Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)

1914-08-26 / 206. szám

1914 augusztus 23. __ NÉPSZAVA utóbbi napokban olyan híreket tettek közzé, amelyekben azt adják hírü­l, hogy Velence kö­rül 800.000 ember áll és az olasz hadsereg leg­közelebb táborba vonul. E hírekre, amelyeket különben megcáfolni magukban véve fölösle­ges volna, valószínűen kis táborok alakítása szolgáltatott alkalmat. Ilyen kis táborokat a hadügyminisztérium minden megerősített hely körül csináltatott egyes tartalékos osztályok behívása után, amelyről annak idején jelentést tettünk. A kis táborok létesítésének oka részint a katonai szálláshelyek elégtelensége, ré­szint a kiképzési követelések, részint egészségügyi okok. Ez az intézkedés azonban a királyság egész területén alkalmazódott. Lát­hatóbban nyilvánul meg végrehajtása ott, ahol a normális megerősített helyek számosabbak, mint például a Pó-síkságon é­s éppen Velencé­ben is, de az említett intézkedést az egész fél­szigeten, sőt , Szicíliában, és Sardiniában is végrehajtották. Mindez mutatja az említett hí­rek teljes tarthatatlanságát és azt, hogy azok a hírek szembetűnő ellentmondásban állaná­nak az Olaszország által e konfliktusban ta­núsított, semleges magatartással. Bollati Berlinben. (Róma, augusztus 25.) Bollati nagykövet ma reggel Berlinbe utazott. A szerb Hadsereg züllött­­állapota, az­­ál­talános fejetlenség, a belső zavarok és a nagy nyomorúság a tünetei Szerbia belső összeroppanásának.­­A szerb lakosságot és katonaságot a kormány és a hadvezetők az­zal kecsegtették, hogy majd­ jön az orosz segítség. Úgy látszik­ azonban, hogy ez a segítség sokáig várakoztat magára, mert Oroszországnak elég a maga baja. Szerbia eddig Görögországtól kapott segítséget — főképen élelemben —, de most a görög segít­ségnek is el kell maradnia. Ennek pedig az az oka, hogy azt a vasútvonalat, amely Sza­lonikitól a szerb határra visz, hasznavehe­tetlenné tették egy alagút és egy vasúti híd fölrobbantásával. Hogy a jelenlegi helyzet­ben nagyjelentőségű pusztítást kik végez­tek, arról nincs hír ; n a macedónos munkája volt ez. Keddi lapunkban közöl­tünk egy a „Frankfurter Zeitung"-ban meg­jelent levelet, amelynek írója azt mondja, hogy Szalonikibe való visszatérése alkal­mával látta, hogy az említett vasútvonal szét van rombolva; a pusztítást a szerbek és a macedónok között való harcra vezeti vissza, amelyben a szerbek vereséget szen­vedtek. Ennek a szétrombolásnak az ered­ménye az, hogy Szerbia most már teljesen körül van zárva, mert ez volt az egyetlen vasúti vonal, amelyen Szerbiába Szaloniki­ből muníciót és élelmet szállíthattak. A­z A déli államokból­­érkezett hírek közül külö­nös említést érdemel Albánia semlegességé­nek a biztosítása a nagyhatalmak részéről, továbbá az a hír, hogy Bulgária és Románia között teljes megegyezés jött létre. a szerbek ellen. * A szerb harctér. A drinai csata. (Gr­ác, augusztus 25.) A „Grazer Volksblatt" zágrábi tudósításban közli a drinai harcokban m­egsebesült egyik önkéntes elbeszélését, aki előbb a folyón való átkelést ecseteli, majd így folytatja: E hó 14-én került a sor az össze­ütközésre az ellenséggel. Célpontunk Obres volt, amely Loznice magasságában fekszik. Mindenek előtt a vasúti töltésen kellett átjut­nunk, amelynek mind a két oldalán mocsaras a terep. A vasúti töltésért való harc került mindenek előtt áldozatunkba, mert a szemben álló ellenséges tüzérségnek biztos célpontja volt. Obressel szemben kifejlődött az első rendszeres harc. A helységet öt sánc védte, amelyek mindegyikét szuronytámadással kel­lett elfoglalni. Ebben a harcban sebesült meg az elbeszélő is. Obresban csapatainkra a to­ronyból és a házakból is lövöldöztek és kézi­gránátokat dobtak. Minden fát és minden há­zat a szó szoros értelmében meg kellett ostro­molni. A tulajdonképeni harc délelőtt 11 órá­tól este 9 óráig tartott. A szerbek kétségbeeset­ten harcoltak. Amint később kiderült, minden ellenséges katonának tarsolyában kézigránát volt, amelyet azonban csak utoljára volt sza­bad használnia. Az Obres körüli harcokban a 18. szerb hadosztály vett részt, de harcoltak ko­mitácsik és asszonyok is ellenünk. Szerdai események. Az elzárt Szerbia. (Bécs, augusztus 25. Délután 3­­óra 5 perckor. — „Magyar Távirati Iroda.") ... „Su­dslavische Korrespondenz" jelenti Sza­lonikiből. A Szerbiába rendelt küldemé­nyek szállítására rendkívül nagy fontos­ságú vasútvonal, amely Szalon­ikitől a szerb határig vezet, részben el van pusz­títva és a közlekedésre használhatatlanná vált.­­A vasúti forgalom megbénítását a Demkapu közelében levő nagy alagút fel­robbantása és a Gergheli mellett levő vas­híd elpusztítása idézte elő. Ezt a hidat bombákkal röpítették jégbe. Nyílt pályán is számos vonat ellen merényletet követtek el, ugy hogy a vonatok kisiklottak, a moz­donyok tönkrementek és eltorlaszolták a síneket. Más és pedig igen sok helyen a sí­neket dinamittal szétrobbantották. Semmi kilátás, hogy ezt a vonalat belátható időn belül használhatóvá lehessen tenni. A „Nemzetközi Távirati Hírlap" "jelenti. A „Südslavische Korrespondenz" ma a­zt jelen­tette, hogy a Gjergeli melletti vasúti hidat föl­robbantották s ezzel a vasúti összeköttetés Szer­bia és Görögország között lehetetlenné vált. A kőnyomatos ezen tudósítása csak egy megké­sett sürgöny jelentés következménye, mert mint augusztus 20-án jelentettük, a robbantás még 16-án történt meg. Jelentettük, hogy a görög kormány utasította a keleti vasúttársaságot, hogy pátense megvonásának terhe alatt a hidat rövidesen hozza rendbe és ma érkezett jelenté­sünk arról számol be, hogy a híd javításának munkálatai négy ezred görög katonaság őrizete alatt már befejezésükhöz közelednek. A kétségbeesett szerbek. (Szófia, augusztus 25. —­ „Nemzetközi Táv­,­irati Hírlap".) Az „Utro" hadi tudósítója táviratozza Nisből. Szerbia már teljesen el­erőtlenedett és a hadsereg képtelen az osz­trák és magyar seregek előnyomulása elé komoly akadályokat emelni.­­Az osztrák és magyar sereg által Sabácnál és Visegrádnál elért eredmények igen nagyok és eldöntöt­­­ték a szerb háború sorsát. A szerbek derék­hada teljesen szétzüllött és már a legopti­misztikusabbak is kétségbe vannak esve. (Szófia, augusztus 25.) Nisből jelentik: A közhangulat rendkívül nyomott. Maga a kormány is beismeri, hogy az osztrákok és magyarok harminc ágyút elvettek. Az ar­cokról lem­ a súlyos veszteségek fölötti két­ségbeesés. Azelőtt naponkint négyszer-ötször dobszóval csődítették egybe a tereken , a népet és szerb győzelm­ekről szóló híreket hirdettek ki. Most már csak minden harma­dik napon adnak ki ebben a formában érte­sítéseket és mindannyiszor hozzáteszik azt a figyelmeztetést, hogy senki se terjesszen szerb veszteségekről „álhíreket", mert azok, akik ezen tilalom ellen vétenek, halállal bün­tettetnek. Sok sebesült, kevés orvos. (Szófia, augusztus 1.) Nisbe folytonosan se­besült­ vonatok érkeznek, de orvosokban és kö­tőszerekben nagy a hiány, úgy hogy a sebesül­tek gyakran nyolc óra hosszat is a vagonok­ban hevernek. Sok sebesült beszéli, hogy az osztrák-magyar tüzérség nagy távolságból lő és hogy a szerbek gyakran lövöldöznek, anél­kül, hogy az ellenséget látnák. A rasnelkülő szerbek. (Szófia, augusztus 25.) Ma ismét 250 menekülő család érkezett ide Szerbiából, legnagyobb ré­szük harcképes férfi. A menekülők beszélik, hogy Szerbiában a helyzet rendkívül veszedel­mes. A nyomor elviselhetetlen. A menekülők jelzik, hogy holnap ismét nagyszámú menekülő fogja őket követni. A bolgár sajtóban több bolgár politikus nyílt felszólítást intéz a kor­mányhoz, hogy a szerb invázió ellen haladék­talanul léptessen életbe erélyes rendszabályo­kat, mert a minden exisztencia nélkül való menekülők tömeges betódulása veszedelmezteti a szegényebb munkásnép megélhetését. " A déli államok. Mi történik a Balkánon? Albánia semlegessége. (Augusztus 25. , „Budapesti Tudósító".) Római távirat szerint a „Corriere d'Italia" kijelenti, hogy Albánia semlegességét a nagyhatalmak az Adria-politika egyensúlya érdekében garantálták. Valonát tehát úgy a francia, mint az angol tengeri operációkból ki kell kapcsolni. A bolgár-román megegyezés. (Bécs, augusztus 25.) A­ „Su­dslavische Kor­respondenz" jelenti Szófiából: Genadiev Ni­kola dr., volt külügyminiszter, a király bi­zalmasa, a legközelebbi napokban rendkívüli kiküldetéssel Sinaiába és Bukarestbe megy. A „Politika" című lap diplomáciai körökből azt az értesítést kapja, hogy Bulgária és Ro­mánia között minden vitás pontra nézve tel­jes megegyezés jött létre. A félhivatalos „Kambana" melegen szót emel Románia, Bulgária és Törökország együttműködése mellett. Román készülődés. (Ruszcsuk, augusztus 25. A­ „Nemzetközi Hírlap" jelentése.) Biztos forrásból jelentik, hogy Románia Ruszcsukkal szemben négy gyalogezredet, három tábori tüzérüteget, két hegyiüteget és egy taracküteget koncentrált Román szállítóhajók érkeztek Gyurgyevó elé, amelyek pontonokat hoztak hídépítés céljaira. A román kereskedelmi flotta Cala­vasb­an, Szilisztriával szemben horgonyoz. Mit akart Oroszország? (Bukarest, augusztus 25. — „Politikai Hír­adó.") A cár követének bukaresti tartózkodá­sát fölhasználták itt arra, hogy kérdést intéz­zenek hozzá a török konfliktusról elterjedt hí­rekre vonatkozólag. A leghatározottabban valótlannak állította a követ azt, hogy kérték volna hadihajóik átkelhetési engedélyét a Dar­danellákon. A portához küldött jegyzék egé­szen más vonatkozású kérdést akart tisztázni.­­ Az antant és Törökország. (Szófia, augusztus 25.) A hármas antant a tö­rök kormánynál komoly előterjesztéssel élt és követei kijelentették­, hogy kormányaik nem tekintik befejezett ténynek a „Goeben" és „Breslau" megvételét, sőt azokat még sokkal inkább, mint azelőtt, ellenséges hajóknak fog­ják tekinteni. A szófiai angol követ beszélgetés közben aziránt érdeklődött Radoslavov minisz­terelnöknél, hogy Bulgária minő magatartást tanúsít az európai konflagrációban­­. Azt a vá­laszt kapta, hogy a viszony Törökországgal a lehető legbarátságosabb és hogy adott körül­mények között Bulgáriának semmi oka sincsen a szigorú semlegesség álláspontjától eltérni. • 0­ 5

Next