Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)
1914-08-18 / 198. szám
XLII. évfolyam. Budapest, 1914 augusztus 18. kedd. 198. szám. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre ........ 2.— kor. [ negyed évre..»».»®.—kor. fél évre 12.— kor. egy hóra ........ 1.— kor. A „SZOCIALIZMUS"-sal együtt havonta 40 fillérrel több, EGYES SZÁM ÁRA 8 FIX.7.ÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden, nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII., CONTI-UTCA 4. (Telefon: József 3-29 és József 3-30.) KIADÓHIVATAL: VIII., CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32.) OPU, *' .*' Folyik a benyomulás Szerbiába. — Kisebb csatározások a galíciai határon. — Az orosz mozgósítás kudarca. — Lázadás az oroszországi Kaukázusban. — A német kormány óvást emelt az orosz katonák barbárságai ellen. — Török-görög-bolgár háború várható* Az európai háború, a néhány napos látszólagos eseménytelenség és csönd után ismét nagyobb horderejű fejleményeket ígér. Befejezett tényekről, újabb hadi eseményekről ebben a pillanatban még nincsenek híreink, de a minden vonalon fokozottabb tempóban folyó készülődések sejtetik, hogy pár nap, esetleg már néhány óra múlva egészen új, jelentős helyzetváltozások fognak bekövetkezni. Ezek a változások elsősorban a déli harctéren várhatók, ahol most már szakadatlanul folyik tovább a monarchia seregének előnyomulása. Hogy mily messze tart már a monarchia anyaga haditervének a keresztülvitelében, arra nézve sokat jelentő tájékozást nyújtanak a bécsi lapok közlései, amelyeket a magyar félhivatalos is jónak lát közhírré tenni, a lapszemelvények útján bejelentvén, hogy „Ószerbia meghódítása küszöbön van". A háború északi szinterén is jelentékeny események vannak erjedőben. Az osztrákmagyar és a német csapatok folytatják bemasírozásukat Oroszország belterülete felé, de ettől eltekintve is rosszul áll a hóhéreár birodalmának szénája. Amint most kiderül, az orosz mozgósítás kudarcot vallott, mert a finnországi hadkötelesek megtagadták az engedelmességet és az orosz hatóságok tehetetlenek voltak velük szemben. Ehhez járul még az a késő éjszakai jelentés is, amely lapunk „Utolsó Hírek" rovatában olvasható, hogy az oroszországi Kaukázusban fölkelés tört ki, amelyben négy orosz tisztet és nyolcvan katonát legyilkoltak és attól tartanak, hogy a lázadás Oroszország más részeire is átterjed. Egyre világosabbá válik, hogy a véres cár mennyire tévedett, amikor az orosz haderőben bízva, fölidézte a világháborús veszedelmet. A nyugateurópai háborúról nincsenek pozitív harctéri jelentések, de egyes tünetek arra vallanak, hogy Európának ezen a részén is nagy események fognak lezajlani a közeli napokban. Az európai helyzetben, különösen a Balkánon, nagy és igen komoly változásokra nyílik kilátás. Görögország meg Törökország között és Görögország meg Bulgária között mindinkább élesedik a helyzet, úgy hogy egyes, felelős állásban lévő balkáni politikusok már a görög-török és görögbolgár háború valószínű kitöréséről beszélnek. Úgy lehet tehát, hogy rövidesen ismét kiszélesedik az európai háború szintere. 1* .#. # háborújában. A monarchia seregei elfoglalták már Szerbia nyugati részét. Újabbelőrenyomulásról eddig nem érkezett hír, ami persze nem jelenti azt, hogy semmi sem történt. A jelek arra engednek következtetni, hogy ezután az események már gyorsabb ütemben követik majd egymást. Bécsi lapok szerint Szerbiát csakhamar meghódítja a monarchia. Szerb lakosok, akik Magyarországon kerestek menedéket, azt beszélik, hogy Szerbiában óriási pánik van. Jelentettük, hogy Isztriában és Dalmáciában sok embert letartóztattak, mert a szerb „Narodna Odbraná"-val cimboráltak. Emiatt most Isztria területére kihirdették a statáriumot. A balkáni államok közül Románia, hír szerint, általános mozgósítást rendelt el. Görögország pedig tudomására hozta Romániának, hogy, minden előkészületeket megtett a török mozgósítás ellensúlyozására. A bolgárok viszont nagyszámú csapatokat vontak össze a görög határon. A török-görög tárgyalások viszont félbeszakadtak. Egyes hírforrások ebből azt következtetik, hogy a török-görög-bolgár háború elkerülhetetlen. A SZERB HARCTÉR: Szerbia meghódítása. (Bécs, augusztus 17. — A „Budapesti Tudósító.") Az egész bécsi sajtó konstatálja, hogy az osztrák-magyar hadsereg Szerbiával szemben megvívta első döntő győzelmét. A „Fremdenblatt" így ír : A monarchia valamennyi népe ujjongani fog, ha meghallja, hogy bátor hadseregünk az ellenséget már az első összecsapásnál döntően legyőzte. A győzelem továbbra is hű fog maradni az igaz ügyhöz. A „Neues ,Wiener Tagblatt" ezt mondja: Nagyjelentőségű sikerről van szó, mert Ószerbia gyors meghódítása küszöbön van. A „Neue Freie Presse" kijelenti, hogy a haza hálája fogja kísérni az osztrák-magyar hadvezetőséget, a vezérkart, a hadvezéreket, a tábornokokat, a tiszteket és minden egyes közvitézt. Menekül a szerb lakosság. (Szeged, augusztus 17.) Szombaton ismét 56 szerb menekülő jelentkezett a szegedi rendőrségen. .Volt közöttük egy pap, egy tanító, egy ügyvéd és egy aktív szerb katonatiszt felesége három gyermekével. Azt beszélik, hogy Szerbiában rettenetes pánik van, a közönség arra menekül, amerre tud és a szerb katonaság minden lelkesedés nélkülteljesíti kötelességét. Nép és katonaság harca Újszerbiában. (Szófia, augusztus 17.) A bolgár távirati ügynökség jelenti: A szerb hatóságokat óriási pánik fogta el Gengeli, Dekran, Istip, Radovis, Kocsani, Carova-Selo, Berovo, Peekcseve községeket a helyőrségek oda- hagyták. A bankokban elhelyezett pénzt, valamint a levéltárakat elszállították Nis felé. A hatóságokat csak egy adminisztratív hivatalnok és a szolgaszemélyzet képviseli. A falvakban bolgárokból és törökökből vegyes bizottságot állítottak össze és azokat bízták meg a közigazgatás vezetésével. A törökök közül a munkabíró embereket erőszakkal besorozták, de legnagyobb részük az útról visszaszökött. Az idősebbeket csendőrszolgálatra osztották be, de ezek is megtagadják a szolgálatot. Az odatelepített szerb lakosság minden módon üldözi a régi bolgár lakosságot. A lopás és rablás már annyira természetessé lett, hogy minden följelentés nélkül napirendre térnek fölötte. Radovis és Malasev községekből és a környéken levő kisebb falvakból a lakosság az átvonuló katonák erőszakoskodásai és rablásai elől a hegyek közé menekült és a szorosokból rácsapnak az elvonuló katonákra. A lakosság és a csapatok között kifejlődött ilyen csatározásokban eddig több mint 600 szerb katonát megöltek . Losnica és Ljesnica jelentősége. A Drinán való átkelésnek, Losnica és Ljesnica megszállásának fontosságát katonai szempontból a következőkben magyarázzák : — A Sabácot megszállt katonaságunk most már közvetetten összeköttetést nyert a Drinán Losnicánál átkelt csapatainkkal. Sabáci csapataink frontjai az ellenséghez hasonlóan keletről nyugatra, a Drinán átkelt csapatok északról délre, sorakoznak. Eszerint az ellenséges hadsereg a mi csapatainktól derékszögben körülvett területre szorult. Ennek nagyfontosságú következménye, hogy hadseregünk egyik frontjának előnyomulása, egyúttal a csapataink másik szárnyával szemben álló ellenséges csapatokat is hátba támadja. Ha például a sakáci csapatainkat előre tolják, úgy ezek a Losnicában lévő haderőnkkel szemközt álló ellenség balszárnyát is fenyegetik. Biztos, hogy csapataink ezt az előnyös helyzetüket kihasználva, vonulnak előre és tették szabaddá az utat Valjevo város és a Kolubara folyó felé. Miért van csönd Belgrád körül ? Erre a kérdésre, hozzáértő helyen — amint „Az Est" jelenti — a következő magyarázatot adják: — A mi hadseregünknek a legkisebb gondja is nagyobb annál, hogy Belgráddal bajlódjék. Érett gyümölcsként fog Szerbia fővárosa az ölünkbe hullani, anélkül hogy vért áldoznánk birtokáért. Azt hiszem, még a szerbek sem tették föl rólunk, hogy éppen a legerősebben megszállott és így az innenső part fölött legjobban uralkodó pontokon fogjuk a Dunán való átkelést forszírozni. Belgrád fekvése fölment minket attól, hogy birtokáért rozoga várának ostromával bajlódjunk. Egy a hazánk területében előugró trapézalakú félsziget felső rövidebb oldalán fekszik a hajdani Nándorfehérvár. Az előreugró félsziget két oldalán viszont sajkát területeink horpadnak Szerbia testébe, keleten Morava, nyugaton a Kolubara torkolatához. Mihelyt ezen horpadásokban fölvonult seregeink a Dunát átlépik, mintegy huszonöt kilométerrel vannak beljebb Szerbia testében a belgrádi ellenségnél és tíz kilo-"Ildiül. lapunk mai száma "SO oldal.