Népszava, 1914. október (42. évfolyam, 242–272. sz.)

1914-10-25 / 266. szám

1914 október 27. N­SPSZAVA 255 Nincs kalauz,­­­, de nem is kell . . , A közúti vasúttársaságok kíméletlensége a közönséggel szemben napról-napra foko­zódik, mintha a botrányos állapotok ellen való bírálat hatástalanul hangzott volna el. A közlekedő kocsik száma nagyon kevés és ezerféle kellemetlenségre ad okot. Elsősor­ban a kocsik túltömöttek. Az utasok hering módjára vannak összezsúfolva. Senki sem utazik szórakozásból és a szükséges utat meg kell tenni a túltömött kocsiban is. Befura­kodik az ember a perronra vagy a kocsi bel­sejébe, csakhogy kellő időben odaérjen, ahová akar. Szerfölött kellemetlen azonban a várakozás a nyílt utcán, hideg, esős időben, amíg ,végre jön kocsi, főként a reggeli és esti órákban, amikor a sok, külvárosban lakó munkás és alkalmazott siet munka­helyére vagy otthonába, pontosan meg kell jelenniök a munkánál, különben anyagi kárt szenvednek. A közönség szükségleteit azon­ban legkevésbé sem elégítik ki és a legjogo­­­sabb­ igényekkel szemben is közönyösek. Napról-napra számos összeütközés történik az utasok és a villamos alkalmazottak kö­zött és minden pillanatban közel áll a ve­szedelem, hogy egész csatává fajul a vitat­kozás. Mindezekkel a bajokkal sze­mben a háború kitörése óta, tehát majdnem három hónapja ez a kifogás hangzik: „Nincs ka­lauz!" Erre a gyakran hangoztatott kifogá­sokra a 65. kocsi egyik utasa tegnap azt gondolta magában: „De nem is kell!" Reg­gel fél hét órakor történt. Hat óra óta vár­tak az emberek a végállomáson, jó messze künn a külvárosban. Végre előcammogott a szörnyeteg, de nem mozdult a megállóhely­ről a város felé. A kocsi zsúfolásig megtelt, az utasok türelmetlenül számlálják a perce­ket, de az „indulás" megváltó szava nem hangzik föl. A kocsi kalauza kedélyesen szívja a cigarettát egy gázlámpa oszlopához támaszkodva és várja, amíg megkapja a jelt az indulásra. Minden kiabálás és átkozódás hiábavaló. Végre fölhangzik a csöngetés és a kocsi mind gyorsabb­an robog a város felé. Elező állomás: „Csing!" Tovább! Második állomás: „Csing!" Tovább! Az utasok mind vidámabban mosolyognak, a szájak szögleté­ben az elfojtott nevetés húzódik m­eg. „Csing!" Tovább! A máskor egymással szem­ben idegen utasok megértő pillantásokkal néznek össze. „Ilka-utca!" Hallatszik a há­tulsó perronról. „Csing!" Tovább! „Stefá­nia-út!" „Csing!" Tovább! „Aréna-út, sza­kaszhatár!" Hangzik tréfásan, de hangosan és az eddig­­visszatartott kacagás teljes erő­vel tör ki az utasok között, amíg kiszállnak a kocsiból és munkahelyükre sietnek. Csak két-három utas marad a kocsiban és várják, hogy tovább menjen. "Amikor végül a kocsi­vezető is megsokalja a­­várakozást és kíván­csian hátrafordul, hogy mit ennek­ az oka s meg is kérdi: „Hát miért nem megyünk?" „Mert nincs kalauz!" hangzik vidáman a kö­zönség köréből- «Kint hagytuk Pestúj­helyen",... Egy ellenőr átvette a kocsi kalauzolását és most már komolyabban hangzott: „Csing!" Mintha csak a megtorlás harsogna... Szegény közönség! Sam­in­ak műsora. Királyozniház. Hétfő: Nagy dolog a háboru és Otthon. Endd: Cigányprímás. Szerda: Nagy. .lefog a háború és Orion. Csütörtök: Hangverseny. rántok: János vitéz. Szombat: János vitéz. .Vsárnap dél­után: Cigányprímás, este János vítéz. — Népopera: Hétfő: A vörös ördögök. Kedd: A vörös ördögök. Szerda: A vörös ördögök. Csütörtök (századszor): A vörös ördö­gök. Péntek: Harmadik filharmóniai hangverseny. Szom­bat: (előezör): A mozitündér. Vasárnap délután: A vörös in dögök t­este A mozitündér. — Vígszínház: Hétfő A fsép­irókisasszony. Kedd: Tatárjárás. Szerda: A gepiró­k­a­ssony. Csütörtök: Tatárjárás. Száettek: A gepi-kisasszony. Szombat: A csúnya ember. .Vasárnap délután: Diákélet, este A csúnya ember. ^ Uránia: Hetistől pétizekig A világháború krónikája. A­z építőipar­ téli tanfolyamon (a budapesti állami felső tapítóipariskázban IVII, Thök,Uy­ut 71) az idén is a rendes időben, november 3-án kezdődik a tanítás. Be­iratkozni már most lehet október 3- ig, a fiázraktorok kezelőinek tanfolyama.­­A gázraktorok,­­­ilisitágáz-, generátorgáz-, benzin- és nyereoírmotorok bejelölnek tanfolyamát, a Technológiai Infirm­úzeum (VIII. József-körút 8) november 3-tól december 4-ig tartja meg. I-ipiratkozni lehet 13 korona tandíj lenzetésével a felső ipariskolában (VITT, Népszínház­ utca 8, 11, emeet 19) október 31-án este 7 -8 óráig és november 1-en délelőtt 10—12 óráig. Azok, akik már előjegyentettük m­agu­kat, a fölvételnél előnyben részesülni. — A Máv­ keleti fűtőház munkarendszere. (Szakadatlan, pihenés nélküli munka egy­részt a sétára küldés másrészt.) A követ­kező sorokat kaptuk: A Máv. keleti fűtő­házának főnöke a mozgósítás napján új munkarendszert vezetett be a mozdonytisz­títók részére. Elrendelte, hogy a mozdony­tisztító munkások szakadatlanul dolgozza­nak, köznapon és vasárnaponként, egyaránt teljes napon át. Csak annyi engedményt tett, hogy minden 14 napban másik hét munkás kap pihenőt vasárnap délutánra fizetés nél­kül. A h­áború előtti rendszer az volt, h­ogy a munkások vasár- és ünnepnapokon délig dolgoztak és az egész napot fizették. A Máv­ összes fűtőházaiban ez a rendszer áll fönn még ma is. Egyedül a Keleti fűtőház főnök­ség kivétel e tekintetben. Meg tudnók ér­teni, ha a vasúti szolgálat követelné ezt meg vagy fontos hadászati érdekek kívánnák meg a vasárnapi teljes napi munka fön­tartását. Ezzel szemben áll azonban az a tény, h­ogy a mozdonytiszító munkásság egy része állandóan sétára van küldve. .Vannak olyanok, akiknél már hat hete tart a „séta" és ezzel a családdal egyetemben való kop­lalás. Ha valamely munkás a végkimerülés miatt nem jön be egy vasárnap délután, akkor a főnökség megbírságolja és ráadásul néhány heti sétára kü­ldi. Ugyanaz történik a beteg munkással is. Előfordult nemrégiben, hogy 4­1 napi­ betegség után az illető munkás sétára lett küldve néhány hétre. A munká­sok tűrhetetlen helyzetük fölött való elkese­redésükben fölmentek a központi üzletveze­tőség vontatási főnökségéhez orvoslásért, ahol azonban rideg elutasításban részesül­tek Winkler főmérnök, vontatási főnök ré­széről, aki kijelentette, hogy a rendeletet ő adta ki és a hatáskörébe tartozó fűtő­házakban mindenütt elrendelte, hogy amiért nem dolgoztak, azért ne is űzessenek. Tudni­illik a vasárnap délig tartó munkáért nem enged többé teljes napot elszámolni. A mun­kások már beletörődnének abba is, bár a magániparban is 50 százalékkal díjazzák a vasárnapi munkát, azonban nem bírnak beletörődni a pihenés nélküli szakadatlan munkába és a hetekig tartó sétára küldésbe. És miután már egyéb út az orvoslásra nin­csen, a közvélemény szócsövén keresztül for­,­dúlnak a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy ne tűrje el a saját üzemében a munk­á­­­sok sétára küldését és helyzetük súlyosbítá­sát ugyanakkor, amidőn a magániparban épp a miniszter vezeti, az akciót az olyan munkásellenes eljárások ellensúlyozására! «. (Aláírás.) — Napirend. Naptár: vasárnap, október 25. (Görög-orosz, október I-M A nap két reggel 1 óra 33 perckor, nyug­szik délután 1 óra 41 perckor. A hold kél délután 1 óra 41 perckor, nyugszik este 1­1 óra 6 perckor. — A harctéri nebeslilt­ek látogató TM a XVI. helyőrségi kórházban délután 1-től 1­él 1 ig, a XVII. helyőrségi kórházban dél­után­­ 3-ig . A Vöröskereszt felügyelete alatt lévő kór­házakban délután 2—4-ig ; a Dunabalparti kórházakban csak­ 1s a sebesültek hozzátartozói számára délután 1—3-ig. Múzeumok: Nemzeti Múzeum összes tárai nyitva 0—1 óráig. S­etőfi-Ház (Bajza­ utca 31) nyitva 10—2-ig. Belépő­díj (kedd kivételével) 40 fillér. Ernst Muzeum (Nagymező­nkés. ) nyitva 9—4-ig. Accluincumi Muzeum nyitva 9—12-ig és 3 -7-ig. — Könyvtárak: Városi Nyilvános Könyvtár (Gróf Károlyi­ utca X) 10- S-ig. Pedagógiai Könyvtár nyitva­n 12 óráig. — Képtárak: Állandó őszi kiállítás :­ Könyvek Kálinaa művészeti szalonjában (Nagymező­utca 37—39), nyitva egész nap, belépődíj nincsen. A Szép­művészeti Muzeum modern magyar képtára nyitva 9—1 óráig. A gróf Pálffy-féle gyűjtemény a Szépművészeti Mu­zeumban nyitva 10—2 óráig. — A heti előfizetési szel­vény 44. számú és rózsislinűi.­­A­­z Idő Magyarországon pénteken is enyhe, jobbára borult volt, rezgésre azonban a hőmérséklet északnyugat felől sü­lyedt. Eső főleg az ország északi felében esett többnyire, 5 mm. körüli mennyiségben. Reggelre sok helyütt köd keletkezett. .. „ A hőmérséklet maximume 20 fok­­ volt Fiuméban, mi­nimuma 0 fok C Hajór-fürdőn, néli hőmérséklet szom­baton B­udapesten: 10.S C. Középeurópában az idő általá­ban csendes és jobbára ködös, jelentéktelen lecsapódá­sokkal. Nativebb esők voltak Romániában. A hőmérséklet lényegtelenül változott. — Jóslat: Az időjárásban lénye­ges változás nem várható. s Sé­sfeara ismét ka­»Zsafié! A­ pénzügyminisztérium .119,279/1914. Saarn alatt kelt végzésével hatályon kivü­l helyezte az eddig fönnállott tilalmat. 'A' Népszava tehát most már az ország minden dohánytőzsdéjében, ezenkívül pályaudvaro­kon 'és Budapesten 'és környékén (Kispest— Csepel—Erzsébetfalva—Újpest stb.) vala­mint minden nagyobb vidéki városban az utcán is szabadon árusítható. Ennek az új helyzetnek azonban a Népszava csak" akkor látja hasznát, ha az elvtársak mindenütt követelik a Népszavát. Csak olyan tőzsdék­ben vásároljanak elvtársaink, ahol a­­Nép­szava is kapható. Az árvák pénze. M­ai'éppszilva saft&pS­G* — Viktort f&Sinentettéff. A Népszava 1913 julius hó 11-ik számá­ban a „Nógrádi hazafiak szennyese" cimen cikk jelent meg, amelyben dr. Honti Rezső ügyvédnek, aki Nógrád vármegye törvény­­­hatósági tagja és Losonc város árvaszéki ül­nöke, egynémely dolgát tettük éles kritika tárgyává. Dr. Honti Rezső sajtópert indított a Népszava ellen. A cikkért Aradi Viktor vállalta a felelősséget. A szombaton Mikovich­­táblabíró elnök­lésével megtartott esküdtbírósági főtárgya­láson vádlott védője a cikkben foglalt állí­tások valódiságának bizonyítását kérte. A bíróság a valódiság bizonyítását elrendelte. A kihallgatott tanúk vallomásából és a be­szerzett iratok ismertetéséből a következő tényállás derült ki: Dr. Honti Rezső a bányabaleset következ­tében meghalt Buda Márton özvegyének és árváinak megbízásából kártérítési pert indí­tott a bánya tulajdonosai ellen. Dr. Honti ki­kötötte a maga részére a befolyó összeg egy­harmadát. Midőn 4159 korona 78 fillér lejárt járadék, valamint 462 korona 60 fillér pör­költség dr. Honti kezéhez befolyt, dr. Honti olykér számolt el az írástudatlan tót asz­szonnyal, hogy az 4159 korona 78 fillérből egy krajcárt sem kapott meg, csupán a ké­sőbb esedékessé váló járadék jutott kezeihez. Ezt az esetet megtudta Nógrád vármegye árvaszéke. Az árvaszék Losonc város árva­széki ülnökéről megállapította, hogy a kis­korúak megkárosításával és az­­özvegy meg­tévesztésével számolt el az özveggyel. Ezért megbízta dr. Koltai Ernő ügyvédet, hogy a kiskorúakra nézve tetemes anyagi károkkal járó leszámolás érvénytelenítése iránt in­dítson dr. Honti ellen pert. Dr. Honti ezt a határozatot nagyon sérelmesnek találta ma­gára nézve és ezzel megkezdődött a harc az árvák érdekeit védő árvaszék és az ügyvéd között. Tévedésből 1017­ május 14-én dr. Honti részére a kézbesített határozattal együtt a dr. Koltainak szánt iratok is­­dr. Hontinak küldettek el. Dr. Honti az árvaszék határo­zata ellen május 21-én fölebbezést adott be. A fölebbezéssel együtt a neki tévedésből ki­adott iratokból néhányat­­visszaküldött, de az árvaszék­nél az özveggyel fölvett jegyző­könyvet nem küldötte vissza és fölebbezésé­ben azt állította, hogy ilyen jegyzőkönyv nincs és az árvaszék ellene minden panasz nélkül, alaptalanul indította meg az eljárást. Az árvaszék szigorú vizsgálatot indít meg az akták eltűnése tárgyában, büntető följelen­tést is tett ismeretlen tettesek­­ellen Két hó­nappal később, 1913 július hó 14-én az akták dr. Török Zoltán volt főispán közvetítésével visszajutnak az árvaszékhez. Dr. Töröknek Honti adta át a hozzá tévedésből elküldött és elveszettnek hitt iratokat, iyen tényállás alapján emelt Vadát dr. Honti Aradi Viktor ellen Dr. Rónai Zoltán­ elvtárs védő fölmentő verdiktet kér, mert vádlott állításainak valódiságát sikerült be­bizonyítania. Dr. Honti, aki árvaszéki ülnök is, nyilvánvalóan megkárosította az árvákat. Cselekedetei mélyen beleütköznek az ügy­védi tisztességbe. Aradi­­Viktor rámutatott arra, hogy a háború meg fogja szaporítani azokat, akik gyámolításra szorulnak, ezért szigorúan kell őrködni afölött, hogy azok, akik a gyámoltalanok gyámolítására hivat­ják, helyzetükkel ne élhessenek­­vissza. Az esküdtek" Idmon"old­tá­k, hogy vádlott­nak sikerült állításának valódiságát bebizo­nyítani. A bíróság elfogadta az esküdtek­­verdiktjét és felmentő ítéletet hozott. FöVtrtvíts 'A­ budapesti cipészmun­kások október Hó 26-án, hétfőn este 8 órakor az L szám­a csoport Helyiségében (VII. Alsóer­dősor 1 2.­­sz. alatt)­ rendkín fontos ügyben értekezletet tartanak. Fölhívjuk az összes cipészmunkáso­k­at, hogy, ezen az értekezleten okvetlenül je­­len­jenek meg,

Next