Nemzeti Ujság, 1944. április (26. évfolyam, 74-97. szám)
1944-04-16 / 85. szám
Kormányrendelet a zsidók vagyonának! “KTM * bejelentéséről és zár alá vételéről A hivatalos lap vasárnap kormányrendeletet közöl a zsidók vagyonának bejelentése és zár alá vétele tárgyában. A rendelet érdemében a zsidó egész vagyonát az illetékes pénzügy igazgatóságnál hivatalos nyomtatványon bejelenteni köteles, kivéve a személyes használatra szolgáló lakberendezési, ruházati és háztartási tárgyakat, ha ezek együttes értéke 10.O0O pengőt meg nem halad, ezek a vagyontárgyak a bejelentésre kötelezett zsidóval közös háztartásban élő hozzátartozók szükségleteinek kielégítésére is szolgálnak, a mentességi értékhatár minden egyes hozzátartozó után 3— 3000 pengővel emelkedik. Amennyiben azonban az említett vagyontárgyak öszszege a mentességi értékhatárt meghaladja, az egész vagyont be kell jelenteni. A bejelentési kötelesség minden esetben kiterjed a műtárgyakra, szőnyegekre, ezüstnemükre és más fényűzési tárgyakra. Bejelentési kötelesség terheli mindazokat az akár zsidó, akár nem zsidó személyeket is, akik zsidó tulajdonban levő vagyontárgyat bármilyen ellen őrizetükben tartanak. A bejelentési nyomtatványokat a községi elöljáróságnál (városban a polgármesternél, Budapesten a kerületi elöljáróságoknál) lehet beszerezni. A bejelentés alá eső vagyontárgyakat a rendelet hatálybalépésétől kezdve jogügylettel sem elidegeníteni sem elzálogosítani nem lehet. A rendelet érvénytelennek nyilvánít az 1944. évi március 22. napja után kötött minden olyan jogügyletet, amellyel a zsidó a bejelentés alá eső vagyontárgyait másra átruházta, kivéve ha az átruházás a zsidó üzlete körében a rendes kereskedelmi forgalmat meg nem haladó mértékben történt. Ezeket a vagyontárgyakat tehát szintén be kell jelenteni. ■ ' Az ingatlanok bejelentésével egyidejűleg, a zsidó a telekkönyvi hatósághoz is különbejelentést köteles tenni arra vonatkozólag, hogy az ingatlan tulajdonosa jesidó. Ezt a telekkönyvi hatóság a vonatkozó telekkönyv B. lapján feljegyzi. A bejelentett zsidó ingatlant jogügylettel elidegeníteni, vagy megterhelni nem lehet. A kiadásra kerülő rendelet értelmében a rendelet hatálybalépésétől kezdve zsidó fix kamatozású értékpapírt, részvényt, szövetkezeti üzletrészről kiállított okiratot, bányarészjegyet és az ezekhez tartozó szelvényiveket birtokában nem tarthat. Ezeket még a vagyonára vonatkozó bejelentés megtétele előtt a Pénzintézeti Központ tagjai sorába tartozó valamelyik pénzintézetnél letétbe kell helyeznie s amennyiben a birtokában lévő értékpapírnak nem tulajdonosa, megjelölni azt is, hogy az értékpapírnak ki a tulajdonosa, valamint hogy az értékpapírt milyen jogcímen tartotta birtokában. Az értékpapírok tekintetében bejelentési és letétbehelyezési kötelesség terhel minden más személyt is, aki zsidó tulajdonában lévő értékpapírt bármilyen jogcímen birtokában tart A zsidó a rendelet hatálybalépése után esetleg birtokába jutó értékpapírt is bejelenteni és letétbe helyezni köteles. A bejelentéssel egyidejűleg a zsidó a tulajdonában lévő részvények darabszámá-, és névértékét a részvénytársaság ügyvezetőségének bejelenteni köteles és az ügyvezetőség ezeket a bejelentéseket nyilvántartásba veszi. A rendelet az értékpapírokra vonatkozó rendelkezésekkel azonos módon bejelentési és letétbehelyezési kötelességet állapít meg a zsidó tulajdonban lévő platina és arany, platinából, aranyból vagy ezek ötvözetéből készült értéktárgyak, érmék, ékszerek, drágakövek és igazgyöngyök tekintetében is. A zsidók safejal zárva maradnak, azok tartalmát a zsidó bejelenteni köteles. A kormányrendelet ugyancsak bejelentési kötelességet állapít meg és zárlatot rendel el a zsidónak betéti könyvön, folyószámlán vagy postatakarékpénztári csekkszámlán alapuló követeléseire is. Ezekből a zárolt követelésekből a zsidó részére havonkint — azonban csak egy követelésből —, 1000 pengőt szabad kifizetni. Ezen az összegen felül kifizetést csak akkor szabad a zsidó részére teljesíteni, ha az összegre a rendeletben taxatíve felsorolt célokra, így pl. alkalmazottak fizetésére, vagy munkabérre, bíróilag megítélt követelésnek, átvett áruk vételárának, adóknak és köztartozásoknak, stbc. kifizetésére van szük* ■* A rendelet értelmében a zsidó általában 3000 pengőt, ha pedig kereskedemi vagy ipari vállalatot tart üzemben, az előző üzleti évben elért forgalm 5°/o át megladadó készpénzét köteles a Pénzéntézeti Központ tagjai sorsba tarozó valamelyik pénzintézetnél betéti könyvre, számlára vagy postatakarékpénztárt számlára befizetni. Az így befizetett összegeket at rendelet ugyancsak zár alá helyezi. Külön szabályozza a rendelet a zsidó , kereskedelmi vagy spaic vállalatokra vonatkozó bejelentési kötelességet és felhatalmazza a kereskedelemügyi és közlekedésügyi, iietőleg iparügyi minisztert arra, hogy a zsidó kereskedelmi vagy ipari vállalat nyersanyag- és árukészletét, valamint üzleti berendezését zárbá vehessék, illetőleg amennyiben az üzlet vagy üzem folytatására közérdekből szükség van, a vállalat élére a tulajdonos költségére vállalati vezetőt rendelhessenek ki A továbbiakban kimondja a rendelet, hogy a zsidókra megállapított rendelkezést alkalmazni kell minden olyan közkereseti, betéti és korlátolt, felelősségű társaságra, amelynek legalább egy tagja zsidó. Az ilyen társaságokat vagyonuk A hivatalos lap vasárnapi száma olyan rendeletet közöl, amelynek a magyar gazdasági élet szempontjából rendkívüli jelentősége van. A kormány, amely a zsidókérdés rendezése terén már eddig is több nagyfontosságú intézkedést hozott, ezúttal pénzügyi és gazdasági vonalon vonja le politikájának konzekvenciáit. A legújabb törvényes intézkedés a személyes használatra szolgáló legszükségesebb vagyontárgyakon kívül felöleli a zsidók kézben lévő teljes vagyoni komplexumot és ezáltal válik alapvetően fontosságúvá. A kiadott nagy horderejű intézkedéssel a kormány intenciója kettős. Elsősorban is lehetővé akarják tenni, hogy számbavehető legyen az a vásárlóerő, amelynek tekintetében ugyanolyan bejelentési kötelesség terheli, mint a zsidó magánszemélyeket. A továbbiakban a rendelet részletesen szabályozza, hogy a rendelet alkalmazása szempontjából kit kell zsidónak tekinteni A rendelet végül büntető rendelkezéseket tartalmaz a rendelet megszegői vagy kijátszói ellen. Amennyiben a rendelt ellen elkövetett cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, a rendelet megszegése kihágás és háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő. A büntetőjogi felelősségre vonáson felül a rendelet megszegői ellen internálásnak is helye van, azt a vagyontárgyat pedig, amelyre nézve a kihágást elkövették, el kell kobozni jelentékeny szerepe volt abban, hogy az összes közszükségleti cikkek vonalán, de az értékbiztosító vagyontárgyak tekintetében is olyan nagy mértékben elhatalmasodott a zugforgalom. Meg akarják akadályozni, hogy ez a vásárlóerő továbbra is zavarólag hasson a gazdasági élet rendjére. Másodsorban a kormány intenciója a rendelettel az, hogy a kereskedelmi és iparvállalatok, amennyiben a közgazdaság érdekei ezt megkívánják, a kormány által kiválasztott és kirendelt vállalati vezetők kezébe kerüljenek. Kétségtelen, hogy az ezen a téren eddig hozott intézkedések között ez a rendelet a legjelentősebb és mélyreható kihatással van a zsidóság helyzetére. Kolosváry-Korcsa Mihály maga a sajtóügy meglázatása és államtitkári kinevezése A Nemzeti Újság szombati száma megírta már, hogy a kormány ár vitéz Kolosváry- Borcsa Mihályt a sajtóügyeit, a rádió és a könyvkiadás kormánybiztosává nevezte ki, a Kormányzó Úr pedig az államtitkári címet adományozta neki. Vitéz Kolosváry-Borcsa személyében a leghatározottabb és legélesebb szellemi arcélű s leggyakorlottabb és leggyakorlatibb újságírók egyike kerül a nyomtatott betűvel, a hizartyagközléssel, a rádióban kimondott emberi hanggal való közvéleményalakítás minden formájának, valamint a könyvkiadásnak élére. Pályafutásának kezdetétől fogva újságíró volt s az e téren való gyakorlati működésén kívül a magyar sajtó egész területének minden mögöttes társadalmi összefüggése érdekelte. A magyar sajtó 1939- ben történt revízióját már a miniszterelnökség sajtóosztályának áléról hajtotta végre, onnét való távozása után újra főszerkesztő lett, a Sajtókamara egyik előkészítője, majd annak elnöke. Az újságíró-rend továbbra is a magáénak tudja elnökét, azon az új poszton és méltóságban is, ahova őt az államfő és a kormány bizalma állította. « Vitéz dr. Kolosváry-Borcsa Mihály 1896-ban született Kolozsvárt, országgyűlési képviselő, a miniszteri tanácsos, a „Függetlenség“ főszerkesztője, az Országos Magyar Sajtókamara elnöke. Középiskoláit a kolozsvári református főgimnáziumban végezte, majd a Ferenc József-tudományegyetemen államtudományi doktorátust szerzett. A háború kitörésekor, 1914 októberében önként vonult be s az olasz és orosz fronton harcolt, Mackensen parancsnoksága alatt pedig Romániában és Dobrudzsában. Kétszer megsebesült s harctéri magatartásaért több kitüntetésben részesült. Többi között tulajdonosa az I. oszt. Ezüst Vitézség t Éremnek és a bulgár Vitézségi Keresztnek is. A háborút, mint tüzérfőhadnagy fejezte be. Az összeomlás után belépett a nemzeti hadseregbe, amelynek keretében több bizalmas beosztásban működött. A Kormányzó Úr 1926-ban vitézzé avatta, később emléklapos tüzérszázadossá nevezte ki. A háború után, mint a „Szózat“ ciml favédő napilap belső munkatársa kezdte meg pályáját s egy főben a Magyar Távirati Iroda vidéki osztásának helyettes vezetője is volt 1927-ben a Debreri Újság „ Hajduföld“ című lap élére került, mint felelős szerkesztő s annak idején egyedül követte lapjával a fajvédő ellenzékbe Gombos Gyulát, akinek legközvetlenebb híveihez és környezetéhez tartozott. Debrecenbenigen jelentős szerepet vitt a politikai életben, a városnak ma is választott törvényhatósági bizottsági tagja. Nagy szerepe volt a Nemzeti Egység Pártja debreceni szervezete kiépítésében és a pártnak törvényhatósági titkára is volt. 1935-ben miniszteri osztálytanácsosi címmel a miniszterelnökség sajtóosztályára került s innen hívta meg 1937 májusában a „Függetlenség“ főszerkesztőjéül. 1938 szeptemberében vitéz Imrédy Béla miniszterelnök, mint a keresztény jobboldali újságírás elismert és neves képviselőjét a miniszterlnökség sajtóosztályának vezetésére kérte fel. A kormányzó ugyanekkor a miniszteri tanácsosi címet adományozta neki Mint az Imrédy-kormány sajtófőnöke korszakalkotó munkát végzett a hetilapok revíziója során a zugsajtó kiirtásával és a sajtókamara előkészítésével. Mint a miniszterelnök bizalmas munkatársának jelentős szerepe volt a belpolitikai életben is. 1938 őszén mint a magyar delegáció tagja részt vett az emlékezetes komáromi magyarszlovák tárgyalásokon s nagy odaadással és körültekintéssel oldotta meg a külföldi sajtó informálásának nehéz feladatát. 1939 januárjában országgyűlési képviselővé választották és 1939 februárja óta ismét a „Függetlenség" felelős és főszerkesztője. A sajtókamara létesítésének előkészítő munkálatait mint miniszteri biztos indította el Az Országos Magyar Sajtókamara 1939 júniusában egyhangú lelkesedéssel választotta meg elnökévé s működésében azóta is egyre nagyobb sikerrel biztosítja a magyar újságírás társadalmi és szociális szempontjainak hathatós érvényesülését 1941 végén megválasztották a Nemzeti Ujságírótestületek Uniójának alelnökévé és ebben a minőségében ismételten részt vett külföldi sajtókonfesszusokon. Kamarai elnöksége alatt a Magyar Sajtó Háza központjává vált a külföldi újságírók budapesti látogatásainak. Élénken részt vett a keresztény nemzeti ifjúság ellenforradalmi mozgalmainak vezetésében. Tulajdonosa a Magyar Érdemrend középkeresztjének, az olasz Koronarend nagy tisztikeresztjének, a német Sasrend I. osztályának és a bulgár Érdemrend középkeresztjének s több más bel- és külföldi kitünteésnek. Alapvető könyve: „A zsidókérdés magyarországi irodalma“ 1943-ban jelent meg. Bellírva filoszai* lapok Vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály államtitkár, a sajtóval kapcsolatos ügyek m. kir. kormánybiztosa, a miniszterelnökség rendeletére az alábbi időszaki lapok megjelenését tiltotta meg: a Budapesten dr. Buday László felelős szerkesztésében és kiadásában megjelenő „Budapesti Tudósító" című hírlaptudósító újság, a Budapesten dr. Berecz Sándor felelős szerkesztésében és kiadásában megjelenő „Magyar Tudósító" című hírlaptudósító újság, a Budapesten Tildy Zoltán felelős szerkesztésében és kiadásában megjelenő,Független Magyar Újság" című politikai hetilap, a Budapesten Nagy Ferenc felelős szerkesztésében és kiadásában megjelenő „Kisgazdaság" című időszaki lap, a Budapesten Droszdy Győző felelős szerkesztésében és kiadásában megjelenő „Magyar Gazda“ című politikai hetilap, a Budapesten Serényi Gusztáv felelős szerkesztésében és az Előőrs lapkiadó rt. kiadásában (kiadásért felelős Serényi Gusztáv) megjelenő „Szabadság“ című politikai hetilap, a Budapesten Szabó Pál felelős szerkesztésében és a Szabad Szó lapkiadó k.ft. kiadásában (kiadásért felelős Varga Jenő) megjelenő „Szabad Szó" című politikai hetilap, a Budapesten Katona Jenő felelős szerkesztésében és kiadásában megjelenő „Jelenkor" című politikai lap, a Budapesten dr. Rátz Kálmán felelős szerkesztésében és kiadásában megjelenő „A Holnap“ című időszaki lap, a Budapesten Illyés Gyula felelős szerkesztésében és kiadásában megjelenő „Magyar Csillag" című időszaki lap. sugárzik az örömtől, egészségtől és boldogságtól. Az egészséget megóvni, magát és gyermekét betegségektől távoltartani könnyen, mint a kifejlődött bajt meggyógyítani Ezért minden arya ügyeljen arra, hogy saját 40 gyermeke egészségi állapota mindig jó legyen. Ehhez hozzásegít az Ovomaltine természetet erősítő tápszer, amely töményen tartalmazza az élet és egészség fenntartásához nélkülözhetetlen tápanyagokat. Az anya a terhesség és szoptatás alattt rendszeresen éljen Ovomaltine-val, mert, az Ovomaltine tápereje átmegy a vérbe és tejbe és a magzat, illetve csecsemő javára szolgál. A reggelihez és uzsonnához elfogyasztott 1—2 csésze Ovomaltine, amely bőségesen tartalmazza a friss tej, tojás, kakaó és maláta nemes tápanyagait, úgy az anyának, mint a gyermeknek erőt, egészséget ad. OVOMALTINE HATAfi csurCIVOHALTifiS rrt jo fcwnri» a Budapesten dr. Temple Rezső felelős szerkesztésében és kiadásában megjelenő „Magyar Törvényhozók Lapja“ című időszaki lap, a Budapesten gróf Dessewffy Gyula felelős szerkesztésében és kiadásában " ’ —6 „Az Ország Útja" című időszaki lap, s a Budapesten dr. Moharos Lajos felelős szerkesztésében és a Film, Színház, Irodalom kiadóvállalat kft. kiadásában (kiadásért felelős dr. Moharos Lajos) megjelenő „Film, Színház, Irodalom“ című időszaki lap. a Budapesten dr. Rácz Vilmos felelős szerkesztésében és aFamília kiadó rt. kiadásában (kiadásért felelős dr. Rácz Vilmos) megjelenő „Színházi Magazin"* című időszaki lap, a Budapesten Horváth Zoltán felelős szerkesztésében és Az Ünnep lapkiadó k. f. t. kiadásában (kiadásért felelős gróf Bethlen Istvánná) megjelenő „Ünnep“ című időszaki lap, a Budapesten Fröhlich Károly felelős szerkesztésében és kiadásában megjelenő ,.Die WeM" című idősaki lap. Nagy ipari érdekképviselet kért a több évi gyakorlattal bíró őskeresztény magyar német gyors- és gépirónőt és női vagy férfi írattárkezelőt. Ajánlatok „EGYESÜLET 745“ jeligére Bleckner J. hirdetőjébe, Városháza u. 10. a Budapesten Slachta Margit felelős szerkesztésében és a Katolikus Dolgozó Leányok Országos Szövetsége kiadásában (kiadásért felelős Slachta Margit) megjelenő „A Dolgozó Nő" című időszaki lap, a Budapesten dr. Simon Zoltán felelős szerkesztésében és kiadásában megjelenő „Rakéta“ című időszaki lap, a Budapesten dr. Patai József felelős szerkesztésében és kiadásában megjelenő „Múlt és Jövő" című időszaki lap, a Budapesten dr. Vilner Ferenc felelős szerkesztésében és az Országos Izraelita Tanító Egyesület kiadásában (kiadásért felelős: dr. Vilner Ferenc) megjelenő „Izraelita Tanügyi Értesítő" című zsidó lap, a Budapesten dr. Vidor Pál felelős szerkesztésében és a Magyar Izraelita Hitközségi, Kántorok, Tisztviselők, Templomi Énekesek és Egyéb Alkalmazottak" Országos Egyesülete kiadásában (kiadásért felelős: dr. Vidor Páll megjelenő „Magyar Izraelita Hitközségi Tisztviselők Lapja“ című zsidó lap. IWW/* -■ WVVWIS%»- a i és üzemi k.titudiában jártas keresünk Ajánlatok fizetési igény, eddigi működás és életkor megjelölésével ..G-ázválla.lat" jeligére NAASENFUTN FS VOGI.CR R.-T. hirdető irodába V.. Dmoftyi-utca 8