Reggeli Hirlap, 1926. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1926-01-26 / 20. szám
==== 1986. I. 26 TESTEDZÉS Kijelölték a válogatott keret tagjait a belgiumi mérkőzésre (A B. H. tudósítása.) Máriássy Lajos szövetségi kapitány vasárnap jelölte azt a válogatott keretet, amelyből ösze fogja állítani a Brüsszelben szereplő agyar válogatott csapatot. A válogatott keret 18 játékosból áll, de látás van arra, hogy a legközelebbi nakban még változások lesznek a keretei. A kijelölt játékosokból kapusok: Ják, Fischer, hátvédek: Vogl II, Grosz , Dudás, Papp, fedezetek: Fuhrmann, Sza, Zloch, Bebró, csatárok: Rémay III, Olnár, Takács Pataki, Rémai II, Spitz, Ith, Szidon. A kijelölt játékosok között egyedül tipp (BTC) beállítása keltett meglépést. A válogatott keret egyébként már kdden délután megkezdi tréningjeit amy Hogan angol tréner vezetése ott. ppp Tízezer ember nézte végig a BKE jégünepélyét. A Budapesti Korcsolyázegylet jégünnepélye fényes keretek köüzt zajlott le a fővárosban. Több, mint 7ezer ember gyönyörködött a remek rogramban, amelynek során felvonult a kocsolyázó falusi lakodalmas menet,edvék által vontatott szánon a vőlegény , a menyasszony. A tűzijátékkal, tompával és egyéb játékokkal egybekötött ünepélyen különösen Kaiser Ottó, Kholtz Lili, Jáross Pál és Steiber Lottirattak nagy sikert. Magyarország korcsolyabajnokságai vasárnap tartották meg Budapesten Mayarország korcsolyázóbajnokságait. A gorskorcsolyázó bajnokságot Eötvös■oltón nyerte meg az összes tavakon. A kikorcsolyázó bajnokságot Jáross Pál verte, a női műkorcsolyázás bajnoka peig Steiber Lotti lett. Előadások a sportról és az egészségápolsról. Bakó Imre dr., az MLSz északi kelletének orvosa az összes sportszövetséék, az MLSz, a MASz, az MBOSz és aTSZ, valamint a leventeegyesületek beodásával folytatólagos előadásokat fog irtani „Sport és egészségápolás“ címen. z előadássorozatot a kiváló szakemberebruár közepén kezdi meg és azokat a árusháza tanácstermében fogja megtartai. Németországban a sport egészséggyi hasznáról, valamint kisebb ártalmainak kiküszöböléséről már külön orvosi tudományszak működik, külföldön, a téma már mindenütt ismeretes a portolók előtt. Az erőkifejtés egészségma és a tubrenirozás ártalmainak kellő megvilágítása nemcsak sportszempontól, hanem nemzeti érdekből is igen fonos probléma. Ezek az előadások tehát hiányára nagyon érdekesek lesznek és lőreláthatólag Miskolc sporttársadalmáak minden rétegét meg fogják mozgati, hogy a szakszerű magyarázatokat és inácsokat mindenki végighallgathassa. Az MLSz jelölőbizottságának ülése. Az MLSz északi kerületének jelölőbizottsága cütörtök este fél 7 órakor ülést tart hivatalos helyiségben. Ezen az ülésen álapítják meg a kerület hivatalos listájáak összeállítását. A MKASE közgyűlése. A MKASE febuár 14-én, vasárnap délelőtt fél 11 óraor tartja közgyűlését a Debreceni utca 1. szám alatt levő klubhelyiségében. Aözgyűlésen csak azoknak a tagoknak an szavazati joguk, akik tagdíjaikat endezték. Erre való tekintettel felkéri a egyesület összes tagjait, hogy a tagdíjkat idejében rendezzék. Az egyleténztára kedden és szombaton este 7 órád 8-ig áll a tagok rendelkezésére. Női tornászszakosztályt alakít a M. K. I. S. E. A MÁK után a MKASE is elhaározta, hogy megalakítja női tornászzakosztályát. Az egyesület ezúton is felírja mindazon hölgyeket, akik e szaksztályban működni óhajtanak, hogy a annál 27-én, szerdán este fél 7 órakor ártandó megbeszélésen, a klubhelyiségen, Debreceni utca 14. szám alatt megelenni szíveskedjenek. A MKASE vezetsége értesíti birkózó, valamint összes évéhez értő tagjait, hogy január 26-án kedden este fél 7 órakor, a futballszaksztály tagjainak pedig január 28-án, cütörtökön este fél 7 órakor ülést tartnak a klubhelyiségben. Az MPSC felhívása. Felhivatnak az MPSC összes futball játékosai, hogy azgazolványokhoz szükséges fényképeket 7 intézőhöz sürgősen adják be, mert tasszal csak azok játszhatnak, akiknek ényképes igazolványuk van. WM8MMMWMWWMWW9WNMI FILM T.~ ------- ,, «a Aa Apolló műlaorai Dalol az élet. Romantikus történet 6 fejezetben. A szép fiú. Filmregény 6 részben. Aa Uránia műsora» Mantátjára . Rablélek. Rejtelmes történet. REGGELI HÍRLAP Zágon István, akinek poétikus vígjátékát, a Marikát hétfőn este mutatta be a Nemzeti Színház, a fiatal írógenerációhoz tartozik. Eddig javarészt kabarédarabokat irt, ötletes, jól kihegyezett poénü egyfelvonásosokat, rövid helyzetkomikummal teli bohózatokat, amelyekkel szemben a kritikusnak csak egy feladata lehetett: beállni a közönség közé s félretéve minden nagyképűséget, szívből és jól mulatni. A Marika az első hosszabb lélekzetű darabja Zágon Istvánnak, az első háromfelvonásos, amely mellett a kritika sem mehet el szó nélkül. S a kritikus itt is úgy jár, mint a brilliáns, kacagtató kabarédaraboknál: ellenállhatatlanul a darab által lefegyverzett közönség közé sodródik, mert oda kényszeríti a darab témájának megvesztegető könynyedsége, a párbeszédekből kisugárzó humor és a friss, üde magyar levegő, mely a darabból árad. Orbán Sándor, az író, a hegyek közt vadászik, ahol egy kunyhóban tetten éri feleségét, aki egy félig paraszt gazdatiszttel megcsalja. Az asszony mindent bevall, s azt hozza fel mentségül, hogy az ura nem értette meg őt soha. Például míg ő a maga holdvilágos, romantikus érzéseiről beszélt, azalatt a férfi este azon kalandozott, hogy darabjának második felvonásában Drisztay báróné melyik ajtón lép be a színpadiba. Orbán, aki gyűlöli a romantikát és a hamis szentimentalizmust, véletlenül rábukkan az elhalt hegyőr unokájára, Marikára. Marika romlatlan, üde vadvirág. Tudatlan, de lelkében ott szunnyadozik a határtalan őstermészet. Orbán valósággal megszédül attól a frisseségtől és lenyűgöző szépségtől, ami Marikából feléje kicsap. Elhatározza, hogy feleségül veszi, de előbb felneveli a maga hajthatatlan, romantikától irtózó elvei szerint. Ötévig él Marika abban a tiszta légkörben, amit Orbán teremt körülötte. S öt év után, mint a szélvész, berobog életébe a romantika, annak is a legolcsóbb fajtája, a ripacsi romantika, amely egy vándorszínész-trupp hősszerelmesének frázisaival üti szivén Marikát s kelti fel benne a szunnyadó szerelmet. Hát romantika kell — kiált fel keserűen Orbán. S ő, aki gyűlöli a romantikát, megpróbálja ezt is. És sikerül neki. Sikerül kiábrándítani Marikát a romantika hazugságaiból és megtartania magának. Ez a darab, amelyet ügyes keretben szervíroz a szerző. Csak szórakoztatni akar, de ezt a célját tökéletesen el is éri. Semmi erőltetettség, semmi pixer. A játék elejétől végéig zökkenő nélkül halad, megkapó minden részletével, pompás életet árasztó figuráival és a függöny legördüléséig lebilincselve tartja a néző figyelmét. A Marika bemutatója két nagy meglepetést hozott. Az egyik maga a darab, amely a „Süt a nap“ óta az első igazi, magyar levegőjű vígjáték, a másik nagy meglepetés Marika alakítója, Molnár Aranka, akit eddig csak operettben láttunk s most alkalmunk volt megismerni benne a legtökéletesebb prózai színész-, nőt. A fiatalság annyi bája sugárzik,ösztönösen ebből a nagyszerű asszonyból, a lélek mélyén szunnyadó gyermekségnek, de az öntudatos nőiségnek ábrázolására is annyi gesztusa van — s valamennyi hibátlan, hogy a nézőt valósággal a varázslat alatt tartja. Játéka felemelő élmény volt, amit csak istenáldotta művészek adhatnak. Orbán Sándor szerepében Benkő Miklós mutatta meg képességeinek gazdag skáláját. Fölényes színész, aki egy gesztusával is érzékeltetni tudja azt az ujjongató szertelen érzést, amit a Marika alakjában megjelenő őstermészet gyújt ki benne. Bán Klári az író feleségének szerepében a forró érzékiségtől és elemi szenvedélyeitől hajtott asszonyt játszotta meg élethűen. Fülöp Sándor, aki a színész figuráját alakította, újabb bizonyítékát adta annak, hogy nagyszerű színész, aki a groteszkségig tud karikírozni és boszorkányos ügyességgel táncol azon a vonalán, amelyen túl az ízléstelenség örvénylik. Várnai Jenő kedves, jóízű humorral vonta be az öreg inas alakját. Kisebb szerepeikben ügyesek voltak és játékukkal harmonikusan illeszkedtek az ensemble-ba Aranyossy Irén, Kertész Oszkár, Kollár Mária, Balassa János, Miklóssy Aladár és Nagy László. A minden izében kitűnő rendezés gondos munkájáért Miklóssy Aladárt illeti a dicséret. Vér Andor: OOO (*) Vecsey Ferenc miskolci hangversenye. Jelentettük már, hogy a magyar zeneművészet büszkesége, a világ elismert legjobb hegedűse, Vecsey Ferenc, tízesztendei távollét után újra Magyarországra jött, hogy elismert zsenialitását, művészetét a jótékonyság szolgálatába állítva, segítsen a magyar árvízkárosultakon. Hubay Jenő dr., a magyar kir. Zeneművészeti Főiskola igazgatója levelet írt Koller Ferenc miskolci zeneiskolai igazgatónak és a levélben közölte vele Vecsey Ferenc nagyarányú hangversenykörútjának részleteit. E szerint Vecsey először Budapesten lép fel három hangversenyen, amelyet a budapesti filharmonikusok rendeznek a m. kir. Operában.• Mind a három alkalommal maga Hubay Jenő vezényli a filharmonikusok zenekarát. Majd az árvízkárosultak felsegítése érdekében rendez több hangversenyt. — Első vidéki hangversenyét — februárban — Miskolcon tartja Vecsey, aki 1916-ban játszott utoljára Miskolc közönsége előtt. A színházi Iroda hírei: •*) Marika. Tegnap este mutatta be a színház Zágon István nagysikerű, poétikus vígjátékét, Marikát a város előkelő társadalmának részvétele és legnagyobb elismerése mellett. A színházat zsúfolásig megtöltő közönség jóleső érzéssel és nagy megértéssel fogadta a bemutatót. Derült vidám hangulat uralta az egész előadást, sok jóízű kacajt fakasztott a darab rendkívül mulattató jelenései s a szereplők mindent megérzékeltető pompás játéka, amiért gyakori taps és számtalan felvonásvégi kihívás jutott a kitűnő szereplőknek osztályrészül. Különösen Molnár Arankát, Marika poétikája alakjának személyesítőjét, Bán Klárit, Benkőt, Fülöpöt, Balassát, Gáspárt Kertészt, Miklósyt, és Várnait tüntette ki zajos tapsaival és a felvonásvégeken gyakori kihívásokkal a közönség. A nagysikerű darabot,amelynek további előadásai iránt is rendkívül nagy az érdeklődés, ma és holnap megismétlik. (*) A nagy nő, Jean Gilbert nagy földet bejárt nagysikerű operettjének, A nagy nőnek csütörtöki bemutatóját készíti elő a színház Rátkai Sándor rendező és Hoppe karmester vezetésével. Lázas munka folyik a színház minden munkahelyén, színpadon, zongora- és táncteremben, no meg a műhelyekben, mindenütt A nagy nő előkészítése foglalkoztatja az egész művész és műszaki személyzetet. A táncok betanításával Váradi Pál jeleskedik, akinek bravúros táncai eddig is méltó feltűnést keltettek. A darab címszerepe Kovács Katának ad alkalmat játék és évekbeli készségének érvényesítésére. Pompadour és Marica grófnő szereplése után újabb nagystílű alakítással gyarapítja eddigi sikereit. Spitzmüller Poldi temperamentumos szerepében M. Molnár Aranka arat újabb babérokat, Bán Klári, Kompáthy, Fülöp, Gáspár, Kertész, Balassa, Várady Pál jutnak még a darabban hálás szerepekhez. A pompás operette a csütörtöki bemutatón kívül a héten minden estén szinre kerül. Jegyek az összes előadásokra már válthatók. Helyárak 5 ezertől 44 ezer koronáig, túlestél? — kérdezte gúnyolódva, igen jónak, igen sikerültnek tartva ezt a megjegyzést. Dani nem vette észre vagy nem akarta észrevenni, hogy atyja gúnyolódik. Komolyan válaszolt. — Igenis, a kézfogó már megtörtént. Igaz, hogy csak kettőnk között, de az mindegy. — No, Dani fiam, sok szerencsét kívánok az eljegyzésedhez — mondta az öreg, aki azt hitte, hogy Dani csak adja a komolyat, de voltaképen ő is csak tréfál. — És menyasszonyod, Szitai Rozálka, alkalmasint már valami szép menyaszszonyi fogadalmat is tett, nemde? — Persze, hogy tett. Rózsafát fog ültetni tavasszal a házuk elé és minden rajta termő virágot Szent Mártonnak ajánlott fel. Az ő képét fogja díszíteni, ami a templomban van, a Szent János képétől jobbra. — No, Dani fiam, ez nagyon szép fogadalom. Látszik, hogy Rozálka, ha kálvinista is, mégis hozzánk húz. Hát csak ültesse el a rózsafát, magam is ügyelek majd, hogy az utcagyerekek kárt ne tegyenek benne, gyönyörködni is fogok, látván, hogy tele van illatos rózsákkal, — most betetőzni vélte az öreg a gúnyolódást, — de én csak akkor fogok a Rózáikéval való házasságodba beleegyezni, ha úgy Szent Péter és Pál után, mondjuk Illés napja táján az a rózsafa egyszerre csak az én házam előtt fog virítani. — Érted, fiam? Mert emberkéz ilyenkor már nem ültetheti át a rózsafát, hiszen két nap alatt elpusztulna ... de ha Isten csodát tesz a kedvedért és ő maga ülteti át, no akkor, nem fogom bánni: legyen. Bálint gazda nagyon meg volt magával elégedve. _ Sohse hitte volna, hogy ennyi tréfás jókedv lakozzék benne , hogy emellett még annyi okosság szorult legyen az ő koponyájába. Mosolyogva várta a választ: no Dani fiam, most nyisd ki a szájadat! 1 TTK ! —1d. SZÍNHÁZ, zene Zágon István : Marika Bemutatta a Miskolci Nemzeti Színház 1926. január 25-én I Varrógépek használt és új kerékpárok részletfizetésre is legolcsóbban 90., udvarban Miskolci varrógép* 1 kerékpáriparnál 90., udvarban | [Hunyadi János Fejfájások igenrgyakran meg nem felelő bélműködési és emésztési zavarokra vezethető vissza.LHunyady János természetes keserűvíz mindkettőt megszünteti Paraszti praktikák (8) — Kis regény — Írta: Csermely Gyula Nem beszéltek arról, hogy szeretik egymást; ezt amúgy is tudták. Szótlanul ballagtak egymás mellett s amikor kiki a párjával a szülői ház elé érkezett, csak egy néma kezelés volt a bucsuzás. A két leány alakja eltűnt a szülői ház pitvarának homályában, a két legény pedig még sokáig rótta az utcát, nem igen beszélgetve egymással. Dani gondolkozott, Andris pedig halkan fütyörészett. Végre Borostyán Dani törte meg a csendet: — Te majd, mit csinálsz, Andris? — kérdezte. ^ « — Semmit, csak várok. Várok, amíg apám megszelídül. Most kitekerné a nyakamat, ha szólanék neki. Nagyon paprikás a vére a pöröktől. — No, az én apám csendesebbvérű ember. Holnap elmondok neki mindent, ami ma este történt. De ha úgy akarod, csak azt mondom el, ami köztem és Rozálka között történt. — Jobb is lesz Katolnáról most még ne szólj neki. Bántódása lehetne emiatt Katolnának és akkor nem tudom, hogy mi lenne. Még sokáig beszélgettek a legények. Végre hazamentek és lefeküdtek, de csak Andris aludt el nyomban, mint akinek semmi gondja nincs. Danit bizony sokáig kerülte az álom. • Másnap reggel Borostyán Dani csakugyan úgy tett, amint előző este föltette volt magában: mindent elmondott az atyjának. És ime, nem szakadt rájuk az ég, sem a föld nem nyílt meg alattuk. Úgy történt, hogy Borostyán Dani éppen szénát szórt a juhoknak az udvar egyik sarkában, amikor atyja utána jött, hogy nézze, mint szénáznak a gyapjasok. És, mert ilyenkor mindig jókedvű volt az öreg, ennélfogva ezt az időt találta Dani a legalkalmasabbnak. — Szólanék vagy két szót, édesapám, ha meghallgatna, — úgy kezdte és jóllehet hideg volt, mégis levette fejéről a süvegét. Hallgatlak, Dani, mit akarsz? — Szívelem Szitai Rozálkát és el akarom venni feleségül. Kissé nehéz felfogású ember volt Borostyán Bálint gazda, mert közel járt a hatvanhoz, nehezen is találta meg gondolataihoz a szavakat, mindazonáltal most azonnal kész volt a válasszal. Nevetett, ez volt a válasza: — El akarod venni Szitai Rozálkát? Hát csak vedd el, fiam, ha hozzád adják. — Apám uram tehát nincs ellene? kérdezte Dani örömmel. — Én fiam? Énvelem majd utoljára beszélj. Előbb kérdezd meg Szitai Mátyást, várjon hozzád adja-e a lányát, azután kérdezd meg az anyádat, hogy ő mit szól hozzá? Szitai Mátyás tudom, hogy a kutyáját uszítja rád, édes anyád pedig kiforráz a házából, ha csak álmodni is mersz arról, hogy Rozálka legyen a menye. Úgy fiam. Most pedig végezd a dolgodat és többet nekem erről az ostobaságról egy szót se szólj. — Hát, ha nem szabad, nem is szólok — felelte Dani illedelmesen, csöndesen. — De a fejrevaló kendőt mégis csak én veszem meg Szitai Rózáinak, senki más, alondom én! Mondom én! Ez nagy szó volt. Ilyesmit nem könnyen szalajt ki a száján az erdélyi magyar vagy székely. De Bálint gazda, jóllehet a mondom én annyit is jelent, mint: esküszöm az egy élő Istenre és jóllehet igen nagy tisztelettel viseltetett mindig az isteni felsőbbség iránt, Bálint gazda most mégis tréfás oldaláról fogta fel a dolgot. Ismét nevetett, széles szájjal, hogy minden meglévő foga látszott. — Hát te már a fejrevaló kendőről beszélsz, Dani? Eszerint a kézfogón már (Holnap folytatjuk.)