Népszava, 1914. november (42. évfolyam, 273–310. sz.)
1914-11-22 / 294. szám
A Huszár-utcai rablómerénylet lettese. A Huszár-utca 10. számú házban a múlt vasárnap éjjel történt rablógyilkos merénylet nyomozása során a rendőrség megállapította, hogy a tettes Hermann Mór Mózes görgetegi születésű 60 év körüli volt gazdálkodóval azonos. Hermann valamikor jobb napokat látott. Pécsen szállodája is volt, de lassanként fokról-fokra lezüllött. Többször büntették, így 1891-ben Gyulán csalás miatt nyolc havi börtönre, 1895-ben ugyancsak Gyulán több rendbeli okirathamisítás miatt négy évi fegyházra, tíz évre rá megint elitélték két ízben Gyulán, 1911-ben pedig Berettyóújfalun kapott három havi fogházat, majd Szolnokon és Kaposváron ült csalás miatt. Budapesten Fábián Sándor, Kis Pál, Kovács Antal, Mészáros Lajos és Kelemen Sándor neveket használta. Még nem találták meg. — Budapest utca Berlinben. .A Potsdamer-Plate és a Brandenburger-Tor között elterülő útvonalat (azelőtt Königgraetz-Strasse) Budapest városáról nevezték el. Wermuth főpolgármester Dr. Bárczy budapesti polgármestert — amint a „Magyar Távirati Iroda" jelenti — táviratban értesítette az átkeresztelésre].• Papválasztási hecc a Szeged-Rókusi vasúti műhelyben. Tudósítónk írja: Rózsa József vasúti műhelyi számtisztnek is jól mehet a dolga, mert ráér holmi papválasztási komédiákat csinálni. Rókuson most papválasztás előtt állnak a papos emberek. Folyik a korteskedés az állásért. Persze a tisztelendő atyajelöltek nem mernek nyíltan kiállani s programbeszéddel bejelenteni, hogy kit juttatnak a mennybe és kit a pokolba, hanem most a kocsmai komákat bérelték föl erre a célra. Rózsa és Schmeisz Gyula urak kezdeményezésére íveket bocsájtottakk ki, azt leadták a portásnak és aki kiment a kapun, annak alá kellett írni egy nyilatkozatot, amelyben arra kérik a város elöljáróságát, hogy a belvárosi káplánt válasszák meg, mert csak annak a protekciója révén akarnak az urban üdvözülni. Próbálnának csak a munkások a saját helyzetük megjavítása érdekében ilyen nyíltan korteskedni, majd lenne akkor még miniszteri tiltó rendelet is. Jobb volna, ha a művezetők is, meg a munkások is a tűrhetetlen szolgálati szabályzat és egyéb más igaztalanságok megváltoztatására törekednének és nem foglalkoznának ilyen kicsinyeskedésekkel. — Elkoboztak egy ír lapot. Kopenhágából táviratozzák. A dublini „Irish Times" cimű napilapot egy cikke miatt elkobozták és a lap kilenc munkatársát letartóztatták. — A postahivatalok vasárnapi munkaszünete. A posta- (távírda-) hivataloknak a háború kitörésekor felfüggesztett vasár- és ünnepnapi munkaszünetét ismét visszaállították és így a fő- és székvárosi posta- (távírda-) hivatalok is folyó évi november hó 22-étől kezdve vasár-és ünnepnapokon a békeidőre megállapított, korlátolt szolgálatot teljesítik azzal az eltéréssel, hogy a budapesti 7. számú (VII. Thökölyút 20) és 62. számú (VI. Teréz körút 47) postahivatalok ezentúl nem este 6 órától 8 óráig, hanem délután 4 órától este 6 óráig tartanak postaszolgálatot. — Francia fogságból menekült magyarok. A „Budapesti Tudósító" jelenti: A belügyminiszter kiküldöttje Bregenzben ismét átvett egy csoport Franciaországból menekült magyart. Ezek közül Hatnakovics Teréz egy gyermekkel, Trencsinszky Albertné egy gyermekkel, Pfend Antalné, Slolzbecher Miksáné, Kende Tódorné és leánya, Szűcs Julia, Kálmán Anna és Pollákné vasárnap reggel 6 óra 25 perckor a Keleti pályaudvaron Budapestre érkeznek. Ochs Julia, Szilágyi Gyula és felesége két gyermekkel, valamint Sefcsovics Margit pár napig Bécsben maradnak. Zucker Piroska, Grósz Dániel és leánya, Szilágyi Sándor és Szilágyi Adolfné csak Bécsig utaznak. A Villamos baleset minden napra jut. A szombati a következő: A Vilmos császár út és Deák Ferenc tér sarkán levő kitérőnél a 463-as számú és a 669-es számú közúti villamosvasúti kocsik összeütköztek. A 463-as számú kocsinak az eleje összetörött, a 669-es számúnak pedig az oldala sérült meg. Az utasok közül hárman könnyebb sérüléseket szenvedtek.- A Parama-csatorna a világháború első heteiben nyílt meg, csöndben, minden nagyobb ünnepélyesség nélkül. Hetekkel ezelőtt arról volt hír, hogy a csatornát elzárták. Ez a hír nem bizonyult igaznak. A londoni „Daily Telegraph" azt a washingtoni hírt közli most, hogy Wilson elnök proklamációja következtében az összes hadviselő államok hadihajói átmehetnek a csatornán bizonyos díj lefizetése mellett úgy a Csendes-Óceánból az Atlantiba, mint megfordítva. Több pont rendezi a hadviselő államok hadihajóinak áthajózását a Panama-csatornán. A hadviselő hajók csak az okvetetlen szükséges időt tölthetik a csatornában. A csatahajót csak 24 órával később bocsátják a kanálisba, azután, hogy az előtte járó ellenséges hajó már áthaladt. Egyszerre csak három, egy állam zászlajátviselő hadihajó mehet keresztül. — Ki tud róla ? Nyilas Mihály, aki a 101. gyalogezred 15. menetszázadában volt, szeptember 22 óta nem irt. Aki tud róla valamit, az tudassa Nyilas Andrást, Békéscsaba, Petőfiutca 14. — Frányi János a soproni 18-as népfölkelő gyalogezred szakaszvezetője, aki a 4. században szolgált, augusztus 2.) óta nem irt. Dembicánál kelt az utolsó levele. Részt vett a kraszniki ütközetben. Aki tud róla, értesítse Frányi Jánosnét, Budapest, Liliom utca 54. III. 49. szám. — Összeégett cselédleány. Komanda Anna tizenhat éves cseléd a Práter-utca 65. szám alatti szolgálati helyén tüzet gyújtott a konyhában. Közben a ruhája meggyulladt és a leány sulyos égési sebeket szenvedett. A mentők a Rókus-kórházba vitték. — Napirend. Vasárnap, november 52. (Görög-orosz: november !).) A nap két reggel 7 óra !•10 perckor, nyugszik délután 4 óra 10 perckor. A hold két délben 12 órakor, nyugszik este 9 óra 5 perckor. — A miniszterek nem fásodnak. — A harctéri sebesültek látogatása a XVI. helyőrségi kórházban délután 1—2 is.; a XVII. helyőrségi kórházban délután 1—3-ig; a Vöröskereszt felügyelete alatt levő kórházakban délután 2—1-ig; a Dunabalparti kórházakban kizárólag a sebesültek hozzátartozói számára délután 1—3-ig. — Múzeumok: Nemzeti Múzeumi összes tárai 8—12-ig. Petőfi Ház (Bajza-utca 21) nyitva 10—2-ig. Belépődíj kedd kivételével 40 fillér. Akvinkumi Múzeum 9—12-ig és 3—7-ig. Ernst-múzeum (Nagymező-utca 8) 9—4-ig. Mezőgazdasági Múzeum 10—1-ig. Tanszermúzeum 10—12-ig. Társadalmi Múzeum (Mária Valéria-utca 12) 9—12-ig. Gyermektanulmányi Múzeum 9—12-ig. Könyvtárak: Városi Nyilvános Könyvtár (Gróf Károlyi-utca 8) 10— 2-ig. Pedagógiai Könyvtár 9 -12-ig. — Képtárak: Állandó fezi kiállítás a Könyves Kálmán művészeti szalonjában (Nagymező-utca 37/39) nyitva egész nap. Belépődíj nincsen. A Szépművészeti Múzeum modern magyar képtára nyitva 10— 2-ig. A gróf rálffy-gyűjtemény a Szépművészeti Múzeumban nyitva 10—2-ig. .Jótékonycélu kiállítás a Szépművészeti Múzeumban nyitva 9—4-ig. Belépődíj nincsen. — A heti előfizetési szelvény szine fehér, száma 48. # * # fih pénzpiac és a hadefeötasö«« — A hí!l ffSidi penxek «teüigssjläsfi« — A kOKjfunk(tura. — Ujabb kävSieli eálaSmak. — A ga bana drágulása. — A hatósági ÖFs-sateás ky$sSb£n· A külföldi piacokon a pénzviszonyok a hét folyamán kevéssé változtak. Ugy az angol, mint a német és francia jegybankok kimutatásai a helyzet javulását mutatják. Különösen érdekes, hogy a német jegybank arany és ezüst készlete még mindig szaporodik. Ez azért érdekes, mert hisz külföldről most aranyat szerezni alig lehet ; a jegybank aranymennyiségének szaporodása tehát csak abból származhat, hogy a belső forgalomból még mindig lerakódik arany és ezüst a banknál ; ez pedig azt bizonyítja, hogy a német közönség abszolút bizalommal nézi a háború folyását és nem igyekszik az aranyat és ezüstöt odahaza tartogatni. Az angol jegybank aranykészlete is tekintélyes szaporulatot mutat, ez azonban az aranytermelő országok, főleg Délafrika és Kanada behozatalából ered. Ezenkívül Oroszország küldött hét millió rubel aranyat Londonba hadiszerek fizetésére.Minden állam, a semleges államok is, most fokozott mértékben igyekeznek az arany állományt megőrizni. Ez az igyekezet az oka, hogy a háborútól abszolúte távolálló országok, például az Unió és Délamerika, értéktőzsdéi is mind zárva vannak. Ezek az államok ugyanis mind számtalan milliárdra rugó értékpapírt helyeztek el Európában, főleg Angliában, Franciaországban és Németországban; vasúti kötvények, iparvállalatok részvényei és kötvényei, állami és városi kölcsönkötvények. Az amerikai országok pénzügyi vezetői attól félnek, hogy a tőzsdék megnyitása esetén az európai tőkések óriási mennyiségű amerikai papírt vetnének ott piacra, ami egyrészt az árfolyamok rohamos csökkenését idézné elő, másrészt azonban, mivel a tengeri forgalom zavarai folytán a visszavásárolt értékpapírok árát árukban fizetni lehetetlen volna, kénytelenek volnának arannyal fizetni, ami nagyarányú aranykivitelt vonna, maga után. Ettől való valós félelmükben szüneteltetik az értéktőzsdéket a hadviselő államok határain kívül is. A kamatlábviszonyok különben általában normálisnak mondhatók. Angliában például a magánkamatláb nem éri el a 4%-ot. A monarchia pénzügyi köreit most kizárólag a hadikölcsön ügye foglalkoztatja. Az eddigi jegyzésekből már megállapítható, hogy úgy a magyar, mint az osztrák kölcsön jegyzése nagyon jól fog sikerülni, ami a magyar kölcsön kedvező kamatozása mellett természetes is. A kölcsönnel kapcsolatban azonban sok kisebb pénzintézet súlyos nehézségekkel küzd. Mivel a kamatozás kedvezőbb a pénzintézetek által fizetett kamatnál, sok intézetnél olyan tömeges a fölmondás, hogy nem győzik kifizetni. Különösen számos kisebb vidéki intézetnél van ez így, ahol a betevők a jobb kamatozáson felül nagyobb biztosságot is látnak a hadikölcsönbe való elhelyezésnél. A pénzügyminiszter a nála járt küldöttségnek — amint értesülünk — azt a tanácsot adta, hogy a fölmondási terminusok szigorú betartása által igyekezzenek a túl nagy arányú fölmondásnak gátat vetni. A külföldön is szinte kizárólag az állami pénzműveletek foglalkoztatják a pénzügyi köröket. Az orosz pénzügyminiszter 300 millió koronát vesz föl vasúti fölszerelések vásárlására. Olaszország 400 millió koronát készül fölvenni hadicélokra. Görögország, Norvégia is vesznek föl kölcsönt . A pénzpiacnak nagyon érdekes jelensége még mindig a külföldi államok pénzeinek nagyarányú drágulása. Nemcsak nálunk van ez így, hanem Németországban is. 100 frank névértékű francia bankjegyért most 19 márkát fizetnek Németországban, holott a háború idején csak 80 márkába kerültek. A német újságok most állandóan fenyegetik azt a kérdést, hogy mi okozhatja a francia bankjegyek ilyen óriási drágulását és hogy egyáltalán minek vásárolnak az emberek Németországban ilyen őrült áron francia bankjegyeket, holott minden kereskedelmi és pénzforgalom a két ország között szünetel. Van olyan vélemény, hogy a német hadvezetőség számára kell ez a sok francia papírpénz, mert a német katonaság francia földön mindent készpénzben francia pénzzel fizet. Ezzel szemben áll most az, hogy az ilyen kiadásokat a kivetett és francia pénzben befizetett városi hadisarcokból födözhetik. A „Vossische Zeitung" úgy véli, hogy elérkezett az ideje, hogy a kormány szakértők tanácsát kérje ki a francia bankjegyek drágulása dolgában és hamarosan vessen véget neki. Nálunk főleg a német papírpénz az, amely megdrágult: a postatakarékpénztárnál 125 koronát kell lefizetni, ha 100 márkát akarunk Németországba küldeni. Ez a drágulás azonban nem rejtélyes: egyszerű következménye annak, hogy kivitelünk Németországba megcsappant és árubehozatal és kamat fejében több pénzt kell kiküldeni, mint amennyi német pénz bejön az országba. *zA konjunktúra a hét folyamán ismét némi javulást mutat, különösen az Unióban és Németországban. Főleg a nehézipar, a vas- és fémipar megrendelései szaporodtak. Ugyanezt a folyamatot Ausztriában is láthatjuk. Az osztrák vaskartell októberi kimutatása ugyan kisebb sorsral-