Népszava, 1914. július (42. évfolyam, 153–180. sz.)

1914-07-24 / 173. szám

6 mondott, hogy semmi kilátás arra, hogy közötte és az ellenzék között übikitális harc állhasson helyre. És ezt a magára nézve elő­nyös megegyezést most az ér­­telizek hazafias érzésétől akarja kisajtolni. Holott egysze­rűen estik egy kötelesség teljesítése áll előtte. — az tudniillik, hogy adáig a helyzet Belgrádban el nem dől, minden­­ellenkon­cesszió, alku és elérhetetlen fátylíték lebeg­tetése nélkül ker­ülje mindazt, am­i pr­dvbkál és amit később úgy elintézhet, mint Ittlesz. Az ellenzék nem keres békét, n­em is akar békét Tiszával, m­ert lehetetlennek t­artja. Egy másik nyilatkozatában azt mondja Andrássy, hogy „ha a miniszterelnök nem­ érzi kötelességét, amely ebben az időbeli reá­h­árul, az ellenzék nem­ változtatja m­­eg harci módját és teljesíti kötelességét a végetekig." Most bővtebb bü­­l­jik fete, m­it m­ohdltt szer­dán éjjel Mezőssy: — Nem látja-te a miniszterelnök Úr az or­szág érdekében szükséges itbe, hogy ahelyett, hogy itt a flásbíi­i á­­tttegd­atottságbak, Ma­gyarországnak egy ihás közötti inföge ésákádbit­ságának legszomorúbb képét tárja a külföld elé, megtegye a komoly kezdeményező lépé­seket oly irányban, hogy a külpolitikának bármilyen viharai ne egy szétszakadozott, széttört, hanem egy egységes Magyarorszá­got találjanak magukkal szemtb­en. N És hogy ez nincs így miniszterelnök úr és bármi kö­vetkezzék is, nem lesz így, nyíltan a szemébe mondom, ennek elsősorban az ön személye az oka. Mezőssy újabban azt mondja, hogy „Tisza gróffal az ellenzék sem most, sem a jövőben békét nem köthet..." Ezekhez a nyilatkoza­tokhoz természetesen hozzá kell tenni, hogy a Tisza rendszerével sem. Érdekes különben, hogy Beöthy házelnök egy nyilatkozatában nagyon meghatottan ajánlkozik a béke köz­vetítésére. Beöthy Pál! Úgy látszik, ő már megfogadta Tisza tanácsát és fátyolt borí­tott a múltra. Különben nem volna az el­képzeléseiben olyan naiv, hogy­ az ellenzék­ről bárki is szóba állana vele. . . (Bécs, jidius 23.) A „Wiener Allgemeine Zeitung" Tisza István gróf­iai dísztérelpök szerdai beszédéről a következőket ír­ja: Ajtai a magyar országgyűlés szerdai ülését illteti, ki kell emelni egy momentumot, amelyet itteni lehet megemlítés nélkül hagyni. A pártok kö­zötti kibékülésre irányuló tendencia nyilat­kozott meg, amelyet nem­ leh­et elég le­gese­déssel üdvözölni. Ez nemcsak pártstraté­giai példás eredmény volna, b­aheni gigászi den­tebstráció volna azon vészhírekkel szem­ben, amelyek­ a birodalom bomlásáról szóla­ltak, impozáns megnyilvánulása volna az elszetörésnek és a felelősségérzetű­­ek és az utóbbi hetek gyászából mint fényes, világító ígérete volna annak az alvó erőnek, hűség­nek és egyetértésnek, amely a monarchia sajátja. Kibékülés Tiszával! Bizonyos, hogy ez jó falat volna Bécs számára is. * Csütörtökön délutánra különben már vég­legesen elintéződött ez az egész békeincidens. Az ellenzéki felyosökek nem beszéltek róla, rhihun­a mi sem­ tör­tént volna, áll a süzí­te to­vább. A külpolitikai helyzet és a sarajevói kérdéseknek Belgráddal tisztázandó módja volt a b­eszélgetések tárgyát éá­n kellő in­szir­iuációkkal rendelktvl polítikusok állapítot­ták meg, hogy a helyzet e napokban a lehető legkomolyabb. Nyelő óra tájött föltűnt, hogy Házai Sashu hon­véd­elmi miniszter idtegerke-zett Karlsbadból — Brecselt át, ahol a hadügy­miniszterrel tárgyalt —, beintent az ülés­terembe, ahonnan karonfogva­­vezette ki a folyosóra Tiszát. Hazai idegérkezése után, be­­érti várva az ülés végét, a kormány­ minisztertanácsra ült, Össze. Munkapárti körökbeli a kormány tanács­kozása közbén az a hír terjedt el, illegy a Jég-kor,előbbi napokban, életh­eg ayár péntekei, a ke­mlélőház bizony­talan időre elnapolja ma­gát. a Vi ír. k­ét illtet­ben (Józsefváros).H w­a be­fejeződik, a többi körü­gben is illár csak ejsg-két habig tart. Budáját ire vonatko­zóan mindenki frontosan, az itt kürtetk­ező Útbaigazítások szerint járjott el. Kik jelentkezzenek ? Az összeiró küldöttségek előtt tün­tdék ki, aki 1915 Utá­us fíl-ig betölti 3'j-ik élet­évét, saját jól 'fölfogott érdekében. vá­lasztójogánk Megszegése céljából jelent­kteázés .. Mér' azok is, akiket a t­ülikáltátbk hiva­talból Összeírnak, jd'chik'ezzen­bk személye­sen az összeiró küldöttség elő­tt, mert 1. ellenőriznünk kell, hogy a munkálta­tók minden választójogosultat bejelentet­­tek-e, 2.,hogy abban a­s esetben, ám az összeírt küldöttség bármely ekt­ől fogva a fiiyu­kál­tatói bejelen­tést ilen­t találtta elégségesn­ek vagy k­ilegfélejö­n­ek, a személyes jelentkező-, Utlan­j okmányok fölmutatásával kerüljön be mindenki a­ választók névjegyzékébe. Tehát kivétel nélkül­ln mu­dten ki jelentkez­zék a szükséges okmányokkal az összeíró küldöttség előtt, h­ol jelentkeztünk ? Az összeíró küldöttségek a kerületi elöl­járóságok épületében dolgoznak. Mindenki annál a kerületi elöljáróságnál működő összeíró küldöttség előtt jelentkezzék, alibi as illető lakik. A kerü­li elöljáróságok elitjei: 7. kerü­let, Szenttiarántsáti-ut­ca 2. Fö­lucú 3. Fő-tér 3. Váci-hida ui2—fi 4. Honvéd-u.,10,Szalay-ú. sarok Aránt-u. 20. CstiVi, eti-ú.sar­ok Dob-utca 51. BaroSS-útC'a $7. Bakát,s-tér 14. G'zeHi Mszló-tér 3. Kivétel ez alól csak ezeken a helyeken van: A Rákosfalván líikók a rákosfalmi d­etin­­­éligrábah, .'i^llifiibHi-^i 2. jeleni­kézn­ek. A II. választókerületbell .Lágymányos-Kelenföld) lakók az 7. kerü­lű Vályi-utcai községi vicini iskolában jelentkeznek. (Ez a II. választókerület a következő területen fekszik : A székesfőváros határától a Csileb­érc és Spanyol-rét, majd a Csilebérc és Pösinger­major dűlők közötti határvonal a Magas-út, Csilebérc és Pösinger­major dűlők híirnias ha­tártrontjá­k:­in­dön­ a 5ragas-tt fe Pösinger-Vílljor di­lok köreottl llátárvtíílHl­­t Milgas tit, I'öéstiget-ltil.iör. Míllárh­egy cá Sasad du­lok Ü8ff.vcá hátáfijohtjáíjr (Sítehltiákrpiüsáft ÖSzíbü) ; azután a Magstá-üt cs. Sasáíl dU18k Rfizötti ha­tárvonal a Förk­HS-Völgy, Mátcás-u­t és Öistid dűlök háj-in­ftfl határhoátjáig; m­ajd a Farkas­völgy és Szissid dűlök közötti határvonal a Tor­bágyi-utiff. az Érdi-út, a Németvölgyi-ut az Érdi-úttól a Felső Néihetv­ölgyi árok bettil-fíb­iásSig. íi Felső Neinidtvölffyi árok és Néilich­völffyi árok, a Sashegyi-itt a Németvölgyi árok­tól a Budaörsi-útiff. A Csend-utca, a Hergyal­ia­itt a Csend-utcától a Sánc-utcáig, a Sán­c-u­tca az Orom-utcáig, az Qirbm-i­ttea. ár, Erzsébet-hidig meghosszabbitott Gellért-lépcse. 'Az Eriste Hdt­hidtól lefelé a Duna és a székesfőváros déli, majd nyugati határa a kih­ida­lási pontig.) Mikor jelentkeznünk? Az­ összelló küldöttséggek rtaepsít némt 4.Siill S­trates (a tizenhét és tizennyolc választókerü­letekben csak 4-től 7 óráig, de a tizenkilencedikben­ szerdáia csin­ós­tökön és péntekek -i-től 3 óráig, a k­issá és huszonegyedik választókerületben, Valamint a hetedik kerületi elöljáróságn­ál napon­ként 3-t öl­s­őMl^), MfnHMAir­áCiSIsl­ 3-töl óráig Az összeíró küldöttségek a 17., 18. és 19. kerü­letekben­ cSilpán ma fogadnak el jelentkezésekért a többi kerületekben­ már csak egy pár ilpic­ihlift is köteleséégé minden élvtársnak k­ilesöbb, relthetőleg az összeiró küldöttségek előtt megjelenni. 77. 111. IV. V. VI. VII. nii. IX. X. I 1914 július 24. Mily­en okmányokkal jelentkezzünk? Mindenki, aki 1915-m­árcius 31-ig betölti 30. életévét, jelentkezzék az összeíró küldött­ség előtt. Az összeíró küldöttség előtt ok­mányokkal kell a választójogosu­ltságot igazolni. Miután ez az igazolás különféle okmányokkal és jogcímek alapján történ­het, ajánlatos, hit mindenki minél több igazoló okmányt visz magával. Ezért itt alább fölsoroljuk mindazokat az okmányoi­kat, amelyek az igazolásra alkalmasak. MiciHeftkl vigye ezek közül rilágával mimi­aiokat, amelyek kezében vallkák. Az igazoló okmányok a következők le­ k­etülik: 1. A legmagasabb osztályról szóló l­izonyitvárty. munkakönyv; 3. születési bizonyitvány v. házassági levél; 4. sí írás vizsgáról sscölft bizonyitván­y ; 1. tanonc- (szabaduló-) levél; 6. ha altiszt volt, katonakönyv vagy nép­fölkelési könyv, vagy katonai elbocsátó levél; 7. lakásbejelentő lap. A munkakönyvét és lakásbejelentő lap­ját azonban föltétlenül mindenki vigye ma­gával. A munkáltató a törvény értelmében bünk­fél terhe mellett köteles a munkaköny­vet, kodelikillik a választójogi­­igazolás céljából átadni. A választói jogosu­ltsághoz megkívánt állandó lakh­ely igazolása ügyében a főkapi­tányság a következő intézkedéseket tette: Az államrendőrség bejelentési hivatali (V. Sterenc József­ tér 7) folyó hó 10-től kezdve hétköznapokon délután 5-8-ig, va­sár- és ünnepnapokon pedig délelőtt 8-tól délután 1 óráig terjedő időben díjtalana ad ki lakbizonylatot. A lakbizonylatot a be­jelen­tési hivatalban ingyen rendelkezésre álló űr­lap kitöltésével és sajátkezű aláírás­sal kell kérni. Ha a folyamodó lakását ren­­desen bejelentette, a lakbizonylatot soron kívül, legkésőbb harmadnapra megkap­hatja. Lakbizonylatra csak azoknak van szü­k­ségük, akik nem tudják bejelentő lapjukba igazolni, hogy legalább egy év óta laknak Budapesten. Akik az egy évi helybenlakást a kezükben levő lakásbejelentő lappal nem igazolhatják, igyekezzenek a főkapitány­­ságtól lakásf­izonylatot szerezni. "A lakás­igazolvány kiállítása teljesen díjtalan és az esti órákban is kiadják. Ha azokban valaki jelenlegi lakás­ában nem lakik egy é­v óta és a lakásigazolványt bármely oknál fogva nem tudná beszerezni de legalább egy év óta Budapesten lakik és a fölmutatott lakásbejelentő lap ellen az összeíró küldöttség kifogást emelne, hi­­vatkozzék a törvény 55. §-ának 2. pontjára, amely így hangzik: „Minden bejelentési hivatal köteles az összeíró, kü­ldöttségnek rendelkezésébe bo­csátani egy kimutatást azokról, akik az egy évi lakáskelléket a városban megsze­rezték.11 Az összeíró küldöttség tehát köteles az egy évi helyben lakásról szóló igazolást a törvény 55. és­­44. §-a 1. bekezdésének világos rendelkezése értelmében Hivatalo­san beszerezni, a bejelentőhivatal pedig köteles az idézett szakaszok szerint az­ igan­­zolványt közlélle­l az összeíró küldött-­­ségnek hivatalból kiadni. \

Next