Magyarság, 1925. június (6. évfolyam, 123-143. szám)
1925-06-03 / 123. szám
J.imius 3, szerdau Ara 2000 Korona) Előfizetési árakt Félévre 80.000 korona. Negyedévre 130.000 kor. Egy hóra 40.000 korona* Egyet szám ára hétköznap 2000 korona. Vasárnap 3000 korona. Ausztriában hétköznap és vasárnap 2500 osztrák. Felelős szerkesztő: Milotay István X w Baaftfiecketrévi. 123. ( 301.) sz. Szerkesztőség és kiadóhivatala Budapest, VII. kerület, Miksa utca 8. szám* Telefonszámok: József 68-90, József 68-91, József 68—92. Levélcím: Budapest 741, Postafók 10* Megjelenik hétfő kivételével mindennap. A Beniczky-ügy Ha volt valaha praktikus értelme annak az elnyűtt parafrázisnak, amelyet az újságírás derült égből lecsapó mennykőnek nevez, akkor a Beniczky-ügy ebben a pünkösdi kánikulában valóban konkrét tartalmat adott a nyári zivatar e légköri jelenségének. A volt belügyminiszter úgynevezett koronatanúja annak a tengeri kígyószerű ügynek, amely esztendők óta ott gomolyog és gyűrűzik a magyar közélet körül, mint egy fekete viharfelhő, amelyből időnként baljóslatú villámjelek és dördülések jelezték a nagy égiháború közeledésének morajlását. Most konkrét és szabályszerű tanúvallomás formájában, amely érthetetlenül, elhangzásának időpontját követő napon teljes egészében megjelent egy budapesti újság hasábjain, a Somogyi—Bacsó-gyilkosság újból itt van, kísért, mégpedig lerázhatatlanul, terhének és következményeinek aktualitásával és horderejével egyetemben, mint égető problémája a magyar politikának. Nem tudjuk eléggé sajnálni, hogy ez a kérdés, amely idővel egy mineszstémáyi, állam- politikai és bűnügyi vonatkozás gyúanyagává dagadt, minden sürgős és célszerű ok nélkül egyszerre a magyar közélet riasztó botránya gyanánt mintegy mesterségesen az aktualitás fénymezejébe vonszoltatott. Az országnak valóban nem érdeke, hogy amikor egy rettentő gazdasági válság elviselhetetlen súlya alatt roskadozik s amikor egzisztenciákszázezrei oly nehéz harcot folytatnak a betevő falatért, egyszerre fejéhez vágjanak egy olyan skandalumot, amelytől nemcsak az kaphat fejfájást, akire céloztatott, — a Toldi híres sorai jutnak eszünkbe. Repül a kő, ki tudja hol áll meg, s kit hogyan talál meg — hanem az egész magyar társadalom, a nyomorék haza, amelynek jóhírneve, becsülete, életbevágó érdeke most legott az egész ellenséges és rosszindulatú világ botránykrónikájának szabad prédája lett. Beniczky Ödön súlyosan hibázott, amikor a magyar politika,ez, őslénytani leleteivel előállott s amikor az őskori ember naiv dühével szerszámot faragott magának a kiásott csontokból, hogy azzal bunkózza le gyűlölt politikai ellenfeleit. De a nagy hibát mégis a kormány követte el. A miniszterelnök kezében volt a nyitja annak a szörnyű titoknak amelyről Beniczky vallomást tett. Ha valaki, hát ő tudója volt Beniczky tudományának. Ismerte tanúvallomásának kriminalisztikai és állampolitikai súlyát. És ha sokkal kisebb ügyekben apró hivatalnokok nem kapnak fölmentést a hivatali titoktartás alól, akkor ugyan micsoda érdek követelhette, miféle értelme és célja lehetett annak, hogy Beniczky nyelvét megoldották s levették torkáról azt a hangfogót, amelyet kényes és nehéz ügyek tekintetében a miniszteri eskü jelent? Okvetetlenül engednie kellett a szocialisták nyöszörgéseinek, akik időnkint, csak mintegy hivatali kötelességből, vagy unalomból, de minden komoly szándék nélkül éveken át firtatták a Somogyi— Bacsó-ügyet, azzal a reménytelen, kintomaszerű nyekeregtetéssel, amelyet már nem is kellett komolyan venni? És ha éveken át a miniszterelnök hallatlanná tudta tenni ezeket az unalmas jogrendi szirénákat, miért lett ihost látszólag minden ok nélkül oly lágyszívű, olyan előzékeny, olyan megértő a szocialisták követeléseivel szemben? Bethlen István grófnak tudnia kellett, hogy se az országnak, se az államfőnek nem lehet érdeke, hogy a Somogyi—Bacsógyilkosság elfakult botrányrongyai így kiszínezve és kifoltozva a nyilvánosság elé teregettessenek. Éppen ezért a közönség valami olyasmit sejt, hogy Berniczky vallomása csak eszköz valakiszemében, egy kormányozható argumentum ad hominem valaki ellen. S talán nem éppen a miniszterelnökön múlt, hogy a nehéz kő nem akkor röpült el, amikorra ő beiktatta már terveinek menetrendjébe s nem ott állott meg, ahol kiszámíthatatlan röppályájában talán meg akarta volna állítani. Ha tehát ma az ország lázong és háborog a Beniczky vallomása miatt, akkor egy percre se szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Bethlen István gróf segítsége és közreműködése nélkül ez a vallomás sohase törhetett volna a titok kriptájából a napfényre s nem okozhatott volna akkora kavarodást és felfordulást, és éppen most, a genfi tárgyalások napjaiban — mint amekkorát az ország kimondhatatlan kárára és szégyenére okozott. Ha a kormánysajtó és a kormánypárt bűnbakot keres ebben az egész afférbem akkor ezt a bűnbakot keresse~~ar~gaga~~~portáján, a maga gazdájában, abban a céljaiban és eszközeiben kiismerhetetlen, erkölcsileg annyira ruganyos politikusban, aki e pillanatban Genfben veszekedik a kisántanttal és egy kis kölcsönért ácsorog a népszövetség sáfárainak előszobájában. Reméljük, hogy a miniszterelnököt ezért a furcsa gesztusáért valahol felelősségre vonják, hanem a Házban, valahol másutt, ott, akinek a címére ennek a vallomásnak a nyílvesszője szánva volt. Az országos és politikai érdek mellett a Beniczky-ügyben azonban szót kér az igazság érdeke is Ha már egyszer a miniszterelnök figyelmes guvernamentális tényekedése ezt a sötét ügyet a nyilvánosság és az aktualitás napfényes porondjára lökte, akkor nincs hatalom többé, amely azt eltávolíthatná másképp, mint az igazságszolgáltatás törvényes eljárásával. Most már teljességgel él— A Magyarság tudósítójától — Beniczky Ödön volt belügyminiszter, miután megkapta a fel-mentést a hivatali titoktartás kötelezettsége alól, vallomást tett a Somogyi-Bacsó-gyilkosság ügyében a katonai ügyészségen. Vallomását egyik reggeli lapban közzé is tette s emiatt most úgy ellene, mint az illető lap ellen bűnvádi eljárás indult. Beniczky vallomásának tartalma politikai körökben a legélénkebb feltűnést keltette és a baloldali pártok egy része már a nemzetgyűlés szerdai ülésén tel,jes nyilvánosságot akar adni az ■elkobzott újságban megjelent vádaknak. Beniczky Ödön vallomásáról és letartóztatásáról mindazt, amit tiltott közlés veszedelme nélkül megírhatunk, alább adjuk: Beniczky Ödön ellen eljárást indítottak a Somogyi-ügyben tett vallomása miatt A katonai ügyészség június hatodikára idézte meg a volt belügyminisztert kihallgatása céljából. Beniczky Ödön, akinek Sráter István volt, honvédelmi miniszter elleni sajtóperéből kifolyólag június 2-án, vagyis ma délelőtt kilenc órakor kétheti fogházbüntetését kellett volna megkezdenie, már szombaton, május 30-án jelentkezett a budapesti első vegyesdandárparancsnokság ügyészénél vallomástételre. Az ügyész, miután Beniczky megokolta, hogy miért kívánja korábbi kihallgatását, nyomban meg akarta kezdeni a kihallgatást, mire a volt belügyminiszter írásban nyújtotta át vallomását. A dandárparancsnokság ügyésze megjegyezte, hogy a szabályok értelmében szóbelileg kell megtenni a vallomást. Beniczky erre felolvasta írásban foglalt vallomását, amelyet felolvasás után aláírt. A vallomás felolvasásáról és átadásáról rövid jegyzőkönyvet vettek fel, majd Beniczky eltávozott a katonai ügyészségről. Az Újság című napilap pünkösdvasárnapi számában szószerinti szövegben közölte Beniczky Ödönnek a katonai ügyészségen tett vallomását. Vasárnap a kora délelőtti órákban azután elrendelték az Az Újság elkobzását, miről a Magyar Távirati Iroda a következő jelentést adta ki: — A budapesti királyi büntetőtörvényszól vizsgálóbirája a Budapesten megjelenő Az Újság című politikai napilap múlt hó 31. napjáról keltezett 122. számának lefoglalását elrendelte, minthogy abban »Beniczky Ödön val lekerülhetetlen, hogy a Somogyi és Bacsó-ügyet egyszer végre csakugyan likvidálják. Ezt követeli az ország érdeke és becsülete, amely nem lehet játékszere politikai csinytevéseknek és hitvány kis ravaszkodásoknak. mása a Somogyi-gyilkosságról felirat alatt megjelent cikk az 1913. évi XXXIV. tc. 2. §-a alá eső, a második pontt második bekezdése szerint minősülő, az 1920. évi I. t-c. 14. §-ára tekintettel a kormányzósértés vétsége és az 1912. évi XXXIII. t.-c. 264. §-ába ütköző és a 263. § szerint büntetendő tiltott közlés vétsége jelenségeit tünteti fel. Azt is jelentette a Magyar Távirati Iroda, hogyi Beniczky Ödön ellen hamis vád, kormányzósértés és hivatali titoktartás megsértésének vétsége miatt az eljárás megindult. Az eljárás megindítására, értesülésünk szerint, Pesthy Pál igazságügyminiszter adott utasítást. A miniszter a pünkösdi ünnepekre tolna megyei birtokára utazott, ahonnan vasárnap reggel visszaérkezett Budapestre, hogy résztvegyen Plósz Sándor volt igazságügyminiszter temetésén. A miniszternek Timkó Zoltán koronaügyészhelyettes nyomban referált az Az Újságban megjelent cikkről, mire Pesthy Pál hoszszabb tanácskozás után utasítást adott az eljárás megindítására. Délután a miniszter részt vett Plósz Sándor temetésén, majd ismét tolna megyei birtokára utazott, letartóztatás Ez történt vasárnap. Hétfőn délelőtt ■Vass József helyettes miniszterelnök kihallgatáson jelent meg a kormányzónál, délután pedig részt vett Heinrich Ferenc temetésén. A temetés után a helyettesminiszterelnöknek alkalma volt beszélgetnie Walkó Lajos ideiglenes külügyminiszterrel és Scitovszky Béla házelnökkel, akik szintén megjelentek Heinrich Ferenc végtisztességén. Ekkor már városszerte hire terjedt, hogy Beniczky Ödönt letartóztatták. A letartóztatás a következőképpen történt: Beniczky Múzeum utca 5. szám alatti lakásán hétfőn délelőtt megjelent két detektív. A volt belügyminiszter anyósa közölte a detektívekkel, hogy veje nem s tartózkodik otthon. A detektívek a válasz ellenére felkérték Beniczky anyósát, hogy nyissa fel a lakás összes szobáit. Ez megtörtént s a detektívek valamennyi szobát, sőt még a szekrényeket is gondosan átkutatták. Beniczky Ödön közben barátaival a Margitszigeten volt, ahol meg is ebédelt. Ebéd után azzal bucsukott el a társaságában lévőktől, hogy két hétig senkivel sem találkozhatik, mert június 2-án, kedden a helyettes miniszterelnök visszautasítja Beniczky Ödönnek a kormányzó ellen emelt vádjait Kormányzósértés és tiltott közlés miatt perbe fogják a volt belügyminisztert Betiltották az Újságot .