Népszava, 1914. november (42. évfolyam, 273–310. sz.)

1914-11-25 / 299. szám

r * * Bulgária semleges marad. (Szófia, november 23.) A sobranje mai ülé­sén Radoszlavov miniszterelnök az ellenzék részéről elhangzott bírálatokra válaszolva, kifejti, hogy a kormány hű marad az európai háború kezdete óta elfoglalt semle­gességéhez, amelyet állandóan híven betar­tott. A miniszterelnök az e tekintetben föl­merült jogosulatlan szemrehányásokat eré­lyesen visszautasítja. Amikor bizonyos ha­talmak szükségesnek tartották, hogy meg­jegyzéseket tegyenek, a kormány nyomban megtette a szükséges kijelentéseket, ame­lyek megnyugtatókig hatottak. Ez idő szerint az összes nagyhatalmak méltányolják Bul­gária magatartását. Bulgária barátságos viszonyt tart fönn Romániával, Görögországgal, sőt a hadiálla­potban lévő Szerbiával is. Törökországhoz való viszonyunk őszinte. A kormány szeren­csésnek tartja magát, hogy közölheti a nem­zettel, hogy az ország territoriális integritá­sát biztosította 6 NÉ­PS­Z5AVA 2914 november 25. tétlenül szükséges a királyi aláírás. Pasics­csal Péter király teljesen szakított, mert őt teszi felelőssé ezért a szerencsétlen háborúért. Elzárták a görög-szerb határt. Szerbia nem szállíthat hadiszereket. (Szaloniki, november 21. — „N .T. H.'') Szalo­nikiban az utóbbi hetekben, habár szórványo­san, de több pestiseset fordult elő. Minthogy Szaloniki­ba állandóan érkeztek szerb sebesült­szállítmányok, ezek annak a veszedelemnek vol­tak kitéve, hogy könnyen inficiálódhatnak. A görög kormány azon a nézeten van, hogy a szerb sebesültek között fordultak elő először pestisesetek és ezért megtiltotta a Szalonikin át való transzportálást. A görög-szerb határt pedig harminc napra elzáratta. Ezen idő alatt természetesen Szerbia Görögországból semmi­féle élelmiszer- avagy muníciószállításra nem számíthat. * Franciák az Adrián. Ak id­őt kezdenek Cattaro ellen. (Milano, november 21.) A „Corriere della Sera" jelenti San Giovanni di Mediából.Az utóbbi napokban a francia hajóraj az Adria­tengeren újra láthatóvá lett. Ebből a lap azt a következtetést vonja le, hogy a francia­M­ Montenegrói egyesült haderők ismét meg­kezdik akciójukat Cattaro ellen. a Balkánon. * Bulgár­ia semleges marad* — 71 bolgár miniszterelnök nyilat­kozata. — M rntének törekvése. A bolgár sobranje mai ülésén Radosz­lavov miniszterelnök megismételte a leg­határozottabb formában, hogy Bulgária semleges akar maradni. Ez azonban még nem jelenti, hogy végleg az is marad. Le­hetnek események, amelyek Bulgáriát is belesodorják a háború forgatagába, azon­ban azt már látni lehet, hogy Oroszország törekvései kudarcot vallottak, Bulgária nem állt be az orosz érdekek előmozdító­jává és ha a jövőben mégis részt vesz a bábomban, ez a résztvétel valószínűleg nem egészen olyan lesz, mint aminőnek az antánt szeretné. A balkáni államok — ha egy nagy néptörzs törekvése sikerülne — megszaporodnának eggyel, az önálló ru­tén állammal. A rutének által lakott orosz Ukrajna forradalmi törekvésű vezető emberei ugyanis arra törekszenek, hogy el­szakadjanak Oroszországtól. Ez persze csak úgy történhetnék meg, ha Oroszor­szág a háborúban súlyos vereséget­­szen­ved. Ukrajna földrajzilag ugyan nem tar­tozik a Balkánhoz, de érdekei, fekvése, népességi viszonyai arra kényszerítenék — ha ugyan létrejön —, hogy a szomszédos balkáni államokkal szoros összeköttetést létes­ítsen. Radoszlavov miniszterelnök így végzi be­szédét : Ha a körülmények bennünket arra fognak kényszeríteni, hogy tárgyalásokba bocsátkozzunk a nemzeti terület kiterjesz­tése érdekében, úgy azt az egész európai kon­cert jóakaratú támogatásával fogjuk meg­tenni, amely utóbbival a lehető legjobb vi­szonyt kívánjuk föntartani. (Élénk, hosszan­tartó tetszés.) Hasztalan csábítás. (Berlin, november 21.) Nagy erőlködést fej­tett ki a világháború kitörése óta Oroszország azért, hogy Bulgáriát a szlávizmus pártjára csábítsa és elfelejtesse vele azt a szégyent, amelyet a bukaresti béke hozott reá. Savinski, Oroszország szófiai követe Hartwig mintájára­­próbálta érvényesíteni az orosz politikát a bolgár fővárosban. Nagy sikere azonban ennek az akciónak nem volt és csak a Gesov-pártnál talált támogatásra, ami azokban a választások után bekövetkezett összeomlása óta nem sokat jelentett. A sajtóban is próbált hangulatot kelteni Sa­vinski, de egyedül maradt a „Mir" című lap­pal, amelyet megvásárolt. Természetes, hogy Bulgáriának Oroszországgal szemben követelt magatartása fokozottabb mértékben érvénye­sül Szerbiával szemben, Savinski hiába utazott Nisbe és Marinkovics szerb követ hiába moz­gatott meg füt-fát Szófiában. Bulgária eluta­sította a szerb közeledést. Érdekes, hogy a legutóbbi Balkán-háború óta Bulgária egyáltalán nerub­bizik többé vala- önálló rutén állam. (Szófia, november 21.) Czekhelszky lembergi reichsrati képviselő és dr. Barany birodalmi tanácsi képviselő, a napokban itt jártak és sűrűen tanácskoztak a balkáni vezető politi­kusokkal. Mind a ketten az ukrainista mozga­lom vezetői és a bolgárság — amely a mozgal­mat nagy szimpátiával látja, mert a közös el­lenség ellen irányul­ó ovációkban részesítette őket. A legtekintélyesebb bolgár lapok egyike, a „Dnevnik", ma az ukrajnai kérdésről ír vezér­cikket, amelyben elmondja, hogy a kisoroszok a monarchiában egész szabadon fejlesztik kul­túrájukat, a birodalmi tanácsban 29 képviselő­jük ül, akik jelentékeny politikai befolyást gyakorolnak. Oroszországban hétszer annyi kisorosz élt mint a monarchiában, de ott csak 1906 óta szabad újságot és könyvet kiadniok, a birodalmi dumában pedig semmiféle befolyá­suk nincs. A „Dnevnik" végül elmondja, hogy a kisorosz nép olyan önálló államot akar te­remteni, amely Oroszországot elvágná a Fe­kete-tengertől és a Balkán félszigetet fölszaba­dítaná a száz év óta fenyegető orosz veszedelem alól. Bulgária a legőszintébb rokonszenvvel nézné ezt az alakulást. Ezzel megkezdődnék az Orosz­ország uralma alatt élő népeknek, főleg a len­­gyeleknek a fölszabadulása is. A háborús világ hívei. * # * A papok mint betegápolók. A honvédelmi mi­niszter a tiszántúli református egyházkerület püspökéhez leiratot intézett, amelyben közölte, hogy több, 6—8 főből álló vonatkísérő osztago­kat szervezett, amelyeknek hivatása a harctér sebesültjeit az ország belsejében levő kórhá­zakba elkísérni, esetleg ápolni és gondozni. Kö­zölte továbbá a honvédelmi miniszter, hogy hajlandó a már pályát végzett református lel­készjellegű­ egyéneket ilyen vonatkísérő oszta­gokhoz mint ápolókat beosztani. A miniszter leirata következtében a püspök fölhívást intéz most az egyházkerülete területén működő lel­készekhez és segédlelkészekhez, hogy azok, akik mint ápolók hajlandók szolgálatot tenni, jelent­kezzenek nála (a tiszántúli püspöki hivatalban, Debrecen.) Jelentkezni levél útján is lehet. Az ápolói munkára vállalkozónak a püspöki fel­hívás napi négy korona ellátási díjat, szállást és ingyenes utazást biztosít. * Ingyenruha a katonák gyermekeinek. Az Országos Anya- és Csecsemővédő­ Egyesület (VII. Thököly-út 83. szám) november 26-án, csütörtökön délelőtt 9—11 óráig szétosztja a hozzá beérkezett gyermekruhákat és csecsemő­kelengyéket azok között a gyermekes anyák között, akik igazolják, hogy férjük hadiszolgá­latot teljesít és akik az előbbi kiosztáskor nem­ kaptak. * Az iskolák felszabadítása. A főváros által a Gyáli-úton létesített Zita-közkórház megnyitása küszöbön áll. A tanács a közoktatási bizottság előterjesztésére elhatározta, hogy fölterjesztést intéz a honvédelmi miniszterhez, amelyben azt kéri, hogy miután az új hadikórház oly nagy befogadó képességű, hogy ott 3500 beteget lehet elhelyezni, a kisegítő hadikórházak céljaira eddig lefoglalt épületek közül azokat, amelyeket föl lehet szabadítani, szabadítsa föl és bocsássa a főváros rendelkezésére. Abban az esetben, ha a miniszter a főváros kérelmét teljesítené, a fölszabaduló iskolákat azonnal átadják ren­deltetésüknek. # 1 Szövetségi hűségjelvények. Az Országos Had­segélyző Bizottság jelvényosztályának „Szövet­ségi hű­ségjelvényei"-ből Magyarország és Hor­vátország területén közel háromszázezer darab kelt el. A jövedelmet a bizottság a hadbavonul­tak és az elesettek árváinak fölsegélyezésére fordítja. A jelvények ára 1 korona, kaphatók a képviselőházban és azoknál a kereskedőknél, akik az árusítást díjtalanul vállalták. melyes diplomáciai akció sikerében, csak a fegyverek erejében. Ezzel a magatartással tel­jesen megváltoztatta a hangulatot Pétervárott, ahol a sajtó már nyíltan izgat Bulgária ellen. UTOLSÓ HÍREK * *, *• Török­ győzelem. (Konstantinápoly, november 20.) A „Tas­vir-i-Efkiar" jelenti: Musban a törökök fé­nyes győzelméről szóló hírek terjedtek el, amelyek szerint Kiiteknél visszaverték az oroszokat és győzelmesen üldözik az ellen­séget. Újabb győzelmet arattak, amikor az oroszok föl akarták őket tartóztatni. Kurd lovasság kényszerítette a­z utakon át Kara­kilisszától délnyugatra a Murád (Keleti Eufrat) folyó felől előnyomulni készülő oro­szokat és több ágyút és egy gépfegyvert vett el tőlük. Az oroszok veszteségei jelentéke­nyek. # * * Akik látták az angol dread­nought pusztulását. (Berlin, november 2Í.) A „Lokalanzeiger" jelenti Kopenhágából. Egy svéd ember, aki nemrég tért vissza Amerikából Stock­holmba, beszéli, hogy az „Olympia" gőzös október 25-én az ír partok mellett egy nagy hadihajóval találkozott, amely egymásután több sérülést szenvedett és a gőzös a legény­ség 250 emberét fölvette. A többi 550 embert más angol hadihajók vették föl, ame­lyek segítségre jöttek. Az „Olympia" sze­mélyzetének és utasainak megtiltották, hogy amikor Angliában partra szállanak, az csel­ről említést tegyenek. Az elbeszélés az „Audacious" angol dreadnoughtra vonatko­zik, amely néhány nappal később elsülyedt. Úgy látszik, hogy a legénység megmenekült. * * * Románia semlegessége. (Bukarest, november 21.) A szervezett munkások tegnap gyűlést tartottak, ame­lyen teljes eréllyel tiltakoztak a háborúsko­dások, valamint ama kísérletek ellen, ame­lyek egy úgynevezett nemzeti kormány ala­kítására irányulnak. A gyűlés ama óhajá­nak adott kifejezést, hogy a béke és a semle­gesség föntartassék. Parvan tanár, a kulturliga központi bi­zottságának alelnöke tegnap az Athenaeum­ban előadást tartott a nemzeti egység érde­kében való háborús készülődésekről. A szó­nok ama nézetének adott kifejezést, hogy Románia még nem érte el ezeket az előkészü­leteket. Mind bűnös, aki a háborút kívánja, m­ert veszélyeztetni akarják az állam­ létét. Sarlatánok, akik öntudatlanul idegen érde­keknek állanak szolgálatában.

Next