Népszava, 1914. november (42. évfolyam, 273–310. sz.)
1914-11-20 / 292. szám
A háborús világ hírei. * * * A katonák téli ruhája. A Hadsegélyző Hivatal eddig száznegyvenkétezer katonát látott el a magyar társadalom áldozatkészségéből melegítő téli ruhával. A hadvezetőségnek még mindig sok téli ruhára van szüksége, különösen hósapkára, térdmelegítőre, trikót vagy flanel alsónadrágokra. A Hadsegélyző Hivatal ebben az irányban kéri a társadalom lankadatlan segítségét. Takarékoskodás a világítással. Pozsonyból jelentik : A városi tanács hirdetményt tett közzé, amely szerint minden bolthelyiséget, amelyben villany vagy gázvilágítás van, este hét órakor be kell zárni. Azokat a kávéházakat és vendéglőket, amelyekben villannyal vagy gázzal világítanak, este tíz órakor kell bezárni. A szigorú rendelkezésnek az a magyarázata, hogy a város takarékoskodni akar a rendelkezésére álló szénkészlettel. Kivétel a fizetési tilalom alól. A hivatalos lap mai száma a következő rendeletet közli: A m. kir. minisztérium által a pénz- és értékpapír elvonásának a Brit birodalommal és Franciaországgal szemben való tilalma iránt folyó november hó 9-én 8286/1914. M. E. szám alatt kiadott rendelet 5. §-ában nyert felhatalmazás alapján a szabadalmi védjegy- és mintajogok megszerzése, megtartása vagy meghosszabbítása céljából Nagybritanniában teljesített fizetéseket az ezen országgal szemben elrendelt általános fizetési tilalom hatálya alól további intézkedésig ezennel kivesszük. Báró Harkányi János, kereskedelemügyi miniszter. Teleszky János, pénzügyminiszter. Legendák Keletkezése. A londoni fogolytáborok. Az osztrák kormány az Ausztria területén élő angol alattvalókkal szemben szigorú rendszabályokat léptetett életbe. Nevezetesen elrendelte, hogy este nyolc órától reggel hat óráig terjedő időben nem hagyhatják el lakásukat s hogy egyáltalán nem látogathatnak nyilvános helyiségeket. Ezt az intézkedést azzal okolják meg, hogy az osztrákmagyar alattvalókkal Angliában embertelenül bánnak s kijelenti az osztrák kormány, hogy ezek a rendelkezések csak addig maradnak érvényben, amig Angliában is meg nem javul az ott internált osztrákok sorsa. Miután az osztrák-magyar monarchiában aránylag igen kevés angol ember él s ezeknek legnagyobb része nevelőnőkből és nyelvmesterekből áll, a kormány rendelkezése természetszerűleg elsősorban ezek ellen irányul. Sokan lehetnek azon a véleményen, hogy az itt rekedt angol nevelőnők és nyelvmesterek aligha felelősek Sir Edward Grey politikájáért. Dehát most háború van , és ilyenkor a méltányosság szava nem nagyon érvényesül a világban. Ha a kormányok szükségesnek látják az ilyen rendelkezéseket és ha van némi remény arra, hogy ezek a rendelkezések megjavítják az Angliában internáltak sorsát, akkor bele kell nyugodnunk abba, hogy a háború ilyen kegyetlenkedésekkel is jár. Ezt az Ausztriában életbeléptetett rendelkezést a „Neue freie Presse" csütörtöki száma fölhasználja arra, hogy megismertesse olvasóival az angolok kegyetlenkedéseit, írja többek között a következőket: „A lelketlen kegyetlenségnek példaképe lehetne az a hír, hogy mialatt London az esti órákban teljesen sötét, addig az Olimpia-cirkuszbeli fogolytábor ki van világítva, azért, hogy az esetleg London fölött megjelenő német repülőgépek vasúti állomásnak vagy más középületnek gondolják az Olimpia,cirkuszt és bombáikkal éppen honfitársaikat pusztítsák el." Ez a hír bizonyára belekerül a magyar lapokba is és ha igaz volna, valóban fölháborító és gaz eljárás volna az angol kormány részéről. Azonban nem igaz. Ugyanis a „Frankfurter Zeitung" néhány számában egy luxemburgi írónak, Norbert Jacquesnak Londonról írott rendkívül érdekes cikksorozatát olvashatni. Az író, mint semleges állam tagja, november 5-től 10-ig Londonban volt és tapasztalatairól beszámol a „Frankfurter Zeitung" cikkeiben. Járt az Olimpiacirkusz előtt is nappal és utcai vándorlásai NÉPSZAVA 1914 november 30. közben visszaért e szomorú helyhez este. És cikkében a következőket írja: „Hallottam, hogy éjjel, amikor London a Zeppelinektől való félelmében sötétségbe burkolódzik, csak a német fogolytáborok vannak kivilágítva. Megálltam az Olimpia tejüveges ablakai előtt, amelyeken némi fény szüremlett, át. Belül tehát világosság volt, az egész épülettömb azonban éppen úgy, mint minden körülötte, teljesen sötét volt. Tehát nem igaz az, hogy az angolok a londoni német fogolytáborokat éjjel kivilágítják." Egy szemtanúnak és méghozzá elfogulatlan szemtanúnak ez a leírása feilán megakaszt útjában egy legendát, amely, ha elterjedne, nagyban hozzájárulna a nemzeti gyűlölködés szitásához. De hány ilyen ellenőrizhetetlen hír kering ma a világban, amelyeknek keletkezését nem lehet kinyomozni, amelyeknek cáfolatát a véletlen így nem játssza az emberek kezébe és amelyek minden harctéri eseménynél inkább járulnak hozzá a nemzeti gyűlölködésnek fölkeltéséhez. Annak a kútmérgezésnek, amely a népek egymáshoz való viszonyát a háború után következő időre is meg akarja fertőzni, rendszerint ilyen mocskos forrása van. Mert a hazugság valóban szennyes forrás. nagy csatahajók ágyúi. * Az angol, francia, orosz és japán flotta felszerelése. A tengeri csatákban, amelyeket ebben a háborúban már megvívtak és még ezután vívni fognak, a hajó tüzérségének szerepe is döntő. A hajótüzérség fejlődésére már régi idők óta nagy gondot fordítottak a nagyhatalmak vezető tengerészkörei és a háborúkban és a békeidőben tartott gyakorlatokon gyűjtött tapasztalatok és tanulságok alapján mindig nehezebb lövegekkel szerelték föl hajóikat, hogy azok tüzelő erejét és hatását fokozzák. Most leginkább az érdekel bennünket, hogyan vannak fölszerelve ellenségeink nagy csatahajói. Ezek között a brit flotta áll az első helyen. Ennek a flottának 30.50 centiméteres ágyúval fölszerelt, legutóbbi két sorhajója az 1910-ben vízrebocsátott „Colossus" ás a „Hercules". 1911-ben a tengerészet vezetősége a 34.3 centiméteres kalibert kezdte alkalmazni, amelyekkel legelőször az Oriontipusu négy hajót szerelték föl. Ezeknek a hajóknak mindegyikét 10 ilyen ágyúval látták el, amelyeket a hajóközépen öt toronyban helyeztek el. A többi fegyverzet ezeken a hajókon tizenhat 10.2 centiméteres és négy 4.7 centiméteres ágyúból áll. Az új 34.3 centiméteres ágyukkal szerzett első tapasztalatok után fölmerült az a kérdés, vájjon a kaliberminden követelménynek megfelel-e vagy pedig még nagyobb kalibert kell alkalmazni. Ennek a mérlegelésnek a legelső következménye az volt, hogy „javított" 34,3 centiméteres ágyukat szerkesztettek az Ajaxtipusu négy sorhajó számára, amelyeket csak a múlt évben bocsátottak vízre. Az ezután következő Iron Duke-tipusu négy hajót is ugyanezekkel az ágyukkal látták el. Ezeket ez év tavaszán vették szolgálatba. A négy legmodernebb Lion-típusú hajót, nevezetesen a „Lion"-t,, a „Prinzess Royal"-t, a „Queen Mary"-t és a „Tiger"-t a hajóközépen négy kettős toronyban elhelyezett 8, javított 34,3 centiméteres ágyúval szerelték föl. Az admiralitás csak tavaly szánta el magát arra, hogy a kalibert fokozza és 38,1 centiméteres ágyukat építtetett. A négy első hajót, amelyet ezekkel szándékoznak fölszerelni, 1912-ben szavazták meg és valamenynyinek 1915 februárjáig kellene elkészülnie. Valószínű azonban, hogy hamarabb készülnek el, mert a háború kitörése óta a brit hajógyárakban a legnagyobb sietséggel dolgoznak. Az új hajókat hajóközépen kettős toronyban elhelyezett nyolc új ágyúval, azonkívül tizenhat 15.2 centiméteres és tizenkét 7.6 centiméteres ágyúval szerelik föl. A 38.1 centiméteres ágyúk előnyeiről Churchill tengerészeti miniszter úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a csövet a puskapor nyomása sohasem erőlteti meg'' a teljes ellentállóképességig, kivételesen sokáig eltart ; a lövedék súlya közel egy tonna, az ágyu hordképessége pedig 12 mérföld. Az új ágyuk állítólag kitűnő tulajdonságai ellenére azonban úgy létezik véleménykülönbségek merültek föl azok kifogástalan használhatóságát illetően. Másként aligha találnánk magyarázatot arra a körülményre, hogy ennek az esztendőnek az elején az angol sajtóban az a határozott híresztelés merült föl, hogy a Royal Sovereign-típusú, az 1915-iki költségvetésben megszavazott sorhajókat nem 38.1 centiméteres, hanem az Ajax-típusú hajók 34.3 centiméteres ágyúival szerelik föl. Nem tudjuk, váljon közben az illetékes körök kiegyenlítették-e ezt a nézeteltérést. Újabban ugyanis megint arról van szó, hogy a legújabb típusú sorhajókat mégis csak 38.1 centiméteres ágyukkal látják el. A francia flottánál még nem érték el az angol hajók 38.1 centiméteres kaliberét. 1912-ig nem mentek túl a 30.5 centiméteren. A Jean Bart-típusú hajók a legutóbbiak, amelyeket ezzel a kaliberrel szereltek föl. Tavaly a Bretagne-tipusú hajóknál kezdték meg a 38 centiméteres ágyuk alkalmazását. Ezt, a tipusú négy hajót 10 ilyen kaliberű, a hajóközépen 5 kettős toronyban elhelyezett ágyúval szerelték föl. Azonkívül ezen hajók mindegyikére huszonkét 14 centiméteres és négy 4,7 centiméteres ágyút szereltek. A Bretagnehoz hasonló kaliberrel látják el a Normandie-típusú öt hajót is, amelyeknek 1916-ban kell elkészülniük. A különbség csak az, hogy tíz 34 centiméteres ágyú helyett tizenkettőt szerelnek rájuk, a hajóközépen 3 négyes toronyban. Ma még természetesen nem tudhatjuk, vájjon a francia haditengerészet vezetősége később fokozni szándékozik-e a kalibert. A háború előtt arról volt szó, hogy az 1914— 1915-iki költségvetésben megszavazott négy Lyon-típusú hajót csak „javított" 34 centiméteres csővel látják el. Különböző források arról számolnak be, hogy 35 vagy 36 centiméteres ágyukkal is kísérleteztek. Az orosz flottánál azt a némileg feltűnő körülményt tapasztalhatjuk, hogy úgy a Keleti-tengeri, valamint a Fekete-tengeri flotta legújabb tipusú hajóinak, nevezetesen a Gangut-tipusú négy hajónak és az Imperatrica Maria-tipusu három hajónak a főfegyverzete a régi tipusú hajókhoz hasonlóan csak 30,5 centiméteres ágyukból, áll. A hasonló tipusú, későbbre tervezett hajóknál sem szándékoznak nagyobb kalibert alkalmazni, bár bizonyos, hogy a Navarrn-típusú legújabb négy páncélos cirkálót tizenkét 35,6 centiméteres ágyúval fogják felfegyverezni. Japán, amely szintén ellenségeink közé tartozik, az eddig elkészült hajóin nem ment túl a 30.5 centiméteres kaliberen. Legalább is a „Szetiszu" és a „Kavacsi" legutóbb vízrebocsátott csatahajókat is csak négy-négy 30.5 centiméteres ágyúval fegyverezték föl. Japán most épít négy Futó-típusú hadihajót. Egyik forrás szerint ezeket tizenkét 35.6 centiméteres ágyúval, másik forrás szerint pedig 38,1 centiméteres ágyukkal fogják fölszerelni. Amellett a titkolódzás mellett, amellyel Japán a katonai ügyeket kezeli, nem csoda, ha az adatok nem pontosak. A japán páncélos cirkálóknál bevezették már a 35,6 centiméteres kalibert, mert a „Kongó" cirkálónak 6 ilyen ágyúja van és további három hasonló tipusú cirkálót ugyanilyen fegyverzettel szándékoznak ellátni