Népszava, 1914. október (42. évfolyam, 242–272. sz.)

1914-10-06 / 247. szám

8 Okié táplálkozás a háborúban. @ Jltell9x.nl mell lehetőleg a /tustdpfrálé­rt&f, — M növényi ttSp-Sálért megfelelő és olcsóbb. A „Huszadik Század" októberi száma kizárólag a háború és közgazdaságról szóló közleményeket tartalmaz. A cikkek jórészét elvtársak írták : Szabó Ervin, Weltner, Rónai Zoltán és Varga Jenő Ír­tak közgazdasági és szociálpolitikai kérdé­sekről. Különös figyelmet érdemel So­mogyi Mihály elvtársunk cikke, amely azt fejtegeti, hogy miként lehet a háború alatt egészségesen és olcsón táplálkozni. 14 cikk lényege, h­ogy a hits a legdrágább táplálék, amelyet azonban növényi táplá­lékokkal minden tekintetben helyettesí­teni lehet. A cikk érdekesebb részei némi rövidítéssel a következők : Ha mennyiség és minőség tekintetében egyaránt megfelelő, viszonylag olcsó táplá­lékot akarunk előállítani akár az egyéni háztartásban, de még inkább nagyobb töme­geket ellátó alkalmi étkezőkben, népkony­hákban, akkor a húst mellőznünk kell. A táplálék gerincét a következő élelmiszerek szolgáltatják: 1. Gabonafélék (lisztek, rizs, árpa, köles, tengeri liszt és dara), 2. burgo­nya, ..1. hüvelyesek­, ezekhez járulnak: 1. tej és tejtermékek (tehéntúró), s végül — ha lehet — tojás és különböző növényi élelmi­szerek (káposzta, paradicsom, zöld főzelé­kek); de a fölsoroltak közül az első négy élelmiszercsoport a szükséges minimum. Ha azután akarunk és módunkban áll a hús iránti előszeretetnek is némi engedményt tenni, akkor olcsó állati élelmiszerekhez fordulhatunk, aminek a vágóhidakon ren­des körülmények között veszendőbe menő töméntelen vér (mely igen koncentrált táp­lálék), továbbá az olcsó marhatüdő és máj, amely nyersanyagok lisztes élelmiszerekkel keverve igen jó és olcsó hurkaféléket szol­gáltatnak és ennélfogva nagyon megérdem­lik a figyelmet. Az állati élelmiszerek közül még a szalonna az, amely méltánylásra szá­míthat; tudjuk ugyanis, hogy a zsírok a leg­több energiát szolgáltató táplálóanyagok, már­pedig a nálunk megszokott zsírfélék között a szalonna még a legolcsóbb, sokkal olcsóbb, mint például a vaj. Néhány számadat bizonyítani fogja a hús­mentes táplálék gazdaságos voltát a hússal nemben. (Az adatok a széltében elterjedt König-féle Nahnvertrafel-ből valók.) A második számoszlopból látható, hogy a fölsorolt állati eredetű élelmiszerek egytől­egyig tetemesen drágábbak a fölsorolt növé­,­nyi anyagoknál, ha áraikat az egyedüli ész­szerű alapra vezetjük vissza, azaz egyenlő t­á­pl­álóértékeket szolgáltató mennyiségeiknek árait vetjük egybe. Mind­két ellentétes pólus állnak szemben a hús és a burgonya, amely utóbbi közel 14-szer olcsóbb, mint az azonos táplálóértékű hús. Lássuk két az életből vett példán, miként jut kifejezésre ez a viszony a gyakorlatban. Az első példa egy budapesti népkonyhas ebéd. A szokványos jótékony népkonyha az ő hús­levesből, főzelékből és főtthúsból és egy da­rab kenyérből álló ebédjével (az adatokat közvetlen fölvételeim alapján ismerem.) A fölhozott példa : húsleves rizzsel, burgonya­főzelék hússal, kenyér. Egy ebédadag tápláló­értéke számításom szerint 572 kalória, a hozzá fölhasznált nyersanyagok ára 21.1 fillér, vagyis 100 kalória 3.7 fillérbe kerül. Az ezzel szembe állítandó példa egy a főváros saját kezelésében működő népkonyhának egy ebéd­­ je: babfőzelék, túróscsusza, kenyér. Egy ebédadag táplálóértéke sílő kalória, nyers­anyagainak ára 19.9 fillér, tehát 100 kalória ára 1.4 fillér. Amint látható, a táplálóértéket véve alapul, a jótékony népkonyha ebédje 2.11-szer drágább az utóbbinál, amellett, hogy a fogyasztók ízlésének is a második felel meg inkább. A táplálkozás kérdésének minőségi része kapcsán néhány szóval ki kell még térnem a fehérjekérdésre. Akik a húst bálványnak tekintik, rendszerint azzal is előhozakodnak, hogy a hús rendszeres hiánya folytán fehérje­szegénnyé lesz a táplálék. Nos, ez az aggodal­maskodás teljesen tárgytalan, mert hiszen a hüvelyesek gazdagabbak fehérjében a legdrá­gább szinhúsnál is. De még ha ezektől elte­kintenénk is, az olyan táplálékban, amelynek gerincét a többi fönnebb elsorolt élelmiszer­csoportok képezik, minden­ külön gond és figyelem ráfordítása nélkül is mindig lesz annyi fehérje, amennyi az ember részére kí­sérletileg szükségesnek bizonyult. Cikke további folyamán kifejti Somogyi elvtárs, hogy a legtöbb polgári háztartás kosztjában sokkal több tápanyag foglal­tatik, mint amennyire szükség van, úgy hogy a hús teljes elhagyása esetén is ele­gendő tápanyagot tartalmaz. A munkás­osztály kosztja természetesen szegényebb : a húsdrágaság amúgy is korlátozta a mun­kásság húsfogyasztását. De némi meg­nyugtatásul szolgálhat a munkásság szá­mára, hogy az olcsóbb, túlnyomóan nö­vényi anyagokból álló koszt is megfelel az ember szükségletének, noha kétségtelen, hogy éppen az ipari munkásság, amely sokat tartózkodik rossz levegőjű, zárt he­lyiségekben, jobban rászorul a hústáplá­lékra, mint más foglalkozású emberek. 100 gram 10 kalória tápláló értéke ára Kalor­­a (mai árak) (egység) fillér Marhahús (sovány) 121.1 15.0 Búzaliszt 343.0 1.7 Búzakenyér 235.7 2.6 Borskenyér 217.7 1.9 Rizs 343.6 1.3 Burgonya 89.0 1.1 Bab 263.0 1.9 Tehéntej 66.7 4.5 Tehéntúró 123.0 3.3 Tojás 165.9 7.9 NÉPSZAVA HÍREK. * * # — Levelek az orosz fogságból. Ma újabb olyan esetet jelentenek, amely arra int, hogy a harc­térre ment katonákról érkező híreket a legna­gyobb­ óvatossággal fogadjuk. Még a hivatalos lajstrom közlései is megfelebbezhetők néha­néha. Ezt az esetet jelentik például Kassáról. A 13. számú veszteséglajstrom halottjai között megjelent gróf Haller Pál 14. huszárezredbeli főhadnagynak a neve is. És most Haller hozzá­tartozói táviratot kaptak tőle, amelyben közli, hogy nagy­on­ súlyos fejsebbel az odesszai kór­házba került, de már fölépülőben van. A táv­iratot Amerikán keresztül küldte. — Dr. Lederer Gyula soproni ügyvéd, aki több társával Lublin körül került orosz fogságba, sürgönyt küldött Sopron megye alispánjának, Hajas Antalnak, Petropavlovszkból. Lederer tudatja azt, hogy vele együtt még két sopronmegyei, Német Ist­ván vármegyei árvaszéki jegyző és Garab Béla vannak Petropavlovszkban. A bánásmóddal megelégedettek; mind­ a hárman jól érzik ma­gukat. (Petropavlovsk az Ural-hegység európai lejtői előtt fekszik.) — Mádai Ferenc hadnagy, aki a galíciai harctéren jutott orosz fogságba, Újvidéken lakó családjának egy Szmolenszkben szeptember 15-én föladott levelezőlapot küldött a következő tartalommal: „Moszkva felé utazom nyolc napja mint fogoly. A körülményekhez ké­pest jól érzem magam. Szeretettel csókol édes mindnyájatokat Feri, 1914 IX/15." Mellette az orosz cenzurajelzés. A levelezőlap valószínűen Ausztrián át jutott el Újvidékre, mert az orosz cenzurajelzés kétfejű sasos bélyegzővel ütődött át, amelyen vörös betűkkel ez van: „Öster­reichische Gesellschaft vom Roten Kreuze" és a hosszúkásformájú osztrák cenzurajelzés „Zen­sur­ert". — A kolera. A „Budapesti Tudósító" je­lenti : A belügyminiszterhez érkezett jelen­tések szerint október 4-én Németlipcsén (Lip­tó), Füleken és Balassagyarmaton (Nógrád), Szobráncon (Ung), Ongán (Abaújtorna), Kis­várdán (Szabolcs), Kassán és Miskolcon 1—1,­­ Kolozsváron 2, Perecsenyen (Ung) 3, Buda­pesten pedig 1­ koleraesetet állapítottak meg. A­ felsorolt esetek közül öt a polgári lakosság közül fordult elő, a többi az északi harctér­ről visszaérkezett katona. — Nagy földrengés Kisázsiában. Szom-­­baton este a laibachi földrengésjelző állomí­más műszerei ötórás időközben két katasz­trofális földrengést mutattak. Az első föld­rengés este 7 órakor érte el tetőpontját, még­pedig 7800 kilométer távolságban nyugatra, a második meg éjjeli 11 órakor lehetett a legerősebb délkeleti irányban. Ezúttal az inga oly erősen jelzett, hogy a szélső csava­rokhoz ütődött. A második földrengésnek főfészke körülbelül 1800 kilométernyi tá­volságban van. Ennek a laibachi jelzésnek közelebbi magyarázatát adják konstantiná­polyi táviratok. Ezek szerint az október 4-én délután négy óráig a belügyminiszté­riumba érkezett hivatalos táviratok közlik, hogy vasárnapra virradó éjjel Bundurban és Spártában (Kisázsia, Konya-vilajet) na­gyon h­eves földrengés volt, amelyet azután könnyebb földlökések követtek.­­Különösen erős volt a földrengés Bundurban és környé­kén. Az áldozatok számáról még nem lehet pontos jelentéseket kapni, de meg­közelí­tően úgy számítják, hogy harmad félezer, emberélet veszett el. A kormány és a Vörös­félhold segítő akciót indított meg a földren­gés sebesültjei és kárvallottai számára.­­ Elesett a szerb harctéren október 2-án tasnádi Nagy László egyetemi magántanár, az első számú anatómiai intézet adjunktusa, tar­talékos főorvos. Halála súlyos vesztesége az egyetemi tanításnak. Lenhossék tanár oldalán egy évtizednél hosszabb ideig sikerrel vett részt az ifjúság orvosi kiképzésében; ő volt ki­szemelve a két új egyetem egyik anatómiai tanszékére.­­ Meghalt a vizsgálati fogságban. Tomics Mirkóné nagybecskereki vendéglősnét király­sértésért letartóztatták és bevitték a szegedi Csillagbörtönbe. Az ügyben már ki is tűzték a főtárgyalást, de azt a tanuk elmaradása miatt nem lehetett megtartani. A vádlott asz­szony a betegsége miatt panaszkodott és ezért az ügyész elrendelte, hogy megvizsgálják és esetleg helyezzék szabadlábra. Amikor ezt a­ kedvező fordulatot Tomicsné meghallotta, szívszélhű­dés érte és meghalt a vizsgálati fog­ságban.­­ Roosevelt európai tanulmányúton, Liver­poolból jelentik, hogy Roosevelt, az amerikai Egyesült Államok volt elnöke európai tanul­mányútra indult a White Star Line „Olimpic" nevű gőzösén, amelynek megérkezését most­­várják a liverpooli kikötőben. — Rövid hírek­. Kézdivásárhelyen havazott vasárnap éjszaka; a környékbeli hegyeket vas­tag hóréteg borította. — Sziven lőtte magát Gyárfás Albert berleni református lelkész fe­lesége; hátrahagyott levelében azt írja, h­ogy azért dobja el magától az életet, mert „nem tudja hazája pusztulását nézni". — A h­ajdu­dorogi püspökség székhelye a sok tárgyalás után végleg megvan. Miklóssy püspök hétfőn vonult be a püspökség uj székhelyére­, Nyír­egyházára. — A kútba ugrott Offenwagner József békéscsabai fiatal hentesmester, ugy hogy előbb tízkilós súlyt kötött a nyakára; hajnalban lelték meg a holttestét; az öngyil­kosság okát nem tudják.­­ A Technológiai Iparmúzeum igazgatósága ugy mint a múltban, ezidén is szándékozik szer­vezni gyakorlati irányú ipari továbbképző tan­folyamokat oly önálló iparosok és iparossegédek részére, akik ez idő szerint nem teljesítenek szol­gálatot. Amennyiben az iparosok kellő számban je­lentkeznek, kilátás van arra, hogy a folyó évi téli évszakban a következő szakmákból tanfo­lyamokat tarthat és pedig: 1. gáz-, benzin- stb. motorok kezelés­­e 2. elektromotor kezelése; 3. gyengeáramú elektrotechnika (házicsengő és telefon); 4. erősáramú szerelés; 5. galvanizálás; 6. galvanoplasztika; 7. tipográfusok galvano­plasztikája; 8. fémszínezés; 9. bádogosipari szak­rajz, technológia és kalkuláció; 10. gépipari szakrajz, technológia és kalkuláció; 11. autogén­hegesztés; 12. asztalosok kikészítő és csinázó műveletei; 13. szobafestők és mázosok kalkulá­ciója, anyagismertetés és újabb technikák; 14. szücsipari szakrajz; 15. férfiruhaszabók szak­rajza és kalkulációja; 16. női ruhakészítők váz­latrajzolása; 17. textilipar, kereskedők részére; 18. könyvkötők szakmája. Fölkéri azokat az ipa­rosokat, akik e szakmákból tanfolyamra beirat­kozni kívánnak, jelentkezzenek a Technológiai­ Iparmúzeum igazgatóságánál (VIII., József­körút 6. I. em. 2. ajtó) hétköznapon délelőtt 9—1-ig, délután 3—5-ig, szombaton délelőtt 9-től 1-ig, vasárnap délelőtt 9—32-ig. A beiratás és egyéb illeték ugyanaz, mint ami eddig volt. A beiratás egyelőre csak előjegyzés jellegével bír. Az egyes tanfolyamok megkezdésének és az esti oktatás idejét később közli a beiratkozottakkal. 1914 október 11.

Next