Népszava, 1914. szeptember (42. évfolyam, 212–241. sz.)

1914-09-30 / 241. szám

191? szeptember 30. NÉPSZAVA fatni, a szó legszebb­­értelmében vett kul­túrmunka, népmunka. Az idő komoly. Vajha minden egyes föl­fogná, hogy ez mit jelent. Nem beszélni, hanem cselekedni kell! És megtenni min­dent, hogy megakadályozzuk azt, hogy a proletárságnak­­eddigi munkája hiábavaló legyen. a világfaároomi munkásszempontból. * Az ok és okozat összefüggése. A" háború Európára tört hatalmas vihar­erejével, amely mindent magával sodor. Nincs az a költő, nincs az a szónok, aki vá­zolni vagy leírni tudná azt a borzalmas katasztrófát, amely világrészünket érte. A technika mesés haladása, a természet erői­nek a kapitalizmus szolgálatába való kény­szerítése oly mértékben fokozta az emberi cselekvés erejét, hogy ezt föl sem foghat­juk. A kapitalista világ úgy jár, mint Sol­nesz építőmester (Ibsen egyik színdarabjá­nak egy hőse), akire annyira hatott a saját művének nagysága, hogy annak hegyéről a mélységbe dobta magát. Az emberi mű­vek nagyobbak az embernél, a feje fölé nőnek. " . . / A kapitalizmus­ a munkamegosztással, a gépmunkának a bevezetésével óriási mó­don fokozta az emberi munka eredményét és egyúttal olyan erőket szabadított föl, amelyek a modern fegyverekben jutnak ki­fejezésre. A modern ismétlő puskák és ágyuk a modern ipar teremtményei; ugyan­ez áll minden lövedékre, a legkisebbtől a legnagyobbig, a miliméter századrészéig menő pontosságban. Az emberi kéz képte­len arra, hogy milliónyi lövedéket és­­fegy­vert csináljon egyforma pontosságban, mert ezt csak a gép tudja. A békekongresszusok, a b­ékemanifesztu­mok nem voltak képesek megakadályozni a fegyverek megszólalását. .Világi ű­rben va­gyunk, amelynek az ok és okozat törvényei alapján be kellett, következnie. Ha most nem tör ki, úgy néhány év múlva, későbben értük volna meg. A háború elkerülhetetlen volt, mert a kapitalista államok között a gazdasági ellentétek túl nagyra nőttek. Bár ez a mostani nemzeti háború, nem szabad elfelejtenünk, hogy a kapitalista államok között való gazdasági ellentétek mérkőz­nek meg egymással. A német néppel való vérrokonsága nem akadályozza meg az an­golokat abban, hogy csupa haszonirigység­ből vállvetve ne induljanak az orosz fél­barbárokkal a német nép ellen. "És hogy Franciaország Oroszországgal testvériesül, szintén csak annak tulaj­donítható, hogy közös gyűlölettel vannak eltelve a gazda­ságilag fejlődő Németország ellen. Hogy­­végül Németország győzedelmeskedik ver­senytársai fölött, arról kezeskedik óriási ipari, tehát technikai hatalma. Hogy a munkásosztálynak sikerülni fog-e egy második hasonló háborút, a háborút egyáltalán megakadályozni, érettségétől és befolyásától függ, amelyet az államban meg tud magának teremteni. Bármit hoz is azonban a jövő, egyelőre arról van szó, hogy megakadályozzuk, miszerint Európa ko­zákká legyen. Ha Oroszországot meg nem verik, az európai népeket száz esztendőre visszavetik történelmi fejlődésükben. Bár­milyen legyen is ebben a pillanat­ban a helyzet, meg vagyunk győződve róla, hogy végre is a kultúra győz a barbárság fölött és a nyugat népei a jobb jövőért való békés munkában találkoznak. TELEFON­SZÁMAINK: Népszava-könyvkereskedés Párttitkárság Népszava szerkesztősége Népszava szerkesztősége Népszava kiadóhivatala Népszava-expedíció (hajnali fél 3 órától 6 óráig) Népszava kiadóhivatala Szakszervezeti Tanács Világosság-nyomda Világosság-nyomda József József József József József József József József József József 3-27. 3—28. 3—28. 3—39. 3—DL 3—31. 3—32. 9—65. 9-66. 10-16. HÍL­StEKL :*. ;*. .* • — A kolera behurcolása ellen. A belügymi­niszter a hadügyminiszterrel egyetértve kör­rendeletet bocsátott ki az összes hatóságok­hoz, amelyben részletesen intézkedik a kole­rában gyanús és megsebesült katonák szállí­tásának és elkülönítésének módjairól, hogy a szerbiai és galíciai kolerajárvány behurco­lását megakadályozza. A határállomásokon barakkokat építenek és a fiatár felől érkező vonatokat rendszeres orvosi ellenőrzés alá he­lyezik. Ha az utasok között a határállomáso­kon kolerások­ vagy kolerára gyanús utasok akadnak, a vonatról eltávolítják és barak­kokba helyezik el őket. A főváros közelében is épül egy nagy barakk azoknak az utasok­nak a befogadására, akik a határállomástól Budapestig tartó utazás alatt betegednek meg kolerában vagy kolerára gyanús tünetek kö­zött. Megérkezés előtt minden vonatnak meg kell állnia a barakk-kórház előtt, ahol kiszál­lítják a beteg és gyanús utasokat, még mi­előtt a fővárosba tennék a lábukat. Elrendelte a kormány azt is, hogy az országban közle­kedő összes vonatokat bőségesen el kell látni fertőtlenítő szerekkel és ha útközben gyanús megbetegedés történt a vonaton, a beteg úti­társait nyomban fertőtleníteni kell. Dr. Magyarevits Mladen fővárosi tiszti­orvos tanácskozást folytatott a katonai pa­rancsnokság és orvosi kar kiküldötteivel, hogy egyöntetű intézkedéseket tegyenek a fővárosban a kolera terjedésének megakadá­lyozására. A belügyminiszterhez érkezett jelentések szerint szeptember 28-án Hatvanban 2, Esz­tergomban 1, Mezőkövesden 1, Dargón (Zem­plén megye) 1, Budapesten a Szentgell­ért-kór­­házban 5, Vésztőn (Békés megye) 3, Temesvá­rott 3, Szolnokon 2, Komáromban, a helyőr­ségi kórházban­­ koleraesetet állapítottak meg. Tűz a bányában. Saarbrü­ckenből jelen­tik, hogy a luisenthali bányában a Delbrück­tárna egy szénrétege hétfő reggel óta lángok­ban áll. Emberéletben eddig nem esett kár. Ellenben 17 lovát a bányában megfulladva találtak. A tűz a tárnába esett­ izzó vasdarab­tól támadt, amely éppen a nyílás előtt fekvő széndarabra esett. A légáram az izzó vas alatt fekvő szenet fölgyújtotta, minek foly­tán a bányalég tüzet fogott. A tűz tovaterje­dését meggátolják.­­ Csökkent az amerikai bevándorlás. Az utóbbi hónapokban, a háború kitörése óta megcsökkent az Amerikába való bevándor­lás, úgyannyira, hogy a bevándorló-hatósá­gok a hivatalnokok nagy részét elbocsátották. A bevándorlás statisztikája a következő: Júniusban 55.919, míg a múlt évben 136.546 , júliusban 49.398, a múlt év júliusában 108.168, augusztusban 28.112, a múlt év augusztusában 102.958. i— Ipari továbbképző tanfolyamok. A tech­nológiai iparmúzeum igazgatósága úgy mint a múltban, ez idén is szándékozik szervezni gyakorlati irányú ipari továbbképző tanfo­lyamokat oly önálló iparosok és iparossegé­dek részére, akik ez idő szerint nem teljesíte­nek szolgálatot. Amennyiben az iparosok kellő számban jelentkeznek, úgy az ipar­múzeum a következő szakmákból fog tanfo­lyamot tartani: 1. Gáz-, benzin- stb. motorok kezelése. 2. elektromotor kezelése. 3. Gyenge­áramú elektrotechnika. 4. Erősáramú szere­lés. 5. Galvanizálás, galvanoplasztika. 6. Fémszinezés. 7. Bádogos és gépipari szakrajz. 8. Autogénhegesztés. 9. Asztalosok, szobafes­tők kalkulációja. 10. Szücsipari, férfiruha­szabók, női ruhakészitők szakrajza. 11. Textil­ipar. "12. Könyvkötők szakmája stb.. Akik a tanfolyamokra beiratkozni akarnak, jelent­kezzenek a technológiai iparmúzeum igaz­gatóságánál (József-körút 6) hétköznapokon délelőtt 9—1-ig és délután 3—5-ig. A beiratás egyelőre csak előjegyzés jellegével bir.^^ — Newyorkban tilos a háborúról vitatkozni. Többször előfordult newyorki vendéglőkben és előkelő éttermekben, hogy a vendégek között nagy viták indultak meg­ a háborúról, amelyek igen sokszor civódással vagy verekedéssel vég­ződtek. Miután napirenden voltak az afférok, a legtöbb vendéglős hirdetményt akasztott ki üz­lete helyiségében, amelyen tudomására adja vendégeinek, hogy a helyiségben nem tűri a háborús vitatkozást.­­ Megölték a korcsmárosnét A főváros kö­zelében, Rákosszentmihályon, gyilkosság tör­tént A József­ utca 52. szám alatt két év óta egy kis vendéglője van egy ötvenhat éves nő­nek, Steiner Rozáliának. Kedden reggel a ven­déglő első vendégei az ajtót feltörve találták. Bementek és legnagyobb rémületükre a belső szobában az ágyon a vendéglő tulajdonosnő­jét holtan találták. A hullán levő vérfoltok és a szobában levő rendetlenség elárulták, hogy az asszonyt megölték. A rögtön előhívott csendőrség és elöljáróság megindította a nyo­mozást és megállapította, hogy Steiner Rozália hétfőn este a vendégek távozása után bezárta üzletét és lefeküdt aludni. A tettes vagy eset­leg tettesek az ajtón a zár mellett levő ablak­táblát betörték, a lyukon benyúltak és a belül levő kulccsal kinyitották az ajtót. A többi ajtó nyitva volt s igy a tettes vagy a tettesek za­vartalanul juthattak abba a szobába, ah­ol Steiner Rozália aludt. Steiner Rozália a zaj hallatára valószínűen föl akart ugrani, de ek­kor az ágynál lehetett a tettes, aki egy késsel nyakán és mellén több szúrást ejtett rajta. Steiner Rozáliát ágyán hanyatfekve oly helyzetben találták, hogy egy lába a földet érte s az ágyon fekvő felső teste a dunyhával volt leborítva. A gyilkosság valószínűen a haj­nali órákban történt. Steiner Rozália szegény asszony volt és sem a szobából, sem a vendég­lőből nem hiányzik annyi, hogy a gyilkosság oka rablási szándék lehetne. Valószínűbb, hogy miután Steiner Rozália veszekedő természetű volt, haragosainak egyike bosszúból követte el a gyilkosságot. A vizsgálatot vezető csendőr­ségnek a tettes személyére vonatkozóan alapos gyanúja van, de ennek a vizsgálat érdekében még nem adhat kifejezést. •A Minisztertanács. Kedden délután 5 órakor a miniszterelnökségi palotában Ti­sza István gróf miniszterelnök elnöklésé­vel minisztertanács volt, amelyen a kor­mánynak Budapesten időrő valamennyi tagja részt vett.­­ „Akik a háborúból akarnak meggazda­godni."­ Ez alatt a cím alatt­ megjelent közle­ményünkre az alábbi sorokat kaptuk: "Folyó évi szeptember 29-iki­ számukban megjelent, gyáramra vonatkozó közleményüket illetőleg kérem az 1914. évi sajtótörvény ide­vágó rendelkezései alapján következő helyre­igazító soraimat legközelebbi számukban köz­zétenni: 1-szer: Valótlan az, hogy én a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Szövetségével kötött megegyezést megszegtem volna; csupán a meg­egyezésben foglalt ama jogomat gyakoroltam, hogy a szövetségi közvetítésen kívül is vehe­tek föl munkásokat és ilyen munkásfölvétele­ket is csupán azért kellett gyakorolnom, mivel szervezetbeli munkásaim és munkásnőim a megegyezés dacára bérmozgalmakat indított­­ak, a munka folytonosságát állandóan zavar­ták és főnöki jogaimat egyenesen kigúnyolták. Ebből eredő és tisztán gyáram létérdekeit védő elbocsátások mellett is számos szervezetbeli munkásom és munkásnőm van, sőt a legutóbbi napokban is vettem föl ilyeneket, de nem tűr­hettem, hogy a fölvett szervezetlen munkások terrorisztikus úton a szervezetbe való belé­pésre kényszeríttessenek és akik ez ellen véte­nek, a jövőben is el fognak bocsátatni. 2-szor: Valótlan az, hogy én munkásaimat vagy munkásnőimet kizsarolnám vagy velük embertelenül bánnék, megcáfolja ezt azon kö­rülmény, hogy számos munkás már évek óta van nálam alkalmazásban és hogy a szakmun­kásoknak 75—100 fillér, a segédmunkásoknak 16—44 fillér, a munkásnőknek 20—24 fillér óra­bérük van és utóbbiak akkordmunkával 100%-ig menő keresettöbbletet érnek el. 3-szor: Megcáfolja végül közleményünk tar­talmát az, hogy tudtomon kívül néhány mun­kás vagy munkásnő, akik egyesek terrorisz­tikus viselkedését megsokalták, maguk tették meg a följelentést a rendőrségnél, amelynek részéről a vizsgálat folyamatban van; ez fogja eldönteni, hogy a túlkapás és mások jogaina­k lábbal tiprása melyik részről történt. Buda­pest, 1914 szeptember 29. Müller Ármin vas- és fémtömegcikkek gyára. — Öngyilkosság. A Baross-tér 9. számú ház harmadik emeletéről hétfőn éjjel egy fiatalem­ber az udvar kövezetére ugrott és holtan terült el. A nála talált iratokból megállapították, hogy Madár József 27 éves debreceni tímár­mester. Levelet hagyott hátra a rendőrség cí­mére, amelyben a többek között így ír: „Éges­senek el, a hamut dobják a Dunába. Nyomo­rult voltam egész életemben. Két évig csak az injekció tartotta bennem a lelket, pedig ott szerettem volna lenni, ahol dicső a halál" Holt­testét a törvényszéki orvostani intézetbe vitték. 7

Next