Népszava, 1914. november (42. évfolyam, 273–310. sz.)

1914-11-21 / 293. szám

1914 november 21. KÉPSZAVA — Pétervárott nem szabad szeszes italt árulni. Amint a „Krecs" jelenti, a pétervári városi dumában azt a javaslatot tették, hogy tiltsák el Pé­tervár­ott a pálinka, sör és bor árusítását. Háború után pedig tiltsák el mindennemű pálinka kimérését, csak a borét meg a sörét engedjék meg. A javaslat első részét elfogadták. Ez a rendelkezés már életbe is lépett. — A kolera. A belü­gyminiszterhez csütörtöki jelentések szerint Oszlányban (Bars megye), Kondoroson (Békés megye), Nyitranagykéren (Nyitra megye), Iglón (Szepes megye), Béga­szentgyörgyön (Torontál megye) 1—1, Körös­mezőn (Máramaros megye) ?, Laborcréven Zemplén megye) 4, Héderben (Zólyom megye) i1 koleraesetet állapítottak meg. A fölsorolt ti­zenegy eset közül négy (Oszlányban 1 és Kö­rösmezőn 3) katonai, a többi pedig polgári. A katonai betegmegfigyelő állomások közül a nyíregyházaiban egy, a kassaiban tíz, a mun­kácsiban huszonnyolc kolerabeteg katonát he­lyeztek el­­ Tisza István hazaérkezése. Mint a „Po­litikai Értesítő" hiteles helyről értesül, Tisza István gróf miniszterelnök a német fő­hadiszállásról Bécsbe utazik, ahonnan 25-én reggel érkezik meg Budapestre. — Védekezés az orosz kolera ellen. A ro­mániai­ Galacról írják: A Galac és Wilkow (orosz kikötőváros) között közlekedő „Mi­hajlovics nagyherceg" tengeri személyszál­lító gőzös háromszáz bolgár kertészt akart Galacon partra tenni, hogy ezek innen ma­gyar hajón Bulgáriába utazzanak. A román kikötő orvosa a bolgárokat nem engedte partra szállani és ezt az eljárását azzal okolta meg, hogy Oroszországban kolera van. A hajó kénytelen volt utasaival vissza­térni az orosz kikötőbe. — Vihar és hó ,a Balaton környékén. Nagyka­nizsáról jelentik: A Balaton környékén csütör­tökön borzalmas szélvihar pusztított. Minden­felé havazott. A falvakban a szélvihar nagy károkat okozott és hatalmas fákat gyökerestől csavart ki. — Szabadon bocsátott bolgár hadifoglyok. Szófiából jelentik: Mintegy ötven bolgár érke­zett ide, akik a galiciai harctéren kerültek az osztrák-magyar seregek hadifogságába, de most szabadon bocsátották őket. A bolgárok, akik bolgár alattvalók, Oroszországban ker­tészkedtek és a háború kitörésekor erőszakkal sorozták be őket az orosz hadseregbe. — Tű­z. A Dömsödi-út 19. szám alatti villa, amely Ascher Nándor kereskedőé, kigyulladt és a teteje leégett. A kár 40.000 korona. — Orosz foglyok tévedtek a mult héten az esztergommegyei Dömösre — jelenti a „Hír­csarnok". A csöndes községben persze föl­tűnő esemény volt, amikor a körtvélyesi vadőr a két orosz foglyot a falun végig, a községházára terelte. Napok óta lappangtak a főkáptalani erdőben. A községházán tört németséggel megvallották a szökevény-fog­lyok, hogy eltévedtek, mert az esztergomi erdőben kellett volna valamit dolgozniok. A falu népe kenyeret, szalonnát és cigarettát adott Azután a csendőrök visszakísérték őket az esztergomi­­fogolytáborba. Napirend. Naptár: szombat, november 21. (Görög-orosz, november 1.) A nap két reggel 7 óra 12 perckor, nyug­szik délután 4 óra 17 perckor. A hold két éjjel 11 óra 33 perckor, nyugszik este 7 óra 48 perckor. — A minisz­terek nem fogadnak. — A harctéri sebesültek látogatása a XVI. helyőrségi kórházban délután 1-től fél 4-ig; a XVII. helyőrségi kórházban délután 1—3-ig; a Vörös­kereszt föl­ü­gyelete alatt álló kórházakban délután 2—1-ig; a Duna­számára délután 1—3-ig. — Múzeumok: Nemzeti múzeum­ ás­­2-ig. Petőfi-Ház (Bajza-utca 21) nyitva 10-2-ig. Belépődíj 40­0 bér. Aquincumi Múzeum 10—12-ig­­és 3­-7-ig, vángtára 9-Ernst Múzeum (Nagymező-utca 8) 9—4-ig. Mezőgazdasági Múzeum 10—7-ig. Széchényi Múzeum 10—12-ig. Tanszer Múzeum 30—12-ig. Társadalmi Múzeum (Mária Valéria­utca 12) 10—12-ig. Magyar Királyi Kereskedelmi Mú­zeum: külkereskedelmi hírszolgálat és kázszállítási osz­tály 9—12-ig; vám- és tarifaosztály 3­-­i-ig; nyilvános­­szakkönyvtár nyitva 1-től 2 óráig.­­ Könyvtárak: Akadémiai Könyvtár 3—7-ig. Egyetemi Könyvtár 9— ,­s 3—H-ig. Városi nyilvános Könyvtár (gróf Károlyi­utca 8— II­—8-ig. Nemzeti Múzeum Könyvtára 10—5-ig. Pedagógiai Könyvtár 3—7-ig. Statisztikai Könyvtár 10—1-ig. — Képtárak : Állandó őszi kiállítás a Könyves Kálmán művészeti szalonjában (Nagym­ező­ utca 37—39), nyitva egész nap. Belépődíj nincsen. A Szépművészeti Múzeum modern magyar képtára, nyitva 10—2-ig. — Jótékonycélu kiállitás a Szépművészeti MusentD''in, nyitva . 9­4-ig. Belépődij 40 millér. UTOLSÓ HÍREK * * Az oroszokat visszavetették Varsótól ötven kilométernyire. (Berlin, november 20.) "A' „Lokalanzeiger" jelenti: Az orosz haderő, amely Vloelawekig és Kubnóig követte az újból csoportosuló szövetséges seregeket, már csak ötven kilo­méternyire áll ismét Varsó előtt. Ezt maga az orosz vezérkar legújabb jelentése is el­ismeri. Hindenburg tábornoknak a színleges visszavonulása tehát pompásan sikerült stratégiai mozdulatnak bizonyult, amely fényesen bevált. Wilson elnök mint békeközvetítő. (London, november 20.) A „Times" közli Washingtonból: Az ,Associated Press" sugal­mazott cikket közöl Wilson elnök fölfogásáról arra nézve, hogy neki, mint békeközvetítőnek milyen kötelességei vannak. Amerika — így szól a tudósítás — csak akkor fogja közvetíté­sét fölajánlani, ha az egyik vagy több hadviselő fél a békére való hajlandóságát mutatja. Wil­son elnöknek az a nézete, hogy az Egyesült Ál-Jástok már hivatalosan és nem hivatalosan is megmutatták azon készségüket, amellyel föl­ajánlják jó szolgálataikat. Csak elfogultságot keltene az Egyesült Államokkal szemben, ha a jelen időpontban többet akarnának tenni. Wilson elnök arra is utal, hogy szívesen mű­ködik együtt a többi semleges államokkal, de mindaddig nem akar belekezdeni, amíg a had­viselő felek egyike nem mutatja meg hajlandó­ságát arra nézve, hogy a semleges államok közvetítését figyelembe is fogja venni. Szocialista nemzetközi érte­kezlet a béke érdekében. * Francia gyanúsítások. Említettük már, hogy a semleges államok szociáldemokrata pártjai december 6. és 7-én értekezletet tartanak Kopenh­ágában. Az ér­tekezlet feladatául tűzte ki: 1. hogy a sem­leges országokban minden erejével erősíteni és fokozni igyekszik azt a hangulatot, amely a háború befejezését követeli, még­pedig olyanformán, hogy ez az állandó békét biz­tosítsa ; 2. megkísérli egy közvetítő javas­lat lehetőségét létrehozni azon az alapon, hogy az általános békekötésnél határváltoz­tatások ne fordulhassanak elő a népek ön­rendelkezési jogának elismerése nélkül, va­lamint arra törekszik, hogy a fegyverkezést korlátozzák és elismerjék a kötelező nemzet­közi döntőbíróságot; 3. igyekezni fog, hogy az értekezleten résztvevő szociáldemokrata pártok közös akcióban forduljanak a kor­mányokhoz, abból a célból, hogy fölszólít­sák a semleges államok kormányait, vizsgál­ják meg annak a lehetőségét, vájjon több semleges állam kormányának közös föllépé­sével kezdeményezhetik-e a háború befeje­zését. A párisi „Temps" foglalkozik ezzel az ér­tekezlettel és többek között azt mondja, hogy ez olyan tüntetés lesz, amelyet csak kételke­déssel fogadhat és kétségbe vonja, hogy a szocializmus zászlaja alá sorakozott szerve­zett proletárság komolyan érdeklődik az ér­tekezlet iránt A párisi lap szerint az érte­kezlet gondolata a német szociáldemokrá­ciától származik, amely így akarja előkészí­teni a béke útját Az értekezlet feladata a lap szerint tehát az, hogy előfutárja legyen egy diplomáciai akciónak és el akarja hall­gattatni az ágyukat. A Socialdemokraten, kopenhágai pártla­punk erre megjegyzi, hogy egyáltalán nin­csen kedve arra, hogy a jelen viszonyok kö­zött külföldi soviniszta lapokkal vitatkozz 7 zék, azonban a leghatározottabban kell til­t­­akoznia az ellen, hogy a „Temps" azt a hír­hedt hazugságokat kürtöli világgá, hogy a kopen­hágai értekezletet a német szociálde­mokrata párt sugalmazta. Az a gondolat, hogy ilyen értekezletet, tartsanak, fölmerült már a Kopenhágában szeptember végén és Stockholmban október 11., 12. és 25-én tar­tott két skandináv értekezleten. Az utóbbin részt vett a hollandiai szociáldemokrácia képviselője is. Végül november 2-án a dán és a svájci szociáldemokrácia képviselői ta­nácskoztak, amikor a svájci elvtárs az ola­sz pártot is képviselte ebben a kérdésben.­­A­ tanácskozáson meghillapodtak az értekezlet dolgában és csak ezután értesítették a né­metországi szociáldemokrata pártot épp úgy, mint a­ többi, háborút viselő országok pártjait A Socialdemokraten kifejti, hogy ha a „Temps" azokra a kötelességekre emlékeztet, amelyeket a semleges államok polgárainak, „még ha szociáldemokraták is", teljesíteniük kell, megjegyezhetjük, hogy ha az Egyesült Államok elnöke röviddel a h­áború kitörése után közvetítését ajánlhatta föl, anélkül, hogy szándékainak tisztaságát vagy cselek­vésének megbízhatóságát bármely részről is kétségbe vonták volna, a többi semleges ál­lamok polgárainak is joguk van arra, hogy kifejezzék a mielőbbi, állandó alapokon meg­kötött béke iránt, való kívánságukat. Az utóbbi esztendők valamennyi nemzetközi kongresszusán általános helyeslés mellett tették ezt a nemzetközi szociáldemokrácia kötelességévé. A háborút viselő országok pártjai ezidő szerint nem kezdeményezhet-­ nek ilyen irányú akciót. Annál inkább köte­lessége ez a semleges országok szociáldemo-­­krata pártjainak. A szerbiai harctérről. — Egy tiszt levele. A szerbiai harcokról igen szemléltető ké­pet ad egy tiszt levele. Ebben többek között a következőket mondja el: Ma már­ harminckilenc napja, hogy ma Szerbiának ezen a részén éjjel-nappal szaka­datlanul harcban állunk az ellenséggel A hadviselés alaposan megváltozott. Ma öngyil­­­kosság lenne, ha egy csapat a mindeneket él­ söprő puska- és gépfegyvertűz mellett (az ágyútűz nem volna akadály) egy hasonló erejű vagy számban túlnyomó nagyságú, előre elkészített erős állásban lévő ellenséget sík területen szemközt akarna támadni. Ha nem lehet az ellenséget oldalt vagy hátbatá­madni, akkor a puska mellett az ásót is elő kell venni. Most ilyen helyzetben vagyunk. Az ellene­ség kétségbeesetten védekezik. Erősen elsán­­­yd­tti magát és erős födözékei elé akadályokat rakott. Nem könnyű feladat az ellenség gyil­kos tüzelése közben áthatolni ezeken az aka­dályokon. De most torkon ragadtuk az ellen­séget és szilárd elhatározásunk, hogy leterít­jük. Itt azonban a puskával és az ásóval ke­zünkben az ellenségtől a szó szoros értelmé­ben ki kell küzdenünk minden talpalatnyi földet. Így tehát éjjel-nappal lövöldözve és ásva turkálunk a földben, harminckilenc nap óta föltartóztathatatlanul az ellenség felé. Ma már száz lépésnyire jutottunk az ellensé­ges állásokhoz és néhány nap múlva megint szuronnyal rohanunk az ellenségre. Ha sike­rül elfoglalnunk az ellenséges állásokat az ellenség új erős állásokba menekül, amelye­ket a háta mögött már előre elkészítettek a férfiak, asszonyok és gyerekek. Azután újra kezdhetjük az ásást Sok szenvedést és nélkülözést kell eköz­ben a katonának elviselnie. Augusztus 12-én kezdtük el a műveleteket Azóta közülünk egyetlen ember sem jutott födél alá és csak

Next