Népszava, 1914. október (42. évfolyam, 242–272. sz.)

1914-10-10 / 251. szám

­fölhalmozását. Ez azért volna helyes, mert a korpa, árpa és zab drágasága sok helyütt ráveszi a gazdákat, h­ogy állataikat roz­­zsal etessék, amit az idén, amidőn tényleg szűken van kenyérgabona, nem szabad megengedni.­­­­ A hivatalos lap csütörtöki száma végre közli az alkohol­termelés korlátozásáról szóló rendelkezést. A rendelet megtiltja a szeszfőzést búzából és rozsból, az árpa­­és zab fölhasználását pedig csakis cefre készí­tésére használja föl. Ami a kukorica és a burgonya fölhasználását illeti, a rendelet különbséget tesz az ipari és mezőgazdasági szeszfőzők között, valamint az ipari szesz­gyárak között az élesztőt gyártó és élesztőt nem gyártó gyárak között. Azokat az ipar­i szeszfőzdéket, amelyek a szesztermeléssel együttesen sajtolt élesztő készítésével nem foglalkoznak, eltiltják attól, hogy az 1914— 1915. évi termelési időszakban tengerit vagy burgonyát fordíthassanak szesztermelésre. Ellenben a szesztermeléssel együttesen saj­tolt élesztő készítésével foglalkozó ipari szeszfőzdéknek a tengeri vagy burgonya földolgozását megengedik, de csak oly mérvben, hogy ezen anyagokból való szesz­termelésük a folyó 1914—1915. évi termelési időszakban az elmúlt 1913—­1914-iki terme­lési évadban elért termelvény­­mennyiségét nem lépheti túl. Ez utóbbi intézkedés nem kifogásolható, mert élesztőre szükség van, ezt pedig csak az említett anyagok földol­gozásával lehet előállítani. Sajnos, a rendelet a mezőgazdasági szesz­főzdék tápanyag puszt­ását csak igen kis mértékben korlát­ozza. A burgonyát földol­gozó szeszfőzdék a tavalyi mennyiség 80 százalékát; a kukoricát földolgozók a ta­valyi mennyiség 50%-át; végül a burgonyát és kukoricát földolgozó mezőgazdasági szeszgyárak tavalyi termelésük 65%-át ter­melhetik az idén. A kormánynak tehát nem volt meg a kellő határozottsága ahhoz, hogy a burgonya- és kukoricapazarlásnak egy csapásra gátat vessen a mezőgazdasági szeszfőzdék teljes szüneteltetése által, holott a gazdákra nézve ez igen kis áldozatot je­lentett volna, amelyet ők, akik most min­den terméküket a legkitűnőbb áron tudják értékesíteni, könnyen elszenvedhették volna. Mindenesetre ez a­­korlátozás is haladás és mint az általunk megindított agitáció rész­leges eredményét, örömmel üdvözöljük!. a világháború számokban. Hány ember van fizetvetelénül ért­é­kelve a hatbow­ban. A" legújabban megjelent Hübner-féle föld­rajzi statisztikai tabellák fölsorolják a há­borúban résztvevő országok legújabb szám­anyagát, amelyből némi képet alkothatunk a mostani háború terjedelméről és jelentő­ségéről. A német birodalom területe parti vizek­kel és tavakkal együtt 548.000 négyszögkilo­méter. Ausztria-Magyarországé 676.600, összesen­ tehát 1,224.600 négyszögkilo­méter. Európai Oroszország 5,452.000 négy­szögkilom­é­terre terjed, Angol­ország 318.000-re, Franciaország 536.500-ra, Bel­gium 29.000-re, Szerbia 87.000-re, Monte­negró 14.200-ra. Összesen tehát több mint 6.436.700 négy­szögkilométerre. Miután egész Európa terjedelme 9,97­ millió négy­szögkilom­éter, így a harcban résztvevő or­szágok Európának 76,8 százalékát teszik! Ezeknek az országoknak már a földrésze­ken lévő birtokai részben még jelentéke­nyebbek. Oroszország ázsiai birtokai 17.1 millió négyszögkilométerre terjednek, az angoloké 5.26, a franciáké 0.8 és a japánoké 0.67, összesen 23.73 millió négyszögkilomé­ter. Ehhez jön még Kiao-csau 552 négyszög­kilométerrel és egyiptomi Arábia 59.000 négy­szögkilométerrel. Ezek a gyarmatok , Ázsiának összesen, 53 százalékát teszik. Franciaország afrikai birtokai 9.66 millió n­égyszögkilométer, Angolországé 6.19, Egyiptomé 3.48, Belgiumé 2.36 és Németor­szágé 2.66 millió négyszögkilométerből, ösz­szesen 25.35 millió négyszögkilométerből, vagyis egész Afrikának kerek 80 százaléká­ból áll. Ausztráliában az angol birtokok 8.26, a franciáké 0.02 és a németeké 0.24 millió négy­szögkilométer, összesen 8.52 mil­lió négy­szögkilométer, vagyis Ausztráliá­nak 95 százaléka. Amerikában ezeknek az országoknak jóval kisebb birtokuk van. Angolország birtokai 8.96, Franciaországé 0.09, összesen 9.05 millió négyszögkilométer, vagyis Amerikának egyötödénél valamivel többre terjednek. Az egész világ földterü­lete 145,9 millió négyszögkilométer; ebből a harcban álló államok birtokaikkal együtt összesen 74,4 millió négyszögkilométert, vagyis kerek 51 százalékát foglalják le. Ezeknek az országoknak a lakossága milliókban számítva a következő : Európában tehát a lakosságnak kerek 69%-a van háborúban, az egész világon pe­dig 890 millió, vagyis a­ lakosság 53 száza­léka! Ezt a háborút tehát egész nyugodtan nevezhetjük világháborúnak. Ezeknek az országoknak a külkereske­delme 1912-ben millió márkákban a követ­kező volt: Angolország bevitele 13.91, kivitele 8.77; a többi világrészben levő birtokainak beho­zatala 10.23, kivitele 11.06; Oroszország be­hozatala 3.22, kivitele 3.69; Franciaország behozatala 6.67, kivitele 5.44, birtokainak behozatala 1.31, kivitele 1.09; Belgium be­hozatala 3.78, kivitele 3.16; a Kongó beho­zatala 0.04, kivitele 0.05; Szerbia és Mon­tenegró behozatala 0.12, kivitele 0.07; Japán behozatala 1.68, kivitele 1.39; a behozatal összesen 40.96, a kivitel 34.72 milliárd volt. A német kereskedelem behozatala 10.69, ki­vitele 8.96, gyarmatai behozatala 0.16, ki­vitele 0.13; Ausztria-Magyarország behoza­tala 2.96, kivitele 2.26. összesen 13.81 mil­liárd behozatal és 11.35 milliárd kivitel. Miután a világkereskedelem behozatala 87 milliárd, a kivitele 7­.5 milliárd volt, úgy ezeknek az országoknak a behozatala a világkereskedelem 63 százaléka, a kivitele pedig kerek 60 százaléka volt. Habár ezek­nek a­z országoknak az egész kereskedelme nem bénult meg, a világkereskedelemnek mégis rendkívül sokat kell szenvednie a népek ezen harcai miatt. Más forrásokból megállapítható, hogy Németország külkereskedelmének kerek 44 százaléka az ellenséges országokra jut. An­golország behozatala Németországból össz­behozatalának 10 százaléka, Ausztriából be­hozatala 1 százaléka, Anglia kivitelének 8,5 százalékát szállítja ezekbe az orszá­gokba. Oroszországnak Németországgal és Ausztria-Magyarországgal való külkeres­kedelme 40 százaléknál nagyobb. Német­ország és Franciaország kereskedelmi sor­ Európának Ebből: Németországnak Ausztria-Magyarországnak 511.32 H4.11: 51.39 Összesen Angolországna­k Oroszországnak Franciaországnak Belgiumnak Szerbiának Montenegrónak 116.82 46.78 136.21 39.80 7.49 4.49 0.43 Összesen 195.00­­Ázsiában 445.­39 Ebből: Az angol gyarmatoknak 324.77 Az orosz birtokoknak 30.86 Japánnak 70.80 A francia gyarmatoknak 17/27 Kiao-csaunak 0.19 Afrikában 116.27 Ebből: Az angol gyarmatoknak 36.81 Egyiptomnak 15.26 A francia gyarmatoknak 37.75 A Kongónak 15.00 A német gyarmatoknak 11.45 Amerikában 10.56 Ebből: Az angol gyarmatoknak 6.59 A francia gyarmatoknak 0.01 A német gyarmatoknak 0.64 NÉPSZAVA 1914 október 10. galma a francia külkereskedelemnek 12 százalékát teszi. Emellett Németország kerek 860 millió márka értékű árut szállít Franciaországba és 695 millió márka­ ér­tékű árut vásárol. Németország további gazdasági fejlődésére tehát nagy fontosságú, hogy Franciaország a német iparnak jó vásárlója legyen. Kiszámíthatjuk, hogy a háborút viselő államok naponként és fejenként 10 márkát adnak ki, vagyis naponként 204 millió már­kát, havonként 6,12 milliárd és egy évben 73,44 milliárd márkát. Ez az összeg a sem­leges államok veszteségeivel együtt kerek 75-80 milliárd márkára tehető, teh­át majd­nem annyira, amennyi a világkereskedelem és nem sokkal kevesebb, mint a harcban álló országok összes államadóssága, vagy vasutainak értéke, amelyet (a japán­i vas­utakat nem számítva) 88,3 milliárdra be­csülnek. TÖRVÉNYSZÉK * * *­ ­(§) Főtárgyalás a trónörököspár merénylői perében. Sarajevóból jelentik: Princip Gavro és társai ellen a fő­tárgyalást október 12-ére tűzték ki. Curinaldi főtörvényszéki bíró el­nököl, a vádat Svaba államügyész képviseli. A vádlottak ellen felségárulás miatt emeltek vádat. Egy gyanúsított, aki török, megszö­kött. A vádhatóság valamennyi vádlott fejére, akik a huszadik életévüket betöltöt­ték, halálos ítéletet kér­ három vádlottra, akik ellen bűnr­észesség miatt emeltek vádat, csak börtönbüntetés vár. A vádlottak közül 21 szerb és 3 horvát, négy közülük gimna­zista, három preparandista, kettő kereske­delmi iskolai hallgató, egy tanító, egy újság­író, öt kézműves, a többi földmivelő. Tizen még nem töltötték be a huszadik életévüket.­­A főtárgyalás, amely nyilvános lesz, való­színűleg három hétig fog tartani. A védőket hivatalból rendelik le. (§) A gyermektartásdíj miatt. Sehivampel Ferenc taksonyi 19 éves napszámoslegény szerelmi viszonyt folytatott Kronomo Erzsé­bettel, aki azután gyermektartásdíjért pert indított ellene. A járásbíróság kötelezte Sehivampel Ferencet havi 20 korona tartás­díj megfizetésére. A mult év pünkösd napján Taksonyban a vendéglőben Sehivampel Fe­renc belekötött a Kronomo-család tagjaiba s Kronomo Ferencet, a leány bátyját ugy megszúrta, hogy a szerencsétlen ember sé­rüléseibe belehalt. A pestvidéki esküdtbíró­ság négy évi fegyházra ítélte. ((1) Az ügyvédjelöltek segélyakciója. A buda­pesti ügyvédi kamara — mint megírtuk — e hó 18-án rendkívüli közgyűlésén foglalkozik a há­borús segítés céljaira szolgáló rendkívüli járu­lék kivetésének kérdésével, melynek összegét a választmány javaslata 250.000 koronában álla­pítja meg. Az ügyvédhelyettesek és ügyvéd­jelöltek országos szövetsége ez alkalomból me­morandummal fordult a kamarához, hogy a segélyakcióba kapcsolják be az ügyvédjelölte­ket is, akik az ügyvédi irodákból tömegesen el­bocsáttatván, a legnagyobb nélkülözésnek van­nak kitéve. Az ügyvédjelöltek­­segítése arány­lag csekély összeggel, mely az ügyvédekre ki­vetendő járuléknak 5 százalékát sem teszi ki, megoldható, ezért a jelöltek erősen bíznak ab­ban, hogy a kamara kérésüknek meg fog felelni. (§) Hosztalék, a­ Népszínház hírhedt szélhá­mosa, ismét vádlott volt a büntető törvényszé­ken, most mint Harkányi Nándor, mert idő­közben jónak látta a névmagyarosítást. Har­­kányi-Hosztalek Nándor János állítólagos épí­tész, miután a reá csalás büntette miatt jog­erősen kiszabott hat hónapi s négy napi börtön­büntetést ez év június 3-án kitöltötte és szabad­lábra került, ismét folytatta szélhámos üzel­meit. Előkelő összeköttetéseire és nagy vagyo­nára való hivatkozással állást kereső embe­rekre vetette ki hálóját és sikerült is azoktól a szegény emberektől biztos föllépésével kisebb­nagyobb összegeket kicsalnia. Három ilyen ál­dozat följelentése folytán került most a vád­lottak padjára, de a tárgyalást el kellett na­polni, mert több tanú nem jelent meg.

Next