Népszava, 1914. július (42. évfolyam, 153–180. sz.)
1914-07-24 / 173. szám
6 mondott, hogy semmi kilátás arra, hogy közötte és az ellenzék között übikitális harc állhasson helyre. És ezt a magára nézve előnyös megegyezést most az értelizek hazafias érzésétől akarja kisajtolni. Holott egyszerűen estik egy kötelesség teljesítése áll előtte. — az tudniillik, hogy adáig a helyzet Belgrádban el nem dől, mindenellenkoncesszió, alku és elérhetetlen fátylíték lebegtetése nélkül kerülje mindazt, ami prdvbkál és amit később úgy elintézhet, mint Ittlesz. Az ellenzék nem keres békét, nem is akar békét Tiszával, mert lehetetlennek tartja. Egy másik nyilatkozatában azt mondja Andrássy, hogy „ha a miniszterelnök nem érzi kötelességét, amely ebben az időbeli reáhárul, az ellenzék nem változtatja meg harci módját és teljesíti kötelességét a végetekig." Most bővtebb büljik fete, mit mohdltt szerdán éjjel Mezőssy: — Nem látja-te a miniszterelnök Úr az ország érdekében szükséges itbe, hogy ahelyett, hogy itt a flásbíii átttegdatottságbak, Magyarországnak egy ihás közötti inföge ésákádbitságának legszomorúbb képét tárja a külföld elé, megtegye a komoly kezdeményező lépéseket oly irányban, hogy a külpolitikának bármilyen viharai ne egy szétszakadozott, széttört, hanem egy egységes Magyarországot találjanak magukkal szemtben. N És hogy ez nincs így miniszterelnök úr és bármi következzék is, nem lesz így, nyíltan a szemébe mondom, ennek elsősorban az ön személye az oka. Mezőssy újabban azt mondja, hogy „Tisza gróffal az ellenzék sem most, sem a jövőben békét nem köthet..." Ezekhez a nyilatkozatokhoz természetesen hozzá kell tenni, hogy a Tisza rendszerével sem. Érdekes különben, hogy Beöthy házelnök egy nyilatkozatában nagyon meghatottan ajánlkozik a béke közvetítésére. Beöthy Pál! Úgy látszik, ő már megfogadta Tisza tanácsát és fátyolt borított a múltra. Különben nem volna az elképzeléseiben olyan naiv, hogy az ellenzékről bárki is szóba állana vele. . . (Bécs, jidius 23.) A „Wiener Allgemeine Zeitung" Tisza István grófiai dísztérelpök szerdai beszédéről a következőket írja: Ajtai a magyar országgyűlés szerdai ülését illteti, ki kell emelni egy momentumot, amelyet itteni lehet megemlítés nélkül hagyni. A pártok közötti kibékülésre irányuló tendencia nyilatkozott meg, amelyet nem lehet elég legesedéssel üdvözölni. Ez nemcsak pártstratégiai példás eredmény volna, baheni gigászi dentebstráció volna azon vészhírekkel szemben, amelyek a birodalom bomlásáról szólaltak, impozáns megnyilvánulása volna az elszetörésnek és a felelősségérzetűek és az utóbbi hetek gyászából mint fényes, világító ígérete volna annak az alvó erőnek, hűségnek és egyetértésnek, amely a monarchia sajátja. Kibékülés Tiszával! Bizonyos, hogy ez jó falat volna Bécs számára is. * Csütörtökön délutánra különben már véglegesen elintéződött ez az egész békeincidens. Az ellenzéki felyosökek nem beszéltek róla, rhihuna mi sem történt volna, áll a süzíte tovább. A külpolitikai helyzet és a sarajevói kérdéseknek Belgráddal tisztázandó módja volt a beszélgetések tárgyát éán kellő insziriuációkkal rendelktvl polítikusok állapították meg, hogy a helyzet e napokban a lehető legkomolyabb. Nyelő óra tájött föltűnt, hogy Házai Sashu honvédelmi miniszter idtegerke-zett Karlsbadból — Brecselt át, ahol a hadügyminiszterrel tárgyalt —, beintent az ülésterembe, ahonnan karonfogvavezette ki a folyosóra Tiszát. Hazai idegérkezése után, beérti várva az ülés végét, a kormány minisztertanácsra ült, Össze. Munkapárti körökbeli a kormány tanácskozása közbén az a hír terjedt el, illegy a Jég-kor,előbbi napokban, életheg ayár péntekei, a kemlélőház bizonytalan időre elnapolja magát. a Vi ír. két illtetben (Józsefváros).H wa befejeződik, a többi körügben is illár csak ejsg-két habig tart. Budáját ire vonatkozóan mindenki frontosan, az itt kürtetkező Útbaigazítások szerint járjott el. Kik jelentkezzenek ? Az összeiró küldöttségek előtt tüntdék ki, aki 1915 Utáus fíl-ig betölti 3'j-ik életévét, saját jól 'fölfogott érdekében. választójogánk Megszegése céljából jelentkteázés .. Mér' azok is, akiket a tülikáltátbk hivatalból Összeírnak, jd'chik'ezzenbk személyesen az összeiró küldöttség előtt, mert 1. ellenőriznünk kell, hogy a munkáltatók minden választójogosultat bejelentettek-e, 2.,hogy abban as esetben, ám az összeírt küldöttség bármely ektől fogva a fiiyukáltatói bejelentést ilent találtta elégségesnek vagy kilegfélejönek, a személyes jelentkező-, Utlanj okmányok fölmutatásával kerüljön be mindenki a választók névjegyzékébe. Tehát kivétel nélkülln mudten ki jelentkezzék a szükséges okmányokkal az összeíró küldöttség előtt, hol jelentkeztünk ? Az összeíró küldöttségek a kerületi elöljáróságok épületében dolgoznak. Mindenki annál a kerületi elöljáróságnál működő összeíró küldöttség előtt jelentkezzék, alibi as illető lakik. A kerüli elöljáróságok elitjei: 7. kerület, Szenttiarántsáti-utca 2. Fölucú 3. Fő-tér 3. Váci-hida ui2—fi 4. Honvéd-u.,10,Szalay-ú. sarok Aránt-u. 20. CstiVi, eti-ú.sarok Dob-utca 51. BaroSS-útC'a $7. Bakát,s-tér 14. G'zeHi Mszló-tér 3. Kivétel ez alól csak ezeken a helyeken van: A Rákosfalván líikók a rákosfalmi detinéligrábah, .'i^llifiibHi-^i 2. jelenikéznek. A II. választókerületbell .Lágymányos-Kelenföld) lakók az 7. kerülű Vályi-utcai községi vicini iskolában jelentkeznek. (Ez a II. választókerület a következő területen fekszik : A székesfőváros határától a Csilebérc és Spanyol-rét, majd a Csilebérc és Pösingermajor dűlők közötti határvonal a Magas-út, Csilebérc és Pösingermajor dűlők híirnias határtrontják:indön a 5ragas-tt fe Pösinger-Vílljor dilok köreottl llátárvtíílHlt Milgas tit, I'öéstiget-ltil.iör. Míllárhegy cá Sasad dulok Ü8ff.vcá hátáfijohtjáíjr (Sítehltiákrpiüsáft ÖSzíbü) ; azután a Magstá-üt cs. Sasáíl dU18k Rfizötti határvonal a FörkHS-Völgy, Mátcás-ut és Öistid dűlök háj-inftfl határhoátjáig; majd a Farkasvölgy és Szissid dűlök közötti határvonal a Torbágyi-utiff. az Érdi-út, a Németvölgyi-ut az Érdi-úttól a Felső Néihetvölgyi árok bettil-fíbiásSig. íi Felső Neinidtvölffyi árok és Néilichvölffyi árok, a Sashegyi-itt a Németvölgyi ároktól a Budaörsi-útiff. A Csend-utca, a Hergyaliaitt a Csend-utcától a Sánc-utcáig, a Sánc-utca az Orom-utcáig, az Qirbm-ittea. ár, Erzsébet-hidig meghosszabbitott Gellért-lépcse. 'Az Eriste Hdthidtól lefelé a Duna és a székesfőváros déli, majd nyugati határa a kihidalási pontig.) Mikor jelentkeznünk? Az összelló küldöttséggek rtaepsít némt 4.Siill Strates (a tizenhét és tizennyolc választókerületekben csak 4-től 7 óráig, de a tizenkilencedikben szerdáia csinóstökön és péntekek -i-től 3 óráig, a kissá és huszonegyedik választókerületben, Valamint a hetedik kerületi elöljáróságnál naponként 3-t ölsőMl^), MfnHMAiráCiSIsl 3-töl óráig Az összeíró küldöttségek a 17., 18. és 19. kerületekben cSilpán ma fogadnak el jelentkezésekért a többi kerületekben már csak egy pár ilpicihlift is köteleséégé minden élvtársnak kilesöbb, relthetőleg az összeiró küldöttségek előtt megjelenni. 77. 111. IV. V. VI. VII. nii. IX. X. I 1914 július 24. Milyen okmányokkal jelentkezzünk? Mindenki, aki 1915-március 31-ig betölti 30. életévét, jelentkezzék az összeíró küldöttség előtt. Az összeíró küldöttség előtt okmányokkal kell a választójogosultságot igazolni. Miután ez az igazolás különféle okmányokkal és jogcímek alapján történhet, ajánlatos, hit mindenki minél több igazoló okmányt visz magával. Ezért itt alább fölsoroljuk mindazokat az okmányoikat, amelyek az igazolásra alkalmasak. MiciHeftkl vigye ezek közül rilágával mimiaiokat, amelyek kezében vallkák. Az igazoló okmányok a következők le ketülik: 1. A legmagasabb osztályról szóló lizonyitvárty. munkakönyv; 3. születési bizonyitvány v. házassági levél; 4. sí írás vizsgáról sscölft bizonyitvány ; 1. tanonc- (szabaduló-) levél; 6. ha altiszt volt, katonakönyv vagy népfölkelési könyv, vagy katonai elbocsátó levél; 7. lakásbejelentő lap. A munkakönyvét és lakásbejelentő lapját azonban föltétlenül mindenki vigye magával. A munkáltató a törvény értelmében bünkfél terhe mellett köteles a munkakönyvet, kodelikillik a választójogiigazolás céljából átadni. A választói jogosultsághoz megkívánt állandó lakhely igazolása ügyében a főkapitányság a következő intézkedéseket tette: Az államrendőrség bejelentési hivatali (V. Sterenc József tér 7) folyó hó 10-től kezdve hétköznapokon délután 5-8-ig, vasár- és ünnepnapokon pedig délelőtt 8-tól délután 1 óráig terjedő időben díjtalana ad ki lakbizonylatot. A lakbizonylatot a bejelentési hivatalban ingyen rendelkezésre álló űrlap kitöltésével és sajátkezű aláírással kell kérni. Ha a folyamodó lakását rendesen bejelentette, a lakbizonylatot soron kívül, legkésőbb harmadnapra megkaphatja. Lakbizonylatra csak azoknak van szükségük, akik nem tudják bejelentő lapjukba igazolni, hogy legalább egy év óta laknak Budapesten. Akik az egy évi helybenlakást a kezükben levő lakásbejelentő lappal nem igazolhatják, igyekezzenek a főkapitányságtól lakásfizonylatot szerezni. "A lakásigazolvány kiállítása teljesen díjtalan és az esti órákban is kiadják. Ha azokban valaki jelenlegi lakásában nem lakik egy év óta és a lakásigazolványt bármely oknál fogva nem tudná beszerezni de legalább egy év óta Budapesten lakik és a fölmutatott lakásbejelentő lap ellen az összeíró küldöttség kifogást emelne, hivatkozzék a törvény 55. §-ának 2. pontjára, amely így hangzik: „Minden bejelentési hivatal köteles az összeíró, küldöttségnek rendelkezésébe bocsátani egy kimutatást azokról, akik az egy évi lakáskelléket a városban megszerezték.11 Az összeíró küldöttség tehát köteles az egy évi helyben lakásról szóló igazolást a törvény 55. és44. §-a 1. bekezdésének világos rendelkezése értelmében Hivatalosan beszerezni, a bejelentőhivatal pedig köteles az idézett szakaszok szerint az iganzolványt közléllel az összeíró küldött-ségnek hivatalból kiadni. \