Magyarság, 1922. szeptember (3. évfolyam, 198-222. szám)
1922-09-01 / 198. szám
1922 szeptember 1, péntek 1 Ara 10 korona Budapest, III. évf. 198. (506.) szám mMplEMMtSai» Előfizetési árak: Negyedévre 560 korona Efly hóra... 200 korona Egyes szám ára 10 korona Ausztriában hétköznap és vasárnap 300 osztrá kor. Felelős szerkesztő: Milotay István Szerkesztőség: VII. kerület, Miksa utca S. széni* Telefon: József 68-00, József 68-91. —Kiadóhivatal, VII. kerület, Miksa utca 8. Telefon: József 68—92. Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Vendégjárás (y) Az interparlamentáris uniódat, ennek a hatalmas és nagysúlyú nemzetközi szövetségnek tagjai néhány napra meglátogatják Csonka- Magyarországot, amelynek tragikus sorsa a legvilágosabban jelképezi azt a nagy erkölcsi és szellemi összeomlást, amely a világháborút és a békekötéseket nyomon követte. Bizonyára lesznek közöttük olyan államférfiak is, akik közvetlen szemléletből ismerték a háború előtti boldog és virágzó integer Magyarországot, amely szilárd és megbízható oszlopa volt az európai békének és fáklyahordozója a nyugati civilizációnak. Aligha tévedünk, ha feltételezzük, hogy elfogódottsággal és mély megindulással lépik át a határt nemcsak ezek, de mindazok, akik csak némiképp is tisztában vannak az ezeréves magyar történelemmel és azzal a kiváló politikai és kulturális szereppel, amelyet a magyar nemzet a Kárpátok alján hivatásszerűen mindig emberül betöltött. Megrendítően szomorú, szivettacsarókaptárul ime eléjük: egy csonka, béna ország, amely szörnyű elesettségében és roppant erőfeszítéssel és férfias elszántsággal kel birokra a szörnyű végzettel, de mindez sziszifusi munka, nem boldogulhat a magyar nemzet, — ezt harsogja minden nap tanulsága, — míg újra vissza nem szerzi gonoszul lemetszett végtagjait. És látniok kell, hogy Magyarország megcsonkításával megcsonkult az európai egyensúlyrendszer egyik elkülözhetetlen tartó oszlopa és megcsonkult az európai kultúra, a nyugati civilizáció is. Körötte mesterségesen nagyra növelt új államok halálos betegen, kaotikus etnikai, politikai, közigazgatási és gazdasági viszonyok közt vergődve. Észre kell venniök, hiszen éles államférfiúi szemmel nézik a dolgokat, hogy a Dunavölgyének állami, gazdasági és szociális rendje a sarkaiból ki van teljesen forgatva és minden lótágast áll. Alig hisszük, hogy az a gyalázatos rágalmazó hadjárat, amelyet a magyarországi szociáldemokrácia, a bécsi kommunisták és az országveszejtő októbristák hármasszövetége Csonkamagyarország ellen indított, valamelyes hatással lenne a világ parlamentjeinek tapasztalt poltikusaira. Megsértenék őket, ha eltételeznék, hogy nem látnak át a vitán és nem veszik észre, hogy itt nem igazságos ügyről, hanem hazaárulásról, vakmerő hazudozásról és tervszerű rágalmazásról van szó azzal a céllal, hogy a Magyarországra fröccsentett sárból talán valami mégis megragad. A külföldi politikusok tisztában vannak azzal, hogy a kommunizmussal szövetséget tartó szociáldemokratáknak a legkevésbé van meg az erkölcsi alapjuk arra, hogy a legutóbbi esztendőkben történtek után demokráciáról, sajtószabadságról, jogrendről stb. szónokoljanak, hiszen mindezt — mihelyt bárhol hatalomra kerültek — mindenütt a legnagyobb cinizmussal megtagadták és lábbal tiporták. Aztán meg bizonyára feltűnt az interparlamentáris unió tagjainak az a kétségbeesett erőfeszítés, amellyel a szociáldemokraták Magyarország meglátogatását mindenáron megakadályozni igyekeztek. Akinek takargatni valója van, bizonyára nem hív magához vendéget és aki igazat beszél, nem szalad el akkor, ha bizonyításra kerül a sor. Vendégeink saját szemükkel győződhetnek meg róla, hogy a Magyarországról terjesztett hírek kilenctized része halálos ellenségeinktől eredő szemenszedett valótlanság és az az egy tizedrész is, ami belőle esetleg igaz, mindjárt másképp fest, ha a körülményeket és a való helyzetet, mint magyarázó okot megismerik. Józan ésszel senki sem állítja, hogy Magyarországon ideális állapotok volnának és ilyet a lezajlott szomorú események után józan ésszel nem várhat el senki sem. Azt azonban meglepetéssel fogják tapasztalni külföldi vendégeink, hogy más országok állapotával összehasonlítva, Csonkamagyarországon a társadalmi és gazdasági rend, a jogbiztonság, az egyéni és politikai szabadság mily nagy mértékben érvényesül. Nem üldözi itt senki a munkásosztályt, hiszen testvérnek tekintünk itt minden dolgos, kérges kezet, aki őszintén segít az ország újjáépítésében. Csak nem tilti az öntudatra ébredt nemzeti és keresztény társadalom, hogy az országot a felforgatók újra aláaknázzák és alkalmas pillanatban újra felrobbantsák. Sőt bizonyára túlzottan elnézőnek és türelmesnek fognak bennünket ítélni azok, akikben fejlett nemzeti érzés és kiforrott polgári öntudat van. Nagy jelentőséget tulajdonítunk ennek a látogatásnak politikai és erkölcsi szempontból egyaránt. A mi igazunk oly világos és kétségtelen, hogy a külföldi politikusoknak közvetlen szemlélettől eredő összbenyomása nem lehet más, mint az, hogy velünk szemben a világtörténelem legnagyobb igazságtalanságát követték el, melynek jóvátétele nemcsak a mi érdekünk, de elsőrendű európai és kulturális érdek is. Lehetetlen, hogy ennek a megismerésnek a hazatérő politikusok saját hazájuk parlamentjeiben kifejezést ne adjanak. Ez pedig erkölcsileg hatalmasan alátámasztja a mi szent küzdelmünket a történeti Magyarország helyre- sállításáért. ) Elsimult az olasz-eseti ellentét Ausztria továbbra is magéra maradt Olaszország egyelme csak a kölcsönnel segít Ausztrián — Iparienbadisan aláírták a cseh-szerb szerződést — A Magyarság tudósítóitól — Az osztrák kérdésben mindinkább tisztázódik a helyzet és mind világosabban látszik, hogy az egyes hatalmak milyen értelemben foglalnak állást ezzel a nehéz problémával szemben. A háborús fellegek egyelőre elvonultak, de ezzel együtt lényegesen csökkent annak a lehetősége, hogy Ausztria sorsáról hamarosan komoly és végleges döntés történjék. Olaszország és a kisántant féltékenysége megakadályozta, hogy valamely állam vagy államcsoport magára vegye a tönkrement csonka osztrák állam intézését és most csupán arról lehet szó, hogy a népszövetség milyen módon tud injekciót adni a halálos beteg államnak. Olaszország fenn akarja tartani a mai Ausztriát Az osztrák-olasz tárgyalások eddigi eredményéből megállapítható, hogy az olasz kormány teljesen elejtette, ezidőszerint legalább, a politikai unió gondolatát, sőt még szorosabb gazdasági kapcsolat tervével sem foglalkozik. Olaszország termmészetesen csak akkor lett volna hajlandó nagyobb gazdasági áldozatot hozni, ha ennek politikai előnyét látta volna és miután a politikai helyzet alakulása jelenleg ilyen előnyökkel nem kecsegtet, még a kereskedelempolitikai és gazdasági tárgyalásokban is érezhető lanyhulás mutatkozik. Ennek az állásfoglalásnak kifejezést adott a belgrádi olasz ügyvivő hivatalos nyilatkozata is, aki közölte a belgrádi kormánnyal, hogy Olaszországnak Ausztriával szemben követett politikáját a saint-germaini szerződés szigorú végrehajtásának szándéka irányítja. Olaszország ehhez ragaszkodik és ezt fogja kívánni más hatalmaktól is; ennek megfelelően — mondotta az olasz ügyvivő — ellenszegül a status quo minden megváltoztatásának. Olaszország tartózkodik az Ausztria rekonstrukcióját illetőleg minden döntéstől addig, amíg szövetségeseivel és a szomszédos államokkal megállapodott. A veronai tárgyalások tisztán gazdasági természetűek voltak. Az osztrák krízis alapjában rázta meg Csehországot Az olasz diplomácia nem hiába hangsúlyozta annyira, hogy a status quo megváltoztatását más hatalom részéről nem tűri, miután bizonyítékok jutottak a kormány kezébe arra vonatkozóan, hogy a francia intervenció előtt a szerbek nagyon komolyan készültek a katonai beavatkozásra. Az erről szóló okmányok és fényképek alapján Olaszország igyekezni fog garanciákat szerezni, nehogy Szerbia és Csehország katonai vezetősége meglepetésszerű katonai intézkedéseket készíthessen elő. A cseh és szerb diplomáciai és katonai tényezőknek túlságosan merész és agreszszív fellépése nemcsak kifelé váltott ki nagy ellenhatást, hanem befelé is rendkívüli idegességet keltett. Az egész krízis megmutatta, hogy az új államalakulatok belsőleg nem elég erősek a háborús megpróbáltatások elviselésére és ezzel magyarázható, hogy a cseh pénzügyi kormány minden erőfeszítése és nagy anyagi áldozatai ellenére a cseh korona az utolsó napokban rohamosan esett. A kisántani nemzetközi ellenőrzést kíván Ausztria megsegítésére egyelőre azok a kölcsönök szolgálnak, amelyeket az olasz és a cseh kormány hajlandónak nyilatkozott kiutalni, továbbá az az ösz- szeg, amelyért a hír szerint tizenötmillió angel font erejéig — az angol kormány külföldi bankérdekeltségekkel szemben jótállást vállal. Ennél messzebbmenő segítséget Schüller osztrák osztályfőnöknek nem sikerült Paratore olasz pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalásai során elérni. Schüller utazása tehát lényegében kudarccal végződött. Ausztria segélyezésére különben Rómában Barizio Massimo herceggel az élén nemzetközi bizottság alakult. A genfi tárgyalásokon a kisántánt lehetőleg Franciaország támogatásával azt a megoldási módozatot szeretné elfogadtatni, hogy Ausztriát pénzügyi és gazdasági ellenőrzés alá helyezzék és a gazdasági ügyeket nemzetközi bankcsoportra bízzák. Természetesen ezeknek a nemzetközi szerveknek a legmesszebbmenő befolyást akarják biztosítani. A mai megváltozott helyzet folytán, miután az összes érdekelt államok bizonyos passzív álláspontra helyezkednek, Ausztriában teljes joggal tartanak attól, hogy a népszövetség elé terjesztett sok terv között nem sikerül olyan kompromisszumot létesíteni, amely az osztrák kívánságokat kielégítené. Ezért Grünberger osztrák külügyminiszter a svájci sajtó előtt tett nyilatkozataiban nyomatékosan rámutat arra, hogy amenynyiben a népszövetség Ausztriát nem tudja kielégíteni, semmiféle osztrák kormány nem tudja feltartóztatni azt a fejlődést, amely beláthatatlan veszélyeket rejt magában egész Európára nézve. Rövidebb időre kötötték meg a cset a-szerb szerződést Pasics szerb miniszterelnök marienbadi üdülését váratlanul megszakította és belpolitikai okok miatt hazautazik Belgrádba. A minisztert elutazása előtt Benes még egyszer felkereste és ez alkalommal történt meg voltaképp a cseh-szerb szerződés végleges aláírása. Most döntöttek a szerződés tartamáról is, mert ezt a kérdést eddig nyitva hagyták. Oláhország és Lengyelország nem titkolt bizalmatlansága miatt a szerződést a tervezettnél jóval rövidebb időre kötötték meg és tudatták a bukaresti és varsói kormányokkal, hogy számítanak a két államnak a szerződésbe való bevonásával. Az oláh és lengyel politika magatartására a kisántánt másik két államával szemben döntő befolyással lesz Pilsudszki lengyel államfő látogatása Szinajában az oláh királynál.