Nemzetnevelés, 1922 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1922-01-31 / 1. szám
IV. évf. Budapest, 1922. januárul. RF.198 ----------»-4^szám. (NÉPNEVELŐ) A KATHOLIKUS TANÍTÓSÁG HIVATALOS LAPJA Előfizetési ár: Egész évre 24 kor. Félévre 12 kor. Egyes szám ára 2 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vill., Szentkirályi u. 28. Telefon J. 82—02. Megjelenik minden hó végén. ERDŐSI KÁROLY a Szent István Társulat vezérigazgatója. FELELŐS SZERKESZTŐ MORRVITZ LAJOS FŐSZERKESZTŐ Hirdetések díjszabása: Pályázati hirdetéseknél minden szó 60 fillér. Magánhirdetéseknél 1 kor. (Rövidített szavak és számok egy-egy szónak számíttatnak.) Üzleti hirdetések: V* oldal 240.—, V« oldal 120.—, x/M old. 70.—, lfu old. 40.—, I/M oldal 20.- K. Hirdetési díjak előre beküldendők. Kérjük a tisztelt kartársakat, hogy a «Nemzetnevelés» szerkesztősége és kiadóhivatala címére csak előfizetési és hirdetési díjakat küldjenek. Minden más pénzküldemény, lí. m.: előadások jövedelme, stb. Kacsán Károly főtitkár Budapest, Vill., Szentkirályi u. 28/a címére, a tagdíjak pedig a Ker. Szoc. Nemzetnevelők Orsz. Egyesülete Budapest, IV., Ferenciek-tere 7. sz. alá küldendők. Kiadóhivatal. Beköszöntő. 1895-ben vette át a Szent-István-Társulat a Népnevelőt s állította azt a katholikus iskolaügy szolgálatába. Huszonhárom esztendőn keresztül régi neve alatt s négy év óta új címével büszkén hirdette, hogy Magyarország legnagyobb katholikus testületének, a katholikus tanítóságnak hivatalos lapja s ma is erre a kiváltságára akar legbüszkébb lenni. A Nemzetnevelés jelenlegi új évfolyamában is régi nagy tradícióinak szolgálatában áll s a katholikus iskolaügyet akarja minden erejével szolgálni. Ezentúl havonként fog megjelenni, számai azonban terjedelmesebbek lesznek, de terjedelmét nemcsak oldalszámainak sokasítása, hanem főkép tartalmának mélyítése által akarjuk értékessé tenni. Azt szeretnék, hogy a katholikus iskola tanítója találja meg ezentúl e lapokon azt a lelki táplálékot, melyre világnézetének, pedagógiai állásfoglalásának szüksége van; legyen a tanítónak olyan hűséges társa, vezetője, mint maga a katholikus anyaszentegyház, amely féltő gonddal ott áll gyermekei minden lépésénél a bölcsőtől a sírig. Az Egyház gondviselő tevékenységnek eme hosszú útjában egy hívője sem kerülheti el az iskola padjait. Hogy e padok között azonban a katholikus élet eleven ereje lüktessen, ezrek szolgálatába állítjuk ezután is a Nemzetnevelést s szándékozunk még fokozottabban odaállítani, mint ezelőtt. Katholikus népnevelőink elhunyt nagyjai, a Mócsyak, Schultzok, Petrovácok, Dreiszigetek magasan lobogtatták ezt a zászlót s ehhez a zászlóhoz akarunk hűek lenni mi is. Tudjuk jól, hogy ez a munka áldozattal jár, most még inkább, mint bármikor ezelőtt, de nem fogunk semmi áldozattól sem elzárkózni, ha rokonérzésre és meghallgatásra találunk. Ürömmel dolgozunk és áldozunk s nekünk elég lesz az a tudat, hogy a katholikus tanítóság olvassa és szereti lapunkat s annak érdekeivel a magáét azonosítja. Lapunkban egész külön rovatokat nyitunk, melyek egy részét a katholikus tanítóknak, más részét a kati tanítókkal együtt akarjuk szerkeszteni. Rovatai... felsorolása mutatja már programmunkat, melyet a közös munkával szívesen bővítünk a tanítóság igényeinek megfelelően: Pedagógia — Reformok — Mintatanítások — Catechetika — Szociálpedagógia — Önképzés — Tanítói mozgalmak — Iskolán kívüli oktatás — Tankönyvügyek — Hazai és külföldi nevelésügy — Lapszemle — Tárca — Megszállott területek — Figyelő — Hivatalos rész — Hírek — Könyvtár — Pályázatok. A Szent István-Társulatnak, mint e lap fentartójának s kiadójának nevében pedig csak egyet kérünk: a katholikus tanítóság lásson bennünk önzetlen barátot és mindenkor segíteni kész munkatársat, aki érdekeit mindenkor védeni fogja, hiszen egyek az övéivel ! Erdősi Károly főszerkesztő, a Szent István Társulat vezérigazgatója. Krisztusi hitet! Két év sok idő. Amily kevés volt azelőtt egy nemzet életében, oly sok ez most egy nemzet történetében. Mert ma mindennap történelmet írunk. Szomorú történelmet. Nem a nemzet dicsőségéről, vitézségéről, diadaláról, de pusztulásáról, régi dicsőségének, fényének fogyásáról. Az ország szétdarabolása, a trianoni béke, a magyar nép véget nem érő szenvedése: ez a történelem szomorú része. A magyar nép pártoskodása, egymás ellen való harca, lelki gyengesége következetlensége: ez a történelem szégyenteljes része. És az ezeréves dicső történelmi múlttal biró, az 72619 . — RÉV 2010