Népszava, 1914. szeptember (42. évfolyam, 212–241. sz.)

1914-09-17 / 228. szám

i Forradalom Indiában. sajtó tele van kitört vagy kitörni ké­szülő forradalmak híreivel és ezek" a h­írek azt bizonyítják, hogy nemcsak a nép lesz­­a veszteségtől és gyásztól elkeseredet­tebb", ingerültebb , de a vereségtől le­züllött, tekintélyében megingottabb," ha­talmában gyengébb lesz a cár kormánya és a széllel bélelt francia sovinizmus kor­mányrendszere is. Az orosz és francia forradalom hírei ma még koraiak. Az orosz­ és francia forradalmat csak, m­ist keltegetik" a csatatérek és minden újabb vereség egy-egy hatalmas ébresztgető­je a forradalmi szellemnek.­­ Ezeknél a forradalmi híreknél komo­lyabb, mert alaposabb az a ma hivatalos német forrásból érkezett hír, amely India forradalmáról szól és arról, hogy­ Anglia a japánoktól kért segítséget a föllázadt India újból való meghódítására. Nem akarunk itt azokról az angol világbirodalom szá­mára megalázó föltételekről szólani, ame­lyekhez Japán segítségét fűzi. Nem arról, hogyha e föltételek közül az, amely Japán számára „szabad kezet biztosít Kínában" igaz, akkor Japán is, Anglia is föltétlenül összeütközésbe kerül az Egyesült Államok­­­kal. Mert hiszen Amerika nem azért épí­tette és nyitotta meg éppen most a Pa­nama-csatornát, hogy a kínai piacot áten­gedje a japánoknak. Am­iig az angolok a sárga emberek segítségül hívásával csak az amerikaiak faji érzését, a fehér emberek összetartozásáról szóló nézetét sértették meg, addig legföljebb csak a fejét csóválta az amerikai. De amikor, mint Kína átenge­désével, zsebre megy a dolog, akkor a yankee nem ismer tréfát. Mindez azonban majdnem másodrendű dolog ahhoz a nagy és valószínű tényhez képest, hogy India föllázadt­­.Anglia ellen, hogy­ az angol világbirodalom leghatalma­sabb fundamentuma ingott meg, az az ura­lom, amelyen — Egyiptom mellett — An­glia gazdasága és hatalma leginkább nyu­godott. Az angol arisztokrácia és nagypol­gárság, gazdagsága és gazdasági hatalma India népeinek százados kifosztásán, el­nyomatásán nyugszik. Az angol jóllakott­ságnak az indiai éhínség a másik oldala. Az angoloknak Indián való hatalma egyike a világ legérdekesebb és legmeg­fejthetetlenebb történelmi és társadalmi jelenségeinek. 6500 angol hivatalnok és 78.000 angol katona tart uralma alatt In­diában 300 milliónál több indiai embert. „Ez az uralom — írja egy angolul író in­diai kutató „The Spirit of Indian Nationa­lism" című 1910-ben megjelent munká­jában — nem az országban tanyázó 75.000 angol katonán alapszik. Százszoros számuk sem­ volna elegendő olyan országban, amely akkora, mint fél Európa s olyan tömeg kö­zött, amely az emberiség felét teszi. A brittek nem karddal hódították meg Indiát ,­s nem is kardjuk erejével uralkodnak rajta. A véletlen­ révén szerezték meg­ ezt az országot és a hipnotizmus, az igézet ere­jével uralkodnak rajta." Ez a hipno­tizmus, ez az igéző erő nem más, mint az a hit, hogy az angol, a fehér ember, mag­ább rendű­ az ázsiainál. Amint ez a hit meginog, amint a gazdasági fejlődés előidézte függetlenségi és forra­dalmi vágyak kikerülnek ennek a bénítő hitnek a hatása alól, abban a pillanatban megdőlnek az angol uralomnak a hinduk lelkében levő legerősebb támasztékai. Ezt a „hipnózist", ezt az ígéretet rombolja le most az angol kormány, amikor japán csa­patokkal támogatja meg indiai uralmát. S úgy lehet, hogy ezzel a lépésével éppen azt dönti romba, aminek megmentéséért idézte föl mindannyiunkra e háború rémes sze­rencsétlenségét: az angol világbirodalmat. ha a japánok bemennek Indiába, a világ­nak semmi hatalma sem viszi ki őket on­nan. Az Ázsiába átültetett Monroe-elvnek: ,,Ázsia az ázsiaiateé" hangoztatásával fogja a kelet- angolja a nyugat angolja ellen meg­szervezni s diadalra juttatni az indiai for­radalmat. Angliát a kicsinyes kalmárszel­lem­," az uzsorás lélek, a szatócs irigysége sodorta bele ebbe a háborúba, amely, semmi érdekét nem támadta volna meg. Ha most a legnagyobb betétekkel ő kénytelen ját­szani , s reméljük, veszíteni is: senki sem sajnálhatja azt az államot h­ ívnél, a speku­láns józanságával és hidegségével zúdította rá é­z emberiségre a vérnek ezt a mai özönét. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre........ 24.— kor. I negyed évre....... 1.— kor. fél évre 12.— kor. r eg.v hóra 2.— kor. A "SZOCIALIZMUS" sal együtt havonta 40 fillérrel több. EGYES SZÁM ÁRA 8 FILLÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE - Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VII., CONTI-UTCA 4. (Telefon: József 3-29 és József 3-30.), KIADÓHIVATAL, VIII., CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-81 és József 3-32.) A Népszavát a mai naptól fogva ismét árusítják az utcán, mert az erre vonatkozó tilalmat a belügy­miniszter visszavonta. Ragadjuk meg lapunk terjesztésének ezt a módját is és követeljük a rikkancsoktól min­denfelé a Népszavát! Milliók lázadása Indiában? * '*; # TttPt a esmM Párisiól Verdimig. % # *• F«?rrong Egyiptom is» — Nincsenek hírek a francia—német tüfcöze&efe« ril. — Pihennek a fegyverek északon. — Válságbaim a* o­ross és a francia kormány? — Oroszország nem küldhet segit-©csapitat®kaSI Uj, vészes felhők gomolyognak Ázsia felől. Egyre komolyabban erősítik a kü­lönféle távirati híradások, hogy India, sok­százmilliónyi népe, amelyet rabságban tart Nagybritannia „civilizáló" önkénye és amelyből évenként sok" ezret pusztít el az angol kapzsiság teremtette éhínség, megunta az angol­­civilizáció áldásait és le akarja rázni magáról a fehérek , az ango­lok igáját. Angliának kevés a katonasága Indiában, tartalék­ embere nincs senki ott­hon, mert aki volt, hiába adta az életét .Belgium semlegessége megvédéséért és megvédéséért a francia erődítéseknek. Segítség kell Nagybritanniának. A hindu lázadás, a háromszáz millió hindu el­keseredett forradalma, legyilkolására a sárgák embermillióinak az árada­tát bocsátaná rá. Japán már­ nem­csak a németek megfenyítésére, Ázsiából való kiűzésére, hanem Anglia kincsestárá­nak a megvédésére is kell. .És Nagybritan­nia új szerződést kötött Japánnal a hinduk lázadásának a letörésére, • olyan fizet­ségért, amely első olvasásra szinte hihe­tetlen. De komolyak azok a források, ame­lyek az új szerződés előzményét­ és fölté­teleit elmondják. És el sem lehet képzelni a következményeit ennek a japán-angol megegyezésnek, annak, hogy a japániak a rendcsinálók szerepében megjelenhessenek Indiában, az urak legyenek Kínában, a kereskedelmet irányíthassák Kanadában, elözönölhessék az óceán partvidékeit. Át kell alakulnia az egész világnak, lángten­gerbe és vérözönbe kell borulnia mind az öt világrésznek ! De nem csak Indiától,fél Anglia kormá­nya, fél Egyiptomtól, a mohamedán világ­tól, a gyarmatai népétől, gyarmatain a né­metek támadásaitól is. A német flotta elé nem mer menni Albion flottája, a seregei a szárazföldön szétvertek, ha nem a néme­tek foglyai. És nincs segítség. A cár sok­millió népéből nem szállíthat Anglia szá­mára egy fia­ katonát sem. Anglia kormá­nyának könnyelmű föllépése az európai háború során nem­ ássa-e meg a sarját An­glia világuralmának Sok százkilométeres vonalon hosszú na­pok óta tartanak, már az ütközetek Paris­tól keletre, Páristól Verdimig a németek és a franciák között. A német főhadiszál­lás még nem jelentehet részleteket, csak annyit, hogy „a német fegyverek számára a részleges sikerek megállapíthatók". Az Északon pihennek a fegyverek. Folyik­ az­­erőgyűjtés, a seregek elhelyezése és fölké­­szítése az új ütközetekre, az orosz föltar­­tóztatására Galíciában és visszaszorítására egészen Északon. A Hindenburg-sereg előtt nincs nagyobb orosz haderő, amint a ném­et nagyfőhadiszállás bejelenti : Hin­denburg most berendezkedhetik és amint bejelentés nélkü­l is várja mindenki, győ­zelmes seregével marsalllat Varsó felé ... Lapunk mai száma 12 oldal. 4

Next