Népszava, 1914. július (42. évfolyam, 153–180. sz.)

1914-07-31 / 180. szám

­A szerb bandák hasztalan kísérletet tettek Bjelina nyugtalanítására. Az eddigi harc hivatalos képe. 1 (Július 30. — A félhivatalos „Budapesti Tu­dósító" jelentése.) Miként az általános hely­­­zet után mást nem lehetett várni, az eddigi hadi események csak jelentéktelen csatáro­zásokra szorítkoztak. Az elválasztó folyók mentén végrehajtott járőrmenetek alkalmá­val ismételten puskalövések váltására ke­rült sor, amelyek azonban jelentékeny vesz­teséggel nem jártak. Kormolyabb jellegük volt azoknak a kisebb ütközeteknek, amelyek a zimonyi híd mellett zajlottak le. Szerdáról csütörtökre virradó éjjel, miként már jelen­tettük, fölrobbantották a szerbek az émilített hidat. Az eredmény azonban nem volt meg­felelő. A szerb törekvéseket, az elrombolás munkáját befejezni, saját előőrseink, száraz­földi­ és hajótüzérség által támogatva, meg­hiúsították. Progarnál (Száva mellett levő falu) 50—60 emberből álló irreguláris ban­dának az a törekvése, h­ogy a folyón átkel­jen, saját előőrseink éberségén meghiúsult. Végre sikerült a saját Velke-Gradistevel szemben fölvonult tüzérségünknek két föl­szerelésben levő ellenséges gőzhajót tűz alá venni és megsemmisíteni. Ez alkalommal megállapíthatjuk, hogy a nyilvánosság a harctéren lefolyt minden fontosabb esemény­ről állandó hivatalos értesítés által, amely­nek egyedül tulajdonítható autentikus jelleg, tudomást fog szerezni. A Grey-féle akció. (Bécs, július 30. — „Az Este" tudósítása.) Grey angol külügyi államtitkár folytatja az európai béke megmentése érdekében megindított ak­cióját, amelyet hétfő esti nyilatkozatában beje­lentett. Greynek tudvalevően két terve volt. Az egyik arra irányult, hogy az Ausztria-Ma­gyarország és Szerbia között fön forgó ügyben új diplomáciai eszmecsere induljon meg és en­nek előföltételeképen a két fél függessze föl a katonai készülődést. E terv megvalósítása ér­dekében Bunsen bécsi angol nagykövet látoga­tást tett Berchtold gróf külügyminiszternél. Az angol nagykövet azonban már későn érkezett. A háborút kedden délben már megüzenték. Berchtold gróf nem tehetett mást, mint hogy ezt, sajnálattal, tudatta Bunsen angol nagy­követtel. Ausztria-Magyarország következetes akar maradni ahhoz az álláspontjához, hogy Szerbia kitérő és gyanús válasza után diplo­máciai úton az ügy többé el nem intézhető. Berchtold gróf az angol nagykövetnek adott válaszában elismerte Anglia nemes intencióit és háláját fejezte ki az Anglia föllépésében megnyilvánult jóindulatáért, — de nem tehe­tett egyebet, mint hogy utalt arra, hogy a ja­vaslat elkésett. Legalább egy héttel előbb kel­lett volna vele jönni, amikor Szerbia nagyzo­lása még nem rúgott ki a hámból. Grey má­sodik terve az, hogy a n­égy nagyhatalom, amely nincs a Balkánon közvetetlenü­l érde­kelve, közvetítsen együtt és egyidejűleg Bécs­ben és Pétervárott. Ez a négyes közvetítés négy nap óta szakadatlanul foglalkoztatja az euró­pai nagyhatalmak diplomáciáját. Tegnap óta Ausztria-Magyarország és Oroszország diplo­máciáját formálisan is belevonták ez eszme­cserébe. Konferenciák indultak meg Bécsben és Pétervárott, amelyek a két hatalom között fenyegető konfliktus elhárítására irányulnak. Gróf Berchtold külügyminiszter a bécsi orosz nagykövetet, Sasonov orosz külügyminiszter gróf Szapáry osztrák-magyar nagykövetet fo­gadta. Ezek a nagyon jelentős megbeszélések a formális bevezetői a háború elhatárolása érde­kében megindult akciónak. Párhuzamosan e tanácskozásokkal szakadatlanul folynak a megbeszélések Londonban, Berlinben és Páris­ban. Az akciót Grey angol külügyi államtitkár vezeti. Úgy látszik, hogy a német és francia di­plomácia nagyon szívesen fogadta Grey esz­méjét és határozott jelek vannak arra is, hogy úgy Oroszország, mint Ausztria-Magyarország r­észéről meg­van a hajlandóság arra, hogy az eszmét jóakaratú megfontolás tárgyává tegye. El fog telni talán ez a hét, amíg eldől, hogy a Grey által javasolt módon elhárítható, lesz-­e a világháború. (Bécs, július 30.) Az angol kormány belátta, hogy minden diplomáciai közvetítés elkésett, miután az osztrák-magyar monarchia katonai akciója már föltartózhatatlan, tehát Edward Grey külügyi államtitkár most már csupán a háború elszigetelésére korlátozza fáradozásait. Londonban a külügyi államtitkár elnöklete alatt a nagyhatalmak képviselőinek belevoná­sával tovább folynak a tanácskozások, de ered­ményt csak e hét végére lehet várni. Oroszor­szág kénytelen lesz a legrövidebb idő alatt szint vallani. Kétségtelenül megállapítható, hogy a hármas egyezség államaiban mély be­nyomást tett az első összeütközés híre, mert a diplomácia arra számított, hogy az osztrák­magyar monarchia, még egy ideig várni fog a hadüzenettel, amikor pedig ez bekövetkezett, úgy vélekedtek Pétervárott és Parisban, hogy ez csak diplomáciai sakkhúzás. Most már az európai diplomácia kénytelen számolni a há­ború valóságával. (Berlin, július 30.) A ,,B. Z. am Mittag" Anglia magatartását Németországhoz való közeledés­nek minősíti és mint örvendetes jelenséget üd­vözli. Hangsúlyozza továbbá, hogy az angol előterjesztés ,a világháború lehetősége ellen irányul, nem pedig a szerb—osztrák-magyar háború megakadályozását célozza és dicséri Angliát, amiért nem riad vissza Oroszország haragjától. Oroszország ne provokáljon, ha nem akar a világháború felelős okozója lenni. (London, július 30. — Éjszaka érkezett.) Itt még nem adnak föl minden reményt arra nézve, hogy sikerülni fog a monarchia és Szerbia háborújának lokalizálása. Anglia ép­pen úgy kívánja a békét, mint Németország, intenciói teljesen azonosak amazéval és most már annyival is inkább fognak ketten is igyekezni, miszerint a béke megmaradjon, mivel — m­int látszik — a monarchia el van szánva, hogy akaratának Szerbiában minden körülmények között érvényt szerez. Az európai fővárosokból ideérkezett hírek folytán a külpolitikai helyzetet igen komoly­nak ítélik meg. (Bécs, július 30.) A „Wiener Allgemeiner Zei­tung" jelenti Londonból: Anglia és Németor­szág állásfoglalása teljesen megegyezőnek lát­szik. A két nagyhatalom kormányai mindent elkövetnek abban az irányban, hogy ez az egyetértés megmaradjon és így remélik, hogy az európai békét fön­tarthatják. Anglia eddig körvonalazott álláspontja keretein belül támo­gatni óhajtja Németországot a háború lokali­zálása iránti törekvéseiben. Az itteni jól infor­mált körök a helyzetet nem látják túlságosan vigasztalannak. 3T &F SZAVA Asquith a háború logalizálásáról. (London, július 30.) Az alsóházban Asquith miniszterelnök Bonar Law kérdésére a kö­vetkező nyilatkozatot­­tette : r— A helyzet e pillanatban a legnagyobb mértékben komoly. Célszerűségi okokból csak annyit mondhatok, hogy a kormány nem szűnik meg fáradozni abban az irány­ban, hogy mindent, ami hatalmában van, megtegyen a lehető konfliktus területének korlátozása érdekében. Arra a kérdésre, vár­jon a kormány kapott-e híreket arról, hogy Orosz-Lengyelországban állítólag forradalmi kitörés történt, a miniszterelnök nem­mel válaszolt. Felvetették az eszmét, h­ogy a miniszter­elnök hívja össze a bankárokat annak érde­kében, hogy lépések történjenek a jelenlegi pénzügyi helyzethez való állásfoglalásra. Lloyd George azt válaszolta, hogy az Angol Bankkal tanácskozott és azt mondták neki, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzetben ilyen kezdeményezés nem szükséges és nem cél­szerű.. 1911 július 31. Az angol felsőházban. (London, július 30.) Landsdowne egy kér­désére felelve, Morley, a titkos tanács elnöke kijelentette,, hogy csak kevés közölni valója van a helyzetről. Egész Európa tudatában van azoknak a messzemenő lehetőségeknek,­­amelyek a hadüzenet megtörténte után be­állhatnak. Ami azt a kérdést illeti, hogy hogyan lehetne a­ legjobban a háborút a köz­vetettenül és elsősorban érdekelt országokra lokalizálni, erre nézve a hatalmak vala­mennyien tárgyalásokat folytatnak. Arra nézve, hogy az angol kormány hogyan vesz részt ezeken a nemzetközi tanácskozásokon, a már közöltekhez nincs semmi hozzáfűzni valója. A kormány folytatni fogja komoly fáradozását, mert nagyon jól ismeri mind­azokat a komplikációkat és nehézségeket, amelyek a mai európai helyzetben fölmerül­tek. Folytatni fogja fáradozásait a nemzet­közi béke érdekében, hogy lehetőleg elkerül­hetővé tegyen egy óriási katasztrófát. „Anglia hálás." (Bécs, július 30. — „Bud. Tud.") A bécsi angol nagykövetség első tanácsosa a „Neue Freie Presse" munkatársa előtt kijelentette, hogy Anglia sohasem felejti el azt a magatartást, amelyet Ausztria-Magyarország uralkodója az angol-búr háború alatt Angliával szemben tanúsított. Angliában jól tudják, a mostani al­kalomból is, hogy hálával tartoznak az ural­kodónak, mert ő abban az időben Európában egyetlen barátja volt Angliának. „A háború totalizált marad." (Berlin, július 30.) Mértékadó helyen úgy informálták­ a „Lokalanzeiger" római leve­lezőjét, hogy Ausztria-Magyarország hadüze­netével a helyzet lényegesen egyszerűsítődött és a kilátás békés megoldásra semmivel sem­ csökkent. Majdnem bizonyosra lehet tartani, hogy a háború lokalizált marad és az osz­trák-magyar fegyverek első sikere után an­nál erősebben lehet a békeközvetítéseket megkezdeni. Közben azonban minden eshető­ségre el kell készülni. Olaszország, ha szük­séges lesz, kétségtelenül teljesíteni fogja szerződésben foglalt kötelezettségeit. Olaszország és a hármas szövetség. (Róma, július 30.) A „Tribuna" jelenti a nem­zetközi helyzet fejtegetése során: Olaszország kötelessége lojálisan és egészében a hármas szövetségből reá háruló kötelezettségeket telje­síteni, hogy támadások és cselvetések kikerül­hetők legyenek. Olaszország ereje és hatalma, valamint a szövetséges monarchiák hatalma és ereje eddig közösen hozzájárultak a béke fen­tartásához és arra voltak irányítva, hogy a há­borúk kikerültessenek vagy azok elszigetelőd­jenek. Olaszország nem hagyhatja­ érdekeit az adriai, az ioni és tirbeni tengeren figyelmen kívül és el van határozva, hogy azokat a leg­nagyobb eréllyel megvédi, mert a három ten­ger szabad volta és bármely nemzetnek ezen tengerek egyikén való imperialisztikus ural­mának kizárása Olaszország politikai függet­lenségének és közgazdasági fejlődésének lénye­ges követelménye. Hollandia is dolgozzék az elszigetelésért. (Amsterdam, Iidius ?10.) A „Telegraaf" című lap egy volt meghatalmazott miniszter cikkét közli, amely azt ajánlja a németalföldi kor­mánynak, hogy tegyen lépést az angl kormány­nál az irányban, hogy békés, megnyugtató ér­telemben vesse latba befolyását Oroszországnál az európai béke föntartása érdekében. .. Az orosz fegyverkezést beszüntett­ék­. (Berlin, július 30.) A „Vossische Zei­tung" jelenti Pétervárról, hogy az orosz fegyverkezést egyelőre beszüntették. Oroszország tárgyalni ak­ar. (London, július 30. — Heuter-ügynökség: „Magy. Táv. Iroda".) A­ külügyi hivatal ma azt a közlést kapta, hogy Oroszország a konferenciára vonatkozó angol javaslatot elvben elfogadta. Oroszország egyúttal a bécsi kabinettel a közvetetlen eszmecserét is folytatni kívánja.

Next