Népszava, 1914. július (42. évfolyam, 153–180. sz.)

1914-07-28 / 177. szám

II.­­ császári és apostoli királyi Felsége Wien­ben 1913. évi május hó 2-án kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben a követke­zőket méltóztatott elrendelni: A cs. és kir. közös hadsereg és a cs. és kir. haditengerészet állományába tartozó mind­azoknak az egyéneknek, akik a mozgósítási hirdetmény közzététele előtt elkövetett szökés vagy katonai behívási parancs iránti engedet­lenség miatt bűnvádi eljárás alatt állanak, büntetőbíróságilag üldöztetnek vagy büntető­bírósági üldözést vagy fegyelmi fenyítést vár­hatnak, a további büntetőbírósági eljárás és büntetés elengedtetik és pedig azoknak, akik távol vannak, oly feltétel mellett, hogy katonai szolgálati kötelezettségük teljesítése végett ha­ladéktalanul bevonulnak, azok azonban, akik rendfokozatot viselnek és bevonulásuk idejé­ben mint szökevények már állományon kívül helyeztetnek, rendfokozatukat elvesztik. A szökésben töltött idő a szolgálati időbe be­számítandó. A bűnvádi eljárás és büntetés elengedése a bűntársakra, részesekre és azokra, akik a szö­késre vagy a katonai behívási parancs iránti engedetlenségre való csábításban váltak bűnö­sökké, nem nyer alkalmazást. A közkegyelemre méltatott bűncselekmé­nyeknek más bűncselekményekkel való össze­találkozása az illető egyéneknek közkegyelem­ben való részesítését nem zárja ki, az utóbbi említett bűncselekményekért azonban felelősek maradnak. A királyi rendeletek kiadattak a biro­dalmi tanácsban képviselt királyságokhoz tartozó egyének és a bosnyák-hercegovinai tartományi illetőséggel bíró egyének föntebb felsorolt bűncselekményekre vonatkozóan is. A hivatalos magyarázat. A hivatalos lap hétfői rendkívüli száma négy felségelhatározást közöl, amelyekkel a hadkötelezettség lerovásának tekintetében mu­lasztással terhelt egyének a mozgósítás elren­delésével kapcsolatban közkegyelemben része­síttetnek. E négy felségelhatározás közül az első a ma­gyar állampolgárokra és a magyar honvéd­ségre, a második a közös hadseregre és a haditen­gerészetre ; a harmadik az osztrák állampolgárokra és az osztrák honvédségre, a negyedik pedig a Bosznia-Hercegovina tartományi illetőségűekre vonatkozik. Ezekkel a felségelhatározásokkal a követke­zők rendeltetnek el: Mindazoknak a magyar és osztrák állampol­gároknak, valamint bosznia-hercegovinai tar­tományi illetőségűeknek, akik a mozgósítási hirdetmény közzététele előtt elkövetett követ­kező bűncselekmények, úgymint: az álfíttatásuk vagy a felülvizsgálatuk elma­radás által való meghiúsítása vagy az újonc­állítás elől való szökés vagy a katonai szolgá­lat kikerülése miatt elítéltettek vagy bűnvádi eljárás alá vonattak, — a büntetés amennyiben ez még végrehajtva nincs, ille­tőleg a további bűnvádi eljárás és büntetés, valamint a szolgálati kötelezettség meghosz­szabbítása elengedtetik. Azoknak az egyéneknek, akik az előző be­kezdésben említett, a mozgósítási hirdetmény kihirdetése előtt elkövetett bűncselekmények egyike vagy másika miatt üldöztetnek vagy emiatt üldöztetésüket várhatják, a bűnvádi el­járás és a büntetés, valamint a szolgálati kö­telezettség meghosszabbítása abban az esetben elengedtetik, ha ők a rájuk eső állításkötele­zettségüknek magukat alávetik és e célból il­letőségi helyük politikai hatóságánál haladék­talanul jelentkeznek. A bűnvádi eljárás és büntetéselengedés a k­ét­társakra és a részesekre nem terjed ki. Azok a visszavándorlók, akik a harmadik korosztályból való kilépés után soroztatnak be, csak azon év december 31-ig szolgálat­kötelesek, amelyben 33. életévüket betöltik. A közkegyelem azokra az egyénekre is ki­terjed, akik az első bekezdésben fölsorolt bűn­cselekmények valamelyikét a jelenleg érvé­nyes védtörvény hatálybalépte előtt követték el. 2. A magyar honvédség, a közös hadsereg és haditengerészet, valamint az osztrák honvéd­ség állományába tartozó mindazok az egyé­neknek, akik a mozgósítási hirdetmény közzé­tétele előtt elkövetett szökés vagy katonai be­hívási parancs iránti engedetlenség miatt bün­tetőbíróságilag üldöztetnek vagy büntetőbíró­sági üldözést, avagy fegyelmi fenyítést várhat­nak, a további büntetőbírósági eljárás és bün­tetés elengedtetik és pedig azoknak, akik tá­vol vannak, oly feltétel mellett, hogy katonai szolgálati kötelezettségük teljesítése végett ha­ladéktalanul bevonulnak. Azok azonban, akik rendfokozatot viselnek és bevonulásuk idejé­ben mint szökevények már szabályszerűen ál­lományon kívül helyeztettek, rendfokozatukat elveszítik. Ellenben kivétetnek a közkegyelem alól azok, akik valamely, az első pont szerint közkegye­lemre méltatott bűncselekmény és egyidejűleg más bűncselekmények miatt itt már elítéltet­tek , ily egyénekre nézve azonban méltánylást érdemlő körülmények fönnforgása esetében, kü­lön kegyelmezési javaslatok tehetők. Ezenkívül a honvédség rendeleti közlönye a honvéd, valamint a közös hadsereg egyénei­nek adott közkegyelemre vonatkozólag a kö­vetkező végrehajtási határozmányokat tar­talmazza . A honvédségnek és a közös haderőnek köz­kegyelemben részesített azok az egyénei, akik tényleges szolgálati kötelezettségüknek mind ez ideig teljesen eleget nem tettek, a hiányzó tényleges szolgálatot, azok a honvéd és közös hadseregbeli póttartalékosok pedig, akik a mozgósítási viszony tartama alatt megfelelően ki nem képeztettek, az első katonai kiképzést utána pótolni tartoznak. A szökésben töltött idő a szolgálati időbe be­számítandó. A bűnvádi eljárás és büntetés elengedése a bűntársakra, részesekre és azokra, akik a szö­késre vagy a katonai behívási parancs iránti engedetlenségre való csábításban váltak bűnö­sökké, nem nyer alkalmazást. 3. A közkegyelemre méltatott bűncselekmé­nyeknek más bűncselekményekkel való össze­találkozása — ha ítélet még nem hozatott — az illető egyéneknek, közkegyelemben való része­sítését nem zárja ki, az utóbb említett bűn­cselekményekért azonban felelősek maradnak. E kiképzés utánpótlása tekintetében az el­határozás a csapattest (intézet) parancsnokát illeti. Azok a közkegyelemben részesített egyének, akik a szökésben töltött időnek a szolgálati időre való beszámítása folytán rendes szolgá­lati kötelezettségüknek a bevonulás idejében vagy a mozgósítottsági viszony tartama alatt már eleget tettek, a mozgósítottsági viszony megszűnte után tényleges szolgálatra vissza nem tarthatók. A honvédhatóságok kötelesek minden a köz­kegyelemben részesítést kérelmező egyén bevo­nulását az ügyiratok előterjesztése mellett az elöljáró honvédkerületi (hadosztály) parancs­nokságnak, a hadseregi hatóságok pedig az elöljáró hadtestparancsnokságnak (kikötői tengernagyi hivatalnak) jelenteni, amelyek megállapítják, vájjon a közkegyelemben való részesítés feltételei fönnforognak-e és a meg­felelő intézkedéseket megteszik. NÉPSZAVA 1914 július 28. Mi történik Szerbiában? A szerbiai eseményekről a következő jelentések érkeztek: Belgrádot kiürítették. Belgrádot a katonaság kiürítette. Vasár­nap hajnaltól 34 katonai vonat robogott ki a pályaudvarról Üszkük felé. A szerb civile­ket nem engedik ki a városból, de azért so­kan menekülnek, különösen a polgári hiva­talnokok családtagjai. Igen sok ház kapuja le van zárva, a redőnyök leeresztve. A kül­földiek üzletei a mozgósítás elrendelése óta zárva vannak, az állami hivatalok mind Nisbe költöztek, csak a rendőrség és a hely­őrségi főparancsnokság működik. Az udvar Krusevácba tette át rezidenciáját. Sándor trónörökös ma délben lóháton indult, a vá­roson végig ovációval kísérték. Pasics mi­niszterelnök szintén az udvarral ment, de hétfőn délután visszatért Belgrádba isme­retlen céllal. Ez annál feltű­nőbb, mert a skupstina holnap Nisben tart ülést, a vá­laszjegyzékkel foglalkoznak majd a volt képviselők. A kormány a lakosságot mindenkép meg akarja nyugtatni, még hazug hírekkel is. Például hétfőn reggelre különkiadásban je­lentek meg a szerb napilapok és azt hirdetik, hogy Franciaország és Oroszország is mo­bilizál. A szerb főváros mind üresebbé válik. Aki teheti, menekül az ország belseje felé. A Ka­limagdánról vasárnap levették a standar­dot, jelezvén ezzel, hogy nincs katonailag megerősítve. Ha az ellenségeskedés megkez­dődik, fehér lobogót tűznek a vár fokára, ami a teljes megadást jelentené. A szerb had­sereg Belgrádtól jóval délre gyűlik össze, hogy a monarchia haderőivel való összeüt­közést elkerülje, vagy legalább is sokára el­húzza. Ezzel időt nyernének, hogy valame­lyik idegen nagyhatalom interveniálhasson Szerbia érdekében. A kormány tagjai Nisbe utaztak, Sándor trónörökös Belgrádban ma­radt. Nisbe mentek a Szerbiában akkreditált követek is, köztük elsőnek Griesinger báró német követ. Az osztrák-magyar alattvalók védelméről szükség esetén egy német konzu­látusi tisztviselő gondoskodik. A szerb csapatokat Szemendriánál vonják össze. A vasúti közlekedést nagyrészt meg­szüntették, ugy hogy utasokat naponkint csak egy vonat szállít az ország belsejébe. Menekülés Belgrádból. (Zimony, július 27.) Az „Arad" és „Zrínyi Miklós" gőzösökön Belgrádból 3500 osztrák és magyar alattvaló érkezett Zimonyba, akik részint vasúton, részint hajón tovább utaz­tak. Belgrádban még körülbelül 900 osztrák­ és magyar állampolgár maradt vissza, aki­ket ma hoznak Zimonyba. (Zimony, júdius 27.) A magyar menekülők egy része tegnap hajnalban csónakokon­ akarta elérni a zimonyi partot. A szerbek a menekülőkre lőttek, mire a csónakokon pá­nik tört ki. Három csónak, amelyekben 26 ember volt, a vízbe esett. Az utasok közül ketten úsztak partra. Vámos kereskedő, akit a fején sebesítettek meg a szerb golyók, ki­úszott ugyan a vízből, de rövid félóra múlva, a rögtöni orvosi segítség dacára, meghalt. A szerb proklamáció. A szerb kormány hivatalos lapja, a „Serbske Novine", vasárnap délután a következő prokla­mációt közölte: A szerb néphez! Két napja, az osztrák-ma­gyar kormány a szerb kormányhoz jegyzéket küldött, bizonyos követelésekkel. A monarchia a válaszra hat órai időt­ adott csupán, azon fe­nyegetéssel, ha kedvezőtlen lenne a válasz, meg­szakítja a közöttünk fönnálló diplomáciai vi­szonyt. A szerb kormány a béke érdekében, amelyet nemcsak Szerbia, de egész Európa óhajt, válaszában olyan messzire ment, ameny­nyire csak az engedékenység határai megenge­dik, de amelyen túl egyetlen független állam sem mehet, síszunk az istenben és a nagyha­talmak barátságában! Meg vagyunk győződve, hogy Európa a békét óhajtja és reméljük, hogy az egész válság nyugalomban intéződik el. Mi­után azonban az osztrák-magyar követ kor­mánya nevében kijelentette, hogy a válaszjegy­zékkel nincsen megelégedve és a diplomáciai vi­szonyt felbontottnak tartja, a szerb kormány indíttatva érzi magát arra, hogy az ország vé­delmére megtegye a legsürgősebb katonai in­tézkedéseket. Kötelességünknek tartjuk, hogy fölszólítsuk népünket a haza védelmére és re­méljük, hogy a nép hazafias hírnevének méltón megfelel és ha megtámadnak bennünket, a had­sereg kötelességét teljesíteni fogja. Azok a pol­gárok, akik zászló alá nem hivatnak, nyugod­tan maradjanak otthonukban és folytassák munkájukat. Inzu­lták a szerb trónörököst. (Zimony, július 27.) Külön szenzáció erejével hat az a belgrádi hír, hogy Petrovics Dusán lo­vaskapitány inzultálta volna Sándor trónörö­köst. Petrovics a balkáni háború hőse. A ku­manovói csatában ő vette üldözőbe Fehmi ba­sát, akit el is ért és le is terített. Fehmi azelőtt Törökország belgrádi követe volt és a Petro­vics-családdal meghitt barátságot tartott. Pet­rovics Dusán Hartwig leányának, Ludmillának

Next