Népszava, 1914. október (42. évfolyam, 242–272. sz.)

1914-10-27 / 268. szám

1914 október 27. N­SPSZAVA KÖZGAZDAGI SZEMLE * A pénzpiac. — A külföldi fizetési eszkö­zök árfolyama. — Az értéktőzsde. — A gabona áralakulása. — A Konjunktura és a külkereskedelmi forgalom. A háború természetesen olyan állapoto­kat teremtett a pénzpiacon, amelyeket a békés idővel összehasonlítani alig lehet. A tulajdonképeni pénzügyi műveletek most világszerte szünetelnek. Németországban,­­Angliában ugyan előfordul, hogy alakul valamely új vállalat, vagy valamelyik vá­ros kölcsönt vesz föl, de általában véve minden szünetel. Nálunk a bankok tevé­kenysége teljesen szünetel. Magyarorszá­gon a hitel formái közül elsősorban a váltó­h­itel szerepel. Mivel pedig váltókra az új moratórium rendelet szerint sem kell sem­mit sem törleszteni, a bankok főtevékeny­sége a váltók meghosszabbításában áll. Új hitelt a bankok egyáltalában nem nyúj­tanak. Csupán az építkezési hitelek további részleteit folyósítják, hogy a félig kész épü­leteket tető alá lehessen juttatni. Az osztrák hadisegély pénztár már meg­kezdte működését Ausztria különböző vá­rosaiban, de eddig még aránylag nagyon kis mértékben vették igénybe. A főü­zlete valószínűleg az újonnan termelt cukorra nyújtott kölcsönök lesznek. Magyarorszá­gon a hadipénztár fölállítása még mindig késik; most, három hónappal a háború ki­törése után még csak a szervezés munkája folyik. A közgazdasági élet alkalmazkodási képessége folytán már kevés szükség is lesz rá, mire majd végre-valahára megkezdi mű­ködését. Az osztrák-magyar bank még mindig nem közöl­heti kimutatásokat. Az üzleti­­élet megcsökkenése kapcsolatban a meg­úéj­ult gazdasági bizalommal valószínűvé teszi, hogy mostanában nagymennyiségű papírpénz vándorol vissza a jegybankhoz, úgy hogy annak állása most sokkal jobb lehet, mint a háború kitörése utáni első egy­két héten. Ezt tapasztaljuk a német, fran­cia és angol jegybankok kimutatásain is. A hivatalos bankkamatláb most állandóan 6%, magánpénzt leszámítolásra nem igen kínálnak. Itt említjük meg, hogy a jegy­bank egy érdekes nyítást hozott be: míg eddig a jegybank csak olyan váltókat szá­mított le, amelyek kevesebb, mint három hónap múlva esedékesek, újabb intézkedés szerint a jegybank olyan váltókat is leszá­mítol, amelyek hat hónap múlva esedéke­sek, azonban az ilyen váltókat egy száza­lékkal a hivatalos kamatláb fölött számí­tol­ják le. Az ellenséges országok pénzügyi állapo­tairól most csak kerülő úton lehet értesülést nyerni, főleg amerikai lapokból és folyó­iratokból. Azok a riasztó hírek, amelyek a f francia pénzpiac összeomlásáról az újsá­gokban megjelentek, nem voltak igazak. A S Soolété General, Franciaország egyik leg­nagyobb bankja, nem bukott meg; a világ­hírű Credit Lyonnais ugyan tényleg nem fizeti ki az első félévre a részvényeseinek járó osztalékot, ezt az eljárást azonban az angol, német és a monarchiabeli nagyban­kok is­ követik, úgy hogy ebből valami kü­lönös bajra következtetni nem szabad. A háború legerősebben az állami pénz­ügyeket viseli meg, nemcsak a hadviselő, hanem a semleges államokat is. Németor­­­szág óriási belső kölcsöne révén egyelőre fedözve van. Anglia és Franciaország ,szintén belső kölcsönök, valamint külföl­dön elhelyezett követeléseik visszavonása­­által igyekeznek a szükséges pénzt meg­szerezni. Ennek a műveletnek a következ­ménye az a nagy aranybevétel, amely az Unióból Kanadába irányul. A Kanadában felhalmozódó aranyat az angolok szükség esetén hadihajókon akarják Angliába szál­lítani. A háború meghozta az első állam­bukást is; a belga kormány bejelentette, hogy a november elsején esedékes járadék­szelvényeket beváltani nem képes. Érdekes, hog­y egy a­ háború színhelyétől nagyon távol eső állam, Brazília is kénytelen az állampapírok kamatjainak kifizetésére halasztást kérni, egyelőre három évre. Valószínű, hogy ha a háború soká húzódik, más államoknál is hasonló nehézségek fog­nak bekövetkezni. * A külföldi valuták, váltók árfolyama az utolsó héten kissé leszállt, ami megkönnyíti a monarchia kereskedőinek, hogy külföl­dön árukat beszerezzenek. Azonban az ár­folyam még mindig fölötte áll annak, ami a mi pénzeinkben foglalt aranytartalomo­­nak megfelelne. Így 100 márka, amely ren­des körülmények között 117 korona szo­kott lenni, jelenleg 127—128 koronába ke­rül. A kormány komoly kísérletet tett már egy ízben a márka­drágulás leküzdésére a posta útján. Kimondta ugyanis, hogy ha valaki postautalványon pénzt küld Német­országba, 124 korona fejében 100 márkát fizet ki Németországban. Ez a rendelkezés azonban csak néhány napig volt érvény­ben. Egyes tőkések ugyanis nyereséges spekulációra használták föl a kormány intézkedését: nagy összegeket küldtek ki postautalványon Németországba, amely összegen ottani bankárok által márkavál­lókat vásároltak és azokat idehaza 128 ko­ronáért adták el, úgy hogy ennél az üzlet­nél igen szép nyereségre tettek szert. A dolog azonban kisült és a kormány hama­rosan ismét 128 koronára emelte föl a pos­tán küldött 100 márka árát, amivel ez az üzletág megszűnt. A valutánk alacsony ár­folyama külföldön onnan származik, hogy sok külföldi tartozást kell most kiegyen­líteni. Mint a „Pester Lloyd" írja, a korm­­mánynak az a terve, hogy egy nagyobb külföldi kölcsönt vesz föl, amelynek érté­két külföldi váltókban hozná be és ezzel valutánk diszázsiójának­­véget­­vetne. *­­­rAz értéktőzsdék most hivatalosan szüne­telnek, azonban a bécsi, berlini, londoni és amerikai tőzsdéken valami forgalom mégis van: készpénzfizetés mellett azonnali át­adásra vásárolnak értékpapírokat és az el­ért árfolyamok az újságokba is belekerül­nek. Londonban és Berlinben nagyon bíz­nak abban, hogy a teljes, nyilvános tőzsdei forgalmat nemsokára újra meg lehet nyitni. A bennünket leginkább érdeklő bécsi tőzs­dén az utolsó napokban főleg osztrák és magyar járadékokat, valamint nagybankok és iparvállalatok részvényeit vásárolták emelkedő árfolyamok mellett. * 1A gabonatőzsdén az áremelkedés a hét elején, ama hírre, hogy a katonai hatósá­gok olcsóbb áron foglalnak le gabonakész­leteket, állott be némi szünet a drágulás­ban. Mint a hét folyamán külön cikkben kifejtettük, a mostani tűrhetetlen helyzet­ben csak egy mentség volna: a kormány­nak le kell foglalni az országban a fogyasz­tás számára rendelkezésre álló összes élel­miszerkészleteket és azokat méltányos áron a termelőktől átvéve, a fogyasztásnak a szükséglet arányában rendelkezésére bo­csátani. Más szóval, a kormánynak a há­ború tartamára, természetesen az osztrák kormánnyal egyetértésben, élelmiszer-mo­nopóliumot kellene létesítenie a háború tar­tartamára. Csütörtökre volt egy tanács­kozás összehíva a kereskedelemügyi mi­nisztériumban a hatósági élelmiszerárak megszabása ügyében, mivel azonban Tisza miniszterelnök és Ghyllányi földmivelés­ü­gyi miniszter elutaztak az oroszok által megjárt máramarosi és ungi terü­letek fe­lülvizsgálatára, a tanácskozást egy héttel elhalasztották október 29-ére. A­zA konjunktúra is egészen a háború ha­tása alatt áll. A hadseregszállító üzemek­ben óriási erővel folyik világszerte a munka; minden egyéb termelési ágban nagyarányú pangás mutatkozik. Azt a pangást főleg a háború idézi elő. A legsür­gősebb anyagokban a százféle kiviteli tila­lom és a tengeri közlekedési szünetelés nagy bizonytalansága miatt hiány van. Ez a hatás a legtávolibb országokban és Mag­részekben is kiterjed. Délafrikában pang az aranybányászat, mert hiányzik a cyámid, amelyet eddig Németországból importáltak. Hátsóindiában szünetel a rizs­kivitel, mert a tengeri hajózás bizonytalan, a hajók nem mernek útra kelni. Németor­országban és nálunk nagy hiány van gya­potban, gyapjúban, rézben; viszont ugyan­ezek az áruk fölhalmozódnak Amerikában, ahonnan nem lehet szállítani, mert Anglia hadi­sugárunak nyilvánította azokat. A háború gazdasági téren is teljes erővel fo­lyik. A­­ hadviselő államok megtiltották, hogy polgáraik egymással üzleteket kösse­nek, fizetéseket eszközöljenek, felügyelet alá helyezte a saját területükön működő idegen vállalatokat. A gazdasági életet tel­jesen alárendelték a háborús célnak. Így például az angol és francia kormány meg­tiltotta a romániai angol és francia petró­leumbányáknak, hogy az ellenséges orszá­goknak petróleumot szállítsanak. Ilyen kö­rülmények között nem csoda, ha a külkeres­kedelmi forgalom minden országnál na­gyon lehanyatlott. A legjellemzőbb, hogy a tengeren uralkodó Angliának a forgalma szövetségeseivel, Franciaországgal, Orosz­országgal és Belgiummal szeptemberben a tavalyi forgalomnak csak 40 százalékára­ rúgott. A semleges államok közgazdasága majdnem éppen annyit szenved, mint a hadviselő államoké. Olaszországban nincs szén, Dániában és a skandináv félszigeten nincs gyapot és nem lehet a fát és vasércet kivinni. Amerikában fölhalmozódik a gya­pot. Mindenfelé a pusztulás képét látjuk az egész világgazdaságban: minden ország­ban nehezen várják, hogy a világháború minél előbb véget érjen. A monarchia közgadasága aránylag ke­veset szenved a külkereskedelmi zavarok miatt, mert rendes időkben is kevés a kivi­tel és behozatal. Az üzletmenetben az utolsó időben némi javulás mutatkozik. így az osztrák vasművek szeptember havi eladása, noha természetesen kisebb volt, mint ta­valy, kedvezőbb volt, mint az első háborús hónapban, augusztusban. A közgazdasági élet lassan alkalmazkodik a változott vi­szonyokhoz. 7 Debrecen munkásságai november 1-én, vasárnap délután 3 órakor nyilvános gyűlést tart a Munkásotthon nagytermében az élel­miszerdrágaság ügyében. Ebben a rovatban közelitekért nem­­vállal semmiféle fele­lősséget sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal. • V MEGJELENT és minden dohánytőzsdében kapható­­ 4 filléres Modiano speciatté szivan­apapir. irac^­­ A clubspecialité hüvelyi ára most SO fillér. (WF A chub»specialité papír ára most le fillér. Rendkívül aktuális és érdek­feszítő olcsó olvasmány. Bilincs és kancsuka Aki négyszer szökött meg az orosz rabságból. Irta Deutsch Leó Az orosz szabadságért Irta egy orosz forradalmár. Azev, Harting és társai Terroristák és rendőrkémek. 2 kötet. Irta Jean Languet. Előszóval ellátta JEAN JAURES. Egy-egy kötet ára 20 fillér. Kapható a Népszava-könyvkereskedésben, Buda­pest, VII. Erzsébet­ körút 35. sz. Vidéki megren­deléseknél kérjük az összeget és postai költ­­séget előre (esetleg bélyegértékben) beküldeni-

Next