Munkásélet, 1985 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1985-10-04 / 40. szám

(Folytatás a 4. oldalról) Ugyanakkor lényeges átalakulások men­tek végbe az egész nép tudati és kulturá­lis szintjében. Az oktatás, a tudomány, a kultúra erőteljesen fejlődött, mind na­gyobb szerepet tölt be hazánk egyre ma­gasabb szintre való felemelkedésében. Az ebben az időszakban elért nagy megvalósítások erőteljesen bizonyítják kommunista pártunk politikájának he­lyességét, pártunkét, amely szüntelenül a valóság konkrét, józan, tárgyilagos meg­ítéléséből, az előre kijelölt sémák eluta­sításából indult ki, s olyan stratégiát dol­gozott ki, amely megfelel országunknak, minden történelmi szakasznak mind a ter­melőerők fejlesztésének, mind pedig a termelési és társadalmi viszonyoknak, a társadalom vezetésének, az emberek élet-, módjának területén. A forradalmi folya­mat, a szocialista forradalom kontinuitását raf­f­ye pártunk olyan utakat, eszközöket és mr módszereket jelölt ki, amelyek egyre magasabb szintre emelik a szocialista ci­vilizációt, biztosítják az összes területek harmonikus egyensúlyát, a társadalom anyagi és szellemi életének összhangját. Amint azt a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és a központi párt­aktíva 1985. júliusi plénumán hangsúlyoz­ták, most jogos büszkeséggel elmondhat­juk, hogy a szocializmus esztendeiben, az ebben a 20 évben elért valamennyi kie­melkedő megvalósítás a tények erejével bizonyítja kommunista pártunk — nemze­tünk politikai vezető ereje — politikájá­nak helyességét, pártunkét, amely becsü­lettel eleget tesz ama történelmi feladatá­nak, hogy a haladás és a civilizáció leg­magasabb csúcsai, a kommunista társada­lom felé vezesse népünket. Rátérve a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megvalósítására és Románia kommunizmus felé haladására irányuló program harmadik szakaszának megvaló­sítására a XIII. pártkongresszus kijelölte a gazdasági-társadalmi fejlődés irányvo­nalait a következő ötéves terv időszakára és távlatilag, egészen 2000-ig. A termelő­erők elsődleges fejlesztése, a termelési és társadalmi viszonyok tökéletesítése, a ma­gas technicitású és termelékenységű kor­szerű gazdaság megteremtése, a tudomá­nyos és műszaki forradalom vívmányai­nak valamennyi területen történő alkal­mazása, a társadalmi munka termelékeny­ségének és a gazdaság hatékonyságának fokozása, a demokrácia elmélyítés és tö­kéletesítése, az oktatás és a kultúra fej­lesztése, az új, magasabb minőségre való rátérés minden területen — ez jelenti az elkövetkezendő időszakban megvalósuló gazdasági, társadalmi és szellemi haladás főbb irányvonalait. NINA CUGLER egyetemi előadótanár r r\nh a K­a­i­aAl o “zr•i i ti inrM f'x K ti FORRADALm­f\\ SZE­LLEMBEN élni es dolggoZNI Az acélparipák szakavatott ápolója Gyenge Hegedűs Attila a kolozsvári 16 Februarie vállalat erőssége. Az ügyeskezű hegesztő-lakatos egyidős a szabadsággal: 1944-ben született. Már fiatal korában rendkívüli módon érdekelte az akkor még hatalmas füstpamacsokat pöfögő moz­donyok titka, s így természetesen a vasúti szakiskolába iratkozott be 1958-ban. Há­rom esztendő múlva, 1961-ben végzett, akkor került a kolozsvári vállalathoz, s itt dolgozik azóta is, megszakítás nélkül, immár 24. esztendeje. A dízelmotor-javító részlegre került, ahol aztán bőségesen „kiélhette" a mozdonyok iránti szenve­délyes érdeklődését, hiszen a hatalmas acélparipákat legapróbb alkatrészükig megismerte. A mozdonyok érdeklik­­ az embereket, munkatársait pedig szereti. S ezt a szere­­tetet, a kollégákkal való törődését is volt, van bőven alkalma kinyilvánítani, hiszen jó ideig ő volt a részleg KISZ-bizottságá­­nak titkárhelyettese, jelenleg pedig a dízelmotor-pótalkatrészeket készítő mű­helyben szakszervezeti csoportszervező. Irányítása alatt szép eredményeket értek el, az emberek szívesen dolgoznak vele, bíznak benne, bizalommal vannak iránta. S Gyenge Hegedűs Attilában eddig még senki sem csalatkozott... Mint elmondotta, a műhelyben jelenleg a legnagyobb figyelemmel követik nyomon az újrahasznosítható anyagok értékesítése­­terén megmutatkozó valamennyi lehető­ség kihasználását, hiszen felismerték —­­vállalati szinten — ennek az országos jel­­lelegű akciónak a hatalmas gazdasági jelentőségét. A meghibásodott motorblok­kok szegcsavarjait például egy saját ké­szítésű speciális szerszámmal úgy emelik­­ki, hogy azok ne hibásodjanak meg, s is­mét használhatók legyenek. Ezzel és más hasonló látszatra apróságnak tűnő „há­zi kezdeményezéssel" havonta többszáz­ezer lejt takarítanak meg. Gyenge Hegedűs Attila idejének jelentős részét leköti a vállalat, a munka. Nem az a fajta ember, aki a gyári gondjait a munkaidő lejártát jelző dudaszóra „le­teszi". .. Hazaviszi a gondokat, otthon is töpreng a megoldásra váró problémákon, s ha összeül a barátaival, a kollégáival — hát természetes, hogy egykettőre szóba kerül a vállalat. Persze, jut ideje azért a családra is, rendszeresen foglalkozik tizedikes lányá­val és kisfiával, aki — Gyenge Hegedűs Attila ezt egyáltalán nem bánná — nincs kizárva, tovább folytatja majd apja szép szakmáját... tímár tamás • fă ■" Neves képzőművészek, névtelen műszakiak? Szívesen várakozom a marosvásárhelyi Bőr- és­ kesztyűgyár első emeleti folyosó­ján. Nem tartom holt időnek a várakozást, s gondolom nem tartják annak a gyárbe­liek sem, akik idejönnek ügyeket intézni. Igen jó ötlet, hogy a világos és virágos folyosó afféle fórummá változott, ahol szí­vesen találkoznak az emberek. Vonzerejét növelte, hogy az utóbbi időben rendsze­resek a képzőművészeti­­kiállítások. Láttam klasszikussá vált képzőművészek aláírását és láttam kezdő műkedvelőét, eltérő szín­vonalú művészi alkotásokat. Egyben mind megegyeztek: magukon viselték alkotó­juk aláírását, kézjegyét. Évszázadok óta így van ez a művészet­ben, s szóvá se tenném, ha nem hívná fel figyelmemet az ellentétes gyakorlat. Az említett folyosón, illetve házi kiállításon a képzőművészeti alkotások mellett az utób­bi időben helyet kaptak a gyári újítások, műszaki alkotások fényképei, leírásai, ma­kettjei is. Bemutatják az importot helyette­sítő alkatrészeket, szerszámokat, számada­tokkal bizonyítják hasznosságukat. Szép, dicsérendő gyakorlat közismertté tenni a műszaki alkotásokat. De ki törte a fejét az ötleten, a terven, a kivitelezésen? Kik a szerzői az újításoknak, kiket tiszteljünk műszaki alkotókként? Ezt nem árulja el a kiállított alkatrész, szerszám és újítási. Vagyis festményen, grafikán — bármi­lyen szerény alkotás — kötelező a név, az aláírás? A műszaki dolgokban — bár­milyen értékes a megvalósítás — elha­nyagolható? Olyan nagy erőfeszítésbe telt volna becsületesen odaírni a szerzők nevét, esetleg egy-egy kis közösségét? A kiállított műszaki tárgyak hasznossá­gát, értékét így felfogja értelmünk, bólin­­tunk, de hiányérzetünk is támad. Nem érezzük a munkadarab, az új eljárás egy­általán a tárgyak és az ember személyes kapcsolatát, az újításért megkínlódó em­ber feszültségét és az alkotás örömét. A névvel, a személyességgel is jelzett szak­mai tudást, önbecsülést és az örök jobbí­tásra törekvő értelmet. Mindez csak a képzőművészet, a művészetek kiváltsága lenne? Vagy csak megcsontosodott szemléle­tünk diktálja így: neves képzőművészek, névtelen ismeretlen műszaki alkotók? Ne vegyük el a nevet a művészet nagy­­jaitól, sem az első kiállításán fáradozva, kezdő amatőr „művésztől", de ne legye­nek névtelenek, személytelenek a műszaki alkotások szerzői. Még egy házi kiállításon sem. Éppen ott ne legyenek, ahol minden­ki ismeri a szerzőket, s az okos alkotásnak a legnagyobb visszhangja támad. (barabás) MUNKÁSÉLET­­ 5 Szúrópróba - A mesternő úgy vitt körül az üzem­csarnokon, mintha saját tulajdonát mutogatná. Peckesen járt előttem, szüntelenül magyarázott. — Itt nálunk semmilyen komplikációt nem talál. Úgy megy minden, mint a karikacsa­pás. Ha valakinek mégis gondja-baja van, azonnal hozzám fordul. — Persze én nem panaszokat vadászni mentem az üzembe, csakhát az ember kérdez ezt-azt, s a mesternő belelovallta magát a dicsekvésbe. De ezzel nem elégedett meg, bizonyítani is akart. — Erzsike — szólította el a barna fiatalasszonyt a varrógép mellül. — Jöjjön csak ide! Ne hogy megy a munka? Ő az egyik él­munkásunk — mondta hozzám fordulva. — A munkával nem lenne semmi baj ... — jött a halk válasz, mely vala­mi bizonytalan tompa fájdalomba tor­kollt. Erzsike arcán visszafoghatatlanul lepergett az első könnycsepp, s azt sű­rű egymásutánban követte a többi... — De hát mi van magával? — reccsent rá a mesternő érces hangon. Erzsike té­továzott, mondja, ne mondja. Nagy kínjában aztán mégis kibökte. — A kisebbik fiamnak reggel 39 fokos láza volt. — Miért nem mondja jó asszony? Azonnal menjen haza. Mit ül itt, ha baj van otthon? -! A mesternő arca pipacspirosra váltott. Erzsike elmenő­ben halkan felém lehelte: — Köszö­nöm. — Nem tudtam, mit kezdjek kö­szönetével, hiszen nem szolgáltam rá. (m­áthé) A nagyváradi Állami Közétkeztetési Kereskedelmi Vállalat ég A nagyváradi szakvállalathoz tartozó egységek dicséretet érdemelnek civi­lizált munkamódszereikért, a munka­­közösség arra irányuló igyekezetéért, hogy vendégeiknek ne legyen okuk pa­naszra. Ezzel magyarázható az a tény is, hogy az idei esztendő első felében 4. helyre kerültek a szocialista ver­senyben. A következőkben röviden ismertetjük a fontosabb egységek tevékenységét. Gospodina — Köztársaság utca 3. szám A városközpontban lévő egység (fele­lős: Lueica Laurean) 7—20 óra között bő választékot kínál halból, baromfi­ból, sertés- és marhahúsból, zöldségből előállított félkész és kész ételekből, va­lamint házi készítm­ényű édességekből. A készítmények Ana Sărac, Tamás Irén és Maria Ciocan szakácsok mun­káját dicsérik. Café-bár — Nyárfa utca A Transilvania mozi és a TAROM- ügynökség szomszédságában, a 85. szá­mú Café-bar (felelős: Eugenia Popovici és Maria Chirtop) a Körös partján kel­lemes környezetével vonzza a vendége­ket, akik kávézni akarnak vagy finom hűsítőt, báritalokat kívánnak fogyasz­tani. A 6—20 óra között nyitva tartó egységben kifogástalan a kiszolgálás. Unic falatozó — Romană utca A Körös-parti 122. számú egység 1 osztályú, 10 százalékos jutalékkal dol­gozik, felelős: Tudorel Ciorba és Petre Fora. A teremben 140, a teraszon pedig 80 hellyel rendelkező egységet 1984-ben renoválták, készítményei minden ízlést kielégítenek. Télen forró pacalcsorbát, három féle (burgonyás, túrós és káposz­tás) falusi lepényt kínálnak, nyáron pe­dig az akácfák alatt, a folyót hallgatva finom fagylaltféleségeket fogyaszthat a vendég. Ana Baltean cukrász­szakács télen-nyáron kiváló minőségű árut biz­tosít Felix cukrászda — Ialomiţei utca A Felix cukrászda csak egy éve nyílt meg (felelős: Cornelia és Ioan Urs), de máris igen népszerű. Az ízlésesen be­rendezett, 6 szeparéval és 136 hellyel rendelkező egység — a 102. számú, I. osztályú Felix — Rodica Negr­u főcuk­rásznak köszönhetően naponta 17 féle süteményt, több fajta fagylaltot kínál a vendégnek, s rendelésre haza is szállít. Nufărul étterem és söröző A 151. számú, I. osztályú egység tő­­szomszédságban van a Felix-szel. A ta­valy decemberben átadott Nufărul 250 hellyel, masszív tölgyfa bútorzattal, fi­nom sörrel várja a vendégeket. Az egy­ség munkaközössége (felelős: Alexan­dru Fărcaş és Victor Abrudan) udvaria­san, gyorsan szolgálja ki a vendégeket, a fiatal szakács, Ioan Pereţ pedig a halkészítmények specialistája. Bihorul falatozó — Rogérius lakónegyed A városközpontból az 5-ös villamos­sal, vagy a 17-es autóbusszal közelíthe­tő meg a 149. számú egység, a Bihorul. Körös-körül rózsaágyások övezik, ter­mében 120, teraszán pedig 80 hely áll a vendégek rendelkezésére. Az I. osz­tályú falatozó (felelős: Florian Marcu és Elena Tripon) a lakónegyed egyik reprezentatív egysége. Rend, tisztaság, udvarias kiszolgálás várja a vendéget ■— no meg ízletes, friss pizza. Bucureşti étterem, café-bar Ugyancsak a város nyugati felében működik­ a 115. számú étterem is (fele­lős: Elena Cereuca és Maria Cuibus, az 1-es vagy a 4-es villamossal közelíthe­tő meg. A vendégeket 10—21 óra kö­zött 80 helyes belső terem, 60 helyes, alkalmi rendezvényekre kibérelhető te­rem, 80 helyes,café-bar várja. A 37 ta­gú munkaközösség (közülük mindösz­­sze 3 férfi) udvariasan, előzékenyen teljesíti a vendégek óhaját. 6 Martie cukrászda Az I. osztályú, 127. számú egység (fe­lelős: Ana Pantiş és Florica Pogan) saját laboratóriumában készült édessé­geket kínál a fogyasztónak. Eugenia Maliţa főcukrász — aki a cukrászok szebeni versenyén dicsérő oklevelet ka­pott — valóságos művésze a szakmá­nak. Az egységnél a 44487-es telefon­számon házi szállításra is megrendel­hetőek a termékek. Cazino étterem — Május 1 fürdő­j­ e Nagyváradról a 15-ös autóbusszal, Fé­­lix-fürdőről pedig gyalogosan közelít­hető meg. Az erdő szélén, szép park­ban elhelyezkedő egységben 400 he­lyes belső terem, terasz, kiváló konyha, megfelelő ellátás várja a vendégeket. Ion Popovici felelős jó gazda hírében áll, akárcsak Nistor Sandro szakács. Az étteremben minden vendég jól érzi ma­gát, kellemesen tölti idejét , ami egyébként a nagyváradi állami közét­keztetési kereskedelmi vállalat vala­mennyi dolgozójának legfőbb célkitű­zése. I. ALEXANDRESCU

Next