Népszava, 1914. július (42. évfolyam, 153–180. sz.)

1914-07-18 / 168. szám

— Uzsorások és élelmiszerhamisítók eldo­rádója ez az ország. Nem elég, hogy a kor­mány éhenhalásra ítélte a dolgozó népet, az élelmiszerhamisítók még külön, állandó had­járatot folytatnak az egészségünk ellen. Drága pénzen vett élelmiszerrel mérget ka­punk. A mérgezés egyetlen és kizárólagos oka a hamisítók határtalan kapzsisága. A kapitalisták kizsákmányolják, agyondolgoz­tatják, megnyomorítják a munkásokat, akik megtöltik a kórházakat. A rossz életviszo­nyok következtében egyre gyarapodik a be­teg emberek száma, emelkedik a gyermekha­landóság statisztikája. És mindezt betetőzik az élelmiszerhamisítók, akiket egyenesen maga az államhatalom szabadít a szegény emberekre. A törvény tudvalevően olyan enyhén bünteti az élelmiszerhamisítást, hogy a népmérgezők egyenes buzdítást éreznek ká­ros mesterségük folytatására. A büntetés leg­inkább néhány száz korona pénzbírság, ame­lyet szívesen megfizetnek, mert pár nap alatt bőven megtérül. Egyrészt az enyhe büntetés, másrészt a hatósági ellenőrzés hiánya teszi lehetővé az élelmiszerhamisítók garázdálko­dását és számuknak gyarapodását. Miskolcon például csak azóta tudják az em­berek, hogy élelmiszer gyanánt mérget vá­sárolnak, amióta vegyvizsgáló állomást lé­tesítettek és ellenőrzik az élelm­iszerárusító­kat. Ennek már látható eredményei is van­nak. Pénteken, egyetlen napon nem keve­sebb, mint ötven tejhamisító ellen kezdődött meg a rendőrbírósági tárgyalás, amint egy miskolci jelentés mondja. Hogy a tárgyalás hogyan végződött, a hamisítókat mennyire büntették, nem tudjuk még. De bizonyos, hogy ha nem elég szigorúan járnak el a mér­gezőkkel szemben, akkor azok tovább foly­tatják munkájukat és nem ötvenével, hanem százával tárgyalhatják naponta a hamisí­tás eseteit. — Német-cseh viszálykodás. Brünnben csü­törtökön este a cseh haladópártiak tüntető gyűlést tartottak, amelyen több szónok azt javasolta, hogy bojkottálják a brü­nni német kereskedőket. A gyűlés résztvevői az utcán tüntetést rendeztek. Cseh gúnydalokat éne­kelve vonultak végig a városon és sok németek lakta házra valóságos kőzáport zúdítottak, kü­lönösen a Schwedengasse ablakait szemelték ki célpontnak és ebben az utcában alig van ház, amelynek minden ablakát be ne zúzták volna. Több kávéházra is rátámadtak és az egyikbe két revolvergolyót is belőttek. A rendőrség 30 embert letartóztatott és ezek között van a lövöldöző is. — Csaló gabonabevásárló. A Magyar Általá­nos Hitelbank feljelentést tett S. Ármin kis­újszállási gabonabevásárlója ellen, aki mint­egy 70.000 korona erejéig megkárosította a bankot. S. huszonhat vagon búzát könyvelt el a banknak, föl is vette érte a pénzt, anélkül, hogy egyetlen zsák árut vásárolt volna. A kis­újszállási rendőrség letartóztatta S.-t és Szol­nokra vitte, ahol az ügyészség elrendelte el­lene az előzetes letartóztatást. S. nemcsak a Hitelbankot károsította meg, de Porgesz déva­ványai bankbizományost és Weisz Mór kőrös­ladányi kereskedőt is.­­ Megszöktek a gyöngyélet elől. Nagy­kikindáról jelentik. Az itteni rendőrség csü­törtökön este több mint ötven szerb katona­szökevényt toloncoltatott el a határra. A szerb­ legények elmondták, hogy a közeli háború miatt menekültek Szerbiából. A hatá­ron átengedték őket és eljutottak Temesvárig, ahol a hatóság Nagykikindára toloncoltatta őket, mint szerb városba. Itt azonban a ható­ságok nem szívesen fogadták őket és most újra vissza kell menniök Szerbiába. — Emberhalál e­gy csirke miatt. Kemecsén (Szabolcs) Bökönyszegi Mihálynak csirkéje át­röpült a szomszédba, Imre György udvarára. Imre az alig ötven fillér értékű csirkét agyon­ütötte, mire Bökönyszegi kérdőre vonta szom­szédját. A veszekedés hevében Imre oly súlyo­san szúrta meg a másikat, hogy az szörnyet­halt. Imre Györgyöt a csendőrség letartóztatta. — Zivatar és villám. Csütörtökön délben óriási vihar vonult végig Kalotaszeg vidéke fölött. A község határában hét román föld­míves egy közeli csűrbe menekült, alig lép­tek be oda, a villám lecsapott és mind a he­ten megsebesültek. Háromnak életveszedel­mes az állapota és a bánffyhunyadi kórházba vitték őket. — Sopronból jelentik: A vil­lám csütörtökön délután a földre sújtotta Kirner Jánost és feleségét. A férfit eszmé­letre térítették, a felesége azonban meg­halt. — Hódmezővásárhelyről jelentik: A villám csütörtökön délután agyonsújtotta Kiss Sándor gazdálkodót és leányát Juszti­nát. Mind a ketten szénné égtek. — Kovács Károly békési őrmester 9 éves fia belefúlt a Kőrösbe. A folyó a sok esőzéstől megdagadt és az ár elkapta a kisfiút, aki, mielőtt segít­ség érkezett volna, belepusztult a vizbe. Holt­testét még nem sikerült megtalálni. — Az utóbbi napok viharjai — mint Vajdahunyad­ról jelentik — nagyon nagy károkat okozott a Csángótelepen. A Cserna ismét kiáradt és teljesen elpusztította a csángó gazdák ter­mését. Székesfehérvárról jelentik: Felső­alapon csütörtökön óriási vihar dühöngött. A mezőn dolgozó munkások a vihar elől egy csőszkunyhóba menekültek, a villám azonban becsapott a kunyhóba, ugy hogy a benne lévő munkások eszméletlenül terültek el a földön. A villám egy embert agyonsújtott, egy kis idő multával a többieket sikerült életre kel­teni.­­ A kolozsvármegyei Magyargorbó községben kedden borzalmas vihar dühön­gött. Az ítéletidő délután egy órakor kezdő­dött, az elemi erővel hirtelen kitört vihar százados fákat csavart ki és a házfedeleket pehelyként sodorta le. Utána közvetlenül óriási felhőszakadás következett, a vizár vé­gighömpölygött az utcákon, a patak kilépett medréből és elöntötte az egész falut, tönkre­tette a veteményes kerteket, magával sodorta a szénaboglyákat. Sok ház összeomlott. A falu határában, a mezőn dolgozó Zula Vaszilikát, Vádám Iliánát, Pásk Ormeot és feleségét a villám lesújtotta. Egy közülük azonnal meg­halt, a többiek pedig életveszedelmes sérülé­seket szenvedtek. A felhőszakadás három óráig tartott és rengeteg károkat okozott. A Vajdahunyadról jelentik, hogy az idei sok esőzés mérhetetlen károkat okozott az ottani csángótelepen. A Cserna ismételten kiáradt és elöntötte a csángók földjeit és teljesen megsemmisítette a csángó gazdák termését­a „Árvíz" Budapesten. A péntek délelőtti esőzés alatt a Podmaniczky-utcában a Bajza­utcával szemben levő alagutat félméternyi magasságban elöntötte a víz. Nagyobb esőzé­seknél ez már többször előfordult, mert a Podmaniczky-utca csatornája nem bírja a nagy vizet levezetni és a csatornából a víz a mélyebben fekvő alagútba ömlik. Minthogy az alagúton keresztül meglehetősen nagy a személyforgalom, élelmes gyerekek kis ko­csikon szállították át a járókelőket. Szemé­lyenként 10 fillért fizettek, akiknek sürgős útjuk erre vezetett. Dél felé az alagút vize apadóban volt. Jellemző, hogy ilyen forgalmi zavarnál sem a tűzoltóság, sem a rendőrség nem jelent meg és egyáltalában semmiféle hatósági intézkedés nem történt. Ezen persze egy csöppet sem kell csodálkozni, mert tud­hatjuk, hogy ezt az alagutat csak szegény gyalogos emberek használják. — Rablógyilkosság bosszúból. Déváról je­lentik: Paducsel Juan livazényi lakos a pet­rillai vásárról ittas állapotban ment haza a feleségével az országúton. Egyszerre eléjük ugrott a sötétben egy ember, kést rántott és Paducselt szívén szúrta. Az asszony menekült és segítségért kiáltott, de a támadó utána futott és őt is megölte, aztán a pénzt elrabolta tőlük. A csendőrség kinyomozta, hogy a rablógyilkos merényletet a férj egyik rokona követte el, aki szerelmes volt az asszonyba és akit a férj egy­szer megvert. Letartóztatták. — Föltörte a templomperselyt a Hársfa­ ut­cában lévő baptista templomban egy ablak­tisztító. Tettenérték és bevitték a rendőrségre, ahol őrizetbe vették. — A drótos halála. Bácsföldváron, a községi vendéglőben csütörtökön megszállt egy 35 év körüli drótostót és lefeküdt a vándorlók ré­szére föntartott kis szobában. Másnap délben a szoba sarkában szénné égve találták a dró­tostótot. Valószínű, hogy öngyilkossági szán­dékból meggyújtotta a szalmát, amelyre lefe­küdt. — Elzárják a Dunát. (Gyakorlatoznak a ka­tonák.) A kereskedelemügyi miniszter leirat­ban értesítette a fővárost, hogy a 4. számú utászzászlóalj július 24-én délután egy és öt óra között a Budapest területéhez tartozó óbu­dai hajógyári szigeten lévő gyakorlótér mel­lett éles robbantógyakorlatot fog tartani és e célra azt a teret, amelyen a robbantásra ke­rülő tárgyakat fölállítják (a Duna jobb oldalán a hajógyári szigetnek az újpesti kikötő bejára­tával szemben fekvő részén) körülbelül 1200 lépésnyi körívben a robbantások idejére a ka­tonaság elzárja. A robbantási gyakorlatok egész idejére valamennyi vizijármű és tutaj közlekedését a Duna óbudai ágában teljesen be kell szüntetni. A Duna főágában a közleke­dés általában lebonyolítható, miután az egyes robbantásokat csak akkor végzik, ha a veszé­­lyeztetett területen nincsen vizijármű. Abban az esetben azonban, hogy ha a Duna főágában is, bármely oknál fogva, a közlekedés beszünte­tése szükséges lenne, úgy ezt a három helyen fölállított jelzőőrök vörös zászló lengetésével jelzik, még­pedig a Budapest—Újpest-i vasúti hídról, az újpesti kikötő bejáratáról és az óbu­dai hajógyári szigetről. Ezt a jelzést a vízi­járóművek és tutajok vezetőinek okvetetlenül figyelembe kell venni. Az evezősegyesületek csónakai közlekedésének pedig a robbantások egész tartama alatt a Duna főágában és a Bu­dapest—Újpest­i vasúti hídtól az újpesti ki­kötő bejáratáig teljesen szünetelnie kell. Fel­hívja a kereskedelmi miniszter végül a polgár­mestert, hogy ezekről az illetékes közegeit ér­tesítse és gondoskodjék a rendelkezések szi­gorú betartásáról.­­—Mérges gombát ettek. A szabolcs megyei Ajak községben tizen mérgezés tünetei kö­zött megbetegedtek. Az orvosok megállapí­tották, hogy valamennyien mérges gombától betegedtek meg. Tóth István és özvegy Bra­jovics Józsefné meghalt. Négyen életvesze­delmes állapotban fekszenek a kisvárdai kór­házban, a többiek állapota nem életveszedel­mes. Beomlott egy ház. (Három ifjumunkás a romok alatt.) A lelkiismeretlen építkezés­nek majdnem áldozatul esett három gyerek­sorban levő munkás. Szegedincsa Láza sza­badkai földbirtokos megbízta Régies István szabadkai kőművesmestert, hogy a Puskás­utcában levő nádfödeles, vályogfalu házát tornácos, cserepes házzá alakítsa át és építse ki az új szabályozási vonalba. A Szegedincsa­ház mintegy 22 méter hosszúságú földszintes háznak épült, elől másfélméteres oszlopos tornáccal. Az egészről már csak a cserépfe­dél egy része hiányzott, amelynek befejezé­sét a nagy esőzések miatt kellett szünetel­tetni. Szerdán, mialatt Szegedincsa Láza a tanyáján tartózkodott, megjelentek a ház tetején Petrik Lajos 15 éves palafedőtanonc, Gubicsár Péter 13 éves és Rajz István 13 éves napszámos fiuk, hogy az éritkezést a hi­ányzó cserepek fölrakásával befejezzék. Dél­után 4 órakor az egész építmény óriási robaj­jal összedőlt. Az egész házból csak a hátulsó fal maradt épen, amelyen ablak nem volt vágva. Az összetört fedőfák, tetőgerendák odaestek a fölbomlott tornácra, amelynek oszlopai kibuktak a tornác alól. Mind a há­rom fiu súlyosan megsebesült. Nagyon való­színű, hogy a vizsgláját az eset okolja majd a bűnösnek a három fiu megnyomoritásáért. — Játékból tűzhalál. Száján községben Po­zsár János földmives két kis fia a búzakévék között játszadozott. A nagyobbik öt éves fiu fölgyújtott egy kévét s a tűz — amint Nagy­kikindáról jelentik — pillanatok alatt átcsa­pott a kazlakra. Mire a távolban dolgozó ara­tók odarohantak, a kisebbik fiú agyonégett, a nagyobbik is halálos sebeket szenvedett. — Autózók balesete. Bécsújhelyről jelentik: Az éjjel Günselsdorf és Sollenau között az országúton automobilbaleset történt. Hambur­ger Frigyes neubrucki gyáros ült az automo­bilján még egy férfivel, amikor az autó a sö­tétben nekiszaladt az országúton egy cölöpnek és pedig olyan hevesen, hogy rögtön fölborult. Az utasok kiröpültek a kocsiból. Hamburger­nek eltörött a karja és több zúzott sebet is szenvedett. Bevitték a bécsújhelyi közkórházba. 41 '••..? W W W TM 259 1914 július 19. NÉPSZAVA

Next