Népszava, 1914. július (42. évfolyam, 153–180. sz.)
1914-07-28 / 177. szám
II. császári és apostoli királyi Felsége Wienben 1913. évi május hó 2-án kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben a következőket méltóztatott elrendelni: A cs. és kir. közös hadsereg és a cs. és kir. haditengerészet állományába tartozó mindazoknak az egyéneknek, akik a mozgósítási hirdetmény közzététele előtt elkövetett szökés vagy katonai behívási parancs iránti engedetlenség miatt bűnvádi eljárás alatt állanak, büntetőbíróságilag üldöztetnek vagy büntetőbírósági üldözést vagy fegyelmi fenyítést várhatnak, a további büntetőbírósági eljárás és büntetés elengedtetik és pedig azoknak, akik távol vannak, oly feltétel mellett, hogy katonai szolgálati kötelezettségük teljesítése végett haladéktalanul bevonulnak, azok azonban, akik rendfokozatot viselnek és bevonulásuk idejében mint szökevények már állományon kívül helyeztetnek, rendfokozatukat elvesztik. A szökésben töltött idő a szolgálati időbe beszámítandó. A bűnvádi eljárás és büntetés elengedése a bűntársakra, részesekre és azokra, akik a szökésre vagy a katonai behívási parancs iránti engedetlenségre való csábításban váltak bűnösökké, nem nyer alkalmazást. A közkegyelemre méltatott bűncselekményeknek más bűncselekményekkel való összetalálkozása az illető egyéneknek közkegyelemben való részesítését nem zárja ki, az utóbbi említett bűncselekményekért azonban felelősek maradnak. A királyi rendeletek kiadattak a birodalmi tanácsban képviselt királyságokhoz tartozó egyének és a bosnyák-hercegovinai tartományi illetőséggel bíró egyének föntebb felsorolt bűncselekményekre vonatkozóan is. A hivatalos magyarázat. A hivatalos lap hétfői rendkívüli száma négy felségelhatározást közöl, amelyekkel a hadkötelezettség lerovásának tekintetében mulasztással terhelt egyének a mozgósítás elrendelésével kapcsolatban közkegyelemben részesíttetnek. E négy felségelhatározás közül az első a magyar állampolgárokra és a magyar honvédségre, a második a közös hadseregre és a haditengerészetre ; a harmadik az osztrák állampolgárokra és az osztrák honvédségre, a negyedik pedig a Bosznia-Hercegovina tartományi illetőségűekre vonatkozik. Ezekkel a felségelhatározásokkal a következők rendeltetnek el: Mindazoknak a magyar és osztrák állampolgároknak, valamint bosznia-hercegovinai tartományi illetőségűeknek, akik a mozgósítási hirdetmény közzététele előtt elkövetett következő bűncselekmények, úgymint: az álfíttatásuk vagy a felülvizsgálatuk elmaradás által való meghiúsítása vagy az újoncállítás elől való szökés vagy a katonai szolgálat kikerülése miatt elítéltettek vagy bűnvádi eljárás alá vonattak, — a büntetés amennyiben ez még végrehajtva nincs, illetőleg a további bűnvádi eljárás és büntetés, valamint a szolgálati kötelezettség meghoszszabbítása elengedtetik. Azoknak az egyéneknek, akik az előző bekezdésben említett, a mozgósítási hirdetmény kihirdetése előtt elkövetett bűncselekmények egyike vagy másika miatt üldöztetnek vagy emiatt üldöztetésüket várhatják, a bűnvádi eljárás és a büntetés, valamint a szolgálati kötelezettség meghosszabbítása abban az esetben elengedtetik, ha ők a rájuk eső állításkötelezettségüknek magukat alávetik és e célból illetőségi helyük politikai hatóságánál haladéktalanul jelentkeznek. A bűnvádi eljárás és büntetéselengedés a kéttársakra és a részesekre nem terjed ki. Azok a visszavándorlók, akik a harmadik korosztályból való kilépés után soroztatnak be, csak azon év december 31-ig szolgálatkötelesek, amelyben 33. életévüket betöltik. A közkegyelem azokra az egyénekre is kiterjed, akik az első bekezdésben fölsorolt bűncselekmények valamelyikét a jelenleg érvényes védtörvény hatálybalépte előtt követték el. 2. A magyar honvédség, a közös hadsereg és haditengerészet, valamint az osztrák honvédség állományába tartozó mindazok az egyéneknek, akik a mozgósítási hirdetmény közzététele előtt elkövetett szökés vagy katonai behívási parancs iránti engedetlenség miatt büntetőbíróságilag üldöztetnek vagy büntetőbírósági üldözést, avagy fegyelmi fenyítést várhatnak, a további büntetőbírósági eljárás és büntetés elengedtetik és pedig azoknak, akik távol vannak, oly feltétel mellett, hogy katonai szolgálati kötelezettségük teljesítése végett haladéktalanul bevonulnak. Azok azonban, akik rendfokozatot viselnek és bevonulásuk idejében mint szökevények már szabályszerűen állományon kívül helyeztettek, rendfokozatukat elveszítik. Ellenben kivétetnek a közkegyelem alól azok, akik valamely, az első pont szerint közkegyelemre méltatott bűncselekmény és egyidejűleg más bűncselekmények miatt itt már elítéltettek , ily egyénekre nézve azonban méltánylást érdemlő körülmények fönnforgása esetében, külön kegyelmezési javaslatok tehetők. Ezenkívül a honvédség rendeleti közlönye a honvéd, valamint a közös hadsereg egyéneinek adott közkegyelemre vonatkozólag a következő végrehajtási határozmányokat tartalmazza . A honvédségnek és a közös haderőnek közkegyelemben részesített azok az egyénei, akik tényleges szolgálati kötelezettségüknek mind ez ideig teljesen eleget nem tettek, a hiányzó tényleges szolgálatot, azok a honvéd és közös hadseregbeli póttartalékosok pedig, akik a mozgósítási viszony tartama alatt megfelelően ki nem képeztettek, az első katonai kiképzést utána pótolni tartoznak. A szökésben töltött idő a szolgálati időbe beszámítandó. A bűnvádi eljárás és büntetés elengedése a bűntársakra, részesekre és azokra, akik a szökésre vagy a katonai behívási parancs iránti engedetlenségre való csábításban váltak bűnösökké, nem nyer alkalmazást. 3. A közkegyelemre méltatott bűncselekményeknek más bűncselekményekkel való összetalálkozása — ha ítélet még nem hozatott — az illető egyéneknek, közkegyelemben való részesítését nem zárja ki, az utóbb említett bűncselekményekért azonban felelősek maradnak. E kiképzés utánpótlása tekintetében az elhatározás a csapattest (intézet) parancsnokát illeti. Azok a közkegyelemben részesített egyének, akik a szökésben töltött időnek a szolgálati időre való beszámítása folytán rendes szolgálati kötelezettségüknek a bevonulás idejében vagy a mozgósítottsági viszony tartama alatt már eleget tettek, a mozgósítottsági viszony megszűnte után tényleges szolgálatra vissza nem tarthatók. A honvédhatóságok kötelesek minden a közkegyelemben részesítést kérelmező egyén bevonulását az ügyiratok előterjesztése mellett az elöljáró honvédkerületi (hadosztály) parancsnokságnak, a hadseregi hatóságok pedig az elöljáró hadtestparancsnokságnak (kikötői tengernagyi hivatalnak) jelenteni, amelyek megállapítják, vájjon a közkegyelemben való részesítés feltételei fönnforognak-e és a megfelelő intézkedéseket megteszik. NÉPSZAVA 1914 július 28. Mi történik Szerbiában? A szerbiai eseményekről a következő jelentések érkeztek: Belgrádot kiürítették. Belgrádot a katonaság kiürítette. Vasárnap hajnaltól 34 katonai vonat robogott ki a pályaudvarról Üszkük felé. A szerb civileket nem engedik ki a városból, de azért sokan menekülnek, különösen a polgári hivatalnokok családtagjai. Igen sok ház kapuja le van zárva, a redőnyök leeresztve. A külföldiek üzletei a mozgósítás elrendelése óta zárva vannak, az állami hivatalok mind Nisbe költöztek, csak a rendőrség és a helyőrségi főparancsnokság működik. Az udvar Krusevácba tette át rezidenciáját. Sándor trónörökös ma délben lóháton indult, a városon végig ovációval kísérték. Pasics miniszterelnök szintén az udvarral ment, de hétfőn délután visszatért Belgrádba ismeretlen céllal. Ez annál feltűnőbb, mert a skupstina holnap Nisben tart ülést, a válaszjegyzékkel foglalkoznak majd a volt képviselők. A kormány a lakosságot mindenkép meg akarja nyugtatni, még hazug hírekkel is. Például hétfőn reggelre különkiadásban jelentek meg a szerb napilapok és azt hirdetik, hogy Franciaország és Oroszország is mobilizál. A szerb főváros mind üresebbé válik. Aki teheti, menekül az ország belseje felé. A Kalimagdánról vasárnap levették a standardot, jelezvén ezzel, hogy nincs katonailag megerősítve. Ha az ellenségeskedés megkezdődik, fehér lobogót tűznek a vár fokára, ami a teljes megadást jelentené. A szerb hadsereg Belgrádtól jóval délre gyűlik össze, hogy a monarchia haderőivel való összeütközést elkerülje, vagy legalább is sokára elhúzza. Ezzel időt nyernének, hogy valamelyik idegen nagyhatalom interveniálhasson Szerbia érdekében. A kormány tagjai Nisbe utaztak, Sándor trónörökös Belgrádban maradt. Nisbe mentek a Szerbiában akkreditált követek is, köztük elsőnek Griesinger báró német követ. Az osztrák-magyar alattvalók védelméről szükség esetén egy német konzulátusi tisztviselő gondoskodik. A szerb csapatokat Szemendriánál vonják össze. A vasúti közlekedést nagyrészt megszüntették, ugy hogy utasokat naponkint csak egy vonat szállít az ország belsejébe. Menekülés Belgrádból. (Zimony, július 27.) Az „Arad" és „Zrínyi Miklós" gőzösökön Belgrádból 3500 osztrák és magyar alattvaló érkezett Zimonyba, akik részint vasúton, részint hajón tovább utaztak. Belgrádban még körülbelül 900 osztrák és magyar állampolgár maradt vissza, akiket ma hoznak Zimonyba. (Zimony, júdius 27.) A magyar menekülők egy része tegnap hajnalban csónakokon akarta elérni a zimonyi partot. A szerbek a menekülőkre lőttek, mire a csónakokon pánik tört ki. Három csónak, amelyekben 26 ember volt, a vízbe esett. Az utasok közül ketten úsztak partra. Vámos kereskedő, akit a fején sebesítettek meg a szerb golyók, kiúszott ugyan a vízből, de rövid félóra múlva, a rögtöni orvosi segítség dacára, meghalt. A szerb proklamáció. A szerb kormány hivatalos lapja, a „Serbske Novine", vasárnap délután a következő proklamációt közölte: A szerb néphez! Két napja, az osztrák-magyar kormány a szerb kormányhoz jegyzéket küldött, bizonyos követelésekkel. A monarchia a válaszra hat órai időt adott csupán, azon fenyegetéssel, ha kedvezőtlen lenne a válasz, megszakítja a közöttünk fönnálló diplomáciai viszonyt. A szerb kormány a béke érdekében, amelyet nemcsak Szerbia, de egész Európa óhajt, válaszában olyan messzire ment, amenynyire csak az engedékenység határai megengedik, de amelyen túl egyetlen független állam sem mehet, síszunk az istenben és a nagyhatalmak barátságában! Meg vagyunk győződve, hogy Európa a békét óhajtja és reméljük, hogy az egész válság nyugalomban intéződik el. Miután azonban az osztrák-magyar követ kormánya nevében kijelentette, hogy a válaszjegyzékkel nincsen megelégedve és a diplomáciai viszonyt felbontottnak tartja, a szerb kormány indíttatva érzi magát arra, hogy az ország védelmére megtegye a legsürgősebb katonai intézkedéseket. Kötelességünknek tartjuk, hogy fölszólítsuk népünket a haza védelmére és reméljük, hogy a nép hazafias hírnevének méltón megfelel és ha megtámadnak bennünket, a hadsereg kötelességét teljesíteni fogja. Azok a polgárok, akik zászló alá nem hivatnak, nyugodtan maradjanak otthonukban és folytassák munkájukat. Inzulták a szerb trónörököst. (Zimony, július 27.) Külön szenzáció erejével hat az a belgrádi hír, hogy Petrovics Dusán lovaskapitány inzultálta volna Sándor trónörököst. Petrovics a balkáni háború hőse. A kumanovói csatában ő vette üldözőbe Fehmi basát, akit el is ért és le is terített. Fehmi azelőtt Törökország belgrádi követe volt és a Petrovics-családdal meghitt barátságot tartott. Petrovics Dusán Hartwig leányának, Ludmillának