Nemzet, 1891. április (10. évfolyam, 3084-3113. szám)
1891-04-28 / 3111. szám
Melléklet a Nemzet 3111. (116.) április 28. számához. Az Adria-szerződés. A »Bud. Corr.« a következőkben közli a kereskedelmi miniszter által az Adriával 20 évre megkötött új szerződés főbb pontjait: Az »Adria» magyar tengerhajózási részvénytársaság a jelen szerződés erejénél fogva és annak tartamára arra kötelezi magát, hogy rendszerint saját hajóival a következő rendes járatokat fogja fentartani és teljesíteni: 1. bz. évenként 18 járatot Fiuméből Glasgowba 2. » » » » Fiuméből Leithbe vagy Nagy-Britannia egymás keleti kikötőjébe, 3. » » 12 » Fiuméből Londonba, 4. » » 24 » Fiuméból Liverpooliba 5. » » 12 » Fiuméből Hull vagy New Castleba, 6. » » 12 » Fiuméből Rouenbe vagy Észak-Francziaország más kikötőjébe, 7. » » 12 » Fiuméből Bordeauxba 8. » » 18 » Fiuméből spanyol és portugál kikötőkbe vagy Francziaország egy nyitkikötőjébe, esetleg Marseille, vagy Cettebe. 9. » » 12 » Fiuméből Olaszország keleti kikötőibe, továbbá Siciliába, Máltába és Tunisba (La Goulettebe) 10. » » 6 » Fiuméből Hamburgba, Antwerpen vagy Rotterdam vagy Amsterdam érintésével. 11. » » 6 » Fiuméből Braziliába, amelyek közül két járat a kereskedelemügyi miniszter a La Plata államok területén létező és a kereskedelemügyi miniszter által megjelölendő kikötőkig meghosszabbítandó. 12. » » 12 » Glasgowból Fiuméba. 13. » » 12 » Leithből vagy Nagy-Brittania más keleti kikötőjéből Fiuméba. 14. » » 12 » Londonból Fiúméba. 15. » » 24 » Liverpoolból Fiúméba. 16. » » 11 » Hull vagy New Castleból Fiúméba. 17. » » 12 » Rouen vagy Észak-Francziaország egy más kikötőjéből Fiúméba. 18. » » 12 » Bordeauxból Fiúméba. 19. » » 12 » Tunis (La Goulette) Málta, Sicilia, továbbá Olaszország keleti kikötőiből Fiuméba. 20. » » 6 » Hamburgból vagy Rotterdamból vagy Amsterdamból vagy Antwerpenből Fiuméba. 21. » » 6 » Braziliából Fiuméba, melyek közül két járat a kereskedelemügyi miniszter kívánságára La Plata államok megjelölendő kikötőiből indítandó. Ezeken kívül kötelezettséget vállal az »Adria«, hogy még továbbá 15 járatot, vagy legalább 46,000 tengeri mértföldet fog a fent részletezett viszonylatokban a forgalmi viszonyokhoz mért választása szerint évenként mindenesetre teljesíteni. Az »Adria« magyar tengerhajózási társaság által fentartandó és teljesítendő fenti összes járatoknál mindenkor Fiume fogja képezni a kiinduló, illetve végpontot. A megállapított rendes járatokon és teljesítményeken felül a társaság a kereskedelemügyi miniszternek kívánságára és feltéve, hogy az Adriai tengeren létező hajózási vonalak első osztályú gőzösein azon időben szedett fuvardíjak mellett háromnegyed hajórakomány biztosítva van, minden külön államsegély nélkül a jezett viszonylatokban, további járatokat is köteles teljesíteni, illetve indítani, mégpedig legkésőbb 21 nap alatt a vett felhívás kézbesítése napjától számítva. A társaságnak különben kötelességében álland, az ország kereskedelmének czélszerű kiszolgálása érdekében, amennyiben ezt a viszonyok engedik, külön utasítás nélkül is a szükséghez mért külön járatokat indítani. A társaság köteles havonként legalább 16 rendes járatot teljesíteni. A társaság jogosítva van a Fiuméből kiinduló, vagy a Fiuméba menő járatain a közbeeső kikötőket — ideértve az észak-adriai kikötőket is — érinteni. Különösen meg van engedve, hogy a társaság hajói a nyugateurópai járatoknál,visszamenőt Fiuméba Cardiffot, vagy más ugyanoly természetű angol kikötőt érinthessék. A társaság kötelezve van, hogy Fiuméban, illetve Fiume számára mindenkor az illető hajó térfogatának kétharmadát fentartja. Minthogy a Lloyd Triesztből kiindulva, Fiume érintésével Braziliába és a brazíliai kikötőkből vissza Fiume érintésével, Triesztbe fog szintén 6—6 rendes járatot teljesíteni, ennélfogva az »Adria« a 11. és 21. sz. járatokat a Lloyd által teljesített brazíliai járatokkal váltakozva fogja teljesíteni. E szolgálat tekintetében a következők lesznek mérvadók: A két társaság által teljesítendő 12 rendes járat közül minden év január 1-től június hó végéig 5, az év hátralevő részében pedig 7 járat végzendő és a járatindítások mindegyik csoportban lehetőleg egyenlő időközökben eszközlendők. A brazíliai rendes szolgálat ilyetén eszközlésénél, a két társaság közt váltakozó járatok megkezdésének sorrendjére nézve az Adria a Lloyddal meg fogegyezni. Megegyezés létre nem jötte esetén a kereskedelemügyi miniszter által megállapítandó módozat mellett a sors dönt és azontúl a járatok megkezdése évenként váltakozva történik. Abban az esetben, ha a brazíliai járatoknak a jelen szerződés értelmében a La Plata államok megjelölendő kikötőibe leendő kiterjesztése követeltetnék, e járatok a Lloyd által teljesített hasonló járatokkal váltakozva lesznek az Adria által teljesítendők. Ugyanez áll arra az esetre is, ha a Brazíliába indított rendes segélyezett járatok szaporítása szükségesnek mutatkoznék. Az Adria a havonkénti spanyol járatoknál, valamint a brazíliai járatoknál úgy az oda, mint a visszautazásnál Triesztet minden esetben érinteni tartozik. Az itt említett szerződésszerű járatokon, amelyeken Trieszt érintése kötelező, a Triesztből és Triesztbe való szállítás tarifája ugyanaz lesz, mint a Fiuméból és Fiuméba való szállítás tarifája és az ezen vonalakon érintett külföldi kikötőkből behozott árukra nézve is a szállítási díj kiszabása tekintetében nem fog említett két kikötő, mint rendeltetési hely között különbség tétezni. A Fiuméból kiinduló forgalomban engedélyezett díjmérséklések és rerakciók, valamint a tengeri szállítással összefüggésben lévő illetékekből nyújtott kedvezmények a Triesztből kiinduló forgalomra is alkalmazandók lesznek, ha hasonnemű áruk ugyanazon hajón szállíttatnak, ugyanazon rendeltetési kikötőbe. Az említett szerződésszerű járatokon, melyeken Trieszt érintése kötelező, Fiuméban a hajók rakterületének egyharmada Trieszt részére fentartandó olyképen, hogy a társaság e lakhely felett csak abban az esetben rendelkezhetik máskép, ha a kisebb küldemények számára legkésőbben 24 órával, nagyobb mennyiségek számára legfeljebb nappal, a Brasiliával való forgalomban pedig egyáltalában legkésőbb 14 nappal a hajó elindulása előtt igénybe nem vétetett. Az Adria kötelezettséget vállal, hogy minden állami segélyezés nélkül legalább két gőzösét állandóan a Fekete-tengerben Sulina és Konstantinápoly között fogja állomásoztatni és oly czélból járatni, hogy ezek a Fekete-tenger kikötőinek egymásközti vagy ezeknek más kikötőkkel, jelesen Konstantinápolylyal való forgalmában is résztvegyenek. Különösen köteles lesz a társaság ezen hajóival a kereskedelemügyi miniszter rendelkezése és az által jóváhagyandó menetrend szerint azon — a társasággal egyetértőleg megállapítandó — összeköttetéseket fentartani és kiszolgáltatni, amelyek aldunai átrakodások segélyével forgalmi érdekeink szempontjából esetleg berendeztetni fognak. A társaság jogában áll a jelen szerződésben megállapított rendes és rendkívüli járatokon felül szabad hajózást űzni. Ebbéli működésénél azonban mindaddig, míg azt a kereskedelemügyi miniszter követelni fogja, illetve míg az e tekintetben kikötött viszonosság tartani fog, azon határozáshoz lesz kötve, hogy a Lloyd által szerződésszerűen fentartott és az osztrák cs. k. kormány által segélyezett rendes vonalakon sem tulajdon, sem bérelt vagy szerződéses gőzösökkel, időszaki járatokat nem fog fentarthatni s egyes járatokat sem fog azon czélzattal indítani, hogy a Lloyd szerződésszerűen segélyezett valamely vonalának versenyt támaszszon. A társaság hajórajának szaporítása tekintetében a következő kötelezettségeket vállalja magára és pedig: a) A társaság köteles jelenlegi 10 hajóból álló hajóraját még a jelen 1891. évfolyamán egy legalább 2100 egész 2200 és egy legalább 800 bruttó register tonna tartalmú, összesen tehát 2 gőzhajóval szaporítani. A második, kisebb gőzös személyforgalomra szükséges berendezéssel is ellátandó. b) Köteles a társaság az 1892. évfolyamán és legkésőbb ugyanazon év végéig további 10 és a reákövetkező 1893. év végéig ismét további 3 új gőzöst beszerezni, amely 13 gőzös közül 6 gőzös egyenként legalább 2200 brutto register tonna tartalmú, 5 gőzös legalább 1500 brutto register tonna tartalmú és 2 gőzös legalább 800 brutto register tonna tartalmú legyen. Ezen 800 brutto register tonna tartalmú két gőzös a Fekete-tengerben berendezendő szolgálatra lesz alkalmazva s e forgalom czéljainak megfelelőleg a személyszállításra is berendezendő. E két hajón kívül a társaság föntebb elősorolt újonnan beszerzendő új 13 gőzhajója közül még kettőt úgy köteles berendezni, hogy azok teljes kényelmű, mérsékelt személyszállításra is alkalmazhatók legyenek. c) A jelen szerződés utolsó tíz évében a társaság köteles hajóraját anélkül, hogy a társaság a jelen szerződésben megállítatott segélyen túl az államtól e beszerzésért és teljesítményért bármely további hozzájárulást igényelhetne, még további 5, egyenként legalább 1500 bruttó register tonna tartalmú gőzössel szaporítani olyképen, hogy minden második évben egy-egy gőzös lesz beszerzendő. A társaság által beszerzendő gőzhajóknak óránként legalább kilenc, a személyszállításra a Feketetengeri, valamint az 1. 5. 9. és 19. sz. a. említett járatokon berendezett gőzösöknek pedig óránként legalább tíz mértföld rendes menetsebesség kifejtésére kell képeseknek lenniök. A kereskedelemügyi miniszter fentartja magának a jogot, hogy a személydíjszabás módosítását szükség esetén követelhesse, aminek a társaság haladék nélkül megfelelni tartozik. A társaság köteles, személyszállításra berendezett vonalain a m. kir. államvasutakkal mindama viszonylatokban, amelyekben az utóbbi kívánni fogja, közvetlen menetjegyek kiadásához és az utasok podgyászának közvetlen szállításához hozzájárulni. Az »Adria« Fiuméból vagy Fiuméba soha sem fog magasabb fuvardíjakat szedhetni, mint amilyenek a többi észak-adriai kikötőkre, nevezetesen Trieszt és Velenczére nézve ugyanama viszonylatokban és időben rendes járatú vonalak elsőrendű gőzösein alkalmaztatnak. A társaság köteles azokban a forgalmakban, melyek a kereskedelemügyi miniszter által e czélból meg fognak jelöltetni, a m. kir. államvasutakkal közvetlen díjszabásokat felállítani. A társaság kötelezi magát, hogy a közös hadügyminiszter felszólítására, mozgósítás vagy háború esetén valamennyi rendelkezésre álló hajóját, a szükséghez képest és megfelelő díj mellett, a haditengerészet szolgálatába, illetőleg a hadigazgatás czéljaira, vagyis a bevonulok szállítására s egyéb katonai szállítmányok vitelére átengedni. A közös hadügyminiszter pedig, ha csak lehet a társaságot már a mozgósítás megkezdése előtt értesíteni a szükséges hajók mennyiségéről, a végből, hogy ez azokat a hadi czélokra visszatartsa. A ki- és berakodás eszközlésére rendes viszonyok közt megkívántató idő tartamára az Adria társaság gőzhajói számára, Fiuméban meghatározott hely jelöltetik ki a rakparton. A kereskedelmi miniszter arra fog hatni, hogy azon időre, amíg a társaság a 6. §. szerinti kötelezettségeket teljesítendi, ily hely a társaság számára Triesztben is kijelöltessék. A társaság számára a fiumei kikötő tárházakban az általa lebonyolított áruforgalomnak megfelelő raktárhelyiségek fognak a lehetőség szerint bérbe adatni. A bérlet feltételei a miniszter által lesznek megállapítandók. A kereskedelmi miniszter a társaság minden gőzhajóját, tehát nemcsak a szerződéses, hanem valamennyi járataiban alkalmazott hajóit, mindennemű levél és kocsipostai küldemények szállítására felhasználhatja, tekintet nélkül arra, hogy a küldemények honnan vagy hová küldetnek. A kereskedelmi miniszter azon joga, hogy a társaság összes hajóit postaszállításra felhasználhatja, kiterjed az idegen posták által a társaságnak átadott levélpostai küldeményekre (zárlatokra) is. A postai szállításra felhasznált hajók a hajózási okmányokban postahajóknak neveztetnek. A társaság a levélpostai küldemények és postai zárlatok, nemkülönben a hivatalos kocsiposta, postai (értékes vagy nem értékes) küldemények szállítását és közvetítését ingyen teljesíti. A hivatalos csomagokra nézve azonban a társaság igényelheti, hogy azok netáni tengeri biztosításáért a kereskedelmi miniszterrel egyetértőleg megállapodott tarifa szerint járó biztosítási díj megfizettessék. A magánjellegű csomagok szállítása és közvetítése a viteldíjnak, biztosított küldeményeknél ezen felül még a tengeri biztosítási díjnak megfizetése mellett történik és pedig vagy a közönség számára általában, vagy külön megállapítandó mérsékelt tarifa szerint. Az egy és ugyanazon postai rovatlapba felvett magánjellegű csomagok az Adria-illetékek megtérítése tekintetében egy küldemény gyanánt tekintetnek. A társaság oly helyeken, ahol postahivatal nincs, köteles magánfelektől is bárhová szóló oly csomagokat átvenni és a postának tovább adni, amelyek közvetítését a feladó magyar posta útján kívánja. Ily küldemények szállításáért a feladó helytől azon kikötőig, ahol azokat a postának átadja, a társaság a közönség számára általában érvényes vagy külön megállapítandó mérsékelt tarifában előírt díjakat kapja. A jelen szerződés 1892. évi január hó 1-től 1911. évi deczember hó 31-ig terjedő időszakra köttetik. E szerződés időtartama alatt a magyar kormány a szerződő társaságnak az általa a jelen szerződés értelmében elvállalt kötelezettségek fejében évenkint 570.000 frtnyi segélyt fog fizetni. Ezt az állami segélyt a kereskedelmi miniszter 47.500 irtot tevő utólagos havi részletekben fogja a társaságnak, szabályszerűen bélyegzett nyugta ellenében kifizetni. A társaság 1891. decz. 31-én 100.000 forintnyi biztosítékot tesz le, készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban, a kereskedelmi miniszter által megjelölendő állami pénztárnál. A magyar kormány kötelezi magát, hogy a jelen szerződésben megnevezett vonalakon, valamint a a Fekete-tenger szabad forgalmában e szerződés tartama alatt más hajózási vállalatnak állami segélyt nyújtani nem fog. A társaság a jelen szerződés tartama alatt a kereskedelmi miniszter felügyelete alatt áll, ki felügyeleti jogát az e czélra kinevezendő miniszteri biztos és a m. kir. tengerészeti hatóság által gyakorolja. A társaság a miniszteri biztos díjazására e felügyelet czímén évi 4000 irtot fog a kereskedelmi miniszter által megjelölendő valamely állami pénztárba befizetni. A miniszteri biztos a közgyűlésekben és az igazgatósági ülésekben résztvesz és a fennálló törvények vagy az állam érdekeivel ellenkező határozatok ellen óvást emel. Ez óvás által az illető határozat végrehajtása 48 órára felfüggesztetik, amely idő alatt a kereskedelmi miniszter határoz. Csongrád megyei állapotok: A csongrádmegyei állapotok közelebb az országgyűlésen szóba kerülvén, azóta a közvélemény élénken foglalkozik velek s a sajtóban is különbözőkép kommentáltattak. Lapunk teljesen távol tartotta magát a dolgok fejtegetésétől s távol tartja magát ma is, mert csak azt az álláspontot tarthatjuk egyedül jogosultnak, amire Szapáry Gyula gróf miniszterelnök képviselőházi beszédében rámutatott, hogy ez ügyben be kell várni a folyamatban levő vizsgálatok befejezését. Minthogy azonban a lapokban oly dolgok láttak napvilágot, amelyek egyenesen személyében támadták meg Csongrád megye alispánját, csak természetesnek találhatjuk, hogy az alispán a védelem fegyveréhez nyúl s nem zárhatjuk el lapunkat a védekezés elől. Midőn azonban Csongrádmegye alispánjának nyilatkozatát kiadjuk, ezt azzal a határozott kijelentéssel teszszük, hogy a nyilatkozattal magunkat nem identifikáljuk s az azokban foglaltakért a felelősséget a beküldőre hárítjuk. A nyilatkozat így hangzik: Tekintetes szerkesztő úr! Szemben azzal az interpellációval, amelyet a csongrád megyei és szentesi ügyekben Komjáthy Béla országos képviselő a f. hó 22-iki országgyűlésén intézett a belügyminiszterhez, felkérem a t. szerkesztőséget, szíveskedjék b. lapjában a következő soraimnak helyt adni: Nem kívánok reflektálni a hivatalos hanyagságok és visszaélések egyikére sem, miket az interpellál halomra gyűjtött. Mindez ügyekben szigorú vizsgálat folyik, illetékes hatóság előtt, amelynek eredménye végső fokon valószínűleg a belügyminiszter eldöntése alá kerül és ennek prejudikálni annyival kevésbbé lehet feladatom, mert hisz ez ügyek egyikében magam is vizsgálatot kértem önmagam ellen és biztosíthatom az interpellálót, hogy én e vizsgálat gyors befejezése elé soha nem fogok sem felebbezéssel, sem egyébként semmi akadályt sem gördíteni, mint ahogy cselekszik azok, akik őt az interpellálásra felhasználták. Egyet azonban meg kell jegyeznem az interpelláczióra és ez az: nagyot téved az interpelláló és nyilván a rut misztifikáczió áldozata, amikor azt hiszi, hogy az őt interpellálásra ösztönzők erre Csongrád megye vagy Szentes város lakossága részéről nyertek volna megbízást. Nem a vármegye vagy Szentes népének akarata nyilatkozik meg ezek ajkán, hanem egy összeverődött kicsiny táboré, amelyben ép azok visznek részben szerepet, akik hivatalos hanyagságukért és rendetlenségeikért a felettes hatóság által fegyelmi vizsgálat alá vonattak és épen e vizsgálatok lehető elodázása, vagy az igyekezet ezek ódiumát más, harmadik egyénekre áthárítani — hozta össze azt az érdekcsoportot, amely magát az interpelláló útján az egész ország — és küldöttségileg a belügyminiszter előtt,hazugul Szentes város és Csongrádmegye közönsége mandatáriusának mondotta. Van azonban az interpelláczióval megcsinált országos skandalumnak, amely arra volt hivatva, hogy Csongrád vármegye adminisztrációját az ország színe előtt megbélyegezze, egy előjátéka, amely nem most, nem is az ország színe előtt, vagy a miniszterelnök elfogadó termében, hanem itthon, a vármegye székhelyén, Szentesen játszódott le, és erről kívánom a sajtó nyilvánosságával a leplet lerántani, hadd lássa az interpelláló maga, lássa a magas kormány és lássa az egész ország, milyen klikk hát az, amely itt mindent terrorizál és milyen fegyverekkel élnek a klikk emberei, mikor vakon törnek egy kitűzött gonosz czél felé. Hogy ezt megtehessem, messze kell nyúlnom a múltba, az 1889. évi megyei tisztujítást megelőzött eseményekhez. Mikor ez a tisztujitás árnyékát előrevetette, egy bizalmas előértekezleten, az értekezlet egyetlen egy tagja, Sima Ferencz által elkövettetett minden, hogy engem, aki mögött több, mint 40 éves köztisztviselői és 18 éves alispáni múlt áll, még a kandidáczióból is kihagyjanak. Részint ő maga, részint Horváth Gyula országgyűlési képviselő, aki ekkor sűrűn jött le a fővárosból, hogy magát a mi megyei belügyeinkbe hívatlanul beleártsa, szorgalmazták a főispánnál, hogy jelöltetésre ne is bocsásson ; és mikor a főispán határozottan kijelentette, hogy ő semmiféle pártküzdelembe magát bele nem ártja s hogy, ha megválasztásomat nem kívánják, ám teremtsenek maguknak ellenpártot, mert hiszen az, kivihetetlen, hogy a kisebbség, a többség jelöltjét alkotmányos jog és törvény ellenére, minden igaz ok nélkül, a pályázatból és kandidáczióból kizárja, akkor fenyegetésre fogták a sort és Horváth Gyula előbb a Sima-féle pártértekezleten, azután a főispán előtt határozottan kijelentette, hogy az esetre, ha engem a kandidáczióból ki nem zár, küldöttségileg mennek el a belügymininiszterhez, ha ez nem segít, a kormányelnökhöz, és ha még így sem érnek ezért, parlamenti botrányt csinálnak. Nos, ma elmondhatjuk, hogy mindezt már megcselekedték, fenyegetéseiket beváltották. Közvetlenül az 1889. évi megyei tisztusités előtt számban bár kisebb, de összeállításában a most fentjárthoz teljesen hasonló küldöttséggel csakugyan fentjártak az akkor volt belügyminiszternél. E küldöttség vezetője és szónoka, akkor Heltai Ferencz volt, és azt kérték, hogy a választás küszöbén rendeljen el ellenem a belügyminiszter fegyelmi vizsgálatot. Rendelje azt el ellenem kihallgatásom és előzetes vizsgálat nélkül, pusztán azért, mert ők azt szeretnék, hogy én ne legyek kandidálható. Nem utolsó adata e való tény az itt mindent terrorizáló érdekszövetség jog- és törvénytiszteletének. Ezt megelőzően azonban kísérletet tettek a jó urak, hát ha szép szerével térnék ki az útjukból ? Horváth Gyula újból lejött tanácskozásra és e tanácskozás eredménye volt, hogy Szentes város egyik legtekintélyesebb polgárát küldték el hozzám, a következő ajánlattal: Lépjek vissza önként az alispáni pályázattól, és ez esetben kötelezik magukat részemre — bár csak 18 évi alispánság volt mögöttem — egész fizetésemet mint nyugdíjat kieszközölni. Ezen kívül eddigi érdemeimet a vármegye közgyűlésén jegyzőkönyvbe iktatják. Ha azonban e kívánságukat nem teljesíteném, — úgy — és ezt szintén kijelentették előttem meghatalmazottjuk által — legyek elkészülve reá, hogy halálosan fognak üldözni. Egész önérzetem fellázadt e rut ajánlatra. Ha arra kérnek egyszerűen, hogy a belbéke érdekében lépjek vissza — bár tudtam, hogy a vármegye közönségének törpe kisebbsége az, amely kér, még meggondoltam volna a dolgot. De ők nemcsak kértek és fenyegettek, hanem bért merészkedtek ígérni, viszszalépésemért. Nekem, akiről azt hirdették mn talán, hogy ilyen-amolyan rossz sáfárja is voltam és vagyok e vármegyének, jutalmat, teljes nyugdíj élvezet biztosítását ígérték, ha útjukból kitérek. "Érdemeimet akarták jegyzőkönyvbe iktatni azok, akik tőlem minden érdemet megtagadnak. Az ilyen ajánlatra önérzetes férfiúnak csak egy válasza lehet, a visszautasítás. Azt feleltem az ajánlattevőnek, hogy az olyan hivatalnok, aki annyi bűnben leledzik, amennyivel engem küldői vádolnak, nem jutalmat érdemel, hanem büntetésre méltó. Ám álljon hát elő küldői közül bár egyetlen ember, hozzon fel ellenem akár a múltból, akár a jelenből, hivatalos eljárásomra, közéleti vagy társadalmi szereplésemre vonatkozó egyetlen egy konkrét vádat, és ha ilyent felhozni képes, mindenféle csalogató ígéret, nagyobb nyugdíjigény, vagy érdemeim jegyzőkönyvébe iktatása nélkül is, s nyomban visszalépek és átengedem a tért másoknak. Amíg azonban ezt nem teszik, amíg mindig csak általánosságban tartott és harmadik egyéneket terhelő vétségekkel igyekeznek nevemet, hivataloskodásom és közszereplésem tiszta 40 évét bemocskolni, addig megállok a helyemen és bátran szembenézek fenyegetéseikkel. Ezt mondottam akkor, és ezt ismétlem ma. A jog és törvény döntsön közöttünk, nem a terrorizmus. Várja be ezt ellenfeleim tábora, várja be Horváth Gyula olyan nyugodt lélekkel, olyan türelemmel, mint én s ne igyekezzék egyik sem akadályt gördíteni, vagy interpellácziókkal, összerótt küldöttséggel befolyásolni a törvényt és jogot, mint ahogy azt én nem cselekszem. A volt belügyminiszternél tehát 1889-ben a megyei tisztújítás előtt deputáltak, de jogtalan követelésükkel el lettek utasítva, minden ellenakciójuk daczára a megyei tisztújításkor a vármegye törvényhatóságának óriási többsége engem választott meg újból alispánul. Megindult az ígért fenyegetés utolsó pontjának beváltása is és azóta rendszeresen, szokatlanul üldöz ez az érdekszövetkezet, amelynek Horváth Gyula az egyik legtevékenyebb tagja. A megindított fegyelmi vizsgálatok elé megengedett és meg nem engedett módon akadályokat gördítenek, a vármegye hivatalnoki testületét hírlapokban olybbá tüntetik fel, mintha személyi bosszú szolgálatában üldözné, elnyomná, fegyelmezné az önálló, független gondolkozású polgárokat, vagy községi hivatalnokokat. Felbujtják ezeket a fölöttes hatóság ellen és szítják az engedetlenséget. Több mint egy éve, hogy a parlamenti botrányra készülnek, melylyel szintén a megyei tisztújítás előtt fenyegették a főispánt és amelyet aztán most Komjáthy Béla orsz. képviselő jóvoltából végre tettre is váltottak. Megtörtént hát az interpelláczió, az országos parlamenti botrány és újból küldöttség járt azúttal már a főispán ellen is, a belügyminiszternél egy küldöttség, melyet Horváth Gyula vezetett és úgy mutatott be, mint Csongrád megye és Szentes város küldöttségét. Nos, hogy az interpelláló, a belügyminiszter és az egész ország, mely előtt a parlamenti botrány történt, csak némi fogalmat is alkothassanak arról: váljon valóban Csongrád megye és Szentes város közönségének mandatáriusa volt-e az a küldöttség, talán nem lesz érdektelen, ha egynéhány tagjára névleg rámutatok. Ott volt a küldöttségben Szentes város adóügyi tanácsnoka, Tóth Kálmán, ki ugyan az interpelláczióra kapott miniszteri válasz után elmaradt a fogadtatásról és aki ellen két fegyelmi ügy van folyamatban, ezek közül egy a szegedi pénzügyigazgatóság megkeresésére. Csongrád megye képviseltetésében Mindszentről ott volt Kovács Imre, Mindszent község felfüggesztett községi pénztárosa, Szilágyi Ferencz községi esküdt, aki illetéktelen végrehajtás miatt fegyelmileg 30 főt pénzbírságra ítéltetett, Korom Gáspár és társai, akik ellen hivatalos okmányok meghamisítása miatt bünfenyitő feljelentés létetett. Ezek mindazok a személyek,akik elől 1884. évben, képviselőválasztási értekezlet alkalmából Mindszenten elkövetett katasztrófa közepette — Horváth Gyula mint pártvezető, az urasági kertkerítésen keresztül keresett menedéket, hogy veszélyeztetett drága életét megmenthesse. Igaz, a többi úgynevezett küldöttségi tag nem esik hasonló kategóriába, de vájjon feltételezhető-e, hogy ilyeneket bízzon meg Csongrád megye küldöttségbe menéssel ? Nem nyilvánvaló-e, hogy az a tábor úgy verődött össze, ahogy ezt az egyéni érdekek öszszehozták ? Ezek, és nem a vármegye tisztikara az itt klikk-uralmat, ezek terrorizálnak mindent és Sima Ferencz, valamint a fegyelmi eljárás alá vont hanyag és renitens tisztviselők, és ezek czimborasága áll harczban a felettes hatósággal, nem pedig Szentes, vagy Csongrád megye közönsége, amely ma is békés és nyugodt. Végeztem. Az interpelláló és az ország, melynek színe előtt egy könnyelmű klikk a szégyen bélyegét iparkodott sütni e vármegyére, abból, amit itt elmondtam, megalkothatja magának könnyen az itteni állapotok képét, meg azt a szerepet, amelyet azokban Horváth Gyula játszott. Ami az interpelláczió tárgyát képező fegyelmi ügyeket illeti, ezek mind folyamatban vannak, ítéljen bennük a törvény és a jog — és csak azután a nagy közönség. Kelt Szentesen, 1891. április 25-én. A tekintetes’ szerkesztőségnek kész szolgája Stammer Sándor, alispán. Közlekedés. Legolcsóbb és leggyorsabb utazás Budapestről Olaszországba A Fiume és Ancona közt életbeléptetett gőzhajózási összeköttetés folytán a leggyorsabb és legolcsóbb út Budapestről Olaszországba, főleg pedig Rómába, Nápolyba stb. a m. kir. államvasutak Budapest-fiumei vonalán át vezet. Fiuméból a minden kényelemmel berendezett gőzhajó a nyári idény tartama alatt, azaz bezárólag október hó 14 éig hetenként kétszer közlekedik, a következő menetrend szerint: Indulás Fiuméból minden vasárnapon és csütörtökön 7 óra 30 perckor este, érkezés Anconában másnap reggel 7 órakor. Indulás Anconából minden kedden és pénteken 8 óra 30 perczkor este, érkezés Fiuméba másnap 8 órakor reggel. Ezen útirányon közvetlen menetjegyek adatnak ki Budapestről Anconába és viszont a következő árakon: Gyorsvonatnál: I. oszt. 14 frt 60 kr. » II. » 12 » — » Személyvonatnál: I. » 13 » — » » II. » 10 » 80 » » III. » 7 » — » Az I. és II. oszt. jegyek hajón az I., a III-ik osztályúak pedig a hajón is a III-ik helyen érvényesek. A hajón 50 kgr. podgyász szabadsuly engedélyeztetik és az esetleges többsulyért minden megkezdett 10 kgr. után 50 kr. számittatik. A közvetlen menetjegyek úgy a m. kir. államvasutak budapesti pályaudvarán és nagyobb állomásain, valamint annak Budapesten, Bécsben, Belgrádban és a vidéken létező menetjegy irodáiban, nemkülönben a Cook-féle budapesti utazási irodában válthatók, hol a kívánt egyéb felvilágosítások is készséggel megadatnak. Az Olaszországba utazó közönség még figyelmeztetik, hogy az említett útirányon át Budapestről Rómábahet utazni. Gyorsvonattal: I. oszt. 29 frt 60 kr. » II. » 22 » 50 » Személyvonattal: I. » 28 » — » » II. » 21 » 30 » » III. » 13 » 80 » Nápolyba pedig: Gyorsvonattal: I. »42 » 80 » » II. » 31 » 80 » Személyvonattal: I. » 41 » 20 » » II. » 30 » 60 » » III. » 19 » 70 krért le A Dunagőzhajózási társulat közhírré teszi, hogy a f. hó 30-án Budapestről Bogdányba menő helyi hajó útját Visegrád-Nagy-Marosig folytatja és onnét már az új nyári menetrend szerint fog visszatérni. A f. hó 30-án Budapestről déli 12 órakor lefelé menő személyhajó nem csupán Úszódig, hanem mint eddig, a rendes menetrend szerint mohácsig megy. Fővárosi ügyek. A közélelmezési bizottság ma délután, Matuska Alajos dr. tanácsos elnöklete alatt ülést tartott, amelyen tárgyalás alá került a vásárcsarnokok ügye. A napirendre térés előtt Morin Imre intéz kérdést az elnökhöz az iránt, hogy mivel a fővárosban a húsárak egyre emelkednek s igy a lakosság élelmezése folytonosan nagyobb nehézségekbe ütközik, szándékozik-e a tanács valamely oly intézkedést tenni, amely a további drágulásnak elejét vegye. De van egy más panasza is, az t. i. hogy igen sok mészáros nem súly szerint méri ki a húst, hanem pénzegység szerint adja, úgy, hogy pl. a vevőnek fölmutat egy darab marhahúst, kikáltva, hogy ennek ennyi vagy annyi az ára. Ez a fölszólaló szerint visszaélés, amelynek megszüntetését kéri. Az elnök, jelentheti, hogy tudomása szerint a mészárosok körében kartell-szerű megállapodás a húsárak emelése tekintetében nem történt. Az élő marhák ára tényleg emelkedett, de ezt a körülményt csakis egyes mészárosok használták áremelésre. Ha általános s megokolatlan áremelés tapasztaltatnék, a közgyűlés határozatának értelmében rendszeresíttetnék a főváros saját régiejében való húsmérés. Erre azonban a kellő ok még nincs meg. Ami a kivételes viszszaéléseket illeti, azokról tudomása van a vásárigazgatóságnak s ha szükséges, intézkedik azok megtorlása végett is. Krick Aladár vásárigazgató jelenti, hogy neki hivatalos uton nincs tudomása arról, hogy egyes mészárosok megtagadják a mérték szerinti elárusítást. Tény azonban, hogy igen sok vevő bizonyos pénzegységért vásárol húst s nem a mértékegységet jelöli meg akkor, amidőn vásárol. Ily esetben pedig a mészáros nem hibáztatható; cselekedete csakis akkor lenne kihágásnak minősíthető, ha a húst a súlyegység szerint való kimérés megtagadásával adná el. — Morin Imre a válaszokat tudomásul veszi s kéri, hogy ez ügyben folytonosan a legszigorúbb rendszabályok alkalmaztassanak. Következett a vásárcsarnokok ügye. Elnöklő Matuska Alajos tanácsos röviden összegezve az ez ügyben eddig történteket, pontonként terjeszti a bizottság elé, hozzájárulás végett, az albizottságokban idevonatkozólag történt megállapodásokat. E szerint oly irányú előterjesztés fog a közgyűléshez intéztetni, hogy egyelőre a központi vásárcsarnokkal együtt 7 vásárcsarnok létesíttessék, a 20 milliós kölcsönből fedezendő 6 millió maximális költséggel. Ehhez a közélelmezési bizottság egyhangúlag hozzájárult. A részleteknél a következő pontok merültek föl: 1. Az albizottság azt javasolta, hogy a központi vásárcsarnok a régi