Magyarság, 1921. augusztus (2. évfolyam, 185-192. szám)
1921-08-23 / 185. szám
19 21 augusztus 23, kedd Előfizetési árak: ’Saáta évre 440 korona Negyedévre 110 korona Félévre 220 korona Egy hóra ... 40 korona Eaves szám ára 2 korona Felelős szerkesztő: Milotay István Budapest, II. évf. 185. (1991) szám tfMYIBKK, Szerkesztőség: VII. kerület, Miksa utca 8. szám.; Telefon: József 68-90, József 68-91. — Kiadóhivatalt: VII. kerület, Miksa utca 8. Telefon: József 68--82* Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Amit szuronyaink visznek... A nemzeti hadsereg rohamsisakos hzlóaljai tegnap áthaladtak az ideiglenes demarkáción, s mire e sorok napvilágot látnak, kemény lépéseiktől visszhangzanak a eősi utcák s Nagy Lajos városát újból birtokába vette a maar impérium, amelynek ezeresztendős hatalma és oltalma alatt az öttemplomu város és a virágzó Baranya azzá lett, ami a szent korona egyik legszebb és legdrágább diadémja. A magyar babák szuronyai hegyén nem a besszu és a megtorlás fúriái repüt , sötét szárnyaikon, hanem az égesztelődés és a békesség fenorngyalai, hogy bizonyságot tégyetek: Csonkamagyarországon a nemzeti és keresztény államhatalom nem a rémuralom és az üldözés brutalitásaival és túlkapásaival tartja fenn magát és árasztja szét, uralmának fénysugarait a demarkáción inneni és túli Magyarhonra, hanem hódit vonz az erkölcsi felsőbbség tejességével, a diadalmas világzetapadhatatlan energiaforráival és a történelmi szükségszépség ellenállhatatlan törvényével. Egy józan erdélyi oláh politkus- mondotta egy meghitt társaságban, hogy fogalma sem volt eddig, mekkora politikai és erkölcsi válaszfal a Kárpátok bástyája Európa és a Balkán között. A szent korona ama tagjai, amelyek még a trianoni béke szerint is átmenetileg voltak kényelenek tűrni egy kulturális és erkölcsi alsóbbrendűség balkáni igáját, immár a saját gyötrelmes tapasztalataikból tudják, mi különbség van Szent István kormánypálcája és a szerb korbant. a makulátlan magyar kard és a balkáni handzsár, a szent a nagy királyok erkölcsi kódexében gyökeredző magyar politikai hatalom és a Karagyorgyevicsek eres »demokráciája« között. Pec Baranya vidékének s az itt* fölszabadult területeknek tiídásul kell venniök, hogy a ma.. az államhatalom türelmetlen és túláradó szeretettel tárja ki ölelő karjait minden gyt. ,nek„ felé, járjon az munkászábonyban vagy angol redingetben sőt kész megbocsátani a négyédt és tékozló fiúknak is. Iőt azt meg kell tudniok, hogy az öV-lépre tárult kéz lesújtani is ,a is fog csapni minden hazaárulóra és országtagadóra, mindazokra az egyénekig, akik Linder bandájának cinkosai voltak, a besúgókra és az árulkodókra, akik a megszállás alatt U sztereink életét siralomvölggyé tették akik nem fogytak ki a mesterkedésekből és intrikákból, hogy a leggonoszabb és leghitvámabb szándékból késleltessék a fölszabadulást és a megváltást, akik azért maradtak ott, hogy gáncsot vessenek a nemzeti és keresztény iránynak és elégedetlenséget és zavart szítsanak az ellen a hatalom ellen, amelynek hadserege lengő, zászlókkal vonul be az ódon magyar város falai közé. Pécs és Baranya múltja el van jegyezve azzal a gondolattal, amely a régi Magyarország romjaira kitűzte a keresztet és a trikolórt s amelynek felében immár két esztendeje buzgólkodunk az új honalapításban. Pécsett néhány száz esztendővel talán még régibb tradíciókból táplálkozik az az erő, amely két esztendő ót az ország újjáépítését munkálja. Mikor Szent István a nem dunántúli püspökséget Erzsett megalapította és Pécsvárradon monostort alapított a bencés rend számára, akkor már ott nagy múltja volt a nyugati kereszténységnek, amelynek hitvallói és szentjei közül egy Szent Mártonnak, egy Szent Móricnak lelke ihlette meg a legrégibb pannoniai bazilika városát. Ez a lélek bizonyos magyar románcot nyert akkor, mikor Nagy Lajos 1367-ben a kánonjogtudományának művelésére megalapította a studium generale-t, az első magyar egyetemet s minden bizonynyal a legelsők egyikét, amelyre az európai kulturtörténelem hivatkozhat. Ebben a virágoskertben ideig-óráig nagy kárt tett ugyan a török hódúás, de a szent stigmát és a nemzeti bélyeget sohasem tudta letörölni Baranya áldott lankáiról és Pécs öreg köveiről. Ezt az alvó lelket riasztják fel most a magyar bakák döngő léptei, amelyek nyomában jár a magyar lelkiismeret, hogy jutalmazzon és büntessen, emeljen vagy sújtson, kinek-kinek az ő igazsága szerint.. A ntgyar csapataita leirhatatlan lelkesedéssel fogadtál a bevonulókat A kfdMzS selejtezetek papjai megáldják a zászlót Larange promiaéroksaffl Pécsről jelentik a Magyar Távirati Irodának . Soós altábornagy csapatainak elővéd-zászlóalja hétfőn délelőtt 11 órakor, a főcsapat délután 6 órakor bevonult Pécsre. A városban leírhatatlan lelkesedéssel fogadták a magyarokat. Az előnyomulás tervszerűen, minden zavaró incidens nélkül folyik. Pécsett teljes a nyugalom és a rend. Az elsülő felszabadított területen Kaposvár, aug. 21 (A Magyarság tudósítójától) Tolnának és Somogynak a szerbek újjal megszállott részébe Szent István napján vonultak be csapataink. Barcs, Szigetvár, Bükkösd, Baja és Szentlőrinc felszabadulása mind erre a napra esik. Tolnába Bókay százados vonult be huszonnégy csendőrével, Crave angol ezredes ellenőrzése mellett. Csapataink, ahol csak megjelentek, mindenütt örömujjongva fogadják őket. Érkezésük a sokat gyötört lakosságnak szabadságot, nyugalmat, megváltást jelent. Diadalkapu, magyarruhás lányok, üdvözlő küldöttségek várják őket s harangszó, és eljonradó kiséri tovább az útjukon. Az első sürgei. A felszabaduló baranyai területről, Bükkösd községből Kozma Miklós szolgálaton kívüli őrnagy, miniszterelnökségi sajtómegbízott kapta az első sürgönyt, amelyik százados bükkösdi bevonulásáról szól. Ezt a sürgönyt Kozma táviratilag felterjesztette a kormányzóhoz. A kabinetiroda utján a sürgönyre a következő válasz érkezett: , A déli végeken vezénylő tábornoknak. A kormányzó az őfőméltósága nagyméltóságot hódoló táviratát örömmel vette tudomásul és azon biztos reményének adott kifejezést- ,hogy a nagyméltóságok nagy és erélyes vezetése alatt álló csapatok és közbiztonsági szervek az eléjük tűzött nagy és nehéz feladatoknak minden tekintetben sikerrel meg fognak felelni és ezzel a beléjük helyezett bizalmat teljes mérvben ki fogják érdemelni. Láng báró ezredes, a katonai iroda főnöke. Soás állábomaési proklamációja Soós Károly altábornagy, a déli végek vezénylő tábornoka a fölszabadult területek lakosságához a következő proklamációt intézte: A fölszabadult területek népéhez! Magyarország kormányzója s a magyar nemzeti hadsereg hadura, Horthy Miklós ő főméltósága és a magyar királyi kormány nevében a magyar nemzeti hadsereg csapatai újra kitűzik a nemzeti zászlót e részekre, melyek ősidők óta Szent István koronájához tartoztak. Visszahozza ezzel a hadsereg hazánk nyugalmát és a törvényes rendet, visszahozza e fökbe, mely mindig szig-vérig magyar volt és amelyhez dicsőségnek is, gyásznak is emléke fűződik. Hadi erényünket hirdeti Szigetvár — Mohács a meghasonlás végzetes, veszedelmét, de azt is, hogy a magyar nemzet a legborzalmasabb Után is talpraállt, ha Istent és hazát tisztelve, erejében összetart. Honfitársak! Három éve sínylődtek idegen uralom alatt — mégis híven megtartotta a lakosság zöme minden sanyargatás mellett is a magyar hazához való hűségét és vágyódó honszeretettel sóvárgott a fölszabadulás után. Ám elérkezett a megváltás napja! Meleg szeretettel üdvözlöm a kormányzó úr és a magyar kormány nevében e földnek minden hazafias lakóját, polgárát, földművesét, iparosát, munkáját egyaránt ! Édes hazánk mindnyájatokat keblére ölel. Könnyet letörölni, nyomort megváltani, nehéz sebeket gyógyítani jöttünk. Kiengesztelő, megértő szívvel testvéri szeretetet hozunk még azoknak is, akiket lelketlen felbujtók megtévesztettek, pillanatnyilag megtántorítonak. De a felbujtók azok,akiket a törvény szigorúan el fog érni. A magyar nemzeti hadsereg fegyverei nyugalmat, jogrendethoznak és oltalmat a minél előbb meginduló nemzeti keresztény újjáébredés munkájának. Aki vakmerő kézzel e munkát, a törvényes rend visszaállítását meg merné zavarni, arra kíméletlenül csap 1® a nemzeti hadsereg erős keze. Szent István napjának jegyében indul meg felszabadító utunk ! Vezéreljen Istenbe vetett hitünk és a hazaszeretet! 1921. augusztus havában. Bádoki Soós Károly s. k. m. kir. altábornagy, a déli végeken vezénylő tábornok. Baja magyar közigazgatás alatt Baja, aug. 21 A Duna-Tisza közén a csendőrök és a vámőrség bevonult a visszacsatolt területre. Baján az ottani csatorna zsilipjeinek őrzését csapataink egyik különítménye átvette. A szerb közegek itt igen nagy előzékenységgel fogadták csapatainkat. Baján már a magyar közhivatalok funkcionálnak, az árvaszék és az alispán hivatal megkezdte működését. A magyarszéki szemle Kaposvár, aug. 21 (A Magyarság tudósítójától) Soós altábornagy kíséretével ma délelőtt Magyarszékre érkezett, ahol a bevonulásra felkészült csapatok fölött szemlét tartott. Szemle után kilenc órakor tábori mise volt, amelyen Kemény Boldizsár magyarszéki esperes-plébános megáldottat a felszabadításra induló nemzeti hadsereget. Ezután egy ezredes felolvasta Soós altábornagy napiparancsát, mely a többek között a következőket mondja: Büszke legyen az alámrendelt fegyveres erő minden tagja arra, hogy tevékeny részese lehet a Magyarország történetében örökké emlékezetes esemény«nek. Büszke legyen, de méltó is a fontos feladatra. Bizonyítsátok be, hogy a magyar katona az egész nemzet maga* kulturájának tündöklő képviselője. Korül« jetek minden durvaságot, minden ön.« kényt, minden egyéni túlkapást, a tisztességesen gondolkodó hazafias lakossággal szemben és a csekély számú idegennyelvűekkel szemben is. A bűnösök és felbujtók bűnhődni fognak törvényeik után. Aki vakmerő kézzel meg merné zavarni rendcsináló munkánkat, az orázni fogja fegyverünk élét. De a félrevezetett, megbánóan megértő tömeggel szemben legyetek megbocsájtó testvéri szeretettel. A napiparancs felolvasása után Soós altábornagy rövid beszédet intézett a csapatokhoz, amely után a katonák háromszoros dörgő éljent kiáltottak a kormányzóra. A lélekemelő szemléről a legnagyobb elismerés hangján lehet megemlékezni. A csapatok a legcsodásabb fegyelem mintaképei. Őszintén meg lehet állapítani, hogy külső és belső hatásában olyan volt a szemle, aminőt a békeidők legválogatottabb csapatainál is alig lehetett látni. Lelkes széli magyar katonák — Baranyába készülők álltak ott . . . Egy kicsit megdobbant a magyar szív. Valami bizalomféle feszült meg a kebelben. Azt kellett érezni, hogy Baranya után vissza kell jönni mindnek, délen, nyugaton, keleten s északon s ha nem hozná a türelem, van magyar erő, van magyar elszántság, »lesz még magyar nyár, lesz még kikelet . ..Embevonultok Mesre Az első hírek a felszabadult területről A szemléről való hazatérés után már csak a közvetlen készülődés izgalmai következtek. Egymás után érkeztek a hírek a megkezdett bevonulási mozdulatokról. Csak magamról tudok beszámolni. Mint valami láthatatlan mozifilm apró szakadozott jelenetei következtek egymás után a hivatalos jelentések.Reggel kilenc órakor indult be Bag