Népszava, 1914. június (42. évfolyam, 128–152. sz.)
1914-06-30 / 152. szám
. évfolyam. Budapest, 1814 junius 30. kedd. 152. szám. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: ' es? évre 24.— kor. | negyed évre *.— kor. fél évre 12.— kor. | egy hóra 2.— kor. A „SZOCIALIZMS"-sal együtt havonta 40 fillérrel több. EGYES SZÁM ÁRA 8 FILLÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII., CONTI-UTCA 4. (Telefon: József 3-29 és József 3-30.) KIADÓHIVATAL: VI., CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32.) Ferenc Ferdinánd trónörököst és a feleségét Sarajevóban megölte két revolvergolyó. Egy szerb diák lőtt rá a trónörökös gépkocsijára és gyilkolta meg az osztrákmagyar monarchia trónjának örökösét, az osztrák-magyar monarchia egész fegyveres erejének főparancsnokát, a boszniai hadgyakorlatokon a király képviselőjét. És nem is ez a revolveres merénylet volt az egyetlen, amely a trónörökös élete ellen tört Sarajevóban. Már előbb egy szerb nyomdász bombát vetett a kocsijára, ám ekkor a bomba csak a főherceg kíséretét söpörte végig. És azután is, a revolver csattanása után is, újabb bomba leselkedett a trónörökösre és csak azért nem röpült feléje halált hozó robbanással, mert már nem volt szükség rá, mert a halál már elvégezte munkáját. Mindenfelé fölhangzik most a rettentő átkozódás,amely ,vakmerő és kegyetlen vadállatoknak bélyegzi a gyilkosokat, mindenféle..egekig emelkedik most a dicsőítő himnusz "a trónörökös nagyságáról, — de sehol nem formálódik olyan szó vagy írás, amely azt akarná megértetni, hogy voltaképen mi történt Sarajevóban. Mindenfelől fölhangzik a megdöbbenés bámulata, amely elálmélkodik azon, hogy ime, egy 19 esztendős gyerek hogyan változtathatja meg egy hatalmas birodalom sorsát, két közömbös ólomgolyó hogyan fúródhatik bele országok, nemzetek, társadalmak életébe, és senki se keresi az okokat, hogy miért van ilyenvégzetes jelentősége egy bármily, nagyrangú és hatalmú ember halálának és milyen viszonyok teszik lehetővé azt, hogy egy 19 esztendős diák vagy egy, "21 esztendős nyomdász és két ólomgolyó történelmi végzetet képviselhessen. Akik egyes emberek cselekedeteinek látják a történelem menetét, akik királyoktól ,vagy merénylőktől, vaskézzel kormánypálcát ragadó uralkodóktól vagy görcsösen bombákat szorongató öklűi anarchistáktól várják a világ sorsánakváltozását, azok sohasem fogják megérteni, hogy kit öltek meg Sarajevóban és mi volt az a hatalom, amely ezt a merényletet elkövette. Nem nézzük most tehát Ferenc Ferdinánd trónörökös személyét, egyéni jó vagy rossz tulajdonságait, jellemének hibáit vagy kiválóságait és nem bíráljuk most szocialista pártszempontból a köztársaság és monarchia hasznosságát vagy károsságát, hanem megpróbáljuk a történetíró szemével nézni ezt az eseményt és a történelem magyarázójának hideg ítélkezésével, objektív okkeresésével aarjuk megértetni a sarajevói eseményeket. Asarajevói merényletet az osztrák-magyar imperializmus idézte föl. Az osztrákmagyar monarchia, miután kudarcos hadjáratok során 1859-ben kiszorították Olaszországból, 1866-ban kiverték Németországból, az 1878-as bosnyák hadjárattal a balkáni terjeszkedésre vetette magát. Bosznia okkupációjával indult el az az imperiális politika, amelynek most egyelőre utolsó állomása Ferenc Ferdinánd trónörökös sarajevói meggyilkolása. Az az ötezer osztrák-magyar katona, aki a bosnyák okkupációban ott halt martírhalált a bosnyák hegyek között, indította meg azt a fejlődést, amely most az osztrák-magyar hadsereg főparancsnokának a halálához vezetett. Az osztrák-magyar abszolutizmus külső politikája a Balkánon kezdettől a reakció és az uszítás politikája volt. Évtizedeken keresztül mindent elkövetett, hogy megakadályozza a Balkán keresztény, szláv parasztnépeinek a török feudalizmus alól való felszabadulását. Ezt a Metternich óta hagyományos osztrák politikát követte a monarchia a Balkán-háború harcai idején is. A Balkán-háború a Balkán paraszt népei számára ugyanazt jelentette, mint amit a francia nagy forradalom jelentett Nyugateurópa számára , a kapitalizmus előretörését a feudalizmussal szemben. Ausztria-Magyarország volt az európai reakció legszívósabb erejű fellegvára a nagy francia forradalom eszméivel és csapataival szemben a 18. század végén. Ausztria-Magyarország lett a reakció legerősebb hatalma a balkáni forrongás csapataival és eszméivel szemben a 20. század elején. Kettős ok vitte a Balkán népeivel szemben konzervatív politikába:az osztrák-magyar abszolutizmust .... e népek paraszt volta és szláv volta. Ez az abszolutizmus egyre erősebben az uralkodó osztályokra támaszkodott és különösen azután, hogy Magyarországon elejtette az általános választójog politikáját, tisztára a tőkés és nagybirtokos érdekek fegyverforgatójává lett. Rémült irtózattal látta tehát a balkáni szláv demokráciák diadalmas előretörését és minden eszközt megpróbált a letörésükre. Bosznia annexiójával pedig harmadában szláv állammá lett az osztrák-magyar monarchia és a 67-es kiegyezés révén kormányzásra jutott magyar és német uralkodó osztályok és velük a dinasztia, egyre inkább visszariadtak a szláv tenger növekvő áradatától. A Balkán-válság folyamán az imperializmus olyan politikába sodorta a monarchiát, hogy a szláv paraszti népek Ausztria-Magyarországon kívülés belül egyaránt a monarchia fönnállásában, az abszolutizmus útján.... - ban, a Habsburg-dinasztiában látták legfőbb ellenségüket. A sarajevói merénylet imperiális politika cselekedeteinek következménye. Felelet arra a nemzeti elnyomásra, amely rettentő súllyal nehezedik Délmagyarország, Horvátország, Bosznia és Ausztria szerbjeire. Felelet arra a politikára, amely gátja a délszláv népek egyesülésének, amely három uralkodó és hat kormány fősége alá töri szét a délszláv nemzetet. Felelet az osztrák-magyar imperializmusnak arra a politikájára, amely a Balkán-válság folyamán minden eszközzel, a nagyhatalmak terrorizálásával, a mozgósítás félelmetes rémével, a háborúveszedelem borzalmának föidézésével parancsolta el Szerbiát az Adriától, a kikötőtől, a világkereskedelembe való kapcsolódástól, a fejlődéstől, az élettől. Feledtet arra a politikára, amely a magyar agráriusok kedvéért vámiiábort idézett fel Szerbiával, amely, ugyanakkor, amikor kiéheztette a magyar munkást, a maga eladhatatlan bőségébe fullasztotta at szerb parasztot, amely, a gazdasági válság, a csőd, a néppusztulás szakadékáig kergetett egy egész országot. Felelet arra a politikára, amely bár nyíltan nem üzent háborút Szerbiának és Montenegrónak, de amely a katonák tízezreinek a mozgósításával csikarta ki Szerbia kezéből győzelmei koronáját, a tengeri kikötőt és amely ultimátummal kergette el Montenegrót az annyi ver árán megszerzett Skutáriból. r Az osztrák-magyar imperializmus keltette föl a délszláv nemzeti eszme híveiben és a szerb sovinizmus harcosaiban az osztrák-magyar monarchia ellen való gyűlöletet, szította föl az egyre fokozódó keserűséget, tehetetlen düht és fojtott indulatot, amely, az utolsó esztendők alatt annyiféle formában lobbant ki. Az osztrák-magyar, imperializmus teremtette meg a szifó, 'és 'elnyomó politikajával azokat a lélektani föltételeket, amelyek merénylettervekig, bombás és revolveres giylkosságokig kergetik az embereket. 'A' merénylő szerb diát, amikor elfogták, azonnal azt vallotta, hogy gyűlöli az osztrák-magyar imperializmust és a trónörököst azért ölte meg, mert benne látta ennek az imperializmusnak a legfőbb képviselőjét. És nemcsak ez a szerbdiák. Hanem a történelmi igazság is azt állítja, hogy Ferenc Ferdinánd trónörökös volt az osztrák-magyar imperializmus legmesszebbre látható feje. Ő volt annak a csoportnak a vezére, amely a Balkán-válság folyamán a támadást, a háború politikáját követelte. Az pr-/ t lapunk mai száma oldal.