Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)
1914-08-06 / 186. szám
1914 augusztus 6. NEPEZAVA Csatározások a francia területen. (Milánó, augusztus 5.) A „Corriera della Sera" jelenti Parisból: „A hadüzenet még nem történt meg Franciaország és Németország között, azonban a német előőrsök már átlépték Elszász-Lotharingia és Franciaország határvonalát. A német lovasság felderítő útjai közben három helyen ütközött meg a francia csapatokkal: Delle közelében, ahol a francia föld benyúlik Elszász területébe, továbbá Luneville mellett és Luxembourgban. Delle tájékán egy ulánusokból álló csapat jelent meg és Fiorimont község irányában haladt. Itt francia gyalogság állott a német csapat útjába. Apró összetűzés keletkezett, amelyben egy ulánus hadnagy és három közlegény, francia részről pedig egy százados és két közlegény elesett". " A párisi Temps" így ír az említett csatározásokról: „Katonai szempontból ezeknek a betöréseknek nincs különösebb jelentőségük. Mindössze a német lovasság felderítő kirándulásairól van szó oly területen, amelyet a francia haderő felsőbb parancsra megszállás nélkül hagyott. Ezek a német támadások újra szembeötlően igazolják a francia kormány mérsékletét. Ami pedig Luxembourg megszállását illeti, amely kicsi állam nem tudta megvédeni semlegességét, ezt előre látta a francia hadvezetőség. A németek évek során át igen nagy haderőt vontak össze Belgium és Luxembourg határán, megteremtették az elsenborni és wasserlieschi tábort s mindezzel jelét adták annak, hogy konflikuts esetén ezen az oldalon fognak támadni. A németek haditerve nyilván az, hogy északon lekötve a lehető legnagyobb francia haderőt, a Meuse és Oise folyók völgyében haladva, rövid idő alatt néhány ,kilométernyire megközelítse — Párist". „Ám — teszi hozzá a „Temps" —, francia részről minden stratégiai intézkedés megtörtént ennek a német tervnek a megakadályozására". Hadifoglyok Elszászban. (Köln, augusztus 5.) Koblenzben tegnap tizennyolc foglyot hoztak katonai fedezettel a várba, közöttük a metzi prépostot. Ma ide hozták Nikolai cohemi vendéglős feleségét és leányát. Nikolai tudvalevően föl akarta robbantani a cohemi alagutat, pincéjében sok robbanóanyagot találtak és ezért 6 fa áriássan agyonlőtték. A németek hazatérése. (Berlin, augusztus 5.) Párisból Belgiumon át ideérkezett emberek beszélik, hogy az utolsó napokban több mint negyvenezer német hagyta el sietve Párist. Amíg a vonatokba beszálltak, katonák őrködtek rajtuk töltött karabéllyal. A hangulat Parisban. (Köln, augusztus 5.) Egy Párisból menekült német kijelentette Kölnbe való megérkezésekor, hogy Parisban általános a lehangoltság, férfiak és asszonyok hangosan sírnak, a tömeg kiabál: — Nem akarunk háborút! A párisi pályaudvaron legalább húszezren várták, hogy elutazhassanak. A kocsikban egy-egy helyért élethalálharcot kell vívni. A belga határon a sínek föl voltak szakítva és az utasoknak gyalog kellett menni hat és fél kilométert. Huszonkét óra hosszat élelem nélkül voltak. „Le kell mondani a sztrájkról." (Milánó, augusztus 5.) Á „Corriere della Sera" jelenti Párisból. A szocialista szövetség, amely mozgósítás esetére mindig általános sztrájkot ajánlott, a francia munkássághoz manifesztumot adott ki, amelyben azt mondja, hogy miután nem sikerült a nemzetközi szociáldemokráciának a békét föntartani, bele kell törődnie az elkerülhetetlenbeés le kell mondania a sztrájkról vagy bármely más tiltakozásról. *: A francia szocialista képviselők a háború ellen. (Páris, július 29. — Megkésett.) Az egyesült szocialista párt parlamenti csoportja tegnap tanácskozásra ült egybe, amelynek eredménye a VHumanité ma reggeli számá-ban megjelent következő deklaráció : A szocialista csoport ma reggel megvizsgálta a nemzetközi helyzetet. Teljes egészében egyhangúlag helyesli a pártvezetőségnek a párt nevében közzétett kiáltványát. A táviratok, amelyek Ausztriának szerb területre való benyomulását jelentették és amelyek a válság továbbterjedését jelezték, arra késztették a csoportot, hogy ennek az eseménynek a lehető következményeit tanulmányozza. Az a véleménye, hogy Oroszországnak fegyveres beavatkozása csak kiterjesztené a veszedelmet és fokozná a bajokat, anélkül, hogy a legcsekélyebb pozitív és állandó biztosítékot hozhatná a szerencsétlen Szerbiának, amely a valóságban minden oldalról veszélyeztetve lenne a függetlenségében. A csoportnak az avéleménye, hogy Franciaország és Európa minden fáradozásának arra kell központosulnia, hogy Angolország javasolt közvetítése sikerüljön és az a véleménye, hogy Oroszország bármilyen fegyveres akciója károsítaná ezt a bölcs és magasröptű tervet. Hozzáfűzi, hogy Franciaország, amely 40 év óta a béke legfőbb érdekének rendelte alá Elszász-Lotharingiára való igényét, nem engedheti magát bevonni egy olyan bonyodalomba, amelyben Szerbia a tét. A csoport hangosan kinyilatkoztatja, hogy Franciaországnak csak Franciaország fölött szabad rendelkeznie, hogy semmiesetre sem szabad a többé-kevésbé önkényesen értelmezett titkos szerződések és ismeretlen kötelezettségek útján borzalmas konfliktusba keverednie és meg kell őriznie teljes cselekvési szabadságát, hogy békés befolyást gyakorolhasson Európára. A csoport megbízza az irodát, hogy lépjen összeköttetésbe a kormánnyal, nyilvánítsa előtte a békére irányuló szilárd akaratát, amely az országot betölti és kérdezze meg, milyen szándékai vannak a kamara egybehívására nézve. A csoport ülésén ötvenkét képviselő vett részt. A többiek, akik a meghívó táviratot későn kapták meg, kimentették magukat. Elhatározták, hogy biztosítják az állandó összeköttetést a képviselők és a csoport vezetősége között. A csoport küldöttségét délután a miniszterelnök képviseletében Bienvenu-Martin fogadta, aki beszámolt Schoen német nagykövettel folytatott beszélgetéséről és az angol javaslatról. A miniszter céltalannak minősítette a kamara egybehívását, mert a kormányok között folyamatban levő tárgyalások következtében a kormány nem lenne abban a helyzetben, hogy közléseket tehessen. A francia szakszervezeti szövetség a háború ellen. (Páris, július 29. — Megkésett.) A munkáskonföderáció vezetősége tegnap rendkívül látogatott gyűlésen lááltványt intézett a francia munkássághoz és az egész néphez, amely így szól: A jelen komoly helyzetben a munkáskonföderáció emlékeztet arra, hogy kérlelhetetlenül ellentáll minden háborúnak. Kötelessége minden szervezett munkásnak, hogy az események magaslatára emelkedjék, amennyiben kollektív, tudatos, az egész országban és nemzetközileg egyértelműen megindított akcióval megakadályozza, hogy a legnagyobb világveszedelem valósággá váljék... A munkáskonföderáció kijelenti, hogy minden európai háborút el lehet és el kell kerülni, ha a munkásság tiltakozása, a béke minden barátjával együtt, elég erős arra, hogy elhallgattassa a háborús lármát... A munkáskonföderáció szilárd meggyőződése, hogy a nép akarata meg tudja akadályozni azt a borzalmas összeroppanást, amelyet egy európai háború jelentene... Emlékeztet az Internacionale nyilatkozatára: „Minden nép testvér" és az országos kongresszusok határozataira: „Minden háború merénylet a munkásság ellen, véres és borzalmas eszköz arra, hogy követeléseitől eltávolítsák"... A munkáskonföderáció minden munkásszervezetet a munkának a békében megszerzett jogai iránt való gondoskodástól diktált szilárd magatartásra szólít föl. A manifesztum azzal a fölszólítással végződik, hogy a városok és a vidék tiltakozó akcióját lehetőleg erőteljesen fejtsék ki és ezzel a kiáltással végződik : Le a háborúval! Éljen a békét A hadüzenet. (Berlin, augusztus 5. — A „Magyar Távirati Iroda" útján.) A Wolff-ügynökség jelentése szerint tegnap este kevéssel 7 óra után Edward Goshen angol nagykövet megjelent a külügyi hivatalban és megüzente a háborút. A nagykövet egyúttal kérte útleveleit.(Berlin, augusztus 4. Föladták éjjel 12órakor. •( A Wolff-ügynökség jelentése.) Délután röviddel a birodalmi kancellár beszéde után, amely a belga területre való átvonulás által a nemzetközi jog ellen elkövetett sérelmet őszintén beismerte és a német birodalomnak a következmények jóvátételére vonatkozó szándékát is hangsúlyozta, Goshen angol nagykövet megjelent a birodalmi gyűlés palotájában, hogy kormánya nevében Jagow külügyi államtitkárnak közlést tegyen. A nagykövet rövid határidőre a német kormánytól választ kért arra a kérdésre, vájjon megígérheti-e, hogy a belga semlegességet nem fogja megsérteni. Az államtitkár nyomban azt válaszolta, hogy ez lehetetlen és ismét kifejtette az okokat, amelyek Németországot kényszerítik, hogy a francia hadsereg belga földön át való betörése ellen biztosítsa magát. Röviddel este hét óra után a brit nagykövet megjelent a külügyi hivatalban, hogy megüzenje a háborút és követelje útleveleit. Értesülésünk szerint a német kormány a katonai szükségletekre való tekintetet föléje helyezte minden más megfontolásnak, bár számolnia kellett azzal, hogy ilyen módon Anglia okot vagy ürügyet nyerne a beavatkozásra. Hamburg öt milliót ad. (Hamburg, augusztus 5.) A szenátus a polgársági testület elé sürgős javaslatot terjesztett, amelynek értelmében a hadiállapotból előálló költségekre Hamburg szabad város öt millió márkát fordíthasson. 3 „Hét front ellen." —• A bécsi sajtó. (Bécs, augusztus 5. — „Budapesti Tudósító".) Az egész bécsi sajtó ma Németország szerepével foglalkozik, amely már két front ellen harcol.. A „Fremdenblatt" csodálattal van eltelve a német birodalom ereje és bátorsága iránt. A hármas entente, írja ez a lap, most egyesülve lép föl Németország ellen. Mi összetartunk szövetségesünkkel részben és halálban. — A „Neues Wiener Tagblatt" úgy véli, hogy az önvédelem adta a német nép kezébe a kardot. Nálunk is eltűnt minden belső ellentét és mi keményen és büszkén állunk Németország oldalán. — A „Neue Freie Presse" azt írja, hogy az a háború, amelyet Anglia akar Németország ellen folytatni, borzalmas gaztettvolna. A lap arra számít, hogy az események gyorsan fognak lejátszódni és reméli, hogy az erőviszonyok alaposan tisztázódni fognak. — Az Arbeiter-Zeitung cikkének egy része szó szerint így hangzik: „A német szociáldemokraták mind egy szálig megszavazták a hadi kölcsönt. Mint az egész nemzetközi szociáldemokrácia, úgy német testvérpártunk az osztálytudatos proletariátus szervezetének ez a koronája is a leghevesebb ellensége a háborúnak, a legszenvedélyesebb védője a népek egyetértésének és szolidaritásának. Meg is próbált mindent, hogy ezt a világháborút, amely, mindenekfölött a németség ellen irányul, megakadályozza, hogy az emberiséget az egész világ eme rettenetes megrázkódtatásától megóvja. Bizonnyal nem ő az oka, ha a német birodalom és vele az egész Európa érzi a háború ostorát. De most, amidőn a német haza veszélyben van, amidőn a nép nemzeti függetlensége forog kockán, a szociáldemokrácia a haza védőjéül szegődik és a „hazátlan bitangok", a „vörös horda", mint a császár őket egykor szidalmazta, a munkástömegek életét és vagyonát