Népszava, 1914. október (42. évfolyam, 242–272. sz.)
1914-10-14 / 255. szám
AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre........ 14.— kor. | negyed évre... 1.— kor. fél évre 12.— kor. | egy hóra 2.— kor. A „SZOCIALIZMUS"-sal együtt havonta 40 fillérrel több. EGYES SZÁM ÁRA 8 FILLÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII., CONTI-UTCA 4. (Telefon: József 3-29.és József 3-30.) KIADÓHIVATAL. VI., CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32.) Útközben. A minap este a Közúti villamos egyik kocsijára fölszállott a Rákóczi-út és Körút keresztezésénél egy sebesült katona. Fölkötve a keze, a felső kabátja csak a vállára volt vetve, mert fájós kezével nem igen tud belebújni a kabátba. Baljában bot volt. Az arcán heves fájdalmak nyoma. Úgy látszik, nem régen jöhetett Budapestre valamelyik harctérről, mert nem ismerte még a budapesti közúton érvényes szabályokat, amelyek szerint sebesült katonáknak is fizetni kell az utazásért. A kalauz fölszólítására azzal a kérdéssel válaszolt: Hát itt fizetni kell ! A kalauz igenlő válaszára azután ép balkezével megpróbálta előszedni erszényét, amely valahogy az ellőtt karja alatt meghúzódó zsebben volt. Nem sikerült neki. A kalauz szégyenkezve, belső ellentállását nehezen küzdve le, a katona fölszólítására azután belenyult a zsebbe, kivette az erszényt s abból a 12 fillért. — Nem tehetek róla — mondotta röstelkedve a kalauz — de szigorú rendeletünk van, hogy senkinek sem szabad jegy nélkül utazni. Látva ezt a jelenetet, eszünkbe jutott az a rendelet, amellyel a közúti vasút igazgatósága megokolta, miért nem szállít jegy nélkül sebesült katonákat sem. Az igazgatóságnak ragaszkodnia kell ahhoz az elvhez, hogy jegy nélkül senki sem utazhat a társaság kocsijain — hangzott ez a rendelet. Szabadjegyeket ad a Közúti, de annak az elvnek, hogy jegy nélkül nem lehet utazni, épségben kell maradnia, épségben még háborúban is. A háború sok mindent összetör és megsemmisít: életet, keresetet, terveket, életörömöt, családot, otthont. De annak az elvnek, hogy a Közútin csak jegygyel szabad utazni — mint a torony ormának az árvízből, ki kell merednie az általános özönvízből. Jó elv ez a közúti vasút részvényesei számára, amiről mindenki meggyőződhetik, aki a társaság kocsijain utazik. A sebesült katonák nagy része csak azért szedi ki kalauzi vagy másféle segítséggel az erszényt a zsebéből, mert nagyon sok már az ép kezében kuporgatja a filléreket, amelyekből az osztalék gyűlik a részvényesek számára. Igaz ugyan, hogy ha az ember gondolkodni kezd, ennek az „elvnek" tiszteletben tartását éppen olyan fölháborítónak tarthatja, mint a másik vasúttársaságnak, a Városinak az intézkedését, amellyel a sebesült katonákat a perronokra internálja: leülni csak annak a katonának van joga, akinek pénze van.Akinek „csak sebe" van , annak nem szabad leülnie. S így látja az ember, miképen buknak egymásra, taszigálják egymást, ütik meg egymás sajgó sebét a Városi villamos sárga kocsijainak indulásakor beteg katonák. De vannak elvek, amelyek mindennél följebb valók. Az élet értéke a háborúban alászáll , de a pénz, a tőke, a részvényes érdeke nem olyan dolog, amelyet a háború érintene. Pedig talán ezek a sebesült katonák inkább védik a Közúti, Városi és egyéb vagyonok épségét, mint a magukét. Ha a háború rossz fordulatot vesz, ha ellenséges betörés árasztja el az országot, a gazdagok, a részvényesek, a tőkepénzesek vagyona nagyobb veszedelemben forog, mint azoké, akiknek a bábom már amúgy is elpusztította egyetlen vagyonát: testük épségét. Elégedjenek meg a tőkepénzesek azzal, hogy a katonák az életüket és testi épségüket teszik kockára, ne vegyenek el tőlük garasokat és engedjék őket leülni! Igaz, hogy a magyar közmondás szerint az úr a pokolban is ar és, úgy látszik, a háborúban is az. De ettől a szegényedéstől még urak maradhatnak a részvényesek továbbra is. Más kép, de ugyanoda mutat. Budapestről a nyugati pályaudvarról este fél tízkor indul Bécsbe a vonat. Ezzel a vonattal mindig rengeteg sebesült katona is utazik. Berakják őket rendes harmadosztályú kocsikba, amelyek mellett most már néha egyegy másodosztályú betegszállító kocsi is jár. A katonák a harmadik osztályban sem panaszkodnak. Jókedvűek s végig ülik bizonyára az egész éjszakát, mert nincs helyük, hogy kinyújtózzanak. Ők nem látják, de aki szociális érzéssel megy végig e vonat előtt, sokszor érzi vérbeborulni a szemét és ökölbe szorulni a kezét. A beteg katonákat szállító harmadosztályú zsúfolt kocsi mellett ott sorakozik a kényelmes, jó nyugvást kínáló hálókocsi. Benne vetett ágy várja a pénzes embereket, az ép testűeket, akiket fájdalom nem gyötör, akiknek testét golyó nem járta, srapnel nem szaggatta, akik tegnap is, ma is, holnap is vetett ágyban aludtak, jól éltek, tisztálkodtak. Nem követelünk hálókocsit a beteg katonák számára, mert kinevetnének bennünket, nem azt sem, hoggy a gazdagoknak ne járassanak hálókocsikat. Csak a tényt mutatjuk meg, amelyet a háború sem szüntet meg, amelyet a seb és fájdalom, a közösség védelmében szerzett seb sem szüntet meg. A részvényes érdeke, a harmadik osztály és a hálókocsi között való ellentét túléli a háborút is, nincs golyó, nincs srapnel, nincs szolidaritási érzés, amely ezt áthidalná vagy eltüntetné ... Utazva ismeri meg az ember az életet. Nem is kell napokig, hetekig utazni, hogy világot lásson az ember. Villamoskocsin vagy Budapesttől Újpestig is bejárhat az ember két világot VTV Lapunk mai száma 12 oldal. A háború északon . * Lemberg megtisztult as elienséjt©I ? — Az oroszok Lemberg körül pusztítanak. — Przemysz körül győzelmesen üldözik az ielenséget. Menekülés közben s®k orosz a Saniogóba full — ilany ütközet a Visztula mentén. — A Kárpátokban még kisebb csatározások folynak. A németek elsülyesztettek egy orosz páncélost. Úgy látszik, az oroszoknak Przemyil volt az a kemény dió, amelyet sehogy sem tudtak összeroppantani. Pedig óriási erőfeszítéssel dolgoztak azon, hogy hatalmukba kerítsék Galíciának ezt a legnagyobb katonai erősségét. Ez a kudarc magyarázza meg némiképen, az oroszok részéről azokat az elkeseredett harcokat, amelyek a vár körül még itt-ott folynak. De hamarosan megtisztul majd Przemysl környéke is az ellenségtől. A hadvezetőség legújabb jelentése szerint már csak a vár keleti oldalán vannak ellenséges csapatok. Másutt már elvonultak. A monarchia katonái azonban folyton üldözik a menekülő orosz seregeket, amelyek olyan eszeveszett futásnak eredtek, hogy amikor Sosnovicánál — Przemysltól északra, körülbelül 35 kilométernyire — át akartak kelni a Sanfolyón vert hidakon, ezek közül a rémítő tolongás következtében több beszakadt és nagyon sok orosz a vízbe fúlt. A felszabadult vártól keletre, Chyrovonál még tart a harc. Itt a monarchia csapatai megfutamítottak egy kozák hadosztályt, amely Drohobyc felé — Chyrovotól délkeletre — menekült. Az oroszok lábai alatt egész Galíciában megingott már a talaj. Lemberg körül — állítólag — minden megerősített helyet a levegőbe röpítenek. Sőt arról is van hír, hogy magából Lembergből is kivonultak volna és háromszázezer főnyi seregükkel máris átlépték Galícia határát, hogy az oroszlengyelországi új harcvonalakon, egyrészt Varsó—Iwangorod—Breszlitovsk területén, másrészt Luck—Dubno—Bovno tájékán gyülekezzenek és helyezkedjenek el. Mindez csöppet sem hangzik valószínűtlenül, ha tekintetbe vesszük, hogy a németek már erősen szorongatják Varsót. Az oroszok siető visszavonulása mindenesetre ezzel van összefüggésben. Úgy lehet tehát, hogy a harctér már a legközelebbi időben teljesen orosz földre helyeződik át. A német tengeralattjáró naszádok orosz vizeken is megkezdték működésüket. A Finn-öbölben több orosz hadihajót vettek üldözőbeés az egyiket, a „Pallada" nevű