Népszabadság, 1973. március (31. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-07 / 55. szám

1973. március 7., szerda NÉPSZABADSÁG AZ ELSŐ ÚT ELŐTT Március 13-én, hétfőn indul idei első külföldi útjára a SZOT üdülő­hajója. Bécsbe készülődik a hajó és hat napig tartó útján 200 be­utalt vesz részt. Képünkön mossák, szépítik a hajót az idei első útra. (Kéri Dániel felvétele.) Már a nyári szezonra készülnek Idegenforgalmi tanácskozás Veszprém megyében (Tudósítónktól.) Az ország idegenforgalmi szál­láshelyeinek egyhatoda Veszprém megyében található— jelentették be a megyei idegenforgalmi hiva­tal legutóbbi, Balatonfüreden tar­tott tanácskozásán. A turisták ki is használták a megye viszonylag nagy fogadóképességét, tavaly 192 ezer látogató több mint egymillió vendégnapot töltött el itt. (Ha eh­hez hozzávesszük a szállodák és más, ne­m a hivatalhoz tartozó szálláshelyek tavalyi kihasznált­ságát, a vendégek száma 400 ezer, a vendégnapoké pedig kétmillió körül mozog, erre vonatkozólag azonban még nincsenek végleges adatok.) Az 1971-hez képest ki­mutatott 5,3 százalékos forgalom­­növekedés a külföldi — elsősor­ban a csehszlovák, NDK-beli és lengyel — vendégek vállalkozó­kedvének köszönhető, a hazai ide­genforgalom itt valamelyest csök­kent. Bár lényegében még a télben járunk, a megye kempingjeiben a helyek 43 százalékát már lekötöt­ték a külföldiéik­, s nem lesznek sokáig kiadók a Balaton parti fa­házak, motelek sem. Az idegen­­forgalmi hivatal Kilián-telepi kempingjét az idén már az Ex­press ifjúsági utazási iroda tartja fenn, de hogy a felnőttek se jár­janak rosszul, bővítik a füredi kempinget és fokozatosan kicseré­lik a kiszolgált tihanyi faházakat. Az idei szezonban nagyobb gon­dot fordítanak az idegenforgalmi látnivalók és szolgáltatások nép­szerűsítésére. E célból adták ki két nyelven, 60 ezer példányban a Veszprém — Bakony — Balaton című ízléses prospektust, amely igyekszik a megye három nagy idegenforgalmi egységét egymás­sal kölcsönhatásban bemutatni. Több más idegenforgalmi kiad­vány is elhagyta már a nyomdát, s még az idén megjelenik a Keszt­hely, Hévíz, Balatonalmádi, Sü­meg és a Bakony nevezetességeit ismertető prospektusok, útikalau­zok sora. A megyében, tavaly 38-an tettek idegenvezetői vizsgát, velük együtt 122 szakképzett idegenvezető ka­lauzolja majd a vendégeket, öt nyelven elégítve ki érdeklődésü­ket. Az idegenvezetők Veszprém­ben március 2-án alakult klubja is bizonyára hozzájárul e műveltsé­get és helyismeretet kívánó mun­ka színvonalának emeléséhez. VILÁGPROGRAM KERETÉBEN Magyarországon is fellendül a környezetvédelem kutatása Valamennyi tudományág együttműködése a kijelölt témacsoportokban Nagy értékű műszerek segítik a munkát (Tudósítónktól.) A közönség úgy ismeri a Ma­gyar Tudományos Akadémia vác­­rátóti Botanikai Kutató Intézetét, hogy ott csodálatosan szép, har­minchektáros park áll a látogatók rendelkezésére, több mint tizenöt­­ezerféle növényt gondoznak és tartanak nyilván, ahol a különfé­le egzotikus növények télen is pompáznak, virágzanak az üveg­házakban. A parkban valóban szép látvány tárul a látogatók elé. Ám az intézet nemcsak a szép és nevezetes botanikai kert gondo­zásával foglalkozik, a más tudo­mányos munkákon kívül fontos állami feladatot is ellát. Tavaly január 1. óta a környezetvéde­lemmel kapcsolatos kutatások szervezésével foglalkozik, amely­­lyel a kormány, a Tudományos Akadémia bízta meg. D­r. Zólyomi Bálint akadémikus, az intézet igazgatója elmondta, hogy megtiszteltetésnek tekintik e megbízatást, tőlük telhetően igye­keznek a kívánságnak a lehető legjobban eleget tenni. A környe­zetvédelem világprogram, e tekin­tetben a hazai kutatókra is nagy­­ feladat hárul. Szinte valamennyi tudományág szoros együttműkö­désével lehet csak ezen a terüle­ten eredményt elérni. Az ember és természeti környe­zetének védelmével kapcsolatos kutatások egy éve teljes intenzi­tással megindultak. A munkála­tokban, a kutatásokban a bioló­giai tudományok közül a botani­ka, a zoológia, a hidrológia, a ta­­lajbiológia, az agrártudományok közül a talajtan, az erdészet, a kertészet, a meteorológia, a mű­szaki tudományok közül a vízgaz­dálkodás, a településtudomány, a közlekedéstudomány, a társadal-­­­mi tudományok közül többek kö­zött a szociológia szakemberei vesznek részt. Az Akadémia és a főhatóságok által jóváhagyott terv szerint a kutatások irányát tíz­­tizenkét témacsoportban határoz­ták meg, amelyek közül a legfon­tosabbak a vízszennyeződéssel, a légszennyeződéssel, a településsel, a városfejlesztéssel, a tájkultúrá­val, a tájvédelemmel, a népese­déssel, a közegészségüggyel, a­­ mikro- és mezoklímával kapcso­­­­latos kutatások. A kutatási tervek jóváhagyása óta, ha nem is látványos, de kez­deti eredmények már mutatkoz­nak. Egy év alatt több olyan szer­vezeti intézkedés történt, amely elősegíti a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok megoldását. Tavaly alakult meg a tizenkilenc tagú, vezető szakemberekből álló koordináló tanács, amelynek tu­dományos tanácsadás a legfonto­sabb feladata. Megalakult az UNESCO magyar nemzeti bizott­sága, amelynek a nemzetközi együttműködés szem­pontjából van nagy jelentősége. Tavaly tartot­ták meg Moszkvában a KGST-or­­szágok szakértői tanácskozását, ahol az idevonatkozó kutatási ter­veket egyeztették. Ezen a tanács­kozáson az Akadémia megbízásá­ból, mint a koordináló tanács el­nöke, Zólyomi professzor vett részt. A legutóbbi időszakban fontos kutatásokba kezdtek a vácrátóti intézet szakemberei is. Széles kö­rű vizsgálatot tartottak a fóti ví­­kendtelepen, kutatják a Duna-ka­­nyar egy részének, főként Vác és környékének légszennyeződését, annak az emberre és a növény­zetre gyakorolt hatását, s a véde­lem lehetőségeit. Az intézet hat kutatója nagyszabású vizsgálatot tartott a Hortobágyon. A munkát tavaly fejezték be. Tevékenysé­gük hozzájárult ahhoz, hogy a Hortobágyot nemzeti parkká nyil­vánították, növény- és élővilágát az eddiginél nagyobb védelemben részesítik. Néhány évvel ezelőtt az intézet munkatársai mostoha körülmé­nyek között dolgoztak. Az utóbbi időben lényegesen javultak a fel­tételek. Tatarozták az épületeket, a laboratóriumokat korszerű mű­szerekkel, gépekkel látták el, ez­zel lehetővé tették a kutatók pre­cízebb, szélesebb körű tevékeny­ségét. Az intézet hamarosan egy számítógépet kap, amely minden bizonnyal még eredményesebbé teszi a munkát. Zólyomi professzor arról is tá­jékoztat, hogy társadalmi bázis nélkül e rendkívül nagy jelentő­ségű feladatokat aligha lehet megvalósítani. Ezért fontos, hogy a környezetvédelemmel kapcsola­tos tennivalókat és eredményeket a lakosság is mindjobban megis­merje. Ezt a célt szolgálta a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának március 2-án Visegrádb­a összehívott környezetvédelmi ta­nácskozása is, ahol a népfrontra háruló feladatokat beszélték meg. BOSSZÚ, TIZENHÉT ÉV UTÁN A férfi, aki azon a februári va­sárnap hajnalon zörgetett ki a balmazújvárosi rendőrőrsre, sá­padt volt, ijedten beszélt: — Ké­rem, jöjjenek gyorsan... egy em­ber a Kadarcs utcában fekszik, azt hiszem, meghalt. A rendőrök az orvossal együtt érkeztek a helyszínre. A zseblám­pák fénye a járdán fekvő idős fér­fira vetődött, arcán súlyos sebek. Láthatóan megverték. Valaki megtámadhatta, talán ki is rabol­ta... Nem, mert előkerült az ira­taival együtt a pénztárcája is. Csaknem kétezer forint volt ben­ne. Az orvos megvizsgálta és hal­kan közölte: meghalt. Reggel hét órakor Balmazújvá­rosba érkezett a Hajdú-Bihar me­gyei Rendőr-főkapitányság szem­lebizottsága. Addigra annyi már kiderült, hogy az áldozat — Deák István 60 éves helyi lakos — es­te a Jóbarát vendéglőben mu­latott. Nem is egyedül. Ki látta utoljára? Többen is úgy emlékez­tek: az öreg Deák Faragó Ferenc­cel, Deákék szomszédjának fiával távozott éjfél után. Velük volt a fiatalember élettársa is. * A 25 éves Faragó Ferenc évek­kel ezelőtt elkerült a szülői ház­tól. Katona volt, majd­ megnősült, gyermeke született, de otthagyta a családját. Különböző mezőgaz­dasági üzemekben vállalt munkát — legutóbb az Ohati Állami Gaz­daságban — és néhány hónapja összeköltözött az egyik tanyán élő Nagy Lajosnéval.­ Szombat délután érkeztek Bal­mazújvárosba, hogy Faragó szüleit meglátogassák. Az autóbusz-meg­állótól azonban nem a legegyene­­sebb úton mentek haza. Előbb a kultúrházban ittak, később át­mentek a Jóbarát vendéglőbe. Amikor onnan Deák István társa­ságában hazafelé indultak, a fia­talemberben már nyolc üveg sör és egy deci rum volt.­­ — Mikor vált el Deák Istvántól az éjszaka? Faragó még nem aludta ki ma­gából az alkoholt, fáradtan, egy­kedvűen nézett az őt kérdező rend­őrtisztre: — Ha azt akarja kérdezni, hogy miért vertem meg az öreget, hát megmondom. Ez az ember 17 év­­­vel ezelőtt a szárvágóval hátba­­csapkodta anyámat, mert állítólag­­ miattunk elbitangoltak a tehenei. É­n akkor nyolcéves voltam, de­­ sohasem felejtem el azt látványt.­­ Hát most megvertem, megérde­melte! Amíg csak él, emlékezzen rá, mit művelt. — Már nem él. Az éjjel meg­halt. Ott, az utcán, ahol maga megverte.* A történet egyetlen tanúja, Fa­ragó Ferenc élettársa, tárgyilagos vallomást tett a rendőrségen: Deák István barátsággal hívta meg őket az asztalához. Néhány percig semleges dolgokról beszél­gettek, de Faragó Ferenc hamar a témára tért: — Miért bántotta maga az anyá­mat? — Hagyd, fiam, szégyellem én azt a dolgot — felelte az öreg, majd ittak egyet. Később sem válaszolt Faragónak, akármennyit piszkálta is. Amikor hazafelé indultak, úgy tűnt, kibékültek már. Aztán a sö­tét Kadarcs utca környékén a fia­talember újra rákezdte, de ekkor már nem várt feleletet. Ütött. Huszonöt évének minden erejét beleadta abba az ökölcsapásba. Az ittas Deák István elvágódott, de Faragó ekkor sem hagyta: vastag talpú bőrcsizmájával jó néhány­szor belerúgott a magatehetetlen emberbe. Ezután hazament és büszkén bejelentette: — Édesanyám, bosszút álltam magáért! , * Orvosszakértői vélemény: Bár az áldozatot igen súlyos sérülések érték, halálát közvetlenül mégsem ezek okozták. Gyors orvosi be­avatkozás megmenthette volna. A földön fekvő eszméletlen férfi szervezete kihűlt, ezért vesztette életét. Faragó Ferenc, aki halált okozó súlyos testi sértésért felel majd a törvény előtt, máig sem érti iga­zán, mennyire jogtalan volt a bosszúja. Csupán azt hajtogatja: „Nem akartam megölni!” M. L. Két év alatt 40 százalékos forgalomnövekedés - Jobb áruellátás, csökkenő árrés - Mit mutat az idei terv? A Pest megyei MÉK közgyűlése (Tudósítónktól.) Kedden tartotta évi közgyűlé­sét a Pest megyei MÉK, 90 mező­­gazdasági termelőszövetkezet és 35 ÁFÉSZ közös vállalata. A múlt év eredményeinek értékelése so­rán megállapította az igazgató­ta­nács, hogy tavaly 15 százalékkal több zöldséget és gyümölcsöt vá­sárolt meg s hozott forgalomba a vállalat, mint két évvel korábban, amikor újjáalakult. Az úgyneve­zett vegyes cikkek felvásárlását és értékesítését megkétszerezte. Min­dent egybevetve, a vállalat 1972- ben csaknem 40 százalékkal több árut vásárolt fel és értékesített, mint 1970-ben. A többlet mintegy 2300 vagon áru. Jelentős eredményeket értek el a zöldségfélék tartósításában is. Amíg ez az ágazat 1970-ben csak­nem másfél millió forintos vesz­teséggel zárt, tavaly több mint két és fél milliós tiszta nyereséget ért el. A közös vállalat arra töreke­dett, hogy a lehetőségekhez ké­pest megállítsa a zöldség- és a gyümölcsárak emelkedését. Csak annyi nyereséget tervezett, ameny­­nyi a tagszövetkezetek érdekeltsé­gét és a vállalat minimális fejlesz­tését szolgálja. Ezt bizonyítja a vállalat árrésének a csökkenése is. A vállalat nagykereskedelmi bruttó árrése 1970-ben 22 száza­lék volt, 1972-ben pedig már csak 18,3 százalék. Ez a csökkenés a szervezés javulásáról is tanúsko­dik. Tagszövetkezetei részére 1971- ben 1,1 millió forintot, a múlt év­ben pedig már másfél milliót té­rített vissza nyereségéből a válla­lat. Idei tervében 7800 vagon áru felvásárlását és értékesítését irá­nyozta elő a Pest megyei MÉK, amelynek már 105 saját üzlete van. Csaknem tízmilió forintot fordít üzlethálózatának fejleszté­­sére, korszerűsítésére. Egyebek között Pomázon megnyit egy tel­jesen korszerű zöldség-gyümölcs ABC-áruházat. Nyugaton szórványos esők A hideg légtömegek délkelet felé történt el­vonulásával megszűnt a nagyszabású légtömeg­csere Európa területe felett. Kisebb, két-há­­rom országra kiterjedő lassú légmozgás ugyan van, azonban sem nagy hőmérsékleti ellentétet, sem jelentős különbsé­get az időjárás általá­nos jellegében nem okoznak ezek a mozgá­sok. A csendes zónához tartozik hazánk is. Az óceán felett kialakult lassú, leszálló légmoz­gású térség csaknem a Kárpát-medencéig nyú­lik be nyugatról, kelet felől pedig egy ugyan­ilyen zóna érinti a Kár­pátok külső lábát. Országunk így ismét két időjárási hatásköz­pont érintkezési terüle­tén fekszik, de mégis a nyugati befolyása alatt áll. Ennek légáramlási rendszerében ugyanis az óceáni hűvösebb levegő gyenge hullá­mai haladnak északnyugatról délkelet felé, és ezek közül az első — vár­hatólag ma­­ érinteni fogja a Kárpát-medencét is. Csapadékzónája elszórtan fellépő kisebb esőkből áll, így szerdai érkezésekor először a Du­nántúlon, majd másutt­ is előfordul egy-egy kisebb eső. A szél majd nyu­­gatira-északnyugatira fordul és kis­sé megélénkül. A hőmérsékleti viszo­nyokban nem lesz változás. Várható időjárás ma estig: Nyugat felől lassan növekvő felhő­zet, elsősorban a Dunántúlon szórvá­nyos esőkkel. Hajnalban és reggel többfelé köd. Éjszaka gyenge, válto­zó irányú, szerdán kissé megélénkülő északnyugati-északi szél. Várható leg­magasabb hőmérséklet plusz 5—10 fok között. A Duna vízállása kedden Budapest­nél 133 centiméter volt, mára 30 cen­timéter várható. 9

Next