Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)

1914-08-18 / 198. szám

XLII. évfolyam. Budapest, 1914 augusztus 18. kedd. 198. szám. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre ........ 2.— kor. [ negyed évre..»».»®.—kor. fél évre 12.— kor.­­ egy hóra ........ 1.— kor. A „SZOCIALIZMUS"-sal együtt havonta 40 fillérrel több, EGYES SZÁM ÁRA 8 FIX.7.ÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden, nap.­ SZERKESZTŐSÉG: VIII., CONTI-UTCA 4. (Telefon: József 3-29 és József 3-30.) KIADÓHIVATAL: VIII., CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32.) OPU, *' .*' Folyik a benyomulás Szerbiába. — Kisebb csatározások a galíciai határon. — Az orosz mozgósítás kudarca. — Lázadás az orosz­országi Kaukázusban. — A német kormány óvást emelt az orosz katonák barbárságai ellen. — Török-görög-bolgár háború vár­ható* Az európai háború, a néhány napos lát­szólagos eseménytelenség és csönd után ismét nagyobb horderejű fejleményeket ígér. Befejezett tényekről, újabb hadi ese­ményekről ebben a pillanatban még nin­csenek h­íreink, de a minden vonalon foko­zottabb tempóban folyó készülődések sej­tetik, hogy pár nap, esetleg már néhány óra­ múlva egészen új, jelentős helyzetvál­tozások fognak bekövetkezni. Ezek a változások elsősorban a déli harctéren várhatók, ahol most már­ szaka­datlanul folyik tovább a monarchia seregé­nek előnyomulása. Hogy­ mily messze tart már a monarchia a­nyaga haditervének a­ keresztülvitelében, arra nézve sokat jelentő tájékozást nyújtanak a­ bécsi lapok közlései, amelyeket a magyar félhivatalos is jónak lát közhírré tenni, a lapszemelvények út­­­ján bejelentvén, hogy „Ószerbia meghódí­tása küszöbön van". A háború északi szinterén is jelentékeny események vannak erjedőben. Az osztrák­magyar és a német csapatok folytatják bemasírozásukat Oroszország belterülete felé, de ettől eltekintve is rosszul áll a hó­h­éreár birodalmának szénája. Amint most kiderül, az orosz mozgósítás kudarcot val­lott, mert a finnországi hadkötelesek meg­tagadták az engedelmességet és az orosz hatóságok tehetetlenek voltak velük szem­ben. Ehhez járul még az a késő éjszakai jelentés is, amely lapunk „Utolsó Hírek" rovatában olvasható, hogy az oroszországi Kaukázusban fölkelés tört ki, amelyben négy orosz tisztet és nyolcvan katonát le­gyilkoltak és attól tartanak, hogy a láza­dás Oroszország más részeire is átterjed. Egyre világosabbá válik, hogy a véres cár mennyire tévedett, amikor az orosz haderő­ben bízva, fölidézte a világháború­s vesze­delmet. A nyugateurópai háborúról nincsenek pozitív harctéri jelentések, de egyes tüne­tek arra vallanak, hogy Európának ezen a részén is nagy események fognak lezaj­lani a közeli napokban. Az európai helyzetben, különösen a Bal­kánon, nagy és igen komoly változásokra nyílik kilátás. Görögország meg Törökor­szág között és Görögország meg Bulgária között mindinkább élesedik a helyzet, úgy hogy egyes, felelős állásban lévő balkáni politikusok már a görög-török és görög­bolgár háború valószínű kitöréséről beszél­nek. Úgy lehet tehát, hogy rövidesen ismét kiszélesedik az európai háború szintere. 1* .#. # háború­j­ában. A monarchia seregei elfoglalták már Szerbia nyugati részét. Újabb­­előre­nyomulásról eddig nem érkezett hír, ami persze nem jelenti azt, hogy semmi sem történt. A jelek arra engednek kö­vetkeztetni, hogy ezután az események már gyorsabb ütemben követik majd egymást. Bécsi lapok szerint Szerbiát csakhamar meghódítja a monarchia. Szerb lakosok, akik Magyarországon ke­restek menedéket, azt beszélik, hogy Szerbiában óriási pánik van. Jelentet­tük, hogy Isztriában és Dalmáciában sok embert letartóztattak, mert a szerb „Narodna Odbraná"-val cimboráltak. E­miatt most Isztria területére kihirdet­ték a statáriumot. A balkáni államok kö­zül Románia, hír szerint, általános moz­gósítást rendelt el. Görögország pedig tudomására hozta Romániának, hogy, minden előkészületeket megtett a török mozgósítás ellensúlyozására. A bolgá­rok viszont nagyszámú csapatokat von­tak össze a görög határon. A török-gö­rög tárgyalások viszont félbeszakadtak.­ Egyes hírforrások ebből azt következ­tetik, hogy a török-görög-bolgár háború elkerülhetetlen. A SZERB HARCTÉR: Szerbia meghódítása. (Bécs, augusztus 17. — A „Budapesti Tu­dósító.") Az egész bécsi sajtó konstatálja, hogy az osztrák-magyar hadsereg Szerbiá­val szemben megvívta első döntő győzelmét. A „Fremdenblatt" így ír : A monarchia va­lamennyi népe ujjongani fog, ha meghallja, hogy bátor hadseregünk az ellenséget már az első összecsapásnál döntően legyőzte. A győzelem továbbra is hű fog ma­radni az igaz ügyhöz. A „Neues ,Wiener Tagblatt" ezt mondja: Nagyjelentőségű sikerről van szó, mert Ószerbia gyors meg­hódítása küszöbön van. A „Neue Freie Presse" kijelenti, hogy a haza hálája fogja kísérni az osztrák-magyar hadvezetőséget, a vezérkart, a hadvezéreket, a tábornokokat, a tiszteket és minden egyes közvitézt. Menekül a szerb lakosság. (Szeged, augusztus 17.) Szombaton ismét 56 szerb menekülő jelentkezett a szegedi rendőrségen. .Volt közöttük egy pap, egy ta­nító, egy ügyvéd és egy aktív szerb katona­tiszt felesége három gyermekével. Azt beszé­lik, hogy Szerbiában rettenetes pánik van, a közönség arra menekül, amerre tud és a szerb katonaság minden lelkesedés nélkül­­teljesíti kötelességét. Nép és katonaság harca Újszerbiában. (Szófia, augusztus 17.) A­­ bolgár távirati ügynökség jelenti: A szerb hatóságokat óriási pánik fogta el Gengeli, Dekran, Istip, Radovis, Kocsani, Carova-Selo, Berovo, Peekcseve községeket a helyőrségek oda-­ hagyták. A bankokban elhelyezett pénzt, val­­amint a levéltárakat elszállították Nis felé. A hatóságokat csak egy adminisztratív hi­vatalnok és a szolgaszemélyzet képviseli. A falvakban bolgárokból és törökökből vegyes bizottságot állítottak össze és azokat bízták meg a közigazgatás vezetésével. A törökök közül a munkabíró embereket erőszakkal be­sorozták, de legnagyobb részük az útról visszaszökött. Az idősebbeket csendőrszolgá­latra osztották be, de ezek is megtagadják a szolgálatot. Az odatelepített szerb lakos­ság minden módon üldözi a régi bolgár la­kosságot. A lopás és rablás már annyira ter­mészetessé lett, hogy minden följelentés nél­kül napirendre térnek fölötte. Radovis és Malasev községekből és a környéken levő kisebb falvakból a lakosság az átvonuló ka­tonák erőszakoskodásai és rablásai elől a hegyek közé menekült és a szorosokból rá­csapnak az elvonuló katonákra. A lakosság és a csapatok között kifejlődött ilyen csatár­­ozásokban eddig több mint 600 szerb kato­nát megöltek . Losnica és Ljesnica jelentősége. A Drinán való átkelésnek, Losnica és Ljes­nica megszállásának fontosságát katonai szem­pontból a következőkben magyarázzák : — A Sabácot megszállt katonaságunk most már közvetetten összeköttetést nyert a Drinán Losnicánál átkelt csapatainkkal. Sabáci csa­pataink frontjai az ellenséghez hasonlóan ke­letről nyugatra, a Drinán átkelt csapatok északról délre, sorakoznak. Eszerint az ellen­séges hadsereg a mi csapatainktól derékszögben körülvett területre szorult. Ennek nagyfontos­ságú következménye, hogy hadseregünk egyik frontjának előnyomulása, egyúttal a csapata­ink másik szárnyával szemben álló ellenséges csapatokat is hátba támadja. Ha például a sa­káci csapatainkat előre tolják, úgy ezek a Los­nicában lévő haderőnkkel szemközt álló ellen­ség balszárnyát is fenyegetik. Biztos, hogy csapataink ezt az előnyös helyzetüket kihasz­nálva, vonulnak előre és tették szabaddá az utat Valjevo város és a Kolubara folyó felé. Miért van csönd Belgrád körül ? Erre a kérdésre, hozzáértő helyen — amint „Az Est" jelenti — a következő magyarázatot adják: — A mi hadseregünknek a legkisebb gondja is nagyobb annál, hogy Belgráddal bajlódjék. Érett gyümölcsként fog Szerbia fővárosa az ölünkbe hullani, anélkül hogy vért áldoznánk birtokáért. Azt hiszem, még a szerbek sem tet­ték föl rólunk, hogy éppen a legerősebben meg­szállott és így az innenső part fölött legjobban uralkodó pontokon fogjuk a Dunán való át­kelést forszírozni. Belgrád fekvése fölment minket attól, hogy birtokáért rozoga várának ostromával bajlódjunk. Egy a hazánk terüle­tében előugró trapézalakú félsziget felső rö­videbb oldalán fekszik a hajdani Nándor­fehérvár. Az előreugró félsziget két oldalán viszont sajkát területeink horpadnak Szerbia testébe, keleten Morava, nyugaton a Kolubara torkolatához. Mihelyt ezen horpadásokban föl­vonult seregeink a Dunát átlépik, mintegy huszonöt kilométerrel vannak beljebb Szerbia testében a belgrádi ellenségnél és tíz kilo-"Ildiül. l­apunk mai száma "SO oldal.

Next