Népsport, 1959. január (15. évfolyam, 1-21. szám)

1959-01-11 / 7. szám

Az olimpia előtti év kiemelkedő nemzetközi sporteseményei Néhány nap múlva megnyitják a­ chilei Santiagóban a férfi kosárlabda­­világbajnokságot (amelyet tulajdonkép­pen 1958-tól halasztottak el) és ezzel megkezdődik az 1959-es év nagy sport­­eseményeinek sorozata. Január közepé­től kezdve egészen novemberig egy­mást követik a különböző világverse­nyek az olimpia előtti évben. Tizen­nyolc olimpiai sportágban (kosárlabda, műkorcsolya, gyorskorcsolya, bob, téli kéttusa, jégkorong, kerékpár, súly­emelés, öttusa, vívás, birkózás, ököl­vívás, torna, lovaglás, evez­és, kajak­kenu, céllövés, vitorlázás) rendeznek az idén világ- vagy Európa-bajnokságot (némelyikben mind a kettőt), de ezeken kívül is még számos jelentős esemény kerül sorra olimpiai és nem olimpiai sportágakban egyaránt, a különböző hagyományos nemzetközi tornák, ver­senyek és országok közötti találkozók mellett. Néhány nagy versenynek vég­leges időpontját, illetve színhelyét je­lenleg még nem állapították meg. Az alábbiakban hónapok szerint fog­laljuk össze az olimpia előtti év leg­jelentősebb nemzetközi sportesemé­nyeit Január 16—31: férfi kosárlabda világbajnok­ság, Chile. 31—február 1: gyorskorcsolyázó Európa-bajnokság, Göteborg. Február 1 —8: műkorcsolyázó EB. Davos. 7—8: kettes bob VB, St. Moritz. 7—8: szánkó VB, Villard-de-Lans. 14—15: férfi gyorskorcsolyázó VB, Oslo. 14—15: négyes bob VB. St. Moritz. 15: kerékpáros terep VB. Genf. 21—március 2: előolimpiai sí- és gyorskorcsolyázó-verseny, Squaw Val­­ley. BBS 22: téli kéttusa (biatlon) VB. Cour­­mayeur-La Thuile. 24—28: műkorcsolyázó VB. Colorado Springs. 28—március 1: női gyorskorcsolyázó VB. Szverdhovszk. Március 5 — 15: Jégkorong VB, Csehszlovákia. 25—április 8:­­az­ UEFA ifjúsági lab­darúgó-tornája. Bulgária. 27 —április 5: asztalitenisz VB, Dort­­mund. 27 — 30: 21 éven aluli vívók VB-a- Párizs. Április 10 és 25: férfi kosárlabda-bajnok­csapatok Európa Kupájának döntői. Nincs még végleges időpontja: női kosárlabda-bajnokcsapatok EK döntői. Május 2 — 16: kerékpáros Béke­verseny, Ber­lin —Prága—Varsó. 19—31: francia nemzetközi salak­pálya teniszbajnokság, Párizs. 21—31: férfi kosárlabda EB, Isztam­bul. 23—31: ökölvívó EB, Luzern. 31: női tornász EB, Krakkó. Nincs még végleges időpontja és helyszíne: labdarúgó baj­nokcsapatok Eb dön­tője Június 13 — 21: férfi díjugrató EB, Párizs. 14—21: férfi nagypályás kézilabda VB, Ausztria. 22 —július 4: angol nemzetközi tenisz­­bajnokság, Wimbledon. 25—július 18: Tour de France kerék­páros körverseny. Július 12 — 25: vívó VB, Budapest. 17 — 18: Egyesült Államok—Szovjet­unió atlétikai viadal, Philadelphia. B­B & 26— augusztus 4: a VII. Világifjúsági Találkozó sportversenyei, Bécs. Július végétől augusztus közepéig: a Szovjetunió népeinek II. spart­akiádja, Moszkva. Augusztus 3 — 13: kerékpáros pálya VB, Amszter­dam. 13—16: női evezős EB, Macon. 15 — 16: kerékpáros országúti VB, Zandvoort. 20—23: férfi evezős EB, Macon. 27— szeptember 6: főiskolai VB, Torino. 27— szeptember 7: Pánamerikai Játékok, Chicago. 28— 30: kajak-kenu EB, Duieburg. Szeptember 1—6: súlyemelő VB, Varsó. 1— 10: céllövő EB, Monza és Brescia. 2 — 6: női díjugrató EB, Rotterdam. 6—október 31: férfi sakkvilágbajnok­jelöltek versenye, Bled, Zágráb és Belg­­rád.12 — 27: Földközi tengeri játékok. Beirut. 12—20: kontinensek férfi röplabda­­tornája, Párizs. 19—23: öttusa VB. Harrisburg. 22 — 29: teke VB, Bautzen. Nincs még végleges időpontja: női sakkvilágbajnok-jelöltek versenye Szovjetunió. Davis Kupa kihívásos döntője, Egye­sült Államok. Október 1 — 10: szabadfogású birkózó VB és kötöttfogású Világ Kupa, Teherán. I1— 25: női kosárlabda VB, Moszkva. 18 — 19: férfi tornász EB, Koppenhága. Nincs még időpontja és színhelye a főiskolai sakkcsapat-világbajnokságnak és nem állapították meg a végleges idő­pontjait az idei vitorlázó világ- és Euró­­pa-bajnokságoknak. §l Sl SS firen Olaszországban £f$en t^^lTt Olaszországban Gulniar Gren, a svédek kiváló labdarúgója, majd hazatért s az 1958. évi VB-n a svéd válogatott egyik örseége volt. Gren mint játékos be­fejezte pályafutását. A napokban az olasz bajnokságban gyengén szereplő FC Torino csapatától szerződtetési aján­latot kapott. Az olasz egyesület 18 hó­napra technikai igazgatójának hívta meg Grent, s a­ meghívásnak Gren való­színűleg eleget is tesz. Az Egyesült Államok 1958. évi asz­talitenisz-ranglistája: 1. Reismann (New York), 2. Bilidet (New York), 3. Van de Walte (Csikágó), 4. Coppermann (Los Angeles). A Balkán-államok kosárlabda-vezetői Bukarestben értekezletet tartottak és ezen elhatározták, hogy felújítják a kosárlabda Balkán Kupa küzdelmeit. A tornát már az idén megrendezik, áprilisban vagy augusztusban Romániában. 1960-ban Bul­gária, a következő években sorrendben Jugoszlávia, Albánia, C­örögország és Tö­rökország lesz a rendező. Jugoszláv ökölvívó-ranglistát közöl a belgrádi „Szport” című lap. A jugo­szláv ökölvívás eredményeinek össze­foglalása után súlycsoportonként 10—10 versenyzőt sorol fel, akik közül az első 3 a következő: légsúly: Sz. Paljics, Lju­­bomirovics, Ilijin; harmatsúly: Mitro­vics, Radanov, Jevtics; pehelysúly: Nau­­novics, N. Sztojanovics, Tót; könnyű­­súly: Lazarevics, Vitics, Sztefanovics; kisváltósúly: Lukics, Banovac, Zsrrtak; váltósúly: Kelava, Balantics, B. Nyiko­­lics; nagyváltósúly: Tomics, P. Milose­­vics, Sz. Sztojanovics; középsúly: Ja­kovljevics, Laszkovics, Szorgics; félne­­hézsúly: Davidovics, Polovics, Borgu­­nics; nehézsúly: Szretenovics, Lojics, Banda. A Szovjetunió és az USA összeállította kosárlabda VB-csapatát A több nemzetközi előkészületi mér­kőzés után a Szovjetunió összeállította a chilei férfi kosárlabda-világbajnoksá­gon résztvevő válogatott csapatát. Pén­teken a következő 12 játékos utazott el. Chilébe: Valdmanis, Minasvili, Bocskarjov, Zubkov, Szemjonov, Kutuzov, Ozerov, Torban, V. Muznieks, Krumins, Aba­­sidze, Kornyejev. A csapattal utazott Szpandarjan álla­mi edző és Gomelszkij, a bajnok ASK Riga edzője. A válogatott legfiatalabb tagja a 21 éves Zubkov és Kornyejev, legidősebb a 28 éves Krumins, aki egyben természetesen a legmagasabb is 218 centijével. Kívüle még Zubkov (209 cm) képviseli a „kétmétereseket”. Válogatott az Egyesült Államok is. A következő csapattal indul a világbaj­nokság megvédésére: Baker, Coshow, D’Antonio, Hodges, Jeangerard, McDonald, Miller, Olsen, Riley, Wayda, Welsh, E. White. Az összeállítás érdekessége, hogy egyedül a 25 éves Jeangerard szerepelt tavaly a Szovjetunióban járt és a Mel­­bourne-ben olimpiai bajnokságot nyert csapatban. A korátlag 25 év, a legidő­sebb a 28 éves Hodges. Érdekes, hogy nincs 2 méteres játékosa a csapatnak, viszont csak hárman vannak 190 cm-en alul, a legalacsonyabb D’Antonio 178 cm-rel. Fangio meghívása Kubába 1958. február 23-án dr. Fidel Cascónak, a kubai forradalom vezé­rének hívei megakadá­lyozták, hogy Juan Ma­­nuel Fangio, a világhírű argentin autóversenyző részt vegyen a Havanna Nagy Díjáért rendezett autóversenyen, hogy így is tüntessenek Batista kormánya ellen. A ver­seny után Castro hívei természetese­n megszün­tették Fangio fogvatartá­­sát. Most, a kubai forra­dalom győzelme után meghívták Fangiót Ha­vannába egy autóver­senyre, amelyet a forra­dalom győzelmére ren­deznek meg. Az NSZK labdarúgó-válogatottjának kairói vereségéről Az NSZK válogatott labdarúgó-csapa­­tának hírnevein olyan csorbát ejtett az egyiptomi válogatottól elszenvedett 2:1-es vereség, hogy azt a második — nem hivatalos — találkozón elért ha­sonló arányú győzelem sem tudta kikö­szörülni — írja a nyugatnémet szak­­sajtó. Főleg, mivel a második kairói mérkőzésre a vendéglátók olyan fiatal csapatot állítottak ki, amelynek egyet­len tagja sem lépte túl a 24 éves kor­határt. Hogy ezt mennyire betartották, arra jellemző a 74. percben előfordult eset, amikor csere során egy 25 éves egyiptotéi labdarúgó állt be a c­sapat­­ba, de 2 perc múlva már fiatalabbal cserélték fel. Az NSZK kairói 2:1-es vereség­ével kapcsolatban — írja a nyugatnémet szaksaj­tó — nem szabad megfeledkez­ő síidény első nagy eseménye az oszt­rák—nyugatnémet rendezésben sorra ke­rült nemzetközi síugró-verseny volt, ame­lyet 10 nap alatt négy különböző sáncon bonyolítottak le. Az első három versenyt az NDK-beli Recknagel biztosan nyerte ez igen erős mezőnyben, az utolsó ver­senyen azonban első ugrásánál bukott és így csak 15. lett. Az összesítésben azonban így is az első helyen végzett. A szovjet Cakadze a második versenyen megsérült és a további küzdelemtől visz­­szalépett. A versenyek eredményei. Oberstdorf: 1. Recknagel (NDK) 226.5 pont (SS.5, 70.5 m), 2. Kirjonen (finn) 225.5 (68 68.5), 3. Samov (szovjet) 221 (67.5, 705), 1.­ Woodseth (norvég) 219.5 (66, 70). Garmisch-Partenkirchen: 1. Recknagel 225.7 (11, 76), 2. Cakadze (szovjet) 223 (72,54 S7), 3. Samov 216.5 (78, 87), 4. Szam­­szonov (szovjet) 215.7 (80, 86). Innsbruck: 1. Recknagel 230 (77, 75.5), 2. Kankkonen (finn) 225­­(75, 72.5), 3. Woldseth 219.5 (70.6, 74.5), 4. Glass (NDK) 217 (71, 71.5). Bischofshofen: 1. Habersatter (osztrák) 2225 (94, 84.5), 2. Kirjonen (finn) 220.2 (86.5, 88) 3. Kam­enszkij (szovjet) 218.6 (92, 80.5),­4. Woldseth 215 (90, 78). A négy verseny alapján: 1. Recknagel 883.2, 2. Habersatter 860.8, 3. Hoel (norvég) 350.4, 4. Samov 849.7, 5. Kam­enszkij 838.2, 6. Leodolfer (osztrák) 837.6. Recknagel a bischofhofeni versenyen 96.5 m-es (!) ug­rásnál bukott. A Szovjetunió elleni viadalra készülő norvég gyorskorcsolyázók oslói váloga­tó versenyen 3000 m-en jó eredmények születtek. 500 m: Naess 43.7. Aas 43.9, 3000 m: Seiersten 4:47.3, K. Johannesen 4:53.1, Aas 4:54.4, G. Nilsen 4:54.7, Haugli 4:55.4, 1500 m: K. Johannesen 2:20.8, Sandh­oldt 2:22.2 Saiersten és G. Misen 2:22.3 5000 m: K. Johannesen 8:40.2, Sedersten 8:41. összetettben: K. Johannesen 191.803, Seiersten 192.716, G. Nilsen 194.350. A vágtázók külön 500 m-es versenyét Hodt nyerte 43 mp-cel. A szovjet jégkorong-válogatott legutóbb Colorado Springsben mérkőzött a helyi főiskola csapata ellen. A szovjet együt­tes 11:5 (2:2, 4:0, 5:3) arányban győzött. mi arról, hogy a németek erre a két mérkőzésre nem készültek fel ogy gon­dosan mint máskor. Egy értékes tanul­sággal is szolgált a kairói út, még­pedig azzal, hogy az utánpótlás tudá­sának továbbfejlesztéséről és nemzet­közi tapasztalatairól megfelelően kell gondoskodni. A kairói vendégszereplés után Sepp Herberger, az NSZK labdarúgó-váloga­tottjának edzője a két mérkőzéssel kap­csolatban többek között a következő­ket mondotta: — Ha egy hétig együtt van a csa­pat, akkor minden úgy megy, mint a karika csapás Ha azonban erre nincsen lehetőség, akkor ijesztő, hogy mennyit tudnak felejteni, aránylag rövid idő alatt még az öreg „rókák" se. Az osztrák sportújságírók Toni Sal­lert választották immár harmadszor, egymás után az év legjobb osztrák sportolójának az ugyancsak alpesi síelő Rieder és Wendl műkorcsolyázó-baj­­noknő előtt. Az első tíz között csak egyetlen labdarúgó szerepelt, Roller a 10. helyen. Jubilál a csehszlovák kosárlabda­sport: az idén lesz 40 éves. A kosár­labda ma Csehszlovákiában a legnép­szerűbb labdajátékok közé tartozik. Az évforduló alkalmából nemzetközi tornát rendeznek, amelyre többek­ között meg­hívták a Dinamo Tbiliszi férfi és női, a Bp. Honvéd férfi, valamint a Szlávi,* Szófia női csapatát. Anderson után Copper­­a sikertelenül mutatkozott be a profi teniszezők tábo­rában. Első hivatásos mérkőzésén Mel­­bourne-ben 6:2, 6:2 arányban kikapott­­ honfitársától, Sedgman-től. Az ameri­kai Trabert­ 6:3, 6:3 arányban győzött az­ ausztrál Rocp ellen s nemzetközi ifjúsági kosárlabda-tornát­ rendeztek Poznanban férfi, Krakkóban pedig női csapatok részére. A poznani­ tornát Csehszlovákia csapata nyerte, a döntőben 80:57 arányban győzött Len­gyelország A-csapata ellen. Krakkóban a lengyel A-válogatott lett az első, a dön­tőben 50:42-re győzött a csehszlovákok­ ellen. Az utolsó tíz év legjobb alpesi síelődö­­ről rangsort állított össze a világ- és olimpiai bajnokaságok, továbbá más nagy versenyek alapján az amerikai­­ Skiing című folyóirat. Az élen a sor­rend a következő. Férfiak: 1.­ Sailer-1 (osztrák), 2. S. Eriksen (norvég), 3. Colo (olasz), 4. Pravda (osztrák), 5. J.­ Couttet (francia), 6. Molterer (osztrák). Nők: 1. Berthod (svájci), 2. Beiser-Jochum (osztrák), 3. Mahringer (oszt­­­rák), 4. Danzer (svájci), 5. Wheeler (kanadai), 6. Schmidt-Couttet (francia).­­ A­­nemzetközi síszövetség, a FIS ama­­tőrbizottsága január 12-én Wengenben Ül össze, hogy döntést hozzon Sailer ügyé­ben. Saller először kijelentette, hogy" nem vesz részt az ülésen és ügyvédjével, képviselteti magát. A Sascha-filmtársa­­ság azonban, melynek most készül­t filmjében szerepel Sailer, közölte, hogy szabadságolja az olimpiai bajnokot és­ lehetővé teszi, hogy személyesen meg­jelenjen a bizottság előtt. " •* Vasárnap, 1959. január 11. SPORTMÓDSZERTAN: Ifjúságiak edzése, versenyzése „Már nem gyermek, felnőtt!’’ — ------------------------------ mondják a s­­elyhedző álló fiatalemberekre. Va­jon miként értelmezendő ez a kérdés a sportban? Mikor lesz felnőtt az if­júból? Előző fejezeteinkben a gyermekek­­­kel és a serdülőkkel kapcsolatban meg­említettünk azt, hogy milyen érzéke­nyen válaszolnak a gyermekek a fel­készültségüknek meg nem felelő edzés­terhelésre. Nagy körültekintésre, óva­tosságra intettünk a gyermekek, ser­dülők versenyzését illetően is. Mi a helyzet a felserdültekkel?­­Azokkal, akik egyre inkább „elvegyül­tek” a felnőtt csapatokban, indulnak a felnőttek versenyein. Mi a helyzet az­­ő felkészítésükkel? Vannak-e a mun­kának a felnőttekétől — de a serdü­lőkétől is — eltérő sajátosságai? Mind k­­íjárt válaszolunk is a feltett kérdésre. Igen vannak. Erről számolunk be­­ezúttal. . ... . . — nálunk álla-AZ ifjúsági kor­­ában 16—19 év ----------------------— végső alkalom, lehetőség a­­mozgástechnika elsajátí­tására, tökéletesítésére, a technikai készlet gazdagítására. Ebben a korban a küzdelem — akár egyéni, akár csa­patküzdelemről van szó — mindinkább erőteljesebbé válik, a serdülőknél lé­nyegesen magasabb szintű felkészült­séget követel. Kisebb-nagyobb bizony­­talanságok a mozgás végrehajtásában — fizikai felkészületlenség, az ebből fakadó sorozatos vereségek — jelen­tősen visszavethetik a gyermekkorban még nagy reményekre feljogosító s­portpályaf­utást. A gyermek ugyanis rendkívül gyor­san tanul, sajátít el mozgásformát. Utánzókészsége segítségével bonyolult mozgássorozatok végrehajtására is képes. Ez a ,,tudás” azonban egyálta­lán nem szilárd. Sokszor évek követ­kezetes munkája szükséges ahhoz, hogy a versenyző technikai felkészült­ségét „mozgósítani” is tudja a küzve­delemben. Akkor, amikor taktikai­­ harc, a fáradtság gátolja őt. Az ifjú­sági versenyeken gyakran tapasztal­ható technikai fogyatékosságokat az­zal ütik el :„Fiatal még!” Ez a szem­lélet sokszor gátlója lehet a versenyző további fejlődésének. Arról van szó ugyanis, hogy a fogyatékosan, a bi­zonytalanság és gátlás következtében torzult formában végrehajtott mozgá­sok rendszerint így is vésődnek be. Ennek a hiányosságnak kiküszöbölése — ha egyáltalán lehetséges — kettő­zött erőfeszítést követel edzőtől és ver­senyzőtől. Egy jól felkészült ifjúsági korú versenyzőnek a legtöbb sportágban —­ elsősorban a sportjátékokban — szin­te­­ hiánytalanul ismernie kell a sport­ág mozgásanyagát. Túlzott követelés ez? Semmiképpen nem az! Figyeljük csak meg azokat a játékosokat, akik később kapcsolódtak be ugyan vala­mely sportág rendszeres űzés­ébe, de kivételes képességeik miatt eljutot­tak a válogatottságig. Mozgásukból, játékfelfogásukból, valahogyan egész megjelenésekből hiányzik valami. Va­lami, ami az illető sportág klasszis játékosának sajátja. Természetesen még bonyolultabb feladat előtt áll az edző akkor, amikor a játékos, a ver­senyző nem rendelkezik átlagon felüli képességekkel, fogékonysággal is. Tú­ tehát számi-Lényeges dolog tásba ven­---------------------------- nünk azt, hogy amit a gyermek, a serdülő szinte játszva tanul meg, azt az ifjú­sági nehezebben, a 19—21 éves pedig lényegesen nagyobb energiaráfordítás­sal, ennélfogva kevésbé csiszottan tudja elsajátítani. Ennek az állítás­nak alátámasztásául szolgáljon a gya­korlat. Nézzük csak végig a bonyolult mozgástechnikával rendelkező sport­ágakban folyó gyakorlatot. Vala­mennyi sportjáték — asztalitenisz, tenisz, vívás, torna, műkorcsolyázás, műugrás stb. — technikájának tanu­lása szinte a gyermekkortól folyik. Ma már közkeletű az a felfogás, hogy azok, akik későn — 17—19 év után — kezdenek, jelentős eredményeket nem, vagy csak egészen kivételes eset­ben érhetnek el. Más sportágakban a későbbi kez­dés — jelenleg még — kényszerítő körülmények miatt történik. Birkózás­ban, evezésben, ökölvívásban és né­hány más sportágban — jelenlegi edzési módszereink következtében — később történik a kezdés. Ez a körül­mény természetesen nagy hátrányt jelent a mozgástechnika csiszolt el­sajátításában. Ezekre a sportágakra is érvényes a korai kezdés elve. Ép­pen ezért nagyon időszerű lenne, ha e sportágakban is kidolgoznánk a gyermek-serdülő sportolók edzésmód­szertanát. Az ókori olimpiákon is szerepeltek gye­rmekbirkózók! A fej­lődés érdekében szükség van arra, hogy ezekben a sportágakban leg­alább 3—4 éves gyakorlatra támasz­kodjanak az ifjúsági sportolók. Min­denesetre „sajátos” gyakorlatra, a jelenlegitől eltérőre. A fizikai képes­­ég-fejlesztés és moz­gástechnika tanulásának párhuzamos­sága egyik alapvető feladata a gyer­mek­­a serdülő edzésének. Ha mégis bizonyos fokú óvatosságra intettünk ebben ,a kérdésben, az azért történt mert a testi fejlődés rendkívül gyér üteme és a mozgástanulással járt igénybevétel feltétlenül kíméletes ed­zésadagolást követel. Ifjúsági korban, amikor a testi érés, a csontok hosz­szán­ti növekedése befejezés előtt á!) amikor a belső szervek „utolérik ön­magukat”, amikor nem kell már je­lentős idegi energiát fordítani a moz­gástanulásra — előttünk áll a fizikai képességek fejlesztésének feladata. ~7~~. 77 [ a legjelen Edzésprogramunkban e­dősebb • ' helyet az erőfejlesztésre fordítandó gyakorlatok­nak kell elfoglalniuk. Az erő, mint ismeretes, rendkívül gyors ütemben és meglehetősen nagy hatásfokig növelhető. Különösen érvényes ez a KÜLÖNÖS KÍVÁNSÁG-E a túramotorozás fejlesztése ? Most, a huszadik század második felében már nyugodtan állíthatjuk, hogy hazánk is belépett a­ motoros országok sorá­ba. Igen, nálunk ma kö­zel kétszázezer boldog motortulajdonos találha­tó. Motorkerékpár-gyá­raink ezrével hozzák for­galomba a jobbnál jobb gépeket, éppen ezért ért­hető, hogy a motorosok létszámát ábrázoló grafi­konok vonalai meredeken és töretlenül ívelnek föl­felé. Persze, ennek a grafikonnak vannak le­felé tartó vonalai is. Ezek közül az egyik például azt mutatja, hogy a ha­talmas arányú motor­­gyártás idején fokozato­san csökken a verseny­zők létszáma. És ebből a csökkenésből elsősorban nem a gyorsaságiak vagy a salakozók, hanem a tú­ramotorosok veszik ki a részüket. Mi a helyzet napjaink­ban a túrázás körül? Természetesen, túrázás­nak számít, amikor a­­ magános kedvtelésből hosszabb útra indul. Tú­rázás az­ is, ami a Ma­gyar Honvédelmi Sport­­szövetség irányításával a túraklubokban folyik, amikor a klubtagok cso-s­portosan rándulgatnak ki, s látogatják az ország érdekességeit. De termé­­­szetesen a versenyzők űzik a legmagasabb szin­ten a túrázást. Nálunk, de szerte a világon ko­moly hagyományai van­nak a túraversenyzésnek, hazánkban azonban egyelőre csak kevesen foglalkoznak vele. A tú­raklubokat csak kevesen látogatják, a versenyzők soraiban pedig a túrázás kezd kimenni a divatból. Ebben az idényben az ötfordulós bajnokság is mutatta, hogy ezek a versenyek ma már nem állnak az érdeklődés kö­zéppontjában. Néhány esztendővel ezelőtt álta­lában százötven, kétszáz indulója volt az ilyen eseményeknek, az idei bajnokságban azonban ennek a létszámnak már csak a szűk egyharma­dét láthattuk a rajtoknál. Szó sincs róla, hogy baj volna a versenyzők túrá­zási kedvével — sőt. A motorosok tisztán látják a túraversenyek jelentő­­ségét, tudják, hogy sok minden aláhúzza az ilyen versenyek fontosságát. A világ egyik legnagyobb versenye a minden es­z­tendőben megrendezésre kerülő hatnapos, továbbá a motocross (terepgyor­­­sasági) versenyek is kap­csolatosak a túrázással, és ezek mint ikertestvé­rek sorakoznak a többi testvér, a gyorsasági és a salak-versenyárak mellé. De hiába látják a ver­senyzők és ma már a szakemberek is e szakág fontosságát, a lehetőségek eléggé kötik a kezüket. Az egyik fő baj, hogy a kétszázezer hazai gyárt­mányú motor ellenére hiány mutatkozik túra­­gépekben. Ez annál is furcsább, hiszen tudni­való, hogy végeredmény­ben nincsen semmi rend­kívüli a túragépeikben, a magyar gyártmányú motorok kitűnően megfe­lelhetnének ennek a cél­nak. Régebben keletke­zett hiba következménye ez a géphiány, akkor ás­ták meg egy időre a tú­raversenyzés sírját, ami­kor bár volt még elegen­dő gép, nem gondoltak rá, hogy egyszer kiöreg­szenek és tönkremennek a motorok, és amikor nem gondoskodtak a pót­lásukról. A sportág gép­állományát elsősorban gyorsasági és salakgépek­kel igyekeztek frissíteni, és közben nem szorgal­mazták a kellő mennyi­ségű és minőségű túra­gép üzembeállítását. Ma kitűnő gyorsasága és még kitűnőbb salakgépekkel rendelkeznek a verseny­zők, túragépekben azon­ban olyan nagy hiány mutatkozik, hogy szinte még edzésre sem képe­sek a versenyzők. Ez az állapot természetesen erő­sen kihat a gyorsaságiak és a salakozók telje­sítményére is. Ilyenkor ugyanis nem használhat­ják verseny­gépeiket, nem edzhetnek, s mivel túrá­zásra sincs alkalmuk, jó­formán tétlenül kénytele­nek eltölteni a téli idő­szakot. De sok más szem­pontból is jelentkezhet a túrázás kiesésének káros hatása. Világszerte nö­vekszik az érdeklődés a túraversenyek és a mo­­tocroas-versenyek iránt, s ami a túraversenyeket il­leti, mi nemhogy köze­lednénk az irányzat felé, hanem egyre távolabb kerülünk tőle. Néhány év óta nem rendezik meg már ez egykor igen jól bevált tizenkét- és huszonnégy­­órás versenyeket sem, amelyek rendszeresen mozgásban tartották a sportágat. Az eredményt ma máig talán félkézen is meg lehetne számolni az igazán nagy eredmé­nyekre képes túraver­­senyzőket. A motorsport szövetség látja a sportág fogyaté­kosságait, és a túra ver­senyel­ számának emelé­sével igyekszik enyhíteni a helyzeten. Ez azonban még kevés. A több ver­seny még nem biztosít több versenyzőt, elsősor­ban túragépeket kell ad­ni a versenyzők alá. Ez sem okozhat különösebb nehézséget, még külföld­re sem kell menni, hi­szen a Pannóniák és a Danuviák kitűnően meg­felelnek a célnak. Nem lehet, tehát különösebb akadálya visszaesett túra­­motorozásunk fejlesztésé­nek. Szabó András Hasznos javaslat (Várnai György rajza.)

Next