz konzulátus közt vitás ügy merült fel, mivel egy Gibellini nevű olasz polgárnak a bormérési jog megtiltatott. A hatóság régi szabadalmára hivatkozik, míg Salvini lovag, a konzul csak a 67-ben kötött olasz-osztrák-magyar szerződést ismeri el, melyben Pest város szabadalmáról semmi említés nincs téve. Az ügy a belügyminiszter elé került. A dunai malmok ügyében a belügyminiszter tudatta Pest városával, hogy a malmok eltávolítását a Duna szabályozása s igy országos érdek követelvén, a molnárok kérvénye visszautasittatott s a város felhivatik, hogy a malmokat szükség esetében karhatalommal távolittassa el. — Ritka szépségű meteor volt látható a múlt hét egyik estéjén Pancsova környékén. Délnek tűnt fel és dék felé haladt. Fehér világító gömbnek mutatkozott látszólagosan mintegy tíz percnyi átmérővel, néhány pillanat múlva hosszú vöröses szikratömeg hátrahagyásával eltűnt, míg a szikrák még körülbelől fél másodperczig láthatók voltak. A meteor gyorsasága mintegy négyszer kisebbnek látszott a közönséges hulló csillagokénál. A közlekedési miniszter költségvetése is nem sokára tárgyalásra kerülvén az országgyűlésen, időszerűnek látszik helyt adni a következő somogyi panasznak. A legnagyobb büntetés ma Somogyban postakocsisnak lenni, míg egyik állomástól a másikig ér, nem tesz egyebet, mint a kocsit támogatja, sok helyen pedig a börzsákot hátán viszi, hogy az újság és levelek el ne ázzanak. Egy szerencséje még is van: egész útjában nem kell a trombitába fújnia , mert senkit elő nem talál. — Az egyetemi ifjak olvasó körének eddigelé már 700 tagja van s várhatólag pártolói is napról-napra szaporodni fognak. — Ritka mint a fehér holló az az önzetlenség, melylyel a Hajdúkerület a magyar gazdasszony-egylet részéről neki mint vizkárosultnak felajánlott 1500 frtnyi segélyt megköszönve, a pénzt visszaküldte, mivel erre nincs szüksége s az árvíztől nem is szenvedett úgy mint más vidékek. — Lelketlen asszony. Múlt hétfőn Rákoskeresztúr határában a rákoscsabai és jászberényi ut melletti árokban egy körülbelül már fél éves fiúgyermeket találtak elevenen beásva. A véletlen vezetett nyomára, mert egy ruhadarab kilátszott a földből s egy arra menő megmentette a kisdedet. Most egy helybeli lakos ápolja, a lelketlen nőt pedig, kinél a gyermek dajkaságon volt, a hatóság nyomozza. — A himlőjárvány most sokakat rettegtet, már csak azért is, mert most minden ember félti szépségét, még ha nincs is rá oka. Ifjabb minisztereink egyike is, — akit különben a szebb férfiak sorában szoktak emlegetni — tanácsot kért orvosától az ojtás iránt, s megvallva, hogy ez egy kis lázzal jár . Hagyjuk, mondá, a jövő hétig, amikor a budgetem tárgyalása úgy is meg fog viselni. Legalább egy csapással esem át mind a kettőn. A Pest város vagyona a legújabb kimutatás szerint 19.777,796 írt értéket képvisel. Ebből jövedelmező 9.901,118 frt, nem jövedelmező pedig (minő városház iskolák stb.) 9 millió 876,678 forint. Az egyes nagyobb fekvőségek ezek: a városház 372.300 frt, a főreáltanoda 600.000, belvárosi plébánia 150.000, lipótvárosi paplak és iskola 176.000, redout 1.197,266, terézvárosi iskola 165.066, a városliget, t. i. az ottani telek 308.00, a kőbányai víztartók és telkek 592.012, üllői kaszárnya 752.508, Rókuskórház 1.072.500, lóversenytér 184.620, temető 1.571.000 stb. A legnagyobb értéket egyébiránt a még el nem adott háztelkek stb. képezik. — „Egy Zárából lett Szabó, vagy a hires Ráday gróf biztosa, avagy egy pesti konstábler kalandos dolgai. Tragikomédia három felvonásban és számtalan jelenésben. Történt Pesten,Becskereken és ennek határában.“ Talán még akad valamely poéta, — a ki ily czimmel megénekli azt a mulatságos és szomorú végű históriát, melynek hőse egy pesti konstabler. A kigyóutcza sarkán állt több hónapig és sokan ismerték Szabó Sándor néven. Magas, izmos ember volt, kitől retteghettek a frakkeresek, kiknek fékentartására leginkább ki volt rendelve. Ha az esti homály leszállt a földre, mindenféle rendjeleket lehetett látni széles, domború mellén, a melyek nappal sehogysem voltak ott észrevehetők. Ezek egyszerű érmek voltak és senkit sem bántottak. — Csak hősünk hiúságát táplálták, mert hát leghőbb vágya az volt, hogy kitüntetést nyerjen, de — hiába hősieskedhetett, gorombáskodhatott ő a békés emberekkel, — a rendjel nem hullott le senki kegyelméből. Múlt hó elején szabadságidőt nyert családja meglátogatására, minthogy azonban a határidő lejártával sem jelentkezett, Thaisz uram köröztetni kezdte. Történtek pedig rendjelsovár konstabierunkkal a következők: Néhány hét előtt Becskerekre érkezett, hol egyenruhájában páváskodott, vendéglőbe ment és jól evett ivott. Nemsokára megjelent egy pandúr, ki gyanús szemekkel nézte a konstabiert, de hogy tisztába jöjjön, beszédbe ereszkedett vele és ekkor bizalmas után megtudta tőle, hogy ő a hires Ráday grófnak előre küldött biztosa, s egy óra múlva Ráday is Becskereken lesz. A pandúrnak sem kellett több, sietett a szolgabiróhoz, ki azonnal kiöltözködött díszruhába és több tisztviselővel és pandúrral kiállt az országútra, hogy a k. biztost ünnepélyesen fogadják. — Az idő mult, a tisztelgésre sorakozottak türelmetlenül vártak, vártak, Ráday gróf csak nem jött. Végre a vendéglőbe küldötték a pandúrt, hogy hívja elő Ráday előhírnökét, de ez roszat sejtve, már rég elinalt a vendéglőből. A rászedett tisztviselők erre ki lovon, ki kocsin keresésére indultak, s Becskerek határában utol is érték és letartóztatták. Sok hamisított bizonyítványt, hamis pecsétet és a pesti kapitányságtól egy hamisított szabadságlevelet találtak nála, mely Záva névre szólt. — Az igy lépre került konstabler bevallá, hogy az ő igazi neve Záva, és magyar Szabó nevét csak azért vette föl, hogy biztosabban kapjon állomást. — Most hűvösön ül. — Az 1864-iki sorsjegyek mai húzásánál Bécsben a 3171 sor. 19. sz. nyerte a 250.000 frtot. A 2682 sor. 32 sz. nyert 25000 irtot, a 127 sor 96 sz. 15000-et. A többi kihúzott sororozatok ezek : 1251, 1638 és 2367. — Uj zeneművek. Táborszky és Porsch műkereskedésében megjelent „Ejnye, ejnye azt a betyár. . . !“ Csárdás zongorára szerzé Tisza Aladár. — „Chansonetten-Quadrille“ zongorára Rozenzweig Adolftól. Mindegyiknek ára 60 krajczár. Színház. Tudomásunkra jött, hogy a nemzeti színházat Orczy b. elleni tüntetések színhelyévé akarják tenni s e czélra az egyetemi ifjúság közt már tegnap és ma az előadásra szóló jegyek osztatnak ki. Orczy tegnap nem jelent meg páholyában s igy a demonstrátió tegnap csak arra szorítkozott, hogy néhányan Reményit hívták, mint a ki a minapi botrány következtében el akarja hagyni az intézetet. Ma hasonló izgatások folynak a városban s vélhető, hogy este a nemzeti színházban sajnos jelenetek lesznek. Mi óva intjük az illetőket, hogy ne feledkezzenek meg azon intézet méltóságáról, melynek érdekében akarnak fellépni, de amelynek érdekeit nem ezen a módon lehet megőrizni. Ne téveszszék szem elől, hogy újabb botrányok nem tehetik meg nem történeté azt, amelyet Orczy báró elkövetett s hogy a nemzeti színház közönségéhez minden olyan tüntetés, mely az intézet tekintélyét csorbítja, méltatlan. Az intendáns hibázott, nagyon hibázott, s ezért átalános megrovás érte. Ő ennek daczára is megmaradt állásán, ám igyekezzünk más után oda hatni, hogy az intézet sorsa ne függjön egy oly ember kezétől, aki a férfias önérzetet teljesen nélkülözve, tiszteletünk és elismerésünkre többé nem számíthat. De ne alacsonyítsuk le miatta múzsáink templomát, mely valójában szentségtelenítve csak úgy lesz, ha mi ingatjuk meg oszlopait. Elég volt a botrányból, uraim! Steilwell színház. Szombaton, decz. 2-án adatik : „Faust“. Gounod nagy operája. MAGYAR ÚJSÁG, 1871. DECZEMBER 2. Jegyzetek a múltból. 1848. decz. 2. Trónváltozás. Az e napon Ollmützben az uralkodó család, úgyszintén Jellacsics, Windisch-Grätz, s az osztrák miniszterek előtt kelt okmányok szerint Ferdinánd császár és király, „a szomorú tapasztalás“ által a felől győzetvén meg, hogy népeinek boldogságán szive óhajtása szerint munkálódnia immár nem áll tehetségében, koronáiról s fejedelmi hatalmáról lemond, melyet miután a törvényes trónörökös Ferencz Károly főherczeg hasonló meggyőződéstől vezéreltetve örökösödési előjogával élni nem akar vala, Ferencz József félig veszt. A 18 éves uj fejedelem a nov. 6 és 7 legi. intézkedéseket megerősíti s Windischgrätznek, katonai parancsnokának meghatalmazást ad a magyarországi „lázadás“ megzabolázására, felszólítván az „elcsábított“ sorkatonákat s lakosokat, hogy a fölkelést hagyják oda. Asztalos százados az aradi ostromsereg egy részével (700 önkéntes és 2 ágyú) Zámnál (Hunyadm.) a Károly-Ferdinándokat s az oláh fölkelőket megveri, egy ágyút, több mázsa töltényt s lőport zsákmányul ejt, Nopcsa László épületeit pedig felgyujtatja. Szegedi alezredes Görgey parancsából a császáriakat déli 12 órakor Deutsch-Hassau előtt a Lajthánál megrohanja, s a faluból kikergeti, de majd Pellenkirchen felül nagy erőtől tartva, Gátára visszahúzódik. KÖZGAZDASÁG az üzlet. Pest, decz. 1. Az adásvevés mai nap a gabnacsarnokban rendkívül csekély volt. Csupán következő szerződések jutottak hivatalos jegyzés alá: Búza: tiszavidéki 84 1/2 msz frt 37 1/2 kr.; 833/4 fns 7 frt 32 1/2 kr.; 83 fns 7 frt 25 kr.; 85s/4 fns 7 frt 65 kr.; mind három hóra. Pestvidéki 8372 fns 7 frt 20 kr. ; 833/4 fos 7 frt 39 kr. 3 hóra, mind v. m. Az értéktőzsdén: Osztr. hitelint. 319— 320, magy. dijsorsjegy 100.25, m. hitelbank 131, franco 97.75, pesti közúti vp. 311 fizetve, külv. takarékp. 94, első m. sörfőzde 455, Hunnia 190. Más papírokban nem volt üzlet. Valuták változatlanok. Napoleon 9.28, arany 5.56, tallér 1.74. Az iparegyesület igazgatóságának meghívása folytán november 29-én gyűlést tartottak a helybeli ipartestületek elöljárói illetőleg képviselői az ipartörvényben czélbavett ipartársulatok alakítása tárgyában. Az egyesület igazgatósága részéről kiemeltetett azon nagy horderő, melylyel az uj ipartörvény bír, kiemeltettek továbbá azon átmeneti nehézségek, melyeket a törvény életbeléptetésével és annak szellemében az ipar új korszerű organisatiójánál le fog kelleni küzdeni. Az egyesület kötelességének tartja az iparosoknak e nehézségek leküzdésében minden kitelhető módon segédkezet nyújtani, név szerint elsősorban az által, hogy az ipartestületeknek ipartársulatokká alakításánál közre akar működni,alkalmat nyújtván korszerű társulati alapszabályok kidolgozására.Több szóló nevezetesen Boldog Lajos , Miksics Károly, Stock Endre, Kurzweil Ede urak örömmel üdjvözlik az egyesület e kezdeményét, melytől Üdvös sikert remélnek, és felszólítják szaktársaikat a bizalmas összeműködésre és arra, hogy az egyesületet ez ügyben kitelhető erejükkel támogassák, mivel csupán az erők egyesítése és az iparegyesület vezetése alatti közreműködése alatt remélhetni zilált ipari viszonyainknak rendezését és ezáltal gyors előmenetelt. — A gyűlés élénk érdekeltségről tanúskodó eszmecsere után egyhangúlag magáévá tette azon indítványt, hogy a czélzott minta alapszabályok és egyéb mintázatok kidolgozására bizottság küldessék ki, — melybe megválasztottak : Balogh Ferencz, Boldog Lajos, Hild Károly, Hill Jakab, Magyar Gábor, Miksics Károly, Mogács József és Nagy István testületi elöljárók, továbbá az iparegyesület igazgatósága részéről dr. Szabóky Adolf és az egyesület vezértitkára Mudrony Soma, ki egyszersmind felkéretik, hogy tanácskozási alapul az alapszabály tervezet pontozatait összeállítsa. Ha a kiküldött bizottság munkálatával elkészül és az ipartörvény szentesítve lesz, a testületek képviselői újból össze fognak hivatni, hogy az alapszabály tervezetet alaposan megvitassék és megállapítsák. Az így megalkotott mintaalapszabály azután valamennyi hazai ipartestületnek el fog küldetni, hogy vezérfonalul szolgáljon a megalakulandó társulatoknak, magától értetődvén, hogy minden társulat maga saját viszonyaihoz képest azokat módosíthatni fogja. A kidolgozandó alapszabályok alapelvei iránti tájékozás végett tanácskozás alá vétetett a képviselőház által elfogadott ipartörvényjavaslatnak az ipartársulatokról szóló fejezete, melynek 82 §-nál (az ipartestületek vagyonáról) hosszabb eszmecsere fejlődött ki. — A testületi elöljárók felkérettek, hogy a jelenleg fenálló testületi alapszabályokat tekintetbe vétel végett a bizottságnak átadják. Vízállás. IDeczemb. 1 Névszerinti r0 pl.ISS XI 0 al. II •B 22 -a Időjárás 1 Pesten . . . 32 esősn Pozsonyban ... 21—.— felhős Marmaros-Szigeten . ._ Szathmáron____ Tokajban ... __ Szolnokon.................._— a Szegeden . . . . 158_— esős Aradon.......................— N.-Becskereken . . .__ 53 Bezdánban .___ o Verbászon.................. __ Barcson ._._ 30 Eszéken.... 310—_ felhős 29 Sziszeken................... 13_, n Mitroviczon 1710___ n ZimonyDan.... 151—— Ó-Orsován................... —— TÁVIRATOK. Bécs, decz. 1. A „Wanderer“ írja, hogy Pottenburg báró athéni követté neveztetett ki. Páris, decz. 1. A nemzetgyűlésben hétfőn Thiers személyesen fogja fölolvasni a jelen helyzetről szóló iratát, anélkül, hogy az alkotmánykérdéseket érintené. Bern, decz. 1. A szövetségi gyűlésnek elnökévé Welthi, alelnökévé Cersoli, a szövetségi törvényszék elnökévé Bores Neuenburg választatott. Berlin, decz. 1. A birodalmi gyűlés harmadik felvonásban a hadseregre kívánt átlagösszeget 152 szavazattal 128 ellenében elfogadta. Továbbá elfogadtattak az államköltségvetés egyéb tételei a költségvetési törvénynyel együtt. Delbrück felolvasta ezután a király átiratát, mely által a birodalmi gyűlés bezáratott. Brüsszel, decz. 1. A képviselők kamarájában kijelenté Anethan: miután a király tárczáinkat visszakivánta,mi visszaadattak neki , azért e helyzetre való tekintetre kérjük a kamarát, hogy magát elnapolja. Felelős szerkesztő: Helfy Ignác*. Nyílt tér. *) Városi Vasárnap, deczember 3. nagy SÉTA HANGVERSENY három zenekar Leibold K., ifj. Fahrbach Fülöp és Berkes Lajos karmesterek szives közreműködése mellett. Pénztármegnyitás 4'/s órakor. Kezdete 5/a órakor. — Egy páholy 4 személyre 3 frt. — Páholyjegy 1 frt. — Karzatjegy 50 kr. — Bemenet 30 kr, Cachemirkendök XoU %sír. Szép, jó és olcsó ! Legújabb női ruha-kelmék nagy választékban bámulatos olcsó árért. Teljes ruhához való legszebb kelmék, 3, 4, 5, 6 frtért, úgyszintén a legfinomabb fekete selyem-anyagok HAMBURGER ADOLF üzletében, Pest, uri utcza 1. sz. Párisi ház bemeneténél. mr- Mustrák kívánatra mindenfelé bérmentesen küldetnek s megrendelések utánvét mellett azonnal eszközöltetnek. ([oop.u[diffi OS *) E rovatban közléttekért a szerkesztőség nem válal felelősséget.