Népszava, 1914. november (42. évfolyam, 273–310. sz.)
1914-11-18 / 290. szám
198 — Miért utazott el Caillaux? Jelentettük, hogy Caillaux volt francia miniszter, akinek a felesége agyonlőtte a „Figaro" szerkesztőjét, a feleségével együt egy Délamerikába indult hajóra szállt A milanói „Secolo"-nak táviratozzák, hogy Caillaux brazíliai útjának egészen más volt az oka, mint amit hivatalosan bevallottak. Caillaux nagyon is bizalmaskodó levelet írt Joffre tábornoknak és ebben a levélben a fővezérnek haditervet ajánlott a németek ellen. A függelem ilyen megsértéséért Caillauxt haditörvényszék elé kellett volna állítani és hogy ezt elkerülje, a francia kormány küldte el a volt pénzügyminisztert és olyan ürügyet hozott föl ennek okául, mintha gazdasági és pénzügyi missziót bízott volna rá. — Az, idő Magyarországon borult és hűvös volt. Kevés csapadék a Dunántúl középső részein, szórványosan az Alföldön, meg elvétve az északi részeken esett. Nagyobb csapadékot a tengerpartról jelentettek. (Cirkvenica 47 mm.). Közép- és Déleurópában az idő túlnyomóan borult, lecsapódások mindenfelé voltak és a hőmérséklet sülyedőben van. Kedd déli hőmérséklet Budapesten: plus Tt.R 6. fok. — Jóslat: Változékony idő várható hősűlyedéssel és még sokhelyütt csapadékkal. Készül a hatósági árszabás. * Folynak a tanácskozások az osztrák megbízottakkal. — Olcsó kávé Ausztriában. — 40.10 koronáért kelt el a búza. Mint lapunk hírrovatában is megírtuk, az osztrák kormány megbízottai __ hétfőn Budapestre érkeztek és kedden már megkezdték a tanácskozást a magyar kormánynyál a gabona és liszt ármegállapítása dolgában. Reméljük, hogy most már hamarosan elérnek a végére és megszabják a gabona és liszt hatósági árát. Igazán nem tudjuk paraszti eszünkkel megérteni, hogy mi van ezen a kérdésen annyi tanácskozni való ! Ott van a német példa, tessék azt utánozni és minden rendben lesz. A nagy hosszú tanácskozás nyilván az „érdekeltek" megóvását célozza. „Érdekeltek" pedig a hivatalos fölfogás szerint a nagybirtokosok, a gabonakereskedők, a malmok, a lisztkereskedők és a pékek. Mindazok, akik már eddig óriási hasznot húztak a háborús drágulásból. Ezeknek a kedvéért kell most húzni-halasztani a dolgot és egy olyan megoldást kieszelni, hogy jaj valamelyik malmot, vagy gabonakereskedőt, vagy nagybirtokost vagy péket valamiféle kár ne érje! A fogyasztó közönség, amely most már 68 fillért fizet egy kilogram lisztért, amelynek öt darab csipetnyi zsemlyét adnak 20 fillérért, amely57 fillért fizet egy kilogram kenyérért, a foglasztó közönséggel senki sem törődik! Míg a két kormány huzavonája egyre tart, azalatt a gabonaárak szépen tovább emelkednek. Kedden ismét új határkőhöz ért a brúza drágulása, 45.10 korona volt kedden a legdrágább ár, amelyet búzáért a pesti tőzsdén fizettek, 44 koronán alul pedig alig kelt el búza. A rozs ára is elért egy új állomáshoz, 35 korona volt a legdrágább ár, amit rozsért fizettek, míg az árpa ára még nem érte el a 30 koronát, de már csak 10 fillér hiányzott belőle. Az üzérkedés most egy új cikkre veti rá magát, az új termésű kukoricára. Mivel az új rendelet szerint 30 százalék új kukoricalisztet lehet keverni a malmoknak a kenyérlisztbe, a spekuláció már a tengerire is rávetette magát, kezdi az árát fölverni. Kívánatos volna, hogy a kormány, ha végre megcsinálja a hatósági árszabást, foglalja bele mindjárt a kukoricát is. Az osztrák kormány valamivel több erélyt tanusít az élelmiszeruzsora letörésébe. Az osztrák kormány ugyanis lefoglalta a brazíliai kávétröszt Triesztben beraktározott kávéját, illetve fix áron megvette az egész mennyiséget tulajdonosaitól. Az egész raktár 50 ezer zsákra rúg , ezt a nagymennyiségű kávét Ausztria egyes városai között osztják föl, majdnem fele Bécsbe kerül, 12.000 zsák Prágába, a többi egyéb városokban kerül eladásra. A kávét átadják egy nagykereskedőkből álló társulatnak, amely a kormány által meghatározott áron tovább adja a kiskereskedőknek, akik viszont szintén szabott áron adják tovább a fogyasztóknak. Sajnos, az árnagyságát még nem ismerjük. Az osztrák kormánynak ezt az akcióját mindenesetre helyeselni kell, bárha az a következménye lesz, hogy Magyarországra még kevesebb kávé fog kerülni és így nálunk még drágább lesz, mint különben. Azonban mégis föltűnő, hogy miért tud ilyen gyorsan és helyesen cselekedni az osztrák kormány, amidőn egy aránylag könnyen nélkülözhető és főleg mégis a jobbmódú emberek fogyasztására szolgáló cikkről van szó és miért nem mutat hasonló erélyt a kenyér, burgonya, bab és más olyan cikknél, amelyek a szegény emberek számára nélkülözhetetlenek? Mégis örülünk ennek a rendszabálynak, mert megtört általa a jég; a monarchia egyik országának a kormánya végre beleavatkozott a kereslet és kínálat szabad alakulásába , talán miután az első lépés megtörtént, most már bátrabban fognak haladni a megkezdett uton. NÉPSZAVA 1914 november 22. A modern tengeri csata. * Az Ütközet előkészítése. — Az ágyuk pusztítása. Már jóval az ütközet előtt — olvassuk a „Magdeburger Zeitung"-ban — a dróttalan távirószerkezetek szakadatlanul dolgoznak, parancsokat hordanak széjjel és a hajóknak utasításokat visznek a parancsnoki hajóról. Miután a parancsnokló tengernagy szikratávírón megkapta a jelentéseket, hogy az ellenség feltűnt a láthatáron, a hajók csatarendből harcállásba helyezkednek. A csatát a tengernagy vezeti. Minden hajó parancsnokának a legfeszültebb figyelemmel kell arra ügyelnie, hogy harci eszközeivel a tengernagy tervei szerint dolgozzék. A parancsnok a felső fedélzet fölött elhelyezett páncéltól védett házikóban áll. Egy tiszt állandóan a tengernagy irányában figyel, hogy a jelzéseket közölhesse a parancsnokkal, aki törzskarától körülvéve, dróton adja le utasításait a páncélóriás különböző részeibe. Amint a hadsereg törzskarát távíró köti össze az egyes csapatrészekkel, úgy köti össze a hadihajó parancsnokát hajója egyes részeivel. Már 9000 méternyi nagy távolságból megkezdik a legnagyobb kaliberű ágyúcsövek borzalmas menydörgésüket, közelebbről pedig a középkaliberű és gyorstüzelő ágyúk is beleszólnak az ütközetbe. A csata teljesen kifejlett. A hajók fedélzetén minden harci lelkesedés mellett is, a legnagyobb nyugalom uralkodik. Az ágyutornyokban sem kevésbé komolyan végzik a dolgokat. Minden páncélajtót becsuktak, az óriás ágyuk megtöltve, készen várnak a tüzelésre. A kézifegyverek a fedélzeten pokrócokra fektetve, használatra készen hevernek. Minden külső világosságot eltompítottak és csak az ágyuk célgömbjének izzó lámpácskái, mint szentjános bogárkák, fénylenek át a torony félelmetes sötétségén. Hirtelen fehér fénysugár árasztja el a tengert annyira, hogy a sugár a toronyig hatol. A saját fényszórója dolgozik és a világos fénysugarak mellett még sötétebb minden, mint azelőtt. Most megkezdődik a kis gyorstüzelő lövegek, majd fokozódó, majd csökkenő szabálytalan durrogása, valamint az ágyuk éles dörgése. Nyilvánvalóan csak a mellékütegek tüzelnek, mert még nem hallatszik a nagy ágyuk öblös, mély hangja. A legközelebbi töltés páncélgránátjai csöröm-pölnek a fölvonóval. A hajó megremeg és mintha fordulna, mert jobban az oldalára dől. A viharban megint csöngetés hangzik: az irányt helyesbítik. Alig intézték ezt el, a mutató a „Tüzelni" jelzőre ugrik. Tompán dörmög az ágyú. Megrázkódtató ütés következik és az óriás ágyúcső simulékonyan lökődik vissza ágyába, hogy nyomban automatikusan előjöjjön és lövésre készen helyezkedjék el. Súlyosan találtak egy ellenséges hajót. Ágyúit ellőtték. Robbanás robbanást követ rajta, míg végre a hatalmas kolosszus teljesen harcképtelen lett. Oldalt dúl és merülni kezd. Hörögve tűnik el a hullámok között és a legénységét magával viszi a mélységbe. Most már csak a szerte úszkáló roncsok mutatják, hogy itten egy iszonyú nagy hajót ért el a vég. NYÍLTTÉR Ebben a rovatban közöltekért nem vállal semmiféle felelősséget sem a szerkesztőség sem a kiadóhivatal. • • A HÁBORÚS NAGYHATALMAK Rendkívül érdekes, ismeretterjesztő és aktuális. Ara fill. Kapható a Népszava-könyvkereskedésben, VII. Erzsébet körút 35 és az összes árusítóinknál. MOST JELENT MEG! PÁRTÜGYEK * # Pertörlés. 'A' Népszava 1913 november, 9-iki számának „A pusztulás útján" című vezércikke miatt az ügyészség királysértés vádját emelte Spitzer Sándor elvtárs ellen, akit a királysértésről szóló törvény alapján már nem az esküdtbíróság, hanem a törvényszék elitélt három havi fogházra, 100 korona pénzbüntetésre és egy évi hivatalvesztésre. Keddre volt kitűzve ebben az ügyben a fellebbviteli főtárgyalás a budapesti Ítélőtábla előtt, ahol a vádlott képviseletében dr. Rónai Zoltán elvtárs jelent meg. Érdemleges tárgyalásra azonban nem kerrült sor, mert az elnök kihirdette, hogy az igazságügyminiszter III. 23810/1914. sz. rendeletével közölt királyi kegyelem folytán ebben az ügyben pertörlés történt és így a tábla az eljárást megszünteti. Ez a sors vár a többi politikai pörökre, is, amint ezt már jeleztük. SZAKMOZGALOM .* * * A festőmunkások központi vezetősége, felügyelő bizottsága és a központi szervező bizottság tagjai szerdán este 7 órakor a szokott helyen fontos ügyben együttes ülést tart. Pontos megjelenést kérnek.