Népszava, 1914. szeptember (42. évfolyam, 212–241. sz.)
1914-09-12 / 223. szám
2 És megjelent a pápának az az encyklikája, amelyről híte járt már, hogy a békesség, a béke létrehozataláért íródik. A háború kellős közepében vagyunk : jutnak-e várjon a nagy fölfordulásban, az lágyakés gépfegyverek dörgése közepett, az országhatárokat pusztító földindulás rombolása idején az egymással hadakozó európai államok ahhoz, hogy tudomásul vegyék a békesség kívánásának ezt a szózatát ! Éppen most dörgik a hírek, hogy a nagyobb háborús fél, az antant államai együttesen, sőt Belgiummal, Szerbiával és Japánnal együttesen kötnek csak békét! Nem az van-e ezekben a pápa békesség-szózatával egy időben világgá röpített hírekben, hogy az antant háborújának a legutolsó erők megfeszítéséig kell tartania ! ? A háború közepében vagyunk most, korai volna még beszélni az erők megfeszítéséről, még koraibba, békességről... Lemberg híreit várjuk és várjuk a híreket Párisról... Bordeaux áll még azután és Lublin előtt is nagy sereg áll, .Varsó felé is két nagy sereg indul ! A tiáfei A lembergi csata. A monarchia csapatai előnyomulóban, Ass orosz mozgásitás Irkaiból. A sár a harctéren. A Galíciában, Lemberg körül megindult új harcról mindössze pár szavas hivatalos jelentés érkezett: „.... a csata tovább folyik, támadásunk lassan kint tért hódit" Ez a pár szó nem sokat mond, de annyit mégis elárul, hogy a monarchia csapatai immár támadásba mentek át és keményen szorítják az ellenséges haderőt Oroszország felé. S. Lemberg körül folyó új harcok, valamint a németeknek keleti Poroszországban az oroszokon aratott újabb győzelem stratégiai jelentőségét az alábbiiakban méltatjuk. Lublin ostromáról nemérkezett újabb hír. s Varsó körül már várják az ellenséget. AGalíciában megkezdődött új harcok nyomán előállott stratégiai helyzet nagyjában a következő: Lembrug körül új csata kezdődött, a monarchia csapatai megkezdték az orosz seregek ellen a támadást. "A Lemberg körül kifejlődött új harc tehát a legvilágosabb bizonysága annak, hogy Lemberg kiürítését egyesegyedül stratégiai nézőpontok tették szükségessé és hogy a hadvezetőség a maga elhatározásából szánta magéit erre a lépésre. Ebből viszont az következik, hogy az új harc Lemberg körül már nem magáért a városért, hanem magasabb stratégiai célokért folyik, amelyeknek vezérlő gondolata az ellenséges haderő végleges legyűrése. A háború folyamán sokszor elkerülhetetlenné válik egy-egy városnak vagy helységnek a föladása, ez azonban nem jelenti egyúttal az ellenség fölényét, csak legföljebb pillanatnyi fölülkerekedését. Lemberg föladása vagy jobban mondva fölkínálása tehát egyáltalán nem alkalmas arra, hogy ebből a hadműveletek további alakulására reánk nézve kedvezőtlen következtetéseket vonjünk le. A háború általános irányát és céljait a politika szabja meg. De amilyen bizonyos ez, épp olyan bizonyos az is,, hogy a háború folyamán csak katonai és nem politikai szempontok jöhetnek tekintetbe. Az országgal szemben a háború kimeneteléért a hadvezetőség felelős. De ezt a felelősséget a hadvezetőség csak úgy vállalhatja, ha munkájában semmiféle politikai vagy érzelmi szempontokkal nem zavarják. Minden ország előtt elrettentő példa gyanánt áll még ma is Sedan. Amikor annakidején Bazaine hadseregét a németek beszorították Metzbe, a franciák számára az ellentállás sikeres továbbfolytatására csak egy lehetőség kínálkozott: újjászervezni a hadseregüket, hogy újra méltó legyen az ellenfélhez és időnyerés céljából a visszavonulást erélyesen födözni. A franciák azonban nem ezt tették, hanem hallgattak III. Napóleonra, akit pedig minden elhatározásában kizárólag dinasztikus érdekek vezettek és aki ennélfogva a maga egyéni érdekeit föléje helyezte az ország érdekében való katonai szempontoknak. Ez a demagóg politika sugalta azután a Metz mindenáron való fölszabadításának a bőre tervét, amellyel Napóleon egyrészt a Gravelotto mellett szenvedett vereség hatását ellensúlyozni, másrészt pedig Páris hangulatát megnyerni akarta. Csakhogy a németek keresztezték a számítását és a vállalkozása csúf bukással végződött- A sedani katasztrófa tehát intő példa gyanánt áll a hadvezetőségek előtt, hogy cselekvéseikben,elhatározásaikban ,csak katonai szempontoktól vezéreltessék magukat. Ez magyarázza meg a Lembergben történteket. És az újabb harc, amely most Lemberg körül megindult — amint már hangsúlyoztuk — nem magáért Lembergért folyik, hanem csak egyik láncszeme azoknak a stratégiai céloknak, amelyek egyenként és öszszességükben az ellenséges haderő teljes megsemmisítésére irányulnak. Ebből logikusan következik, hogy a németeknek keletporoszországi hadműveleteit sem szabad önálló cselekményeknek tekintenünk, hanem mint a nagy egésznek egyik kiegészítő részét. Igaz, hogy mind a két hadsereg önállóan és más-más területen dolgozik, mindazonáltal a közös ellenség ellen irányuló közös harcról van szó. NÉPSZAVA ig14 szeptember 10. :* * * Ausztria^tagyw^ ország és mmn oroszofc. Galíciában. (Lemberg körül. (Hivatalos jelentés. — Kiadták szeptember 10-én este. Elkésett jelentés.) Lembergnél a csata tovább folyik. Támadásunk lassanként tért hódit. Höfer, vezérőrnagy, a vezérkar főnökének helyettese. (Sajtóhadiszállás, szeptember 11.) A 26-án megkezdődött és rövid szünet után újult erővel fölvett nagy csata egyre tart. Az elkeseredetten harcoló oroszokkal szemben vitéz seregeink az offenzívát lassan bár, de előbbre viszik. Egyébként a helyzet változatlan. Döntés nincs . Az oroszok barbársága. (Krakó, szeptember 11.) A „Nowa Reforma" jelenti Miechovból. Amikor az oroszok Miechovból elmenekültek, az állatok között veszedelmes járvány lépett föl és a rejtélyes betegségnek úgyszólván az összes háziállatok áldozatul estek. A tavakban óriási számmal találtak döglött ludakat és kacsákat. Tyúkok, disznók, juhok, tehenek, amelyek ebből a tóból ittak, nyomban öszszeestek és nemsokára elpusztultak. A vizsgálat megállapította, hogy az orosz katonák mielőtt távoztak, az egész alkoholkészletet, amely a környékbeli szeszgyárakban volt, a tóba öntötték. Az összes állatok spirituszmérgezésben döglöttek meg. Orosz ágyuk Budapesten és Bécsben. (Bécs, szeptember 11.) Illetékes helyről nyert információk szerint a krasniki diadalmas harcokban elfoglalt orosz ágyuk közül ötvenet a napokban Budapestre szállíthat a hadvezetőség, hogy e diadalmi jelvényeket a magyar fővárosban közszemlére tegyék. Az elfoglalt ágyukat állítólag a magyar parlament épülete előtt fogják fölállítani. (Bécs, szeptember 11.) Tegnap óta nagyszámú orosz ágyút hoztak ide, amelyeket az arzenál előtt állítottak föl. Ezeket az ágyukat nagyrészt Auffenberg és Dankl tábornokok hadseregei vették el az oroszoktól. Az ágyukat nagyszámú közönség tekinti meg. Németország és az oroszok. A varsói döntés köszöben, Varsó várja az ellenséget. (Krakó, szeptember 10.) Hírt adtunk már arról, hogy a varsói rendőrfőnököt letartóztatták. Most nyilvánosságra került, hogy Meyer rendőrfőnököt csalási üzelmekkel várdolják. Varsóban lázas tevékenység uralkodik. Az oroszok serényen építik a sáncokat és ebben a munkában a környék erőszakosan összeszedett lengyel lakossága is részt vesz. Az egész vidék lakosságának éjjel-nappal dolgoznia kell, amiből nyilvánvaló, hogy az oroszok amint már jelentettük, csak, ugyan védeni akarják Varsót. Itt tartózkodik a híres dumaképviselő és a fekete kozákok parancsnoka, Puriskiewicz, aki látszólag a Vöröskeresztnél tevékenykedik. Az orosz mozgósítás titkai lent. Hogyan kényszeríttették a cárt a háborúba ? (Berlin, szeptember 10.) Az „Agence Havas" jelentette hivatalosan, hogy az orosz mozgósítás, amely július 25-én kezdődött, augusztus 24-én teljesen bevégződött. Ez akkor érthető föltűnést keltett, hiszen július 27-én kijelentette Sasonov orosz külügyminiszter a pétervári német nagykövetség katonai attaséja előtt becsületszavára, hogy Oroszország nem mozgósított. Két nappal később hasonló nyilatkozatot tett az orosz vezérkari főnök és ugyancsak július 29-én az orosz kormány hivatalosan tudatta Berlinben, hogy mindössze négy katonai kerület csapatait mozgósította az osztrák-magyar monarchia ellen. Most hiteles forrásból a „Berliner Zeitung" a következőket közli: Július 25-én a mindenható Nikolajevics Miklós nagyherceg a háborús kedvű nagyhercegek pártja nevében azt az ultimátumot terjesztette a cár elé, hogy vagy köszönjön le a trónról, vagy pedig haladéktalanul írja alá a mozgósítási rendeletet. A cár nagyon meg- ijedt és átadta az orosz hadsereg mostani fővezérének az aláírt mozgósítási parancsot, azután bosszúsan bezárkózott szobáiba, se Sasonovot, se Syehomlinov hadügyminisztert nem bocsátotta maga elé. Így történhetett, hogy a hadügyminiszter és a vezérkari főnök nyugodt lélekkel becsületszavukat adhatták rá, hogy Oroszország nem rendelte el az általános mozgósítást, de a mozgósítási parancs, amelyről ők nem tudtak, már akkor Nikolajevics Miklós nagyherceg zsebé-.. ben volt. A cár a harctérre megy! (Berlin, szeptember 11.) Stockholmi jelentés szerint a cár szeptember 15-én a harcrérre megy. A rendőrség már széleskörű intézkedéseket tett. * Az oroszok „a jövendi siker"~ben biznak. (Majna-Frankfurt, szeptember 11.) A „Frankfurter Zeitung" stockholmi távirata szerint előkelő orosz körökből olyan hírek keltek szárnyra, amelyek szerint Oroszország egyedüli reménysége a nyugati hatalmak jövendő sikere. Pétervárott az orosz hadjárat kilátásait általában pesszimisztikusan ítélik meg. 350.000 zsidó az orosz hadseregben. (Bécs, szeptember 11.) Azokból a tárgyalásokból, amelyeket az orosz városok képviselői a hadiállapotból kifolyólag Moszkvában folytattak, kiderül, hogy az orosz hadseregben háromszázötvenezer zsidó katona van. Megegyezés az orosz és német alattvalókra. (Berlin, Szeptember 11.) Az orosz és a német kormány között megegyezés jött létre, amely szerint a két ország alattvalói elhagyhatják az ellenséges országokat. A rendelkezés alól kivétetnek: a katonatisztek, a 17-16 év közt lévő férfiak és a gyanússzemélyek.