Népszava, 1914. szeptember (42. évfolyam, 212–241. sz.)
1914-09-02 / 213. szám
ILXI. évfolyaus. Budapest, 1914 szeptember 2. szerda. 213. szám. AZ ELOFIZETÉS ÁRA: egy évre 24.— kor. I negyed évre 2.— kor. fél évre 12.— kor. egy hóra 2.— kor. A „SZOCIALIZMUS"-sal együtt havonta 40 fillérrel több. EGYES SZÁM ÁRA 8 FIXILÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG : VIII., CONTI-UTCA 4. (Telefon: József 3-29 és József 3-30.) KIADÓHIVATAL: VIII., CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32.) Egyenlő elbánást! Néhány esztendő előtt nagy föltűnést keltett a szocialista sajtónak leleplezése azokról az utasításokról, amelyeket egy Bissingen nevű német hadtestparancsnok utcai harcok és polgárháború esetére a német katonaságnak adott. Noha nyíltan nem volt megnevezve, a rendelet éle a szociáldemokrata párt ellen irányult, a német munkások pártja ellen, amelyet a magasrangú katona „belső ellenségett" nevezett és tekintett. Ugyanez a Bissingen tábornok néhány nap előtt másik rendeletet adott ki. A rendelet arról szól, hogy tilos a hadsereg számára végzendő munkáknál a munkások pártállását, valamely szervezethez való tartozását kutatni s bizonyos szervezethez tartozó munkásokkal kedvezőtlenebbül bánni, mint másokkal. Ebben a rendeletben sincsenek megemlítve nyíltan a szociáldemokrata párt és a szakszervezetek , de a rendelet világosan ezek javára szól. A szervezett és szociáldemokrata munkásokat — a néhány esztendő előtti „belső ellenséget" — védi meg méltánytalanság ellen ez a rendelet, amelyhez hasonló azóta már egynéhány jelent meg. A Népszava keddi számában adtunk hírt arról, hogy a bajor hadügyminiszter rendelete megengedi a szocialista lapok terjesztését a kaszárnyákban s ezzel megnyitja az utat a kaszárnya-agitáció előtt, amelyet csak a legmerészebb antimilitaristák követeltek és hangoztattak régebben. Ha a szocialista párt föladta volna meggyőződését s azért kapná ezeket az engedményeket jutalmul , akkor szégyenkezve és megbotránkozással kellene erről tudomást vennie minden öntudatos munkásnak, akinek lelkében ott élnek ma is, a világtörténelem nagy orkánjának zúgása közben, a szocializmus tanításai. De nyugodt hittel és meggyőződéssel mondhatjuk : ez nincsen így. Nem a szocializmus változott meg, hanem ama legendák pusztultak el, amelyek az uralkodó osztályok és a hivatalos világ képviselőinek sorában a szocializmus céljairól és szelleméről éltek. S most, amikor a helyzet rettenetes szüksége megtanította arra a hatalmasokat, hogy a szociáldemokráciát ne ellenségeinek rágalmai, hanem tetteik alapján ítéljék meg , ámulva veszik észre, hogy a szocialisták nem szolgáltak rá arra, hogy velük szemben kivételesen szigorú, a polgári és állami egyenjogúság elveit lábbal tipró módon bánjanak. A szociáldemokraták sohasem mondották magukat hazátlanoknak, csak ellenségeik rágalmazták őket ezzel. Sohasem hirdették magukat a nemzet ellenségeinek, csak ellenfeleik állították ezt róluk. Most, amikor a tények előtt a legelfogultabbak sem zárkózhatnak el : joggal várhatják a szociáldemokraták nem azt, hogy előnyökhöz juttassák, hogy engedményekkel lekenyerezzék őket, hanem azt, hogy úgy bánjon»*« velük, mint a többi állampolgárokkal és a többi állampolgárok pártjaival és sajtójával. Ez bekövetkezett Németországban. De ezt jogunk van elvárni és megkövetelni nekünk, magyarországi szociáldemokratáknak is. A szociáldemokrata párt Magyarországon már az általánosan bekövetkezett kivételes hadiállapot előtt is kivételes rendelkezések alatt állott. A szocialista párt legfontosabb szerve, a Népszava ki volt és ki van tiltva az utcákról és a tőzsdékből. S a nagy kivételes állapotban is megmaradt számunkra ez a kivételes többlettörvény. Hogy egyebet ne is említsünk, a munkásokról, a szegény és vagyontalan emberekről általában azt állapította meg a magyar választójogi törvény, hogy harminc éves koruk előtt "éretlenek arra, hogy az ország dolgainak intézésébe szavazatukkal beleszóljanak. Most ezek az ,,éretlenek" hősiességükkel, kitartásukkal, önfeláldozásukkal az északi és déli csatatereken nemcsak az ország, hanem a világ dolgát és sorsát intézik s olyan érettségi vizsgát tesznek, amelynek hitelességét éppen azok vonhatják legkevésbé kétségbe, akik régebben „éretleneknek" hirdették őket. Ha minderre és a német példákra gondolunk, akkor jogunk van azt várni, hogy a munkások és pártjuk, intézményeik és szervezeteik nálunk is megkapják az egyenlő elbánást, amely nem kedvezmény, hanem természetes joga az ország minden lakosának. TTT Lapunk mai száma 10 oldal. * * * * # * ASiaglsars 10©—11© kilométerr« Paris eloSS. — Páris a kapi'$wSísiás e!őtti orosz német fogságban. — A «Söntés az Északon már csak rövid s«S®! kérdése, — máskor« a gyarmatokon. Szedán ... Szeptember másodikára hosszu jelentenivalója teremtődött ismét a német hadjáratok krónikásának, Stein főhadiszállíj-parancsnoknak. Szeptember másodikán volt a negyvennegyedik fordulója annak, hogy a porosz-francia háborúban Szedánnál, azon a vidéken, amelynek a környékén a mostani német—francia-belga hadjárat egyik nevezetes része folyik, meg kellett adniuk magukat a francia hadaknak. Napóleon, e néven a harmadik, aki képviselőből köztársasági elnök, majd államcsínnyel császár lett, meggörnyedten hajolt meg „testvére", Vilmos porosz király embere előtt. Akkor mondotta Bismarck: „Franciaország kell nekünk, Franciaország kardja kell nekünk, nem a császáré." Szeptember másodikán jelenti a német tábornokkrónikás egyszerre az oroszok Szedánját és jelzi a franciák második Szedánját... És jönnek a kedvező hírek a háborús monarchia lakosai számára szeptember elejére arról, hogy azon a sokszázkilométeres vonalon: Galiciában, Lemberg fölött, azután északnyugatra ettől, már Oroszország belsejében, Lublin felé és keletre attól. Bukovina fölött győzelmesen folyik a monarchia seregei részéről is az orosz seregek összeroppantása. Az oroszok ellen való küzdelemben két titáni hadsereg fenyegeti összezuzással a cári börtönnel és véráradattal való kormányzás szégyenrendszerét. Stein tábornok szeptember elsejére bejelentette, hogy a német hadak kiverték Poroszországból a garázdálkodó orosz csapatokat és Neidenburgnál úgy nekimentek azoknak, hogy három hadtest megsemmisült és fogságba került hatvanezer ember, még szeptember elsején megérkezett ennek a hírnek a kiegészítése: a németek nem túloznak, az első jelentés keveset mondott, hetvenezer az elfogottak száma. Ez fönt van, fönt egészen Keleten, egészen Északon. Délebbre, keletebbre a monarchia katonáinak a százezrei dolgoznak. Dolgoznak immár hetedik napja. A monarchia ellen, Galícia ellen vonultatták a háború kitörése után mindjárt az orosz főhaderőt és Poroszországot csak néhány hadtest nyugtalanította. A monarchia seregei fölállottak, elfogadták, némely helyütt kikényszerítették a találkozást és a négyszáz kilométeres roppant hadiszintéren a támadó oroszság közepét akarják összezúzni és két oldal-