Magyarország, 1935. november (42. évfolyam, 250-273. szám)
1935-11-08 / 254. szám
1935. november 8. péntek MAGYARORSZÁG A vendéglős eddig mindig csalódott az interpellációs napokban. Nem fogyott több egy keménytojással, egyepertőspogácsával. Úgy látszik, a t. Házban eddig nem sok kérdeznivalója akadt az uraknak a miniszterektől. Mnd a tanácskozások az interpelláció szerdákon sem tartottak tovább a szabályos nyolc óránál Isjy tegnap is Eckhardt Tibor csak egyetlen interpelláló volt, a keresztényszocialista Tober János, aki a postaaltisztek helyzetének javítását sürgette. Igaz, hogy nem is volt nagyon kit megkérdezd. Üresen ásítottak a miniszteri bársmyfotelek. Ezért Farkas Elemér is a jövő szerdára halasztotta az interpellációját, amikorra már Hóman kultuszminiszter hazajön Lengyelországtól. Mert hozzája szól a kérdés, a magyar könyv válságáról, a magyar írók helyzetéről és jövőjéről. Nem látja-e elérkezettnek a miniszter úr az dől, hogy a magyar művelődés lehetősége és a magyar írók érdekében intézményes rendelkezések létessenek? . Ami azt illeti, ezt az interpellációt csakugyan szeretnénk hallani. Nemcsak azért, mert ezen a területen igazán el lehet mondani, hogy »égycalegon« — hanem valami arányérzékből is. Ugyanis a t. Házban, az ülésteremben csakúgy, mint a folyosón, olyan keveset beszélnek irodalomról, művészetről, a művészek társadalmának gondjairól, mintha ennek a nemzetnek lelke sem volna, nyelve sem lenne, amelyben él és amelynek bukásával elbukna maga az ország is, akárhogy ügyeskednének a politikus urak odabent a diófapadok között. A nap fő eseménye különben Eckhardt Tibor hosszú beszéde volt. A kisgazdapárt vezére mindig jól beszél. Könnyű neki, tehetséges ember, azonkívül van a fényében valami gyújtó szuggesztivitás, úgyhogy aki hallgatja, akaratlanul izgatottá válik, mintha oxigént lélegzett volna be. De tegnap különösen elemében volt Eckhardt Tibor. Mértéket tartott. Elegánsan, hűvösen használta világos színű tenorját. Nem tehetünk róla, de volt rajta valami, valami furcsa kihívó és hideg, szinte művészi gavallérosság, úgyhogy emlékeztetett bennünket a remek angol színészre, Leslie Howardra, akit utoljára a »Vörös Pimpernel« című filmben láthatott a nyájas olvasó. E nagy attrakció után egy derék »középszám« következett: Krüger Aladár. Majd a szocialisták egyik legjobb szónoka, a szurokfekete üstökű Takács Ferenc állott föl. A szocialista beszéd alatt — pedig kevesen voltak a teremben — összevillant néhány jobboldali és baloldali penge. Az elnök rázta a csengőt. Egy bajuszos, jobbközépi úr a nagybirtokosok védelmében átkiáltotta balra, hogy: »...azok adják a cselédeknek a bért!!« Cseléd!! — A szélsőbal felhördült a puszta szóra. Csakugyan szörnyű szó ez a »cseléd«. Valahogy középkoriasan cseng, majdnem úgy, mintha azt mondanák, hogy: »jobbágy«. Elpirul tőle az ember, meggyül a lelke, mint szárazságban a háztető, hacsak nem a professzionátus úr«, aki remeknek találja, hogy ennek az országnak a népe, kilenctized részében cseléd legyen és az is maradjon mindörökké. Hunyady Sándor dob. 50.000 pengős életbiztosítással akart segíteni családján Fónagy Lajos Anyagi összeomlás, leánya betegsége, szívbaj és búskomorság vitte sírba A Magyarország tudósítójától.)egrendítő részletekben bontakozott ki mára Fónagy Lajos dr. 58 éves ügyvéd tragédiája. Az ügyvéd tegnap regggel azzal távozott el hazulról. Széll Kálmán tér 14. szám alatti lakásáról, hog dolgait intézi a városban, délre otthon lesz. Családja, felesége, fia és leánya azonban hiába várt a késő délutái órákig, az ügyvéd nem adott majdról életjelt. Rémület lett úrrá a Szél Kálmán téri lakásban. A családfáik rosszat sejtve kutattak valami nem után és az ügyvéd íróasztala fiújában rövid búcsúlevelet találtak. — Nem bírom tovább az életet, 80.000 pörgős biztosításomból öngyilkosság estén 50.000 pengőt kifizetnek. Ebbőlnyugodtan élhettek tovább. , , Mindössze ennyiből állott a búcsúlvér, de ebből is kétségtelenné vált az ügyvéd családja előtt, hogy Fonga,i Lajos végzetes tervekkel foglaljunk és ez az oka eltűnésének. Délután már a rendőrség nyomozott , eltűnt ügyvéd után. Abban reményedtek, hogy talán sikerül megtalálni s megakadályozni a készülő öngyilkosságot. Az ügyvéd egyik barátja, Ladnay Imre dr., azt a gyanúját közölte a nyomozó rendőrtiszttel, hogy Fónagy Lajos a Svábhegyen, Kalóz utca 10. szám alatt lévő villájába ment ki, ott akarja végrehajtani az öngyilkosságot. A főkapitányság központi ügyeletéről telefonon értesítették a svábhegyi rendőrőrszobát, két rendőr nyomban liment a kalózutcai villába, a házfelügyelő azonban megnyugtatta őket senki sem járt itt, gazdáját három hónap óta nem látta és a villa kulcsai nála vannak, tehát az ügyvéd az ő adta nélkül nem juthat be a villába. Pedig a jóbarát gyanúja alapos volt. De Fónagy Lajos akkor még, este tíz óra tájban a kalózuccai villa házmestere figyelmessé lett kutyájának ugatására. Kiment az udvarra, alaposan körülnézett, de semmi gyanúsat nem észlelt. Ma reggel újból körüljárta a villát és ekkor ijedten vette észre, hogy az egyik mellékajtó üvegablaka a zár mellett be van törve és az ajtót belülről elreteszelte valaki. A házmester betörésre gondolt, leszaladt a közeli rendőrőrszobára és segítséget kért. Rendőrökkel tért vissza. Betörték az ajtót és az egyik szoba padlóján megtalálták Fónagy Lajos dr.-t holtan. Nagy vértócsában megmerevedett kezében revolverrel, arccal a padló felé fordulva feküdt az öngyilkos ügyvéd. Télikabátban volt, ahogy tegnap este beosont, betört saját villájába. Az éjjeliszekrényen ügyvédi irodájának egyik nyomtatványán kusza búcsúsorokat talált a rendőrség. Az utolsó pillanatban írta az életúnit ügyvéd. Szövege a következő: — Levél a kasszában. A holnapi kosztpénz 3 pengő különbözete kis erszényemben. Utolsó készpénzjuttatásom, utolsó pénzem ez. Szívesen maradtam volna itt, de nem lehet. Utolsó búcsúszóm: minden jót! A levél itt megszakadt. A levélíró nem akart többet írni, de, úgy látszik, eszébe jutott még valami és a rendszerető ember pedantériájával odaírta: — Hogy el ne felejtsem, a villanyszámla csekkje az íróasztalomon. El ne felejtsétek, mert kifizetendő, ellenkező amikor a rendőrök a villában keres -n és hónapok búskomorsága után élek, valahol a városban tartózkodott szántan készült az öngyilkosságra. „Ugyő, örökre az esetben holnap kikapcsolják. De nem így akarta befejezni a levelet, kapkodóan, gyorsan hozzá írt még néhány szót: — Befejeztetett! Itt kell hagynom titeket! Ugye! örökre! Még egy búcsúlevelet találtak. Ezt a rendőrségnek írta az ügyvéd, anyagi bajaira hivatkozott, majd pontosan beszámolt arról, hogyan szerezte a revolvert, amellyel öngyilkosságát végrehajtotta. Holtan az üres villában A rendőrorvos megállapítása szerint az öngyilkos ügyvéd holtteste több órája feküdhetett a svábhegyi villa szobájában, amikor megtalálták. Ebből könnyű arra következtetni, hogy az öngyilkosság már tegnap este tíz óra körül történhetett. Az ügyvéd megírta utolsó búcsúsorait, azután kirakta az asztalra a zsebében lévő apró tárgyakat, leült a pamlagra és főbelőtte magát. A pamlagról lezuhant a padlóra, ott rátaláltak. A fővárosi társaságokban mély megdöbbenést keltett az öngyilkossághíre. A Fónagy testvérek, Aladár a bankigazgató, Béla a műépítész és az öngyilkos Lajos, aki ügyvédi irodája vezetése mellett egy exportvállalatnak igazgatója is volt, élénk szerepet játszottak a főváros társasági életében. Mindenki tudta róluk, hogy jelentős vagyon felett rendelkeznek, kitűnő vállalkozásaik vannak, de a konjunkturális évek elmúltával tudták Fónagy ügyvéd anyagi zavarok közé jutott, bármihez kezdett, nem sikerült. összecsaptak a hullámok a nemrég még dúsgazdag ügyvéd feje fölött, de helyzete semmiesetre sem volt olyan kétségbeejtő, amilyennek ő látta. A csillogó sikerek után kedvezőtlenebb helyzetbe jutott ember melankolikussá vált. Idegállapotát súlyosbította szív- baja is. Két évvel ezelőtt az ügyvéd rél 1 EPIZÓD PAULA WESSELY csodálatos filmje CORVIN mától CAPITOL mától SIMPLON 9. fiatal leánya súlyosan megbetegedett. A jó apa kétségbeesett, reszketett, hogy leánya meghal és ez időtől kezdve panaszkodott szívbántalmakról. Leánya felgyógyult, az ő betegsége ellenben végzetessé vált és ez a betegség is siettette a pusztulását. Egy falusi Otelló feimpere (A Magyarország tudósítójától.) Véres féltékenységi dráma játszódott le szeptember 1-én Zsámbék községben. Szauter Antal 33 éves zsámbéki kisgazda féltékenységből megölte 29 éves feleségét. Szauter szándékos emberölés bűntettével vádolva ma került a pestvidéki törvényszéken Mendelényi László törvényszéki elnök tanácsa elé. Elmondotta, hogy nyolc évig zavartalan házaséletet élt feleségével, két gyermekük született. Nemrégiben ismerőseitől megtudta, hogy felesége leánykori udvarlójával, Schneider Józseffel találkozik, sőt látták őket csókolódzni is. Ezért szemrehányást tett az asszonynak, mire felesége kijelentette: utálja férjét és bevallotta, hogy megcsalta őt. Erre Szauter elkergette feleségét. Később a községi bíró előtt az asszony tagadta, hogy megcsalta volna férjét, mire Szauter visszafogadta. Augusztus 31-én ismét civakodás volt köztük és az asszony férje fejéhez vágta a tüzes vasalót. Másnap délelőtt Szauter sokat ivott a vendéglőben. Amikor ismerősei illírét közölték vele, hogy látta a feleségét Schneiderrel csókohízni, a kisgazda erősen felindult állapotban hazarohant. Arra gondolt, hogy végez feleségével és önmagával. Nem tudja, honnan került a kés a kezébe. Amikor bement a szobába, az asszony az ágyon feküdt. Csak arra emlékszik, hogy kétszerháromszor beleszúrt az asszonyba. Ezután önmagával akart végezi, de ehhez már nem volt ereje. Később a csendőrségen önként jelentkezett. A gyilkos férj kihallgatása után a meggyilkolt asszony apja, Keller György , vallomásában elmondotta, hogy félórával a gyilkosság előtt leánya nála volt s panaszkodott, hogy nagyon fél az urától. A gazda szerint a leányát Szauter Antal halálos fenyegetésekkel vette rá arra, hogy azt vallja, hogy viszonya volt Schneiderrel. Több zsámboki gazda vallott arról, hogy a gyilkosság napján együtt iddogáltak Szauter Antallal, aki nagyon lehangolt volt. Az elnök a tárgyalást 2 órakor félbeszakította és folytatását délután 4 órára tűzte ki. Lóvásár A mai lóvásárra felhajtottak 542 darab lovat, ebből 323 darabot adtak el. Csikó 25—40, igás kocsiló, nehéz, nyugati faj 200—250, igás kocsiló, könnyű 170—240, alárendelt 170, vágó 10—120 pengő. A főváros vágóra 141, a vidék 44 darabot vásárolt. A vásár élénk volt. MA PREMIER! Csupa soha nem látott szenzáció! ““5TM"* Pál fifit kísérő szövegével! É nLnUL