Népszava, 1914. július (42. évfolyam, 153–180. sz.)

1914-07-15 / 165. szám

1914. július 15. NÉPSZAVA Csern­och Jánosé az érdem, aki rögtön gazdát talált az apácáktól megtisztított százezrek számára a szaléziánusok szemé­lyében. Már készülődnek a papok, hogy be­költözzenek, hogy rátegyék a kezüket a va­gyonra. Jaj, csak siessenek, hiszen úgy hiányzottak, hogy nagyon. Azon az utón jönnek be, amelyen a koldus magyarok vándorolnak ki Amerikába. Leg­alább az egyensúlyt helyrebillentik. És ez mind a második honalapítónknak, Csernoch Árpád apánknak az érdeme. — Meg akarta ölni a plébánost. Friedrich Sándor nógrádverőcei plébános ellen rabló­gyilkos merényletet akart elkövetni a fivére, egy fűszeressegéd. A merénylet nem sikerült. Pár nappal ezelőtt késő éjjel arra­­ ébredt Friedrich, hogy a szomszédos szobában betörő jár. Ijedten ugrott ki az ablakon és segítségért szaladt. Walcz Rezső kántortanító és két fia revolverrel siettek a plébániára. Berontottak a lakásba és megdöbbenve látták, hogy a be­törő a plébános testvére. Friedrich Lajos re­volverrel fogadta Walczékat és keresztüllőtte a kántortanító tenyerét. Az egyik Waltz-fiú visszalőtt és meg is sebesítette a betörőt. Meg­érkeztek a csendőrök is és letartóztatták a ve­szedelmes embert Friedrich Lajos bevallotta, hogy meg akarta gyilkolni a plébánost. — Mladin szabadulása. A nagyváradi tábla Hámory László merénylőjének, Mladin Mik­lósnak az aradi törvényszék végzésével szemben 25.000 korona kaució ellenében el­rendelte szabadlábra helyezését. — A „Fekete Vampir". A beregszászi rend­őrség kedden reggel letartóztatott öt fiatalko­rút : 12—18 éves iparos- és kereskedőtanonco­kat, akik gyerekésszel, a rémregények hatása alatt „Fekete Vampir" néven szövetséget ala­kítottak. A gyerekek hetek óta esténként min­den nap összejöttek és rablógyilkos terveket dolgoztak ki. Többek között elhatározták, hogy betörnek egy gyári művezetőhöz, megölik őt, a feleségét és'annak az attyjá­t'és'elrabolják a' pénzüket. A gyári művezető' fia szintén tagja­ volt a bandának és tudott a dologról. Egy fű­szerkereskedőt hurokkal akartak megfojtani. Még több áldozat ki volt szemelve, de az egyik gyerek véletlenül elárulta a dolgot és a főnöke, Czóbel cipészmester a törvényszékre sietett és elmondta a dolgot a vizsgálóbírónak, akinek utasítására a rendőrség nyomozást indított és kedden reggel a banda tagjai közül ötöt elfo­gott, de még többen vannak, akiket most ke­resnek. A lakásukon házkutatást tartottak és tőröket, revolvereket és betörőszerszámokat találtak. — Helyreigazító nyilatkozat. A Népszava ez évi július hó 12-én megjelent 163. számá­nak 14. oldalán „Üldözik a szervezkedő vil­lamos-alkalmazottakat" címen oly közle­mény jelent meg, amely valótlanságokat tartalmaz. Az 1914. évi XIV. tc. 20. §-ára való hivatkozással kérjük a következő hely­reigazító nyilatkozat közlését: Valótlan, hogy a Villamos Városi Vasút elsőfokú fe­gyelmi bírósága, amely Csapai László ka­lauz ügyében ítélkezett, csupán az igazga­tóság által kinevezett tagokból áll, amennyi­ben a bírósági tagok felerészét maga a sze­mélyzet titkos szavazással választja. Valót­lan, hogy a vád tárgya a terhelttel nem kö­zöltetett, volna és hogy a tárgyalásig nem tudta volna, miért került a fegyelmi bíró­ság elé.­­ Valótlan, hogy az ítélet előre el volt határozva és hogy a vállalat magasabb állású tisztviselői előzetes megállapodás alapján szavaztak. Az elbocsátásra vonat­kozó ítélet egyhangúlag hozatott, amiből kitűnik, hogy a személyzet által választott bírák — a terhelt kollégái is — az elbocsátás mellett szavaztak. Valótlan, hogy a fegyelmi bíróságban résztvett főtisztviselők az ítélet előtt, a folyosón, kijelentették volna, h­ogy : „No, most megszabadulunk ettől a szocia­lista agitátortól". Valótlan, hogy Csapai el­bocsátását Földes Imre főtitkár szorgal­mazta volna és valótlan, hogy Csapai László ügyvédje Földes Imrének a Népszava cikkében idézett sértő megjegyzésekből egyetlen szót is mondott volna. Budapest, 1914. évi július hó 13-án. A Budapesti Villa­mos Városi Vasút rt. elsőfokú fegyelmi bí­rósága : Vörös László, Földes Imre, dr. Fe­hér Jenő, Bucsek Henrik, Daczi Benő, bíró­sági tagok.­­• A káplár kémkedett. A berlini főhadi­törvényszék kedden tárgyalta a kémkedéssel vádolt Pohl káplár ügyét. A tárgyalás telje­sen zárt volt. Pohl előadta, hogy nősülni akart és pénzre volt szüksége. Azt, gondolta, hogy fölajánlja szolgálatait az orosz katonai attasénak, akit föl is keresett. Basarov ezre­des nagyon szívesen fogadta és 20 márka elő­leget adott neki. Elkezdett dolgozni az orosz attasé részére, akinek első látogatása alkal­mával előadta, hogy abban a helyzetben van, hogy szállíthatja a poroszországi erődök ter­veit. A következő alkalommal elvitte az orosz katonai attaséhoz Bogen és Posen erődök raj­zait, amiért Basarov ezredes 500 márkát adott neki. Egyúttal azt a kívánságát is kifejezte, hogy szerezze meg neki Borkum és Helgoland terveit. Pohl ezt meg is ígérte, de a dolog ki­pattant, s így nem tehetett eleget az ígéretnek. Pohl atyja magasabb rangú államhivatal­nok. Pohlnak a legkitűnőbb bizonyítványai vannak. A hadbíróság Pohlt a hadseregből való ki­taszításra, tizenöt évi fegyházra és tíz évi hivatalvesztésre s kiszabadulása után állandó rendőri felügyelet alatt való tartásra ítélte. Az ítélet indokolása kifejti, hogy Polli kém­kedése által milliókra menő kárt okozott az államnak. A megokolás kiterjed az orosz ka­tonai attasé szerepére is, aki elfogadta a rut kémkedést, sőt biztatta is az elitéltet. Rut a kémkedés, — mondja az ítélet. De ezt a rut kémkedést minden nagyhatalom végezteti. — Halálos villámcsapás. A fejér megyei Zámoly községben Csordás József gazdál­kodó József nevü fiával kiment a szőlőbe és ott egy fán meggyet szedtek. A hirtelen kerekedő zivatar elől a fa sűrü lombjai kö­zött kerestek menedéket. Éppen, amikor le akartak szállni a fáról, villámcsapás érte őket és mindketten halva rogytak össze. Csak este akadt rájuk a községi mezőőr. Fej­ér megyében a­z utóbbi hetekben ez a tizenkettedik halálos villámcsapás. — Hét embert ölt meg. Az olaszországi Ber­gamóból jelentik : Egy Bianetta nevű 50 éves kamerata-kornellai ember fegyverrel fölfegy­verkezve San-Giovanni-Biancoban több em­bert meggyilkolt. Először Morális orvost, az­után Palenik lelkészt lőtte agyon. Az utóbbi beteg anyját ápolta, amikor a gyilkosság tör­tént, úgy hogy a szegény asszony a rémülettől agóniába esett. Ezután Bianetta lelőtte Giudici községi titkárt, ennek Valéria nevű leányát a lakásán, azután az utcán egy másik községi hi­vatalnokot, egy cipészt és végül Antal nevű testvérét, aki a mezőn dolgozott. Bianetta ez­után a hegyek közé menekült, ahova sok kara­bienierit küldöttek ki. Úgy látszik, hogy Bianetta bosszúból követte el tettét. — Csónakkal az Óceánon át. Londonból je­lentik, hogy egy Arborrow nevű ember Brid­geport kikötőből elindult maga készítette csó­nakján, amelyen két évig dolgozott, hogy az Atlanti-óceán áthajózásával Amerikába jus­son. Arborrow, akinek nagy földbirtoka volt Amerikában, a csónakot egy kés, egy fűrész és egy kalapács segítségével építette. Maga szerkesztette a víz- és petróleumtartályokat is. A csónakot hosszú időre ellátta élelemmel. Ma­gával vitt 160 liter vizet és egy félmázsa két­szersültet. A kikötőben óriási tömeg gyűlt össze és lelkes tüntetés közben kivont szeren­csés utat Arborrownak. — Husz lakás ki­fosztó­ja. A rendőrség letar­tóztatta K. Antal 21 éves kispesti lakatost, aki a fővárosban huzamosabb idő óta fosztogatja a lakásokat K. beismerte, hogy husznál több be­törést követett el egy hónap alatt. A hétfői Horánszky-utca 9. számú házba való betörésen kívül betörést követett el Baross-utca 50. alatt, a Mária-utcában, a Dohány-, a Kertész-, a Wesselényi-, az Alsó erdősor-utcákban, az Al­mássy-téren, a Dob-utca 34. alatt a Klauzál-és Dob-utca sarkán, valahol Kőbányán, ismét a Rottenbiller-, a Nefelejts-, a Gólya-utcákban, a Rákóczi-úton, a Lövőház-, a Táncsics-, a Hu­szár-, a Sziv- és Akácfa-utcákban. Azért je­gyezte föl az utcákat, hogy oda egyhamar ne menjen. — Amikor az urak mulatnak. A vidéken még mindig divatos a régebbi időkre em­lé­keztet a dzsentrimulatság, amely csak úgy végződhetett méltóképen, ha összelövöldöz­tek néhány tükröt, csillárt , esetleg néhány embert. A duhajkodók rendszerint jóbarát­ságban voltak a hatósági emberekkel s igy bármilyen botrányos mulatságot rendeztek is, a hajuk szála sem görbült meg. Ennek a baráti elnézésnek tulajdonítható, hogy az ilyenfajta uri dáridók megismétlődhetnek. Most Temesvárott volt egy mulatság, ame­lyet a revolver tett hangosabbá és a mulat­ság árát egy szegény munkás ad­ta meg, aki megsebesült. Az Elit-kávéházban hétfőn éjjel nagyobb társaság vigadt. Hajnalban, amikor az al­kohol okozta jókedv a tetőpontra hágott és a virtus ágaskodott az emberekben, előke­rült a revolver a zsebből és megindult a lö­völdözés. Bingert Péter napszámos szeren­csétlenségére a kávéház előtt álldogált. Ta­lán éhezett és sóvár szemekkel nézte, ho­gyan dúskálnak emberek kelletlenül ételben és italban, holott neki kenyérre való sem jut. Egyik golyó a napszámos kezébe fúró­dott, úgy, hogy a kórházba kellett szállítani. Hogy ki volt a revolveres mulató és m­iké­pen járt el a hatóság, arról a diszkrét kró­nika egy szóval sem emlékezik meg. — Családi tragédia. Miskolcon ifjabb Erdei Sándorné, egy 21 éves fiatal asszony, aki a fér­jétől különváltan él, hétfőn a húga társaságá­ban kiment a mezőre. Ott találkozott a férjé­vel, aki rátámadt és egy sarlóval összeszur­kálta, azután beleugrott egy kútba. A sekély vízben azonban nem merült el és a csendőrök élve kimentették és letartóztatták. A felesége meghalt Görgeteg községben (Somogyi Nagy Mihály István kocsis agyonlőtte feleségét, Balázs Lí­diát, azután önmagára lőtt. Amikor látta, hogy a golyó nem ejtett rajta halálos sérülést, beleugrott a kútba, ahonnan holtan h­úzták ki. — Lakók harca a találkahelyek miatt. Az Óvoda­ utca két házának lakói pénteken ki­mondották, hogy beszüntetik a lakbérfize­tést és a két házat bojkott alá helyezik. A bojkott oka az, hogy a háztulajdonosok mindegyik házban hárommal emelték a ta­lálkahelyek számát. A házakban egész nap szól a verkli, a lakók táncolnak, közben az asszonyok a tepsiket ütögetik, a gyerekek sivítanak. Sőt még éjjel is folytatják a ze­nét, ugy hogy a találkahely vendégei el­riadnak,­­ nem mernek a házba menni. — Elsülyedt, hajó. Arehangelikból táv­iratozzák . Az itteni „Bogoslaw János" nevű kereskedelmi hajó a Tana­fjordban a nor­vég partok közelében elsülyedt. A hajó tu­lajdonosa, neje és a hajó egész legénysége életét vesztette. — Nem volt szerencséje. Cseh Ödön rendőr­felügyelő észrevette a villamoson, hogy valaki a zsebében kotorász. Természetesen bekísér­tette a tolvajt a főkapitányságra, ahol meg­állapították, hogy Konstantineszky Mihály a neve. Különböző országokban már tizenhétszer volt büntetve zsebmetszésért. Egy társa is volt a villamoson, aki azonban megszökött A rend­őrség keresi ezt az embert. — Életunt milliomos. Newyorki híradás sze­rint Sloane dúsgazdag newyorki milliomos, aki a pénzügyi és kereskedelmi világban nagy sze­repet játszott, egy harminc méter magas híd­ról a Hudson-folyóba vetette magát és bele­fúlt. Az öngyilkosságnak, hír szerint, gyógyít­hatatlan betegség volt az oka. — Három nap óta az utcán. A szerkesz­tőségben panaszt tett özvegy Petrik Pálné munkásasszony, hogy az Országbiró­ út 16. számú házból három nap előtt kilakoltatták az utcára öt gyermekével együtt. A nagy nyomor miatt a szegény asszony nem tudta fizetni a házbért, ezért került ki ő és az ártatlan öt gyermek az utca porába. A ha­tóság, a főváros szociálpolitikai ügyosztálya vegye tudomásul ezt a legújbb szégyentör­ténetet és azonnal segítsen a nyomorgó csa­ládon. Ez a kötelessége! 9

Next