Népszava, 1914. július (42. évfolyam, 153–180. sz.)
1914-07-31 / 180. szám
10 dött. E tekintetben csupán diplomáciai beszélgetések folytak Sinaiában a kormányunknál meghatalmazott idegen követek és Bratianu miniszterelnök, illetve Bukarestben Porumbaru külügyminiszter között Románia álláspontja a következő vezéreszméken alapszik: 1. Romániának nincs oka a sarajevói merényletből, illetve a Bosznia-Hercegovinában folytatott nacionalista propagandából Ausztria-Magyarország és Szerbia között keletkezett konfliktusba beleavatkozni. 2. Romániának egyetlen gondja, hogy a bukaresti béke által a Balkánon létesített egyensúly semmi tekintetben meg ne támadtassék. Ebben a pontban valamennyi balkáni állam szolidáris. Ezt a szolidaritást legutóbb Szófiában is megerősítették Szerbia és Románia képviselői előtt a határincidensek alkalmával. Ma pedig ugyanezen fölfogás nyilvánult meg Románia és Görögország között is. A tisztek ruhájának beszerzése. A miniszterelnökség sajtóosztálya a következő hivatalos jelentés közzétételére kért föl bennünket: A honvédelmi miniszternek tudomására jutott, hogy a mozgósításból kifolyóan a tisztek részére szükséges katonai ruhák és fölszerelések és a többi beszerzése magáncégeknél nehézségekbe ütközik. Ezért a honvédelmi miniszter elrendelte, hogy a honvéd központi ruhatár a honvédtisztek (tisztviselők) által ott közvetlenül igényelt ruházatot és felszerelési cikkeket a készletekből ártérítés ellenében szolgáltassa ki; a csapatparancsnokságok figyelmét pedig külön is fölhívta, hogy ilyen cikkeknek a kincstári készletekből ártérítés ellenében való kiszolgáltatása a szabályok értelmében meg van engedve. Az önkéntesek bevonulása. A tanács a következő hirdetést adta közzé: „Azok az egyévi önkéntesek, akiket 1914. év előtt soroztak be és még kiképezve nincsenek (szolgálatuk megkezdésére halasztást nyertek), azonnal tartoznak bevonulni. Azok, akik 1914-ben soroztattak be, egyelőre bevonulni nem tartoznak." Igazolvány kell az utazáshoz. Aki a vidéken utazni kíván, köteles a helyi hatóságnál megjelenni, ahol iratainak megvizsgálása után utazási igazolványt állítanak ki számára. Az igazolvány nélkül a vasúti pénztárnál nem is adnak ki jegyet, de ezenkívül még a vonaton is ötször-hatszor igazolásra kényszerül az, aki ebben a háborús világban útra szánja magát. Az utazási igazolvány a következőképen szól: Mozgósításból kifolyólag utazás céljára bélyegmentes. 4502/1914. kig. szám. Kiskunmjsa község elöljárósága. UTAZÁSI IGAZOLVÁNY. Kiskunmajsa község elöljárósága hivatalos hitelességgel igazolja, hogy Kellner Vince 17 éves festőnövendék a községben ideiglenesen tartózkodik és nevezett állandó lakhelye Budapest város, ahová folyó év július hó 29. napján kíván utazni. Nevezett egyén politikailag megbízható és ellene e tekintetben kifogás nincs. Kiskunmajsán, 1314 július hó 29. napján. Olvashatatlan aláírás. Olvashatatlan aláírás, főjegyző, h. biró. Megnyílik az árutőzsde. A tőzsdetanács közhírré teszi, hogy az árutőzsdét augusztus 1-én délelőtt 10 órakor megnyitja. A határidőre jegyzett áruk zavartalan forgalmának biztosítására a tanács kebeléből bizottságot küldtek ki, amely az üzleti forgalom megkezdése előtt megállapítja azokat az árhatárokat, amelyeken belül áru a tőzsdén határidőre vehető és eladható. Az, aki olyan áron vesz vagy elad, amely ez árhatárokon kívül esik, fegyelmi vétséget követ el, amelyért a tőzsde tagjai sorából még aznap törlik, írjttyletek kötése további intézkedésig tilos és a dijügyletet kötők ugyancsak a tőzsdéről azonnal való kizárással büntetik. Hasonló büntetés terhe alatt tilos színleges üzleteket kötni. Ugy a bizottság által meghatározott határokon kivül eső árakon kötött ügyletekből, mint a további intézkedésig megtiltott dijügyletekből eredő követeléseket a tőzsdei választott bizátóság megítélni nem fogja. Az 1914. évi augusztusi határidőre szállítandó áruk fölmondásának augusztus 3-ika előtt nincs helye, ellenben a fizetésre és a benyújtásra vonatkozóan a leszámoló naptár érvényben marad, illetőleg 1914 augusztus 1-én új leszámoló árfolyam fog megállapíttatni. Arra az esetre, ha a most közzétett intézkedések által a függő ügyletek nem csökkennének, a tőzsdetanács olyan intézkedéseket fog fontolóra venni, amelyek a fönmaradó ügyletek biztosítását célozzák. Önkéntes ápolónői tanfolyamok. A magyar Vörös Kereszt Egyesület, tekintettel a kitört háborúra, elhatározta, hogy Budapest székesfőváros területén az egyetemi klinikákon, továbbá a székesfőváros kórházaiban önkéntes betegápolói tanfolyamot rendez annak a tanfolyamnak a mintájára, amelyet az egész országban rendezett. A tanfolyamok augusztus 1-én kezdődnek és körülbelül 4—6 hétig fognak tartani. Egy-egy tanfolyamban csupán 30—40 nőt lehet fölvenni. A tanítás díjtalan. A résztvevők semminemű fizetésben sem részesülnek, de tartoznak az előírt önkéntes ápolónői fehér vászonöltönyt maguknak beszerezni. A jelentkezés sorrendjében előnyben részesülnek az orvostanhallgatónők és a tanítónők. Jelentkezni lehet délelőttönként valamennyi klinikán és kórházban. A katonai vizsgálati foglyok. Bécsi jelentés mondja, hogy a katonai törvényszékek minden függőben levő tárgyalást fölfüggesztettek, mert a katonai ítélkező tanácsok nem állíthatók össze a mozgósítás következtében. Magasabb rendeletre szabadon bocsátották a katonai vizsgálati foglyokat is, akik nem főbenjáró bűnökért kerültek bajba. Ezeket azonnal beosztották a csapattesteikhez, amelyeknél rövid uton lefolytatják ellenük a fegyelmi eljárást. Egyéb hírek. "Ausztria-Magyarország és Szerbia között a posta- és távíró forgalom megszűnt, a Szerbiába szánt leveleket és táviratokat nem továbbítanak, illetve nem fogadnak el. A Lipótvárosi Társaskör elhatározta, hogy a kör helyiségeit kiürítteti és a háború sebesültjeinek átengedi. — A háztulajdonosok tartoznak minden beszállásolt katona ebédjéről gondoskodni, 70 fillér megtérítés ellenében, továbbá az ott elhelyezett lovaknak szalmát szerezni. — A cserkészek is a háborúba vonulnak, ahol mentő- és ápolószolgálatot teljesítenek. — A táviratlevelek váltását a kereskedelmi miniszter (amint a „Hírcsarnok" jelenti) a belföld, úgyszintén az Ausztriával, Bosznia-Hercegovinával és Németországgal való forgalomban egyelőre beszüntette. — Önkéntesek, akik a háború tartamára be akarnak vonulni, bármelyik csapattestnél vagy kiegészítő parancsnokságnál jelentkezhetnek fölvilágosításért. Az idei újoncok is jelentkezhetnek tényleges szolgálatra. rraffi9á8Sajj9®stósao a Siáfeo^uskodás 5s®seí»®51 vsS16 ««és csetekMényekr&l, a pa,-ramoviSér ssEeszegsérSI és » katonaság sasa* regaérSI a n?*ags*á!S©tt tes*Sifeters. A második hágai békekonferencia határozott azokban a kérdésekben is, hogy nat sza- had és mit nem szabad csinálniok a hadviiselő feleknek. Ezek a nagyon fontos elvek a következők: Mi tilos a háborúban? A hadviselő felek nem választhatják szabadon az ellenfél megrontására szolgáló eszközeiket. A külön szerződések megállapításain kívül: a) nem szabad mérgeket és mérgezett fegyvereket használni; b) nem szabad az ellenséges néphez és hadsereghez tartozókat orvul megölni vagy megsebesíteni; c) nem szabad megölni vagy megsebesíteni az ellenséget, ha letette a fegyvert és a védtelen ellenséget, ha kegyelemre vagy mása módon megadta magát; d) nem szabad kijelenteni, hogy nincs pardon; e) nem szabad olyan fegyvereket, lövedékeket vagy anyagokat használni, amelyek szükségtelenül szenvedést okozhatnak; f) nem szabad visszaélni a parlamentér zászlóval, az ellenfél nemzeti zászlajával, katonai jelvényeivel vagy egyenruhájával és a genfi megegyezés különleges jelvényeivel; g) nem szabad elpusztítani vagy elvenni az ellenfél tulajdonát, kivéve, ha a háború következményei sürgősen szükségessé teszik ezt az elpusztítást vagy elvételt; h) nem szabad az ellenfélhez tartozók jogait és követeléseit megsemmisíteni vagy időlegesen hatályon kívül helyezni, sem őket a pörlés lehetőségéből kizárni. Nem szabad azonkívül a hadviselő feleknek az ellenfélhez tartozókat a hazájuk ellen irányuló hadműveletekben való résztvételre kényszeríteni, még akkor sem, ha az ellenséges alattvalókat a háború kitörése előtt fogták el. Hadilisitákat szabad használni és szabad megfelelő eszközöket alkalmazni az ellenfélről és a terepről való hírek szerzésére. Nem szabad védtelen városokat, falvakat, lakóhelyeket vagy épületeket bárminő, eszközökkel megtámadni, vagy bombázni. A támadó csapat parancsnokának, a roham esetét kivéve, a bombázás megkezdése előtt mindent el kell követnie, hogy a hatóságokat erről értesítse. Ostromnál és bombázásnál minden szükséges intézkedést meg kell tenni, hogy az istentisztelet, művészet, a tudomány és a jótékonyság célját szolgáló épületeket, a történelmi emlékeket, a kórházakat és a betegek és sebesültek gyűjtőhelyeit lehetőleg kíméljék, kivéve, ha ezeket katonai célra használják. Az ostromlottaknak ezeket az épületeket vagy gyűjtőhelyeket feltűnő különleges jelzéssel kell ellátni és a jelzéseket az ostromló féllel előzetesen tudatni. Nem szabad a városokat vagy telepeket kifosztani, még akkor sem, ha ostrommal foglalták el őket. A parlamentért szerepéről a következő megállapodások vannak: Parlamentét az, akit az egyik hadviselő fél meghatalmaz, hogy a másikkal tárgyalásokba bocsátkozzék és aki fehér zászlót lobogtat. A parlamentét sérthetetlen, valamint az őt kísérő dobos, trombitás vagy kürtös, zászlóvivő és tolmács is. A parancsnok, akihez parlamentért küldenek, nem köteles a parlamentért minden körülmények között fogadni, hanem mindent megtehet arra, hogy a parlamenter küldetését hírek szerzésére föl ne használja és visszaélés esetén joga van a parlamentért ideiglenesen visszatartani. A parlamentés elveszti sérthetetlenségét, ha határozott, megdönthetetlen bizonyíték van arra, hogy kivételes állását arra használta föl, hogy árulást kövessen el vagy árulásra bujtogasson. Mi szabad a megszállott területen. Hogy mi szabad és mi tilos a katonaságnak NÉPSZAVA (Bukarest, július 30. — „Keleti Értesítő".) A „Minerva" írja: Szerdán Porumbaru román külügyminiszter, Papadiamantopolos görög követ és Stojanovics szerb ügyvivő között konferencia volt. Ez alkalommal megbeszélték azt a magatartást, amelyet e három államnak a jelen viszonyok között tanúsítania kell. Abban történt megállapodás, hogy várakozó álláspontott kell elfoglalni. Ha azonban, Bulgária vagy valamely más állam a jelenlegi körülményeket fölhasználva, a bukaresti szerződést megtámadja, akkor úgy Görögország, mint Románia közbe fognak lépni. E megállapodás azon válasz alapján létesült, amelyet az athéni kormány kormányunkhoz intézett. (Bukarest, július 30.) Danilo, montenegrói trónörökös, szerdán Jassyba érkezett, ahonnan ma Sinaiába várják. Mint a „Dimineatza" jelenti, a herceg azért megy Sinaiába, hogy Károly királynak átadja a cárnak egy sajátkezűleg írt levelét. 1914július 29.