Népszava, 1914. november (42. évfolyam, 273–310. sz.)

1914-11-20 / 292. szám

A háborús világ hírei. * * * A katonák téli ruhája. A Hadsegélyző Hi­vatal eddig száznegyvenkétezer katonát lá­tott el a magyar társadalom áldozatkészsé­géből melegítő téli ruhával. A hadvezetőség­nek még mindig sok téli ruhára van szü­k­s­ége, különösen hósapkára, térdmelegítőre, trikót vagy flanel alsónadrágokra. A Hadse­gélyző Hivatal ebben az irányban kéri a tár­sadalom lankadatlan segítségét. Takarékoskodás a világítással. Pozsonyból jelentik : A városi tanács hirdetményt tett közzé, amely szerint minden bolthelyiséget, amelyben villany vagy gázvilágítás van, este hét órakor be kell zárni. Azokat a kávéháza­kat és vendéglőket, amelyekben villannyal vagy gázzal világítanak, este tíz órakor kell bezárni. A szigorú rendelkezésnek az a ma­gyarázata, hogy a város takarékoskodni akar a rendelkezésére álló szénkészlettel. Kivétel a fizetési tilalom alól. A hivatalos lap mai száma a következő rendeletet közli: A m. kir. minisztérium által a pénz- és érték­papír elvonásának a Brit birodalommal és Franciaországgal szemben való tilalma iránt folyó november hó 9-én 8286/1914. M. E. szám alatt kiadott rendelet 5. §-ában nyert felhatal­mazás alapján a szabadalmi védjegy- és minta­jogok megszerzése, megtartása vagy meghos­­­szabbítása céljából Nagybritanniában teljesí­tett fizetéseket az ezen országgal szemben el­rendelt általános fizetési tilalom hatálya alól további intézkedésig ezennel kivesszük. Báró Harkányi János, kereskedelemügyi miniszter. Teleszky János, pénzügyminiszter. Legendák Keletkezése. A londoni fogolytáborok. Az osztrák kormány az Ausztria területén élő angol alattvalókkal szemben szigorú rendszabályokat léptetett életbe. Nevezete­sen elrendelte, hogy este nyolc órától reggel hat óráig terjedő időben nem hagyhatják el lakásukat s hogy egyáltalán nem látogat­hatnak nyilvános helyiségeket. Ezt az in­tézkedést azzal okolják meg, hogy az osztrák­magyar alattvalókkal Angliában embertele­nül bánnak s kijelenti az osztrák kormány, hogy ezek a rendelkezések csak addig ma­radnak érvényben, amig Angliában is meg nem javul az ott internált osztrákok sorsa. Miután az osztrák-magyar monarchiában aránylag igen kevés angol ember él s ezek­nek legnagyobb része nevelőnőkből és nyelv­mesterekből áll, a kormány rendelkezése természetszerűleg első­sorban ezek ellen irányul. Sokan lehetnek azon a véleményen, hogy az itt rekedt angol nevelőnők és nyelv­mesterek aligha felelősek Sir Edward Grey politikájáért. Dehát most háború van , és ilyenkor a méltányosság szava nem na­gyon érvényesül a világban. Ha a kormá­nyok szükségesnek látják az ilyen rendelke­zéseket és ha van némi remény arra, hogy ezek a rendelkezések megjavítják az An­gliában internáltak sorsát, akkor bele kell nyugodnunk abba, hogy a háború ilyen ke­gyetlenkedésekkel is jár. Ezt az Ausztriában életbeléptetett rendel­kezést a „Neue freie Presse" csütörtöki száma fölhasználja arra, h­ogy megismer­tesse olvasóival az angolok kegyetlenkedé­seit, írja többek között a következőket: „A lelketlen kegyetlenségnek példaképe lehetne az a hír, hogy mialatt London az esti órák­ban teljesen sötét, addig az Olimpia-cirkusz­beli fogolytábor ki van világítva, azért, hogy az esetleg London fölött megjelenő német repülőgépek vasúti állomásnak vagy más középületnek gondolják az Olimpia,­cirkuszt és bombáikkal éppen honfitársaikat pusztít­sák el." Ez a hír bizonyára bele­kerül a magyar lapokba is és ha igaz volna, valóban fölhá­borító és gaz eljárás volna az angol kormány részéről. Azonban nem igaz. Ugyanis a „Frankfurter Zeitung" néhány számában egy luxemburgi írónak, Norbert Jacquesnak Londonról írott rendkívül érdekes cikksoro­zatát olvashatni. Az író, mint semleges ál­lam tagja, november 5-től 10-ig Londonban volt és tapasztalatairól beszámol a „Frank­furter Zeitung" cikkeiben. Járt az Olimpia­cirkusz előtt is nappal és utcai vándorlásai NÉPSZAVA 1914 november 30. közben visszaért e szomorú helyhez este. És cikkében a következőket írja: „Hallottam, hogy éjjel, amikor London a Zeppelinektől való félelmében sötétségbe burkolódzik, csak a német fogolytáborok vannak kivilágítva. Megálltam az Olimpia tejüveges ablakai előtt, amelyeken némi fény szüremlett, át. Belül tehát világosság volt, az egész épület­tömb azonban éppen úgy, mint minden kö­rülötte, teljesen sötét volt. Tehát nem igaz­ az, hogy az angolok a londoni német fogoly­táborokat éjjel kivilágítják." Egy szemtanúnak és még­hozzá elfogulat­lan szemtanúnak ez a leírása feilán meg­akaszt útjában egy legendát, amely, ha el­terjedne, nagyban hozzájárulna a nemzeti gyűlölködés szitásához. De hány ilyen el­lenőrizhetetlen hír kering ma a világban, amelyeknek keletkezését nem lehet kinyo­mozni, amelyeknek cáfolatát a véletlen így nem játssza az emberek kezébe és amelyek minden harctéri eseménynél inkább járul­nak hozzá a nemzeti gyűlölködésnek fölkel­téséhez. Annak a kútmérgezésnek, amely a népek egymáshoz való viszonyát a háború után következő időre is meg akarja fertőzni, rendszerint ilyen mocskos forrása van. Mert a hazugság valóban szennyes forrás. nagy csatahajók ágyúi. * Az angol, francia, orosz és japán flotta felszerelése. A tengeri csatákban, amelyeket ebben a háborúban már megvívtak és még ezután vívni fognak, a hajó tüzérségének szerepe is döntő. A hajótüzérség fejlődésére már régi idők óta nagy gondot fordítottak a nagyha­talmak vezető tengerészkörei és a háborúk­ban és a békeidőben tartott gyakorlatokon gyűjtött tapasztalatok és tanulságok alap­ján mindig nehezebb lövegekkel szerelték föl hajóikat, hogy azok tüzelő erejét és hatását fokozzák. Most leginkább az érdekel bennünket, ho­gyan vannak fölszerelve ellenségeink nagy csatahajói. Ezek között a brit flotta áll az első helyen. Ennek a­ flottának 30.50 centi­méteres ágyúval fölszerelt, legutóbbi két sorhajója az 1910-ben vízrebocsátott „Colos­sus" ás a „Hercules". 1911-ben a tengerészet vezetősége a 34.3 centiméteres kalibert kezdte alkalmazni, amelyekkel legelőször az Orion­tipusu négy hajót szerelték föl. Ezeknek a hajóknak mindegyikét 10 ilyen ágyúval lát­ták el, amelyeket a hajóközépen öt toronyban helyeztek el. A többi fegyverzet ezeken a hajókon tizenhat 10.2 centiméteres és négy 4.7 centiméteres ágyúból áll. Az új 34.3 cen­timéteres ágyukkal szerzett első tapasztala­tok után fölmerült az a kérdés, vájjon a ka­liber­­minden követelménynek megfelel-e vagy pedig még nagyobb kalibert kell al­kalmazni. Ennek a mérlegelésnek a legelső következménye az volt, hogy „javított" 34,3 centiméteres ágyukat szerkesztettek az Ajax­tipusu négy sorhajó számára, amelyeket csak a múlt évben bocsátottak vízre. Az ez­után következő Iron Duke-tipusu négy ha­jót is ugyanezekkel az ágyukkal látták el. Ezeket ez év tavaszán vették szolgálatba. A négy legmodernebb Lion-típusú hajót, nevezetesen a „Lion"-t,, a „Prinzess Royal"-t, a „Queen Mary"-t és a „Tiger"-t a hajóközé­pen négy kettős toronyban elhelyezett 8, ja­vított 34,3 centiméteres ágyúval szerelték föl. Az admiralitás csak tavaly szánta el ma­gát arra, hogy a kalibert fokozza és 38,1 centiméteres ágyukat építtetett. A négy első hajót, amelyet ezekkel szándékoznak fölsze­relni, 1912-ben szavazták meg és valameny­nyinek 1915 februárjáig kellene elkészülnie. Valószínű azonban, hogy hamarabb készül­nek el, mert a háború kitörése óta a brit hajógyárakban a legnagyobb sietséggel dol­goznak. Az új hajókat hajóközépen kettős toronyban elhelyezett nyolc új ágyúval, azonkívül tizenhat 15.2 centiméteres és ti­zenkét 7.6 centiméteres ágyúval szerelik föl. A 38.1 centiméteres ágyúk előnyeiről Chur­chill tengerészeti miniszter úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a csövet a puskapor nyo­mása sohasem erőlteti meg'' a teljes ellent­állóképességig, kivételesen sokáig eltart ; a lövedék súlya közel egy tonna, az ágyu h­ord­képessége pedig 12 mérföld. Az új ágyuk állítólag kitűnő tulajdonsá­gai ellenére azonban úgy létezik vélemény­különbségek merültek föl azok kifogástalan használhatóságát illetően. Másként aligha találnánk magyarázatot arra a körülményre, hogy ennek az esztendőnek az elején az an­gol sajtóban az a­ határozott híresztelés me­rült föl, hogy a Royal Sovereign-típusú, az 1915-iki költségvetésben megszavazott sor­hajókat nem 38.1 centiméteres, hanem az Ajax-típusú hajók 34.3 centiméteres ágyúi­val szerelik föl. Nem tudjuk, váljon közben az illetékes körök kiegyenlítették-e ezt a nézeteltérést. Újabban ugyanis megint arról van szó, hogy a legújabb típusú sorhajókat mégis csak 38.1 centiméteres ágyukkal lát­ják el. A francia flottánál még nem érték el az angol hajók 38.1 centiméteres kaliberét. 1912-ig nem mentek t­úl a 30.5 centiméteren. A Jean Bart-típusú hajók a legutóbbiak, amelyeket ezzel a kaliberrel szereltek föl. Tavaly a Bretagne-tipusú hajóknál kezdték meg a 38 centiméteres ágyuk alkalmazását. Ezt, a tipusú négy hajót 10 ilyen kaliberű, a hajóközépen 5 kettős toronyban elhelyezett ágyúval szerelték föl. Azonkívül ezen hajók mindegyikére huszonkét 14 centiméteres és négy 4,7 centiméteres ágyút szereltek. A Bretagnehoz hasonló kaliberrel látják el a Normandie-típusú öt hajót is, amelyeknek 1916-ban kell elkészülniük. A különbség csak az, hogy tíz 34 centiméteres ágyú helyett ti­zenkettőt szerelnek rájuk, a hajóközépen 3 négyes toronyban. Ma még természetesen nem tudhatjuk, vájjon a francia haditengerészet vezetősége később fokozni szándékozik-e a kalibert. A háború előtt arról volt szó, hogy az 1914— 1915-iki költségvetésben megszavazott négy Lyon-típusú hajót csak „javított" 34 centi­méteres csővel látják el. Különböző források arról számolnak be, hogy 35 vagy 36 centi­méteres ágyukkal is kísérleteztek. Az orosz flottánál azt a némileg feltűnő körülményt tapasztalhatjuk, hogy úgy a Keleti-tengeri, valamint a Fekete-tenger­i flotta legújabb tipusú hajóinak, nevezetesen a Gangut-tipusú négy hajónak és az Im­pe­­ratrica Maria-tipusu három hajónak a fő­fegyverzete a régi tipusú hajókhoz hasonlóan csak 30,5 centiméteres ágyukból, áll. A ha­sonló tipusú, későbbre tervezett hajóknál sem szándékoznak nagyobb kalibert alkal­mazni, bár bizonyos, hogy a Navarrn-típusú legújabb négy páncélos cirkálót tizenkét 35,6 centiméteres ágyúval fogják felfegyve­rezni. Japán, amely szintén ellenségeink közé tartozik, az eddig elkészült hajóin nem ment túl a 30.5 centiméteres kaliberen. Legalább is a „Szetiszu" és a­ „Kavacsi" legutóbb vízre­bocsátott csatahajókat is csak négy-négy 30.5 centiméteres ágyúval fegyverezték föl. Japán most épít négy Futó-típusú hadihajót. Egyik forrás szerint ezeket tizenkét 35.6­ centiméteres ágyúval, másik forrás szerint pedig 38,1 centiméteres ágyukkal fogják föl­szerelni. Amellett a­ titkolódzás mellett, amellyel Japán a katonai ügyeket kezeli, nem csoda, ha az adatok nem pontosak. A japán páncélos cirkálóknál bevezették már a 35,6 centiméteres kalibert, mert a „Kongó" cirkálónak 6 ilyen ágyúja van és további három hasonló tipusú cirkálót ugyanilyen fegyverzettel szándékoznak ellátni

Next