Magyarság, 1972 (48. évfolyam, 1-48. szám)
1972-06-23 / 25. szám
1972. június 23. Fordulat a vietnami ügyben— a Szovjet, mint békegalamb? (Folytatás az 1. oldalról) Amerika egyik hivatalos képviselőjét. Mert egy esetleges Szovjet közvetítéssel létrejött — béke vagy fegyverszünet adott esetben Peking számára olyan helyzetet hozhat, amit a legkevésbbé kíván. É.-Vietnam a Szovjet “patronátusa” alá kerülhet, esetleg ott még szovjet csapatok is megjelenhetnek, a hanoi kormány “kérésére” a rend fenntartására. Az pedig aligha igényel kommentárt, hogy Peking törekvéseivel nem nagyon egyeztethető össze, hogy délkeleti határukon a szovjet haderő megjelenjék. Valószínűleg ezt a problémát kell most Pekingben megtárgyalni, ami eredményre vezethet, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy ha Nixon valamibe belekezdett, nem szokott fél munkát végezni, ha bombázóival addig fogja E.Vietnamot vezetni, amíg az vagy katonailag összeomlik, vagy Párisban Amerika fogja diktálni a békefeltételeket Elismerem, hogy ez csak egy elmélet, de nem hiszem, hogy magam vagyok csak, aki ezt az elméletet vallja. — 1972. június 16. Választási rigmusok Irta: magyaramerikai Kacsás Matyi HANKY DUDL DENDY Hanky dudl, hanky dudl, hanky dudl dendy! Demokrata jelölt vagyok, nevem Yenky Penky! Ígérek én eget földet, mért is ne ígérnék? Olcsó a szó az én számban, nincsen benne érték! Gyertek hankik, pár alázzunk, négyévente egyszer, a demokraták között még a hanky is ember! Proszperitit adunk nektek, zsákot garantálunk,, és ha másképpen nem tehetjük, hát háborút csinálunk!] Szlovák, polák, etnik szaker, hízzon hát a májad, emberszámba veszünk téged, csapkodjuk a vállad! Add a vótod, haky dudl, hanky dudl deady'. választások ha eltelnek leszel újra senki! CSÍNOM ETNIK, CSÍNOM HANKY! Csínom etnik, csínom hanky, a szemed világa! Szavazzatok, szavazzatok a Publikánus pártra! Mi vagyunk az együttélés szivárványos hídja! Lebratyiztunk Moszkvával is, Jóbarátunk Kína! Nosza rajta, derék hankik, igyunk egészségre! Választás után mehettek . . . újra a fenébe! (KÉRJÜK, nézze meg: lejárt az előfizetése i is) MAGYARSÁG SZEMTELEN TÁMADÁS! Ezek szeretnék perbe fogni az Elnököt... Amerika Elnökét és legfelsőbb Hadurát mááus 31-én egy kifejezhetetlenül aljas és minősíthetetlenül gonosz támadás érte. címmel. — Akkor, amikor az Amerikai Egyesült Államok háborút visel, akadt egy néhány tucatnyi, nagyobbára a felsőbbrendű fajból és négerekből álló elem, amely összefogott azért, hogy ezzel az akcióval a nemzet és a külföld előtt meghurcolja az USA Elnökét, s azt megfenyegesse, hogy ha nem fejezi be a háborút az ő szájuk íze szerint, akkor vád alá helyezik és elítélik, pontosan a nürnbergi ‘igazságszolgáltatás’ aljas szellemében. Az természetes dolog, hogy a háború színterén, Vietnamban az ellenség, legyen az egyenruhában, vagy guerillaformában, minden eszközzel küzd az amerikai hadsereg egységei ellen: tüzérségi fegyverek, repülőgépek, géppuskák, csapdák, aknák, stb., stb tizedelik állandóan a kommunizmust visszatartani igyekvő amerikai erőket; de hogy a hátország legnagyobb városában, New Yorkban is akadnak magukat politikusoknak nevező forradalmárok, akik a legnagyobb politikai napilapban, a N. Y. Timesben helyet kaphattak egy guerilla támadásnál sokkal súlyosabb fajtájú hátbadöfés végrehajtására Nixon és az általa képviselt amerikai hadvezetés ellen — az ilyen formában eddig elképzelhetetlen volt.... A tény azonban, hogy ez bekövetkezhetett, időszerű figyelmeztetés a még létező amerikai kormány felé, hogy a hátországban olyan erők működnek, amelyeknek célja előbb-utóbb nem csak annak biztosítása, hogy az amerikai erők nehogy győzzenek ebben a háborúban, hanem annak előkészítése, hogy az amerikai kormányt, élén Nixon elnökkel egy nürnbergi formátumúvész-bíróság elé állítsák s ú. n. “háborús bűnök” miatt cirkuszi pompával még előre le nem írt büntetésre ítéljék... Ma van itt az ideje annak, hogy az amerikai kormány a hadviselés sikeres folytatása mellett nemzetvédelmi szerveinek a figyelmét az eddiginél sokkal nagyobb éberségre biztassa; — ma még nem késő, de holnap késő lehet s aki pl. a jelen politikai hirdetés hajmeresztően merész és szemtelenségében 5,000 éves nívójú prepozícióját elmulasztja komolyan venni, illetve komolynak tekinteni, — pár év múlva Hazájával és életével figy magát “The National Committee for Impeachment”nek nevező bizottság a N. Y. Times-ben egy hatalmas, két teljes oldalt igénybevevő politikai hirdetést tett közzéterhez a ma elkövetett mulasztásokért! Legelsősorban reá kívánunk .Megegyzendő, hogy a különben szélsőbaloldali Bella Abzug megtagadta a kérdéses New York Timesben megjelent hirdetéssel a közösséget, június 1-i kongresszusi felszólalása keretében.] A fenti két csoportban szereplők nevét és származását megvizsgálva, meg kell állpítani a történelmi hűség kedvéért, hogy az USA Elnöke elleni ezen ocsmány és idétlen támadásban francia, német, holland, magyar, svéd, norvég horvát, portugál, spanyol, olasz, osztrák, skót, finn, észt, lengyel, litván, lett, fehérorosz, ukrán, luxemburgi, angol, származású amerikai politikusok határozottan nem vettek részt, azok azonban, akik résztvettek, legnagyobb százalékban megegyeznek abban, hogy vagy azon felsőbbrendű fajhoz tartoznak, mely fajnak a nevét New Yorkban ‘nem illik’ kiejteni, — vagypedig azon bizonyos Afrikából eredő fekete fajtákhoz, amelyek az amerikai liberálisok jóvoltából nemcsak emberi jogokra, — hanem még arra a privilégiumra is pályáznak már, — hogy az állam Elnökét, ha az nekik úgy tetszik, törvény elé állítsák... Ismertetésünk nem volna teljes, ha nem adnánk meg a kérdéses Bizottság ügyvédeinek a neveit: Vern Country~ mán a Harvardról, Fagan Dickson, William Stringfellow és Nancy Wood, mint alelnöknő. — Sorrenden a legfontosabb “sponzorok”: Samuel Atkini, Edith Atkin, Alexander Calder, Louisa Calder, Corliss Lamont, David McReynolds, Maeve Slavin, Mary W. Taylor. — E neveket mind szükségesnek találtuk reprodukálni, hiszen mindezek ott készülnek majd tapszokánnal ünnepelni, vagyat vagy ? (Díváid m afiunkat ! mutatni arra, hogy pontosan kikből áll a fent jelzett bizottság. — Nem titok, hiszen a nevekkel nagy betűkkel maga a hirdetés kérkedik. A Bizottság tisteletbeli elnöke Gruening Ernest, egykori alaszkai szenátor, akinek sokkal jobban illenék a jeruzsálemi szenátori szék... és hahotázni azokon a dobogókon, amelyeket, elképzelésük szerint máris felépítettek azon vesz törvényszék cirkuszi eljárásaira, ameyeken Nixon elnököt s az amerikai hadvezetést készülnek egy új nürnbergi csapdába becsalni.... Mindezen bevezetés után ismertetni kívánjuk a kérdéses, és a New York Timesben két teljes hasábot kitévő “resolució” lényegét... A jogi szaktudásukat elsősorban a Talmudból, azután az Ószövetség bizonyos részeiből magukba szívott szerzők elmondják, hogy az amerikai képviselőházban 435 tag van, ennélfogva a többség 218, és ezzel a 218 szavazattal el lehetne érni Richard Nixonnak, az Egyesült Államok elnökének “hatalmas bűncselekmények” miatti vád alá helyzését. A vádalá helyezésnek a “kampánya” teljesen azon nem-erőszakosmetódusok alapján történne, amelyeket Gandhi és Martin Luther Iving személyesítettek meg. Mint a kérdéses “okmány” leszögezi, a vádalá helyezés nyomán el lehet majd érni azt hogy Nixont eltávolítsák a pozíciójából a célból, hogy “árulás, vagy megvesztegetés, vagy egyéb nagy bűncselekmények címén elítélhető legyen.” — Minden “vád alá helyezési eljárás”, stb. után Nixonra nem kevesebb, mint “további törvényszéki tárgyalás, bírói ítélet és büntetés fog várni”, — de ez még nem elég... Mint a hirdetés leszögezi, a National Committee for Impeachment a közeljövőben foglalkozni fog Spiro Agnew, John Mitchell és Richard Kleindienst személyével is. — (folytat.3 a következő oldalon) “A RESOLUTION TÓ IMPEACH RICHARD M. NIXON AS PRESIDENT OF THE UNITED STATES A végrehajtó bizottság tagjai: Randolph Phillisps, Richard Fáik, Róbert Bobrick, .dr. Elizabeth Most, Alfréd Hassler és Ron Young. — A hirdetés szerint Nixon elnök vád alá helyezésének ezen ötletet sorrendben a következő „legfontosabb” politikusok támogatják: W. Ryan, newyorki ‘körúti’ képviselő, John Conyers, néger képviselő, Bella Abzug newyorki képviselőnő, Shirley Chrisholm néger képviselőnő, Ronald Dellums néger képviselő, Charles Ranges Harlem képviselője, Louis Stokes néger képviselő és Parren Mitchell. 3. oldal